Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-02 / 75. szám

1947 ÄJSHJ5 2 ÜJ DUNÁNTÚL B Ez nem a „Holnap“ mialt tesz! Húsvéthétfőn egymásnak esnek az újságírók és a nyomdászok ,,3500 magyar segítségért kiált“ Életkérdés Mecsekalja Pécshez csatolása mert a kuláhok érdekeiért nem szenvedhet ezernyi szegény dolgozó Mecsekaljának Pécsihez való! három és félezer ember lakhelye csatolásából politikai kérdést akar-J szemétdomb, ha ezen a szemét. nak faragni egyesek, pedig itt el J dombon ók lehetnek az urakl kéne ülni a politikának, mert kis­emberek közérdekéről van szó. Szerkesztőségünkbe kaptunk egy levelet, amely hat oldalon ke­resztül valóságos segélykiáltást küld felénk azért, hogy Mecsek- alját csatolják Pécshez. Ebből a levélből részleteket közlünk, amelynek rapszódikus, drámai üte­méből a legszínesebben látható a mecsekaljai helyzet. Mecsekalja öt községből áll: Szentkút, Magyarürög Pácváros, Kovácstelep Patacs. Ez körülbelül 3500 fö és ebből 40 gazdának van beszolgáltatást kötelezettsége, a többiek telje­sen ellátatlanok. Ezeknek 70 szá­zaléka Pécsre jár be dolgozni. Ez a több ezer főnyi ellátatlan semmiféle közellátásban nem részesül. Kenyérrel is baj van, előfordult az, hogy a kovácstelepi pék csak hetenként kétsíer-háromszor sü­tött, a patacsi pék sok esetben tüzelő és líszthiány miatt leállt. Életkérdés, hogy Mecsekalja köz- ellátásilag Pécsihez csatlakozzék. 1942-ben kérte már Mecsekalja a csatlakozást, akkor a kisgazdapárt kérte, de „Esztergán akkori pol gármester, úgy rájuk ijesztett, hogy Mecsealjáig futottak." Most a pár gazdag kulák akarja leszabotálnl a munkásság létét j jelentő csatlakozást. Szerencse, hogy a tömegek sor­sáról többé nem a szemétdombok urai döntenek! Kinevezés a pécsi egyetem tanári karában A Magyar Közlöny keddi száma közli, hogy a köztársaság elnöke a vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek a miniszterelnök útján tett előterjesztésére dr. Szentágotai János egyetemi magántanár, egye­temi adjunktust a pécsi tudomány­egyetem bonctani és szövettani tanszékére egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá a fcVI. fizetési osztályba kinevezte. Elfogta a rendőrség a Mecsekialubau bujkál volkshundvezefőket A pécsi általános nagy razzia . leadta telefonon a „drótot“, vaj kapcsolatosan vidék n is nagy j hogy jön a rendőrség. m 7.7.\ -Á Wiíí f rf*n o rpn f\vc£rt razziákat rendezett a rendőrség Ezeknek a razziáknak a során főleg bujkáló bundisták kerültek kézre. A legizgalmasabb volt a me- csekfalusi razzia, éjjel kerítette be a rendőrség a falut, minden házba bementek. A rendőrségnél volt a kitelepülő bundisták pon­tos listája, volksbundosok és SS- ek belépési nyilatkozata. Ezek a bundisták elég .zajosan“ bujdos­tak, amennyiben a legtöbb a sa­ját falujában maradt, még dolgoz­tak is és fenyegették a telepese, két. Mecsekfa'lun pl. 10 telepes van, ezeket minden áron ki akar­ták üldözni. A bundisták bujdo- sása azért megy ilyen könnyen, mert a legtöbb hatóság szemet huny és akadályokat' állít a rend­őrség munkája elé. Például Mecsekfalu község sváb bírá­ja a razzia kezdetekor rögtön ■«egy volksbundista vezért fog­tak el Mecsekfalun 11 ember ellen indult eljárás. A pécsi államvédelmi osztály a vidéki razziákkal kapcsolatosan március 31-én a következőket ad­ta át a népügyészségnek : A p 1 Mátyás mecsekujfalusi lakos 24 éves. Eiz az Api azért lett gya­nús, mert beállt bányásznak és semmiféle pártba nem volt haj­landó belépni. A/ onnmato« bá- nyászság már mind '.Vamelvik munkáspárt tagja- Aplról ki is de­rűit, hogy vo'tksbundista vezér volt. Petz Orbán 48 éves nyom. jai földműves, Pcohl József 44 éves palotabozeóki napszámos, Bien Veronika 20 éves mecsek- falusi háztartásbeli, Fuchs János- né 23 éves mecsekfalusi lakos, mind volksbund vezetők voltak. Bujkáltak és most a rendőrség elfogta őket. Az elöljáróságok összetétele olyan, hogy pl. a 25 tagú testületben cs.ak 2 munkáspárti van. „Min­ket talán azért hívtak be a testü­letbe, hogy ott olyan díszpéldány­ként mutogassanak bennünket a kisgazdáknak és olyannak éreztem magamat, mint egér a csapdában" — mondja a testület egyik mun- páspárti tagja. A levélíró elpanaszolja: Keré- nyi igazgató és Molnár körorvos vannak a csatlakozás ellen, de ezeknek nem a 3400 ember sorsa fáj. A levélíró drámaian festi le, hogy a tisztiorvos nem törődik azzal, hogy a kút hol van és meTt a trágyalé folyik a kútba, „golv- vás, púpos, koraszülött magya­rok jönnek a világra". Ez ellen is küzdenének a munkáspártiak. Szentkuto-n becsületes magyarok vannak, egyetlen bundista sem akad, de a község olyan rende­zetlen, hogy belefulladnak a sár­ba. Szentkút 90 százaléka kőmíves, mind Pécsett -dolgoznak. Kovácstelep és Rácváros intel­ligenciája is a csatlakozás mellett van. És Pál ács? Kovács Béla hazá ja. Két kilométernyire van Pécstől, de csupa düledező ház van ott., a falun keresztül piszkos, rendezet­len víz folyik, mely a szennyvizet is hordja magával, „olyan mintha az ókorból itt maradt volna 4intö- például." Itt még a templom is szomorú, mondja a levélíró és az illetékes hatóságoknak kölcsönt kellene adni a szegényeknek. 70 százalék egyhangúlag a csat­lakozás mellett van, harminc szá­zalék nem döntheti el ezeknek a sorsát. A levélnek több oldala olyan megrázó részleteket közöl, hogy az olvasó túlzásnak venné és any- nyira tele van elkeseredéssel, hogy kifejezései nem bírnák el a nyom­dafestéket. A krónikás azt a ta­nulságot szűrte le a levélből, hogy itt is a „földfeletti" összeesküvés szabotázsa folyik a szegény nép kárára. Pár hatalmaskodó és gaz­dag ember érdeke azt kívánja, hogy kisded játékait tovább űz­hesse és ezért az ezrek érdekeivel mit sem törődve, mindenáron nftg akarják akadályozni Mecsekalja Pécshez csatolását. Maradjon csak A parasztság gazdasági problémáinak egyetlen megoldása a hároméves terv megvalósítása — állapította meg a FÉKOSz pécsi nagy­gyűlése Nagyszámú hallgatóság mellett tartotta meg a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsé­gének FÉKOSz napját a pécsi csoport Az elnöki megnyitó után B. Nagy Gusztáv elvtárs a szakszer­vezeti vezetőség részéről ismer, tette a földmunkások szervezke­désének szükségességét, mert csak így tudják érdekeiket megvédeni. Majd a tervgazdálkodásról be­szélt, melyről megállapította, hogy a mezőgazdaság átszervezését je­lenti, ami virágzó mezőgazdaság és jómódú parasztság elérésének egyedüli megoldása. Ennek alap­ján készült el a MKP 3 éves gaz­dasági tervéinek idevonatkozó ré­sze is. Befejezésül kérte a meg­jelenteket, hogy segítsék elő a tervgazdaság végrehajtását és ez­zel járulnak hozzá a demokrácia megszilárdításához. Ezután Báli József elvtárs a MKP nevében üdvözölte a megje­lenteket, majd az iparcikkek hiá­nyáról és magas áráról szólva megállapította, hogy annak nem a mai rend az oka, hanem az a bűnös háború, ami gazdaságilag teljesen tönkre tette országunkat. A demokratikus erők teljesen szétrombolt, gazdaságilag tönk szélére juttatott országot vettek át és most a felszabadulás után két évre elmondhatjuk, hogy a romok helyébe új országot építet­tünk. Ebben az országépítö mun­kában nem csak az ipari munkás­ság vette ki részét, hanem a pa­rasztság is. Kifejtette, hogy még a gazda­sági javulás ellenére is rossz helyzetben van a föld népe. El­avult gazdasági felszerelését még most sem tudta pótolni, mert az anyagi viszonyok ezt nem tették lehetővé és bankok útján sem tudnak kölcsönhöz jutni. A föld­höz juttatottak helyzetéről szólva megállapította, hogy még sok he­lyen nem történt meg a telek­könyvezés és a MKP a jövőben is s-ürgeti a telekkönyvezés mara­déktalan végrehajtását. Beszéde végén kérte a megjelenteket, hogy segítsék szorosabbra íonni a mun­kás-paraszt szövetséget. Gersovits József a gazdasági munkaügyi felügyelőség nevében beszélt. Hangoztatta, hogy a múlt­ban igen sok Olyan intézkedést fogonotositottak, mely a nagybir­tok érdekében a parasztság ellen irányult. A felszabadulsá előtti mezőgazdaság a nagybirtokrend­szeren, a külterjes gazdálkodáson alapult. Ma már előnytelen, sőt káros volna külterjes gazdálko­dást folytatni, mert a jelenlegi körülmények között a magyar búza nem versenyképes a korsze­rűbb gazdasági eszközökkel dol­gozó államok kcnyérmagvaival, A mezőgazdaságunk fellendítését a tervgazdálkodás bevezetésében látja, amihez kétségkívül 1 meg­vannak az előfeltételeink. A Szov­jet mezőgazdaságot a nagyarányú gépesítés jellemzi, ami olcsóbbá teszi a mezőgazdasági termém-e- ket. Nekünk is be kell vezetnünk a mezőgazdasági gépesítést. A vetőmag kérdéséről szólva megállapította, hogy a hiány leg­inkább az újonnan földhözjutta- iottaknál van, kiknek nem állt módjukba a multévi termésből vetőmagot félre tenni. A vetőmag- akció sem oldotta meg ezt a kér­dést, mert még igen sok gazda küzd tavaszi vetőmaghiánnyal. Beszéde befejező részében üdvö­zölte az MI?P 3 éves tervét, ami kétség kívül megoldja a paraszt­ság problémáit. A hozzászólások során sérel­mezték a közellátás intézkedéseit, mert a búzát 40 forintos árban ve­szik át és a rászorultaknak 75 fo­rintért adják vissza. Ifjú Varga Sándor FÉKOSz járási titkár köszönetét mondott a szónokoknak, majd bezárta a FÉKOSz-napot. Húsvét hétién déleiéit 10 órakor borzalmas esemény színhelye lesz a Hun-utcai sporttelep. Az újság­írók szabad rúgás helyett „szabad rugdalódzásra" hívták ki a nyom­dászokat. A sportrovatvezetok mar lázasan magyarázzák az újság­íróknak, hogy mi az a labda és nem kell előle rögtön elszaladni; de egyelőre a gyors tanfolyam­nak kevés eredménye van. Az Űj Dunántúl, a Dunántúli Népszava és a Független Nép munkatársai a kari szolidaritás jegyében most i nyomdászok örömére labda he­lyett bizonyára büntetlenül egy­mást fogják összerugdalni. Két fő­időben felváltva állítanak be a csapatba minden újságírót, mert számítanak arra, hogy az első fői­dőben egy-két súlyos sebesült skad. A meccs két sztárja Révész 3y. István főszerkesztő és Ruzsits Endre, akik már most szedik az idegcsillapítókat. Garam völgyi és Csordos kollégák ifjú korukban már holmi rongylabdákat rugdal­tak, viszont Vedres főszerkesztő békebeli profi, mert állandó druk­ker volt a meccseken. A nyomdá­szok tudják, hogy annyi sajtóhiba nincs a világon, amennyi hibát az újságírók a futballmeccsen el fog­nak követni. A szenzációs sporteseményről az ügyhöz méltóan olyan ember fog beszámolót írni az Űj Dunántúlba, aki nem hagyja magát befolyásol­ni, mert ez lesz életében az első futballmeccs, amit látni fog, töké­letes analfabéta a sportban. (gyenes)

Next

/
Thumbnails
Contents