Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-25 / 117. szám
4 ŰJ DUNÁNTÚL: !«4? MÄJT7S 2í Ässssienyoknak Ä gyermekeknek íz Ifjúságnak kennyekb házimunkát, kevesehh gondot, fohh szabadságot egészséget, az otthon biztonságát' szociális gondoskodást tanulási és fejlődési lehetőséget biztosít a hároméves terv Az asszonyok válláról leveszi a terhet A hároméves terv legfontosabb feladata a nép általános színvonalának emelése, a falusi és a városi dolgozók jólétének növelése. Mindaz, airn* a hároméves tér a fogyasztási javak növelése. a lakosság jövedelmének emelése, a közclcLmezés javítása és a kulturális szükségletek fedezésé- re fordított kiadások növelése, vajam int az egészségvédelem te- Tén a dolgozó nép érdekében megvalósítani tervbe vett. döntő hatással lesz a nők és a gyermekeik életfeltételeinek megjavítására is, A hároméves terv hatására rendkívüli mértékben javulnak meg az életfeltételek mind a városokban, mind a falvakban. Mindenekelőtt a lakásviszonyokban áll majd be változás, mivel j az elkövetkező bárom év során { a terv batmilliárdot kitevő be- j ruházásának több, mint harmad-: részét. 2.181 millió forintot ki-1 zárólag építkezésre irányoz elő. A terv első évében 7350. a másodikban 12.100 és a harmadikban 22.550 lakás építése van előirányozva, amelyekből Budapesten 14.000, vidéki városokban 6000, községekben és bányavidékeken pedig 22.000 • lakás készül majd el. A termelendő lakások összterfo- gata kereken 14,700.000 m5 lesz s bennük mintegy 200.000 embert lehet elhelyezni, ami a jelenlegi lakásínséget lényegesen enyhíteni fogja. A nők élete jelenleg legnehezebb ott, ahol még mindig romlakásokban, zsúfolt, egészségtelen környezetben dolgoznak és nevelik gyermekeiket. Elszomorító látványt nyújtanak a külvárosok papírral beragasztott, vagy desz- kázott ablakai, a hevenyészve betapaaztott repedések, melyek mögött a legminimálisabb kényelem nélkül, sok helyütt még mindig víz, villany és gázhiány- nyal kiizködvc verejtékezik a dolgozó nő. Az ostrom és a háború következtében tönkrement lakások száma csak növelte a háború előtt is meglévő lakáshiányt. Jelenleg csak Budapesten legalább 50.000 lakás hiányriík. A hároméves terv keretében végrehajtott építkezés, valamint a beszolgáltatások széles arányokban történő kibővítése nagymértékben megkönnyíti majd a nők házi munkáját és otthoni helyzetét. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani a közök knezés általános javulásának is. Az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló és egyre olcsóbbodó jóminőségű élelem nagymértékben könnyít majd a dolgozó asszonyok háztartási gondjain. Megoldja a hároméves terv a dolgozók egyik legégetőbb problémáját: a ruha. és a cipőkérdést is. A textilipar termelése már a második évben túlhaladja az 1938-ms színvonalat s fejlődését 121.6 százalékra tervezték, hogy ezek a fontos' közfogyasztási cikkek elegendő mennyiségben álljanak a dolgozók rendelkezésére. Különösen emelkedik a szegény néprétegek számára fontos flanelt, karton, inganyag, általában a p anutáruk gyártása. A mennyiség növelése mellett elő van irányozva a népruházat; cikkek, elsősorban a gyapjú- és pamutáruk gyártásának minőségi feljavítása. Ezzel megszűnik majd éppen a legszegényebb néprétegek károsodása s a terv gondoskodik arról, hogy pénzükért tartós és tetszetős, kultúremberhez méltó ruházathoz jussanak. Jelentős mértékben emelkedik és fejlődik a ruházati ipar is, amelynek előirányzata a bőr- és textilipar adottságaihoz igazodik. A termelés 105.2 százalékos fejlesztése azt jelenti, hogy a gyár. ipari konfekció óriás; mértékben növekszik és cipőtermelésünk lÓ49_50-ben majdnem 7 millió pár lesz. Hyenmódon tehát, a fogyasztási javaik növelésével, a közélelmezési helyzet javításával, a lakásviszonyok megváltozásával, a szolgáltatások fokozásával a/z összfakosság anyagi életviszonyai fokozatosan megjavulnak és ez a tény jelentős kihatással leez a magyar dolgozó nők életére, megkönnyítve és megrövidítve munkájúid ,t, úgyhogy sokkal több időt szén-' telhetnek szórakozásra és műveltségük fokozására, mint a múltban. Boldog gyermekkort a fövő magyarjainak Az elmúlt rendszerben lakások, csecsemőotthonok, óvodák, és iskolák építésére az állam jelentős összegeket ne<m adott. Csecsemőotthonok különösen alig épültek. Hogy cgv társadalmi közösség mennyire veszi komolyan tagjai iránti kötelezettségeit, azt talán elsősorban azon lehet mérni, mennyire gondoskodik a jövő nemzedékről, elsősorban a gyermekekről. A hároméves terv komolyan veszi a magyar demokráciának ezt a kötelességét: a gyermekvédelemre szánt ösz- szeget a jelenlegi költségvetésben előirányzott 17 millió forintról közel ötszörösére. 64 millió 740 ezer forintra emeli fel, három év alatt pedig ösz- szesen 190 milliót fordít gyérW* . Az ember nemcsak kenyérből él, hanem szüksége van szellemi táplálékra i.s. A népi demokrácia csak akkor érdemli meg nevét, ha nemcsak magasabb anyagi i életszínvonalat biztosít a dolgozó népnek, hanem lehetővé teszi számára a kulturális felemelkedést >»s Efelé a cél felé indul el jelentő-, -lépésekkel a hároméves teTv. Célja: ■ megszüntetni a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát. A népi műve f ség emelésére döntő rendszabály a 6—14 éve- sék számára az általános iskola megvalósítása három esztendő alatt. Ezzel a rendszabállyal elérjük. hogy az iskolábajáró tanköteles gyermekek száma a jelenlegi 1.1 millióról 1.4 millióra emelkedik. Elérjük, hogy a dolgozó osztályok, elsősorban a munkásság és parasztság gyermekei több tudással hagyják el az idldola pidjait, mekeink életének, egészségének, fejlődésének védelmére és ezt még növelik a gyermekvédelemre szánt beruházások ősz- szegei. Az elmúlt korszak „gyermekvédelme“ lényegében kimerült az elhagyott gyermekekről való zsugori „gondoskodásban“, abban, hogy állami menhelyeiken koplaltalak, yagy „nevelőszülőknél“ helyezték el őket. A hároméves terv ezen gyökeresen változtat. A gyermekvédelem súlypontját a megelőzésre, tehát valóban a gyermekgondozásra helyezi a családban, az iskolában. A harmadik évben 15.000 csecsemő számára lesz új férőhely a cecscmőotthonok- ban, a napközi otthonokban 171.000 gyermeket és 13.500 isiSy műveli, vidám mert nem 4. hanem 8 évet for rfitanak majd a kifltúra alapelemeinek' elsajátítására. Elérjük, hogy az osztályválaszfalak a gyermekek iskolai nevelésénél jelenltős mértékben leomlanak, mert az eddig a vagyonos osztályok monopóliumát alkotó középiskolák alsó osztályainak tananyagát kivétel nélkül és egyformán hozzáférhetővé tesszük minden iskolaköteles gyermek számára. A népi demokrácia kultúrpolitikájának középponti gondolata: szabad utat a dolgozó osztályok gyermekeinek az értelmiségbe való felemelkedésre. A hároméves terv e cél elérését előmozdítja nemcsak az általános iskola teljes megvalósításával, nemcsak a Dolgozók középiskolájának kiépítésével, hanem az eddigi középiskolák gyökeres újjászervezésével. A középiskolai reform célja: megnyitni a középiskolák kapuit kolásgycrmckc-t fognak gondozni. Négymillió forintot fordítanak gyermeküdülők létesítésére. 1500 új óvoda létesül. A gondozott gyermekek létszáma ma 90.000, három év múlva 239.000 lesz. A letűnt rendszer csak a gardagok számára tette lehetővé az üdülést és a szórakozást. A hároméves terv gondoskodik arról, hogy megfelelő számú munkás- üdülők létesítésével, a munkásság gyermekei számára játszóterek, sportpályák. fürdők épitésévci jelképezze azt a nagy átalakulást, amely abban is megnyilvánul, hogy a magyar demokráciában az öröm és a szórakozás nem a gazdagok kiváltsága, hanem a dolgozók osztályrésze kell legyen, ifjúságot s. munkások és parasztok gyér mekci számára. A középiskolai reform végrehajtásával 60.000 középiskolai tanuló lesz az országban, akiknek megoszlása a következőképpen alakul: 30 százalék gimnáziumok ban fog tanulni, 30 százalék természettudományos középiskola, ban, 17 százalék középiskolákban 1 < százalék mezőgazdasági középiskolákban, 6 százalék szociá politikai és közigazgatási középiskolákban, 10 százalék kercske delmi és szövetkezeti középiskolákban. A dolgozó osztályok gyermeke kulturális felemelkedésének, nép: értelmiség kifejlődésének támogatására a hároméves terv mcsz- szemenöen felkarolja a népi kollégiumokat Három cv múlva a munkás- és parasztszárraszá- sú közép- és főiskolai tanulók aránya a jelenleg; 3 százalékról 25 százalékra ugrik majd- Három év alatt az állam beru- haizások és költségvetési kiadások címén 34 millió forintot fordít a népi kollégiumok kiépítésére, 10.000 új közép- és főiskolai ösztöndíjat létesít 11,430.000 forint összegben. A hároméves terv egyben a magyar ifjúság újjánevelésének, harmónikus szellemi és testi fejlődésének terve. A terv gondoskodik az ipari szakmunkás utánpótlásról és a tanoncnyomor megszüntetéséről: 10 millió forintot fordít tanonciskolákra. De gondoskodik a hároméves terv a magyar ifjúság egészséges testi fejlődéséről is: messzemenően felkarolja a sportot, nem utolsósorban a dolgozó rétegek sport mozgalmát. Tömegmozgalommá igyekszik fejleszteni a városi és falusi ft.vtakág testedzését azt akarja, , hogy ép testben ép lélek lakozzék. Hatmillió forintot irányoz elő 160 vidéki sportpálya létesítésére és a költségvetés keretei között sokszázezer forintot a testedzés minden ágának támogatására. Mindezeket egybevetve, elmondhatjuk, hogy a hároméves terv valóban nagy mértékben javítja meg a magyar dolgozó nők, gyermekek és a magyar ifjúság anyagi és kulturális viszonyát. Ezt nem akarják az „urak“ védelmezői íme, ezekről van szó, ezt adja a hároméves terv, melynek megvalósítását bizonyos körök nem tekintik szívügynek. Sőt! ■.. Nézzük meg tehát, mi az oka a hároméves terv szabotálásának, a sok mellébeszélésnek? * Micliftt hozzáfoghatnánk s magyar dolgozók életszínvonalának felemelését célzó hároméves ál- Umgaizdasági terv megvalósításához. meg kell teremtenünk a pénzügyi alapot, biztosítanunk kell a végrehajtáshoz szükséges • összegeket. Hogyan lehet ezt elérni? Csak egyféle módon: a közteherviselés arányosításával, az egyoldalú közteherviselés megszüntetésével. • Az újjáépítés heroikus munkáját eddig a dolgozók végezték. Azok hoztak meg érte minden áldozatot. Teljesen jogos és indokolt tehát az. a követelés, bogy „fizessenek most már a gazdagok!“ Az életszínvonal emelésének elérésére fokoznunk kell a termelést A termelés fokozáséi azonban egymagában nem elég. Megfelelő eszközökre, tőkére van szükség. Vannak, akik azt igyekeznek bizonyítgatni, hogy ezeket az eszközöket csak a dolgozók rovására teremthetjük elő. Mi kommunisták azonban azt mondjuk. hogy elsősorban onnan kell elvenni, álból s<?k van belőlük. Ezért a hároméves team élőkéscitésére ejőszőr is progresszív vagyondézsmát kell kivetni. A háborús és inflációs nyereségeket 75 százalékig terjedő mértékben el kell venni azoktól, akik gyarapodtak, míg az ország nyo morgott. Szükséges azonban, hogy ezen túlmenően, bizonyos pénzügyi rendszabályok is éle tbclépjenek. Tervgazdálkodást akarunk'. Irányítanunk kell a termelést. A termelés irányítása pedig nem más, mint a termelésbe fektetett tőke irányítása. A termelési terv csak akkor reális, ha pénizügyi lebonyolítása biztositott. A tervszerű termelés egyúttal tervszerű tőkefeIbasználást jelent. A tőkék irányító elosztásának irányítószer- vei: a. bankok. De mert így a bankok egyúttal az egész gazdasági élet központi nyilvántartó és ellenőrző szervei íS(' a tervgazdálkodás sikerét csak akkor biztosíthatjuk, ha legalább - -«nybaricólöat, a modern 'sági életnek ezeket a c,s.lí, ’■veit biztosan ikézben. tartjuk, — államosítjuk. Természetes, bogy a nagytőke és rnnak uszályhordozói, a reakciósok, ucm szívesen hajlanak meg ezek előtt az érvek előtt és szavukra elsőbbre ndü érdek saját profithasznuk védelmé, mini a népi tömegek életszínvonalának kérdése. Különféle mesterkedésekkel, álérvek felsorakoztatásé' val azt igyekeznek bizonyítgatni, hogy a magyar gazdasági életben — mint magángazdaságok —, nélkülözhetetlen funkciókat végeznek és egyszerre vége szakad az egész újjáépítésnek, holtpontra jut a magyar demokrácia, ha ők megszűnnek, — szerepüket az állam veszi át. Egyszer azzal kábítják « hiszékenyeket, hogy a magántulajdont védik, amikor ellenzik * bankok államosítását, máskor azt hangoztatják, hogy külföldi kölcsön nélkül nem tudunk megmozdulni és mert a külföldi kölcsönök kérdése elsősorban » bankok összeköttetésein múlik, — teha' nem egyéb, mint bmkkérdcs, —• mereven kitartanak a kapitalista profi tvagy onok védelmerésébcn nem átallva azt hangoztatni, hogy a ,,nép érdekében“ teszik ezt, — és ellene vaunak a bankok álla mosMsának. A külföldi kölcsön hangoztató sában leghangosabbak azok a kö- rök. amelyek a múltban is díszmag varba öltözve árulták az ország függőt lenségét, hol az olaszoknak, hol a nemeteknek és még ma sem tudnak mást elképzelni, mint szolgaságot a népnek. Ezek azok, akik akadályozták az újjáépítést, akik szeretnék elfelejtetni a magyar néppel, hogy azokban az országokban fejlődik gyorsabban a dolgozók életszínvonala, ahol nem érvé nvesiitf n külföldi fcölesonök káros he.tása. Aki a hároméves terv sikerei akarja, annak akarnia kelj ezek nek a követeléseknek a megvalósulását is. A MKP r követelések feíálh fisával levonta a tanulságot » külföld és a magunk gazdasági életének tapasztalataiból. Minták ogy tavaly feltárta és kiharcolta a stabilizálás feltételeit, úgy most is feltárja a hároméves terv sikerének feltételeit s azok megvalósulásáért felveszi a harcot. Mert mint tavaly, — idén is megmutatja az építőm unka útját. Aiz egész magyar nép — és ezen belül az asszonyók, gyermekek és az ifjúság boldogságának útját. tféky Júlia őr. Órák, divatékszerek 14 karét«« jegygyűrűk Krímker és Sántá-tól Jckaí-lér 9 szára.
