Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-06 / 78. szám
ÜJ DUNÁNTÚL 1947 APUIÉ- • A KULTÚRA FELTÁMADÁSA A művészet és tudás mindenkié! A giccs, a ponyva, a pornográfia és mesterséges szellemi sötétség helyén új művészet, új kultúra sarjad a bányákban, üzemekben és a falvakban ö jelenti most e korszak Munkás hősét és a holnap Benne látja megmentőjét, Oj világok építőjét. Fut a csillés, nincs nyugalma űzi őt a gyárak hangja És a boldog, szebb jövendő, Amely egykor mégis eljő . A fenti nyolc sor Hajdú Sándor tatabányai bányász Csillés cimű versének befejező két szakasza. Hajdú Sándor tatabányai bányásznak egyik legszebb költeménye a Csillés. De ezen kívül sok-sok verse van, amelyek mind a munkának. a munkásnak, a szebb jövendőnek himnuszai. A felszabadulás után kezdte őket írni és hónapok alatt az egész országban ismert lett a neve. Mi vitt rá egy bányászt arra, hogy ceruzát fogjon és verset írjon? A tehetségén kívül a szép utáni vágy, ami benne és munkástársaiban olyan magasan lobogott az elnyomatás 25 éve alatt, A vágy, a művészet, a kultúra iránt, amit mesterségesen el akartak fojtani bennük. 25 évig a kultúra nem volt, nem lehetett a tömegeké: fülledt levegőjű szalonok, kiváltságos osztályok féltet privilégiumává változtatták. Az urak maguknak akarták kisajátítania tudást is, mint a pénzt és a hatalmat, mert világosan látták, ha ez kisiklik birtokukból, magával viszi a másik kettőt is. Ha az elnyomottak megismerik mindazt a szépet, művészit, amit az emberiség ezredévek alatt alkotott., elsöprik az irigy hatalmasokat, akik azt ilyen sokáig elzárták előlük. De ezek a hatalmonlévők mégsem modhatták magukénak az igazi kultúrát. Az ö kultúrájuk. — amit ők kultúrának hittek és amit féltékenyen őriztek a dolgozok elől, — nem igazi kultúra volt, hanem giccs, ponyva, pornográfia Ezt habzsolták, falták, minden morzsáját őrizve, féltve. A kispolgári rétegek ezen az álkultúrán keresztül szívták magukba a „főúri" élet bűvös levegőjét és szakadtak el a munkásságtól, ezzel szédítették meg, kábították el őket. Munkásgárdáh mi érteimet adnak a kultúrának De az öntudatos munkásságnak nem kellett ez a hamis művészet f Népi kultúrát akartak. Szavaló- | kórusokat, dalárdákat alakítottak j — de rögtön lecsapott rájuk a , rend" és —vagy meghajoltan átvették az álkultúrát, vagy az eljövendő igazi művészet kedvéért lemondtak a mákonyról is Várták az időt, amikor meqszó lalhatnak és elmondhatják, am nekik fáj és nem az ábrándos, ke sergöszivű, lantpergető trubadúr nak, amikor leírhatják az 6 küz delmeiket és nem kell izgalma hajszolniok távoli világok isme rétién tájain száguldó idegen cow boyokkal, amikor megénekelhetik az ő érzelmeiket és nem kell e! lenséges osztályok dalait énekel niök. Szavalhatják az ö költőiket Adyt, József Attilát, akikről eddig | csak hallgatniok volt szabad. Az idő eljött. Két esztendővel j ezelőtt. Vöröscsillagos katonák i meghozták a felszabadulást, ami 1 megnyitotta a dolgozók kultúréh- sége előtt a kaput, A tiltott és titkolt vágy első 1 kirobbanásaként megalakultak I a munkáskultúrgárdák. Ezek a kultúrgárdák még magukon viselték é* résiben vise-; lik ma is az elnyomatás emlékét, j Sokszor kísért a múlt egy-egy ; rosszul megválogatott műsorszám j alakiában de ez egyre ritkább, i mert a dolgozók tudják a hibájukat. és minden erejükkel arra törekednek, hogy ezt a hibát megszüntessék. Eddig legjobban a bányavidék kultürgárdáinak sikerült ez. ök foglalkoznak legtöbbet a munkás, kultúra alkotásaival. Minden megmozdulásukon, pártnnpjaikon szép kultúrműsort adnak. Az üzemek kommunista kultúr, gárdái belekapcsolódtak a falujárásba is és a felszabadult kultúrát kivitték a felszabadult falvakba Az egésznapos munka után megszólaltak a szavalókórusok és a dalárdák; szálltak a népi dalok és zengték a proletárköltők versei. Itt találkozott é* forrt össze euv- mássál a nemzet két fenntartó osztálya: az. ipari és a mezőgazdasági muníkáaság. A rossz időjárás szakította félbe ezt a munkát, de most a tavasz bekövetkeztével ismét megindul majd. Ki Ind szebbet, igazabbat? Az üzemi kultúrgárdák nagy kultúrvesenyt indítottak a MKP kezdeményezésére. Ebbe belekapcsolódott a SzDP és a MSzMT. A kultúrversenyek célja, hogy a munkáskultúrát fejlesszék és a hibák felismerésével könnyebb legyen megszüntetésük. Huszonkét kultúrgárda kapcsolódott be a versenybe, bizonyságául annak, hogy a tömegek nem elégszenek meg félmunkával, hanem a tökéletes, Mszta művészetet akarják elérni. Azt a feladatot, hogy az igazi művészetet megismerteti a dolgozókkal, a Munkás Kultúrszövét- ség válla'*-1 magára. Hadat üzent a régi giccses polgári színjátszásnak és a túlzojt munkásromantikának egyaránt A dolgosok kultúszínvonalát a klasszikus és népi hagyományok alapján, az egyetemes kultúra medményeinek felhasználásával j pártállású és pártonkívüli érdeklődök. A pécsi csoport nagyon jó munkát végez. Ezt bizonyítja, hogy a moszkvai VOKSz, amely a külföldi kapcsólatok ápolására alakult. megígérte, hogy orosz, angol, francia és német nyelvű moszkvai irodalmi és tudományos kiadványokat, képeslapokat küld Pécsre. A Társaság állandó programjába tartozik az. üzemek meglátogatása rövid műsorral. Ezeket a munkásság nagyon szereti és állandóan sürgeti a MSzMT-t további műso. rok rendezésére. A Társaságnak különböző szakosztályai működnek. Például a filmszakosztály bekapcsolódott a Mafirt ..Ketten egy jeggyel" akciójába. amely lehetővé teszi, hogy az orosz és más haladószellemű filmeket féláron tekintsék meg a dolgozók. Az orosz filmekben a munkásság érzi, hogy ezek a íilmek a való életei mutatják, saját éleJó munkát végeznek a zenei-, képzőművészeti- és irodalmi szak- osztályok. Ezek hangversenyeket, kiállításokat, műsoros üléseket tartanak, ahol az orosz zene, az orosz élet és az orosz irodalom legszebb alkotásait ismertetik. A MSzMT Pécsett, Somogyou, Vasason és Pécsújhegyen olvasó, termeket tart fenn. Az olvasóközönség legnagyobb része munkás; napilapok, hetilapok és a. Szovjet, únió életével foglalkozó kiadványok állnak rendelkezésükre. A magyar dolgozók mohó érdeklődéssel tanulmányozzák annak a csodálatos, hatalmas birodalomnak életét, mélynek katonái számukra elhozták a szabadságot. Ismerkednek a szovjet rendszerrel, a szocialista köztársaságok helyzetével. Eddig ismeretlen terület volt, most lépésről-lépésre feltárják maguknak. Abban az országban, melynek szokásaival, művészetével,, tudományával most ismerkednek valóság lüket, problémáikat találják meg I az, ami a -világ öthatod ' észén bennük. I csak álom: a szocializmus. 4 Iaht megnyitja kapuit a kultúra előtt akarja, felemelni. Rövid műsorral bejárta az üzemeket, a bányavidéket, üzemi hangversenvf adott, te- hetségkutató-vcrsenyt rendezett. Részvételével különböző szervezetek ünnepségeit élénkítette meg. Mindezzel a dolgpzók kultúrájának ügyét szolgálta és munkáját a jövőben még fokozza, amíg az igazi munkáskultúrát el nem éri. Egy elzárt világ feltárul A kelettől szinte mesterségesen elzárt magyar nép a felszabadulás után érdeklődéssel és szeretettel iordult a felszabadulást hozó Szovjetunió Irodalmi és művészeti alkotásai felé. A két nép közti barátság elmélyítésére, a szovjet kultúra megismertetésére alakult a Magyar—Szovjet Művelődési Tái-1 saség 1945 áprilisában, éppen két évvel ezelőtt. Az évfordulót nagyon értékes és érdekes kultúr- megnyilvániulásokka! ünnepli meg. Többek között művészi fénykép- kiállítást rendez a szovjet ifjúság életéről. A Társaság tagjai különböző A MSZMT-nek falusi csoportjai js vannak, mert évszázados "álmából felébredt a magyar falu is Tanulni, művelődni akarnak föld rabjai. A Szabad Föld, a MKP földmíves hetilapja gondoskodott arról, hogy a tél a magyar parasztság számára a művelődé^, a tanulás ideje legyen. A Szabad Föld Téli Esték mozgalma alkalmat adott, a föld népének arra, hogy kulturális színvonalát emelje, mezőgazdasági szaktudását gyarapítsa és a tanulás mellett nemes szórakozásban legyen része A Szabad Föld Téli Esték mozgalomba a baranyai falvak is belekapcsolódtak A falusi értelmiség, a pap, a tanító, jegyző, orvos, előadásokat tartottak a magyar történelem, irodalom kérdéseiről. Mezőgazdasági szakelőadások hangzottak el. Tanult a falu — és szórakozott. \z előadások előtt kultúrműsor volt, melyet a helybeli kultúr- gárda adott. Különösen jól működő kultúr- gárda van Geresd, Vókány, Erdős- meeske községekben. 1 tavaszi vasárnap a szellemé Ebben a hónapban beköszönt a tavasz, ami a mezőgazdasági munkák időszakát jelenti. De vasárnap a munkte többnyire szünetel. A Szabad Föld a tavaszi vasárnapokat a föld népe számára a derű, á jókedv, az öröm, a sport, a kirándulások, ünnepségek és mulatságok napjaivá akarja szentelni és ezért kidolgozta a Tavaszi Vasárnapok programját. Főcélja a népi hagyományok ápolása. Feléleszti a falvakban a már-már feledésbe menő népi játékok és táncok báját és örömét. A népdal- kultusz szolgálatában népdalversenyeket rendez. A gyermekek részéve bábszínház-előadások visz. nek boldogságot. Megismerteti a gyermekeket más tájak gyermek- iátékaiva! isi verseket, dalokat tasába mennek, hogy ott tegyenek tanúbizonyságot a magyar falu erejéről, tudásáról, tehetségéről. A Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok ügye nem pártügy, hanem a dolgozó nép ügye. Programja népi és nemzeti program. Előbbre- viszi a falu népét a megelégedettség felé. A legényeket kiviszi a kocsmából a napfényre és szórakozás közben tanítja, neveli. Mint a Szabad Föld Téli Esték mozgalma, ez is a kultúra, $ népműveltség emelését hozza magával. A mezőgazdasági szakelőadá. sok a föicímiveseket új munkamódszerre, új termelési lehetőségekre tanítják, ezáltal nemcsak az ő tudásukat, de az ország termelésének növekedését, az ország gazdagodását, a lakosság jobb életszínvonalának emelését érhetjük el. A parasztságot az elmúlt rendszerben éppen úgy elnyomták, mint a munkásságot, éppen úgy elbutí- tották, sötétben tartották. A fel- szabadulás meghozta számára is a világosságot. És a bölcs, ravasz, okos magyar paraszt most tudja, hogy tanulnia kell, évszázadok mulasztásait kell bepótolni^. Tanul és pótol, hogy tudásával, szakértelmével a nemzet virulását, a mezőgazdaság virágzását jómódú parasztságot érjen ell * A felszabadulás bizolíyosfokú nít, mind-mind a magyar népélet hagyományaiból. A gyermekeket meg is vendégeli. A bemutatásra kerülő vidám színjátékokra meghirdette már a Szabad Föld az országos pályáza- politikai és gazdasági szabadságot tot. Lesz táncmulatság, faluszéoe . hozott a dolgozóknak, de ezenfelül választás, zsákbafutás, kacsavadá.ja szellem szabadságát is meghoz- szat, kötélhúzás, póznamászás ésjta. A magyar munkás, paraszt, hamég sokféle vidám játék. . ladó értelmiség számára szabad a . tanulás. Nem uraságokló] odaves ^UA*M uK’eg arfa J 1 tett morzsákat kap'a kultúrából, Szabad Fold hogy vegyen részt ß ü m?vészetet élvez?_ gyermekversek kiolvasók, olvashatja a szocialista irokozmnndások. szólásmondások, da)om rewekeit tanúiba, ja a nagy népdalok, népmesék, nepballa- szoda!ista TOes,erek tanításait, dák, népszokások összeírására badon sz4nhat éneke és zencJ. irányuló mozgalomban. i het szavalata. Felszabadult a szel. Sport és kultúrversenyek lesz-: lem és a felszabadult szellem ho1- nek, amelyeknek győztesei Szenti dogan szívja magába a szabad István napján az ország főváro- kultúrát. Sz. .E IVépgyülések a megyében hétfőn, április 7-én Dr. Hajdú Gyula délelőtt délután délelőtt délután délután délután Krancz Pál Koller Jánosnc Vörös László Szűcs József Gergely Lajos — Karragich Eduárd Deák Lívia délelőtt délelőtt délután 11 órakor Pécsvárad 4 órakor Hidason tart gyűlést. 11 órakor Csányoszrón 4 órakor Sellyén tart gyűlést. 4 órakor Harkányon tart gyüléat. 4 órakor Majson tart gyűlést. 10 órakor Nagynyárádon tart gyűlést 11 órakor Szebénybcn, 4 órakor Fckedcn tart népgyűlést. Intézkedés a késedelmes ©TI járulékokról A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara a múlt év november havában előterjesztést intézett a Népjóléti Miniszterhez, hogy a késedelmesen befizetett O I I já-„ rulékok után felszámított 10 százalékos késedelmi pótlékot szállítsa le 3 százalékra, és hogy a járadékok befizetésének esedékességét a tárgyhónapot követő hó 15. napjában állapítsa meg. Most érkezett meg & Kereskedelmi és Iparkamarához a Népjóléti Minisztérium 11. főosztályának 71.048 1947 számú leirata, amely szerint a járulékok esedékessége és a késedelmi pótlékok felszámítása tekintetében az Országos Társadalombiztosító Intézet akkép ba. tározott, hogy 1947. január hó 1-től kezdődően a járások az 1—1 naptári hónapot követő hónap első napján esedékesek és 15-ig bezárólag pótlékmentesen fizethetők be. A késedelmi pótlék mértéke s legújabb pénzügyminiszteri rendelet szerint pedig 3 százalék. A Pécs Kereskedelmi és Iparkamara.
