Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-25 / 117. szám
2 er a DÜNANTO L =r 13** MÁJUS U A szakszervezet által megrendezett gazdasági ankét Határozati javaslatban követeli: a vagyondézsmál a bankok államosítását — az árak és bérek egyensúlybahozatalát Dr. Hajdú Gyula iparügyi államtitkár ismertette a 3 éves terv meg valósításának gazdasági7 politikai, pénzügyi és társadalmi előfeltételeit ' Városszerte nagy érdeklődés előzte meg a szakszervizét álta: megrendezett szombat délelőtti ankétet, melynek célja a hároméves terv helyi vonatkozású kérdéseinek megbeszélése és végre- htjásának elősegítését szolgáin tervgazdálkodást csúcsbizottsáe felállításét Az ankét foglalkozol: ezenkívül az indokolatlanul felemelkedett árak letörésért ítí nyúló intézkedésekkel is. Dr. Pataki Sándor városi tanácsnok megnyitójában hangoztatta, hogy az ankét célja: visz- szapiilantást vetni a multna cs megbeszélni a ma és holnap problémáit. A jelen pillanat legnyomasz- tóbb problémája az Arak cs bérek viszonya, a holnapé pedig a hároméves terv végrehajtása, demokráciánk politikai és gazdasági megszilárdítása, A bevezető elhangzása u‘án dr Hajdú Gyula elvtárs, iparügy; államtitkár emelkedett szó. Iáira. Beszéde elején rámutatott arra, hogy tavasz a remény és nyugtalanság időszaka. Btf Pé esett is nyugíalanságok mutatkoznak egyes szakmákban, elé gedetlenség van és ez nem indokolatlan. mert Magyarország jelenlegi helyzete nem olyan, min* amit kielégítőnek lehet mondani De ha összehasonlítjuk a két év I vei ezelőtti viszonyokkal, akkor megállapítjuk, hogy nagy mértékben javult a gazdasági helvze . A dolgozók életszínvonala nem is kielégítő mértékben de lényegesen javult. Beszéde további részében párhuzamot vont a liberális és a tervgazdálkodás között. A liberális gazdálkodás 100 évvei ezelőtt a gepfermelés kezdő korszaké ban jó volt. De ami yzáz évvel ezelőtt jó volt, nem biztos, hogy jó ma is. A kapitalisztikus termelés — mondotta Hajdú elvtárs — már születésékor magában hordozta halála csiráit. A technika fejlő désével észrevétlenü' és tervsze rütlcnül emelkedett egyes árucikkek termelése, ami fe'halmozó- dött és miután a felhalmozódét• árucikkeket a iavak elosztásának klapitalisztfkus rendszerében felhelyezni nem lehetett, leállt a termelés és a dolgozók az utcára kerültek. Beszéde további részében kitért a kapitalisztikus termelés kö vetkeztében folyton megismétlő dő gazdasági válságokra, nielvek egyre sűrűbben ismétlődtek met* és egyre mélyebbek lettek cs az 1012-cs válsághó' már csak hábo ruhán látták a kiutat. Ez a háborít újabb visszaesést hozott, de csak átmenetileg cs 10 év után 1020-ben úiahb. eddiginé nagyobb válság lökött ki embc reket az életlehetőségből. Hogy ezt a válságot leküzdjék! a kapitali/zmus egy új formát öltött — a fasizmust —. A fasizmus munkát adott a munkanélkülieknek, akik közszükséglet' cikkek helyett fegyvert gyártottak, hogy ezekkel a fegyverekké: úi piacokra és nyersanvagforrá- sokrtB tegyenek szert. Hajdú elvtárs feltette a kérdést, hogy megtarthatjuk-e azt a termelési rendszert, ami szűk- ségszerüleg háborúba, világégésbe torkollik. Két mód van arra, hogy a túltermelési válságot elkerüljük — mondotta Hajdú elvtárs — az egyik' szerint e! kellene pusztítani a gépeket a másik lehetőség pedig az. hogy tervszerű legyen a termelés és a javak elosztása. Ennek érdekében kell a liberális rendszert a tervgazdálkodással felcserélni. A felszabadulás utáni helyzetről! szóvá megállapította, hogy a munkásság két periódust, az infláció és a jó pénz periódusát élte át. Az infláció alatt .1 dolgozók viselték a terheket és a jó pénz megteremtésekor megértettük a dolgozókkal, hogy csak addig jó a pénz, mig nem adunk ki belőle többet, mint amenny’ áru \ian. így az infláció és a jó pénz bevezetésének árát a dolgozók fizették meg. Legyen. vége most már ennek Kell. hogy a dolgozók a demokrácia előnyeinek élvezői legyenek. Erre szolgál a 3 éves terv cs fizessék ennek árát végre a gazdagok. \ hároméves terv n< a béki Ez a hároméves terv nem a háború. hanem a béke terve lesz Mi élénk kereskedelmi forgóimat akarunk minden országgal, elsősorban a szomszédos államokkal Ezen elvet és ezek figyelembevételével vettük számba az ország beszerzéseit és szükségleteit és így született meg a 3 éves terv. A termelési lehetőségeket fokozni akarjuk cs a javakat a dolgozóknak adjuk. Ezután a hároméves terv befektetéseit ismertette Hajdú elvtárs, majd rámutatott arra. hogy a befektetés fedezését a nagyjö vcdelmek megadóztatása a va- gvondézsma, a köicsörtön és infláción keresett vagyon erős megadóztatása adja. Szükséges azonban a jegybank és a nagybankok államosítása is, hogy a 3 éves teTV végrehajtását pénzügyileg hiiztositsuk. A 3 éves terv kglényegcebb célja tehát: a dolgozók életszínvonalának emelése. A mezőgazdaságot is át kell állítani új tervgazdálkodásra, mert a gabonatermésből a 700 ezer újgazda megélni nem tud. Meg kell értetni a prrsztsággal bogy gabonát csak annyit termeljen mim amennyi fogyasztásához szükséges és helyette olyan ipari növényeket, főzeléket gyű mölcsöt s:b. termeljen, amivel több ugyan a munka, de még több a jövedelem. — A hároméves tervet saját erőnkből akarjuk megvalósítani, mert a külföldi kölcsönök nem csak anyagi, hanem politikai uzsorával járnak. Függetlenségünkéi pedig semmiféle kölcsönért oda nem adjuk. m a háború hanem ! terve Hajdú elvfárs 1 társadalmi előfeltételről szólva megállapította, hogy össze keli fognia fizikai és szellemi dolgozónak a hároméves terv végrehajtásának érdekében. A kisembereknek sem szabad félniök a hároméves tervtől, mert igen kevés mondhatja el magáról, hogy 50 ezer forint vagyona van, már pedig csak nagyobb vagyon esik dezsma alá De a felsorolt előfeltételeken kívül erkölcsi előfeltételei is vannak a 3 éves gazdasági terv végrehajtásának. El kell távolítani a közéletből mindazokat, kik korruptak és a köz rovására akarnak ma ttoknak vagyont harácsolni . A dolgozók akarata megvalósíthatja a hároméves tervet., ami magasabb életszínvonalat, szebb életeit biztosít minden dolgozónak' — fejezte be beszédét Hajdú elvtárs. Kíméletlen harc a nagytőkések és spekulánsok ellen Ezután Lakatos József szakszervezeti megyei titkár beszélt. Rövid visszapillantást vetve a szak. szervezet eddigi munkájára, megállapította, hogy a legnehezebb időszak kétségtelenül az infláció volt, amikor sorozatosan álltak le az üzemek dolgozói a rossz gaz-, dasági helyzet következtében. A jó pénz megteremtése hatalmas lendülettel emelte a pécsi üzemek termelését. Megígértük — mondotta — még a jó pénz megteremtése előtt, hogy a termelés emelkedésével emeljük a béreket is. Ezt sajnos beváltani 100 százalékig nem tudtuk. De ez nem is a szakszervezeteken múlott, me.rt időközben az árak indokolatlanul és a bérekhez viszonyítva arány- 'alanu! felemelkedtek, Az árak emelésének okozói a nagytőkések és spekulánsok, ezzel a lépéssel meg akarják ingatni a dolgozók hitét a jó pénzben és el akarják venni kedvüket a hároméves terv végrehajtásától. Éppen ezért kíméletlen harcot kell folv- lanunk ezek ellen. Számos felszólalás után, melyekben a hozzászólók különféle sérelmeket panaszoltak fel, —- az ankét a következő határozati javaslatot fogadta el: 1. Vagyontlézsma és a bankok államosítása. 2. Arak és bérek egyensúly ba- hozatala. A közalkalmazottak fizetésének rendezése. 3. A közigazgatási lanfoyam hallgatóinak elhelyezése. 4. Egy akció megindítása a raf- szestelepi lakóházak befejezésére. 5. Részesítsék a kisipart és kis- kcrnskede.lmot hitelben é.s egyéb állami lám ugatásban. A nagykereskedelmet részben építsék le és helyét szövetkezetekkel töltsék be. Ezután sor került, a tervgazdálkodás csúcsbizottságának és elnökségének megalakítására. A tervgazdálkodás elnökségébe a következőket választotta meg: Elnök: Czett József, titkár: Lakatos József. Az elnöki tanács tagjai: FKP; Hegedűs János, NPP: Dombóvári István, MKP: Dr. Tamás György, SzDP: Tolnai József. Bánya: K n s- nyér Zoltán. Iparhatóság: Dr. Pa- taky Sándor, a kereskedők részéről : Földes György. Bérmálásra órák ékszerek nagy választékban F utásznál (rgalinaaok-n. 6. MfiraékrH árak ÍZLÉSES NYAKKENDŐK és férfi-ingek, jé minőségben. ölesé árban Kaiser Fer»«*c L-ii* óf*. voH Ru/í6Ávy.tlxlc4 OLVASSA AZ ,.UJ DUNANTUL"-T! Városi és folusi dolgozok pünkösdi találkozója Pünkösd Ünnepén falujáró kommunisták keresik fel a községek lakosságát, hogy beszámoljanak nekik a politikai helyzetről, ho<r megvilágítsák azt az. Utat, melyen a parasztságnak haladnia kell Együtt a munkássággal, együti az Ország valamennyi dolgozójával, hogy ez az összefogás végül is elvezesse a magyar társadalmat a jobb, nyugodalmasaid! jövőhöz, a nagyobb jólétet biztosító élethez. A reakció népeilenes törekvései közé tartoznak azok a kísérletek is, melyek a munksság és a parasztság egymással való szembeállítását célozzák. A reakció ezzel a törekvésével Is gyengíteni szeretné a dolgozóknak azt az egységíorntját, amelyik biztosítéka 8 T^Pj törekvések sikerének. Különösen most tapasztalhatók ilyenirányú kísérletek, a hároméves terv megvalósulásának küszöbén. A tőkés reakció soha nem látóit lendülettel igyekszik gátat emelni a terv megvalósítása elé, mert tudja, hogy annak sikere a nép életszínvonalát emeli, a demokráciát erősíti. Ez pediq nekik nem érdekük. Éppen ezért a városi és falusi dolgozók pünkösdi találkozása soha nem látott jelentőséggel bír most, mert Pz a találkozás még közelebb hozza egymáshoz a munkást és a parasztot, méri szilárdabbá teszi azt ji szövetséget, amelyik biztosítéka és támasztó pilléré annak, amit egyformán akar és egyformán megérdemel az annyit küzdött magyar dolgozó: a gondtalan, nyugodt, emberi életnek. BONVEVON AL LA KAVALIROJ DE LA VERDA STELO I Karaj Gastoj, post múltjára .stlento, suhpre- rao denove Vi havas festan kunvenou en nia urbo, kies progreaemaj civitanoj koré kaj gastame akccptis Vin. Via kongreso atcstas pri la bonra Uj kor küszöbén állunk. A kor szellemének kristályosodási folyamata munkát, erőfeszítést, hitet és meggyőződést kíván. Két világháború véres tapasztalatai rádöbbentették a milliókat arra, hogy érdekeik közösek és az érdekek szolgálatához az emberiségen keresztül vezet az út. Ennek az útnak nagymértékű nyel. vi eswköze az Eszperantó. Ma .a magyar eszpenantisták kongresszusra jöttek össze városunkban. A mozgalom szempontjából reméljük jelentős állomás lesz ez. Kívánjuk is, hogy A XVII. ORSZÁGOS MAGYAR ESZPERANTÓ KONGRESSZUS MŰSORA: Vasárnap, májú« 25-én: 8 órákor: Istentiszteletek eszperantó nyelvű szentbcszédekkel az Lrga'ltnasoknáL, a református és ízt, templomokba. FálO órakor: Fényképezés » Széchenyi téren, 10 órakor: A kongresszus ünnepélyes megnyitása a Városháza közgyűlési termében. Szünet után az eiső munkaülés. 13 órakor: A kongresszus tagjai együttesen felvonulnak a Tét ívére, Ebéd. Ehé<j után tetszésszerinti séta a Mecseken vagy a városban; vizsgázók írásbeli vizsgája, 20 órakor: A „Literatur* Mondo“ rendelésében eszperantó nyelvű irodalmi est a Nőegylet- ben. (Vendégeket szívesen tótnak) Hétfőn, május 26-án: 8 órakor Nyilvános szóbeli \fizsga a Városháza közgyűlési termőben. (Bemutató tanítás) 10 órakor: A Majláth téri Kossuth szobor megkoszorúzása. % 11 órakor: Autóbusz Lírán ej ul:á*s a Mecsekre. >í 14 órakor: Ebéd az I part estül et kerthelyiségében. 16 órakor: Második munka- illés, szakülések, záróülés 21 órakor: Búcsú a főpályaudvaron. * Mi lesz IITT1? Kérdezze üteg a kereskedelmi alkalmazottakat solidarecn, r.kzktaMa Inter 1a honvndaj homoj sur la ffcuta tero. Via kunveno «du signi- foplena baj fruktodona por oia popolo, por nia patrujo Vaj por la bomaro. Saluton! az legyen. A gyakorlati élet is megköveteli, hogy különösen itt Európában, melyet nevezhetnénk a kultűrnyeivek őserdejének, — végre az egyszerű embereknek is legyen olyan könnyen elsajátítható érintkező nyelve, mely az egyéni érdekek szolgálatán tűi emberi értékeit is a köz javára és ezen keresztül az egész emberiség haladása érdekében gyümölcsözővé teheti Az eszperantó, mint gyakorlati nemzetközi nyelv feltétlenül a jövő nyelve is, * demokratikus világ nyelve. Fenti, esnperan tónyelvű üdvözletünkhöz szives magyar szóval is hozzájárulunk. amikor a VV1I. Magyar Országos Eszperantisták Kong- reszusának teljes sikert kívánunk Menék emlékezni laptársunk, a Dunántúli Népszava szombati szóméban foglalkozik a városi közüzenjek hároméves tervéveL A cikket Ruzsits Endre írta s mindjárt bevezetőbe» ezt a merész megállapítást kockáztatja: „Pécs város közüzemei is elkészítették a' maguk hároméves tervét, amelynek költségvetés« megközelíti a városét és ugyanolyan józan szociáldemokrata munka, mint amaz..'’ Habár elismerjük, hogy kitűnő propaganda«! ehet őségét nyújt egy pártnak, ha azzal dicsekedhetik, hogy Pécs város hároméves tervének elkészítését magának vindikálhatja, kénytelenek vagyunk minden szerénytelenség nélkül megmondani, bogy bizony nem egészen úgy vannak a dolgok, ahogyan azt Ruzsits Endre beállítja. Hiszen mindenki tudja ebben a városban, hogy mielőtt még egyetlen párt is loglalko' zott volna a város hároméves tervének elkészítésének gondolatával, a MKP már nyomtatásban meg Is jelentette a maga várospolitikai tervét. Arról 1» sokan tudnak, nemcsak ,,hcnfen' tesek”, bogy * városnak a? 8 terve, amelyet a tanács elfogadott és amelyet legnagyobbrészt dr. Tamás György (MKPI és Dulánszky .lepő |FKg) állító"8'* Össze, feltűnően egyezik a Mb” várospolitikai tervével. Ezt tagadni akkor sem lehetne, ha ennek írásos biznnyítékAi ne® lennének. \ Szociátdcnjokra^ Párt jóval késŐWü terve ®8T úgyszóván semmi lényeges letet nem tudott hozni. Kár tehát ezt kisajátítani „józnn dáldemokrata" munkának. Ezt illenék tudni még Ruzs>ts Endrének is.
