Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-02 / 75. szám

2 ÜJ DUNANTÜL 1947 APBUJS 2 „ EUehetézhettük volna, de mi nem vagyunk gazemberek“ — így kénytelenek megromolni hagyni a burgonyát a szökédi gazdák, mert a bürokratikus rendelkezések miatt nem szállíthatják Pécsre Szombati és szerdai nagypiaco­kon a háziasszony, aki krumplit akar vásárolni, üres kosárnál ban­dukolhat a hóvirágok és ibolyák csokor-sorfala között. Vehet virá got, vehet tojást, vehet sóskát, pattogatott kukoricát, spenótot, mindent, de nem vehet azt, ami minden konyha legfontosabb, leg- nélkülö/hetctlenebh kelléke: nem vehet krumplit. Krumpli — bocsánat burgo­nya — ugyanis nincs. Nem lehet kapni, • Szőkéden néhány gazda tavasz­ra fiatal gyümölcsfákat akar ven­ni. Pénzük nincs, de van krump­lijuk, aminek árából gondolták beszór zni a gyümölcsfákat, hogy egészséges, tápláló gyümölcsöt termeljenek és a magyar gyere­kek is egészségesek, jóltápláltak legyenek. Tehát elhatározták, hogy krum- j plijókat, amely összesen három és fél mázsa, eladják Pécsett, a Népi Szövetkezetnek. nak, nem kérnek engedélyt. Én pedig nem kaptam. Hát haza­megyek Szőkédre, és nézzük majd, hogy romlik meg a krumpli a szemünk láttára. Ügy látszik, Pécsett sok van belőle, nincs szükség erre a néhány mázsára már!" * Miután nekünk is szükségünk lenne krumplira, gyorsan meg­ígértük a bácsinak, hogy megsze­rezzük a szállítási engedélyt, csak hozza he a krumplit. Felhívtuk a város közellátási hivatalát és megkérdeztük, hogy hol kaphat­na egy szökédi gazda szállítási engedélyt krumplijára, hogy azt Pécsre behozhassa és a krumpli- hiányban szenvedő város ellátá­sához a maga lehetőségei szerint hozzájáruljon. A következő meglepő felvilá­gosítást kaptuk­„—, Szállítási engedé'vt ahhoz hogv Szőkédről Pécsre három és fél mázsa burgonyát behozhas­sanak eladni Budapesten kell kér­ni a terményforgalom miniszteri biztosától. A behozott termény 25 százalékát dézsmaként le kell adni.“ * Asszonyok, gyerekek, férfiak, akik krumplit akartok enni! Sür­gősen tegyetek le minden ilyen­irányú szándékotokról. Burgonyát Szőkédről Pécsre — csiak' buda pesti engedéllyel lehet behozni Fetéve, hogy valaki tisztességes akar maradni . . Mert ha csalni is hajlandó, akkor a hivatalos azeméfyek tanácsai segítségével könnyen teheti. . . Nem lehetne olyan rendeletet hozni, amely nem a csalóknak, hanem a tisztességeseknek, nem a feketézőknek, hanem a jószán- dékuaknak biztosítja a kereseti lehetőséget? És a város dolgozóinak — a burgonyát . . . Sz. E. A MKP hadífotfolyirodájának felieJen*ésére ,,Négyszer kértem szállítási en­gedélyt a palotabozsoki körjegy­zőségen“ — panaszkodik egyi­kük, — szóban, telefonon, levél­ben, míndenhogyan. F.lfch tér­hettük volna, ha akarjuk: de mi nem vagyunk gazemberek“. ,,Ugv tudtam, hogy öt méter- mázsáig nem is kell szállítási en­gedély, de megmondták, hogy csak akkor nem kell ha aizt mim-! babérként kapom, vagy saját terrne'vényüket. hozassák he. — Nem akartam és kerülő útiakat járni Bejöttem Pécsre, de itt is csak tanácsot kaptam, és nem S7á”;*ási engedélyt Az* ‘aná csolták. hogy kérjünk szállítási engedély; a Népi Szövetkezet, az simábban kap Hogy miért kap az simábban? Nem tudom. Azt nem mondták." „A Népi Szövetkezetnél jelen­leg belső szervewési munkák folv­Tartós ondolálás legújabb bajvídö cl.fóiráasal. ín baj íftréac kiafirra! Rónainál Pécs külön pavilonnal vesz részt az országos ifjúmunkás-kiállításon A magyar ifjúság méltóan akar­ja kivenni részét í348 centenáriu­mának megünneplésében. Többek között elhatározta, hogy 130 ta- umeotthont építenek fel és ennek végrehajtására felállította a Ta- nonc- és Ifjúmunkásotthonok Or­szágos Szövetségét, a TIOSZ-l. A tanoncotthonok támogatására és új tanoncotthonok építésére a TIOSz április 27-töl május 5-ig or­szágos ifjúmunkás kiállítást és vá­Refrektorfényben az erzsébet- telepiek és a dohánygyáriak Maradéktalan művészi produkciót nyújt a munkát Imit ám ár dók rers<*nye A műnk áskultúr verseny kere­tében most vasárnap a MKP er- izsébettclepi és a dohánygyári munkásoknak ku'fúrcsoportja sze­repelt. Az erzsébcttelepi kommunista bányászok műsora tartalom és e'őn'b’készség szempontjából egy- tarán értékes, színes és nívós volt. Az .Áruló“ c. cgyfclvoná- so-t am.Iy a munkásmozgalom nagv hőskorszakából veszi témá­ját megdöbbentő cicthüscggel játszották a szereplők. A brutális rendőrfőnök, a megkimzott mun­káslány, a büszke, meg nem al­kuvó munkásmártirok megclcve- nitöcn látszott, hogy valóban a saját múltjukat és sorsukat áb­rázolták. Küönösen a felvonást bezáró tömegjelenet volt nagyon eredeti. A két Kodály-nótát éneklő trió szép produkciót nyúj­tott. A ,,Légy büszke ifjúság“ szavalója lelkesen, átérzessei sza- vitia versét. A dohánygyári munkások kul- turcsoportja szintén jól szere­pelt. Hz a csoport azonban in­kább a magánszámaival tűnt ki. A műsor két legjobb számát a ,,Fel 9zálott n pas'«“ c. Adv-vers szavalója és a dohánygyári da­lárda nyújtotta. Azonban, ami­kor ezt megállapítjuk, akkor le kell szögeznünk azt, hogy a két jelenet, de különösen az utolsó témája nem a legszerencsésebb volt. Nincs szükség arra, hogy munkáskultúrgárda propagálja a faragatlan tuskó huszárok és az elegáns, fölényes tiszt urak tí­pusát. Ezek a regi szaliaflrcnd- szerrcl gyártott reakciós népszín­műi jelenetek a figurái, akiket már el kellene hogy mosson a megváltozott idő. A munkásszin- iátszás a dolgozók számára a va­lóság talaján teremtsen kultúrát. Nem álitjuk aizt. hogy' a túlzott propagandisztikus beállítottságú jelenetek már a munkáskultúra igazi, kibontakozott arculatút mu­tatják, de mindenesetre minden . nagyrabecsülést megérdemlő ki- sérletek abban az irányban, hogy a npmkásszinjátszás kitörjön a le.gényegyeletek által teremtett Ízléstelen, nívótlan, a dolgozók problémái iránt teljesen közöm bős, sőt ellenséges keretek közül. És ezen a tényen sajnos az sem változtat, hogy a szereplők egyébként nagyon jól játszottak. Kitűnő játékkészségükhöz nem volt méltó a darab. Befejezésül ismét meg kell dicsérnünk a do­hánygyáriak szavalóiát. aki Petőfi „Az örült“ c. versét művészi fo­kon, művészi készséggel'adta elő. sári rendez. Ezen a kiállításon Técs külön pavilonnal szerepel. A kiállításra a gyárak, üzemek, kereskedők április 20-ig küldhetik fel áruikat, termelvényeiket és azokat az árukat is, melyeke; a TIOSz céljaira ajánlanak fel. A fel­ajánlott árukat a TIOSz tagjai ad­ják el és a befolyt összegeket a tanoncotthonok építésére fordítják. A kiállításra, illetve vásárra az egész országból féláru utazási ked­vezmény lesz, ezzel lehetővé akar. ják tenni, hogy a fiatalok, de a parasztság is olcsón vásárolhasson mezőgazdasági, háztartási, textil és egyéb cikkeket. Jön a nyári időszámítás Budapestről jelenti a MTI: Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kormány rendeletét bo­csát ki a nyári időszámítás beve- ; xetésére. A rendelet szerint az or- 1 szag területén a fennálló közép­európai időszámítás helyébe áp^ lilis 6-án éjszaka két órakor az * órákat egy órával 3 órára előre kell igazilani. Gyógynövény termesztő tanfolyam A baranyavármegyei B-listások fogialkoztalása érdekében gyógy­növény-termesztő és gyűjtő-tan­folyam kezdődik április 10-én, csü­törtökön. Hét napig tart, minden délután 5—7 óráig, A tanfolyam elvégzése teljesen ingyenes, a hall­gatók utána tanulmányi és gyűjtő- kirándulást rendeznek Pécs kör­nyékére, ahol kb. 28 értékes gyógy­növény található. Beiratkozni lehet az Állami Köz­munkaügyi Hivatalnál, vármegye- háza II. emelet 44. ajtó alatt, to­vábbá a Dunántúli Népszava, Oj Dunántúl napilapok könyvesbolt­jában, valamint dr. Bruhács üzle­tében, (Városház épület) a kitett aláírási íven. A tanfolyamon csak a kellő időben jelentkezettek ve­hetnek részt. Letartóztatták a hadifogoly* hozzátartozók zsarolóját Budapestről jelenti az MTI: A Magyar Kommunista Párt hadifogoly irodája feljelentési tett a rendőrségen dr. Abia Sán­dor állítólagos rendőrorvos ellen, aki ,,Ki tud róla“ címen kutató­könyvet szerkesztett és ezzel a hadifoglyok és a háború alatt deportáltak hozzátartozóinak tö­megeit kereste fel és zsarolta meg olymódon, hogy fényképet vett át tőlük az eltűnt, vagy tá­vollévő családtagról és bizonyos összegért kilátásba helyezte, hogy a kép az illető adataival együtt a könyvben meg fog jelenni. Dr. Aba Sándor igen nagy appará­tussal dolgozott, — Mintegy 300 ügynöke járta az országot és szervezte a könyvre az előfizető­ket, Most több panasz beérke­zése után letartóztatták. Kiderült, hogy se nem rendőr, se nem or. vos és nem ls_ százados. Beval­lotta, hogy pt más, ugyancsak nagystílű széhámosságot követett el. Ezekről a rendőrség tájékoz- | tatni fogja a közönségeit. Dr. Aba i kihallgatása még tart. Legújabb... Teheránból jelenti a AFP: Ghazi Mohamedet, az autonom kurdisztán kormány miniszterelnö­két minisztertársaival együtt ha­lálra ítélték és kivégeztéik. Moszkvából jelenti a TASS; Molotov külügyminiszter hosz- szflbb megbeszélést folytatott Sta- semnel, az amerikai köztársasági párt elnökjelöltjével. w Fillérei« bői — kenyér sokezer dolgozónak Pécsnek jelenleg 2500 munka- nélküli fizikai munkása van. En­nek a számnak emelkedésével kell. számolnunk. A munkanélküliség leküzdésére indította el a város vezetősége, az érdekképviseleti szervek és a szakszervezetek azt a hatalmas társadalmi akciót, amelyről vasárnapi számunkban felhívást közöltünk, A munkanélküliek elhelyezése társadalmi probléma, mert a társadalom minden rétegének érdeke, hogy a dolgozók munká­hoz jussanak. Éppen ezért a város minden lakó­ja hajlandó vásárlásainál 1 szá­zalékot felajánlani a közmunkák megindítására. Az így befolyt ösz- szeget a kereskedők, iparosok, stb., akiknél a kifizetés megtörténik, a város rendelkezésére bocsátják. Először a meszestelepi 64 bá­nyászház építését fejezik be. Ez az önkéntes felajánlás, melyet a város megválasztott törvényha­tósági tagjai a város lakóinak ne­vében tettek, elsőrendű életszük­ségleti cikknél 1 százalék, többi, nél 2 százalék. Az akció sikeréhez a moziláto- getó közönség is hozzájárul, a hoz­zájárulás mértékét később döntik el. A város társadalma megérti en­ne!' a kérdésinek óriási horderejűt és szeretettel, szívesen teszi meg ezt felajánlási. Az összeg elenyé­szően csekély és a cél olyan szép, hogy még nagyobb áldozatot is megérne. Fillérekről van szó, de pzek a fillérek jelentenek ezer és ezer munkáskéznek munkát, ke­nyeret. A Földmivesszovetkezefek feladatai Erdei Ferenc ,,A földhőzjutott parasztság sorsa" című tanulmá­nyában azt írja, hogy a földműves- szövetkezetek. megalakítása a földihözjuttatottak talpraállitása és termelésük fejlesztése érdekében történik. Közvetlenül pedig az a szükség írja elő, hogy a felosztott uiadalmakból, a fel nem osztható nagyobb mezőgazdasági gépek, ipari üzemek, termelési berende­zések közös használat mellett, a szövetkezés előnyeinek szemelőtt tartásával az újonnan földhöz- juttatottak tulajdonába kerüljenek. A földmívesszövetkezetek első­sorban a termelési célok megva­lósítására alakultak, tagjaiknak az egyéni tulajdonukat alkotó ingat­lanukon folytatott okszerű gazdál­kodás biztosításával. Foglalkozni kell azonban a földmívesszövetke- zeteknek a termelés szükségleti cikkeinek ellátásával, tehát a fo­gyasztási ággal, vagyis a szövet­kezeti bolt létesítésével és mind­azon lehetőségekkel, mely egy egészséges és életerős földmives- szövetkezet megalapozását és to­vábbi fejlődését biztosítja. 1 Ezen pár gondolat magában fog­lalja a földmívesszövetkezetek ' alapelveit, mely minden kétséget I kizáróan igazolja, hogy az újon- j nan földhözjuttatottak és a sze- ; gény parasztság e hatalmas szö- i vetkezeti mozgalma komoly pillé­rekre épül' fel, merően szemben állva, minden oly szövetkezetek­kel, melyek nem a termelő érde­keit, hanem a szövetkezet, mint kereskedelmi .vállalat kapitalista érdekeit tartják szemelőtt. A földmívesszövetkezeteknek feladataik megvalósítása során számtalan akadályokkal és nehéz- | ségekkel kell megiküzdeniök. Lép- I ten nyomon tapasztalhattuk ezeket > ja gátlásokat. Újabban azonban 1 ' [eltűnőén érezhető ezeknek a gán-1 csoskodásolcnak elhalványulása, mely földmivesszövetkezeteink ki­épülését és megerősödését vonja maga után. Baranya vármegye területén az eddig megalakított földművesszö­vetkezetek száma túlhaladja a 120-at. A vármegyei üzletvezető­séghez beérkező alakítási kérel­mek nágy száma pedig azt mu­tatja, hogy a földművesszővetke- zeti mozgalom napról-napra tere­bélyesebbé, hatalmasabbá nő. A földmívésszövetkezetek kez­deti megerősödésében, a vagyon­tárgyak juttatásánál, a cégbejegy­zéseknél, az iparengedélyek meg­szerzésében, a felmerülő helyi el­lentétek elsimításánál a várme­gyei ügyvezetőség áll a földműves­szövetkezetek mellett, gazdasági vonalon pedig a Földművesszövet­kezetek Országos Központja nyújt segítséget minden vonalon. A ve­tőmagvak biztosításával, mezőgaz­dasági gépek megszerzésével, traktorjavitási és szántási hitelek folyósításával, áru ellátással, a szövetkezetek terményeinek érté. kesítésével és minden gazdasági és kereskedelmi vonatkozású prob­lémákban mindenkor támogatást nyújt a Központ. Ezeket a támogatásokat és a íöldmívesszövetkezetekkel kapcso­latosan nap-nap után megjelenő rendeleteket kell figyelemmel kí­sérni, melyek valamennyié a föld­mívesszövetkezetek ügyét kívánja előmozdítani. Mindezek mellett azonban szük­ség van az újonnan földhözjutta­tottak, a szegény parasztság ön­tudatos és kemény munkájára is, hogy megbirkózhassunk a felme­rülő nehézségekkel, mert csak így tudjuk kiharcolni a küzdelmes munkánk és létünk jobb jövőjét. Vármegyei ügyvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents