Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-06 / 78. szám
1048 AiWUS 8 ÜJDUNÄNTOL 7. I~A TÖMEGEK FELTÁMADÁSA"! UJ KERETEK KÖZT — UJ UTAKON harcolnak végre saját érdekeikért, saját szervezeteikben a dolgozók a nők az ifjak A felszabadulás óta az olvasó gyakran találkozott egy új fogalommal: a tömegszervezetek fogalmával. És mindig azt olvasta, hogy ezek a tömegszervezetek kiharcoltak valamit, elértek valamit a dolgozók számára. A tömegszervezetek fogalma azonban nem új, nem a_ felszabadulás hozta magával raegala kulásukat. Az emberek mindig, ösztönösen szervezkedni vágytak és szervezkedtek is. Tömegszervezet volt maga a hadsereg például, de mint ilyen, az uralmon lévők eszköze volt. A felszabadulás a tömegszervezeteknél a forma kitöltését, az üres keretek tartalmassá tételét biztosította. A tömegszervezetek valóban a tömegek szervezeteivé váltak, egymásután alakultak meg a demokrácia hatalmas táborának ilyen alakulatai. Mindig, mindenütt a dolgozókért! A legfontosabb tömegsrcerveze- tek egyike a Szabad .Szakszervezet. Hosszú és küzdelémtcljés múltra tekinthetnek vissza a szak- szervezetek. Amikor a munkásság látta, hogy a töke hogyan szervezkedik ellene, hogyan jönnek '.étre a trösztök, kartelek, részvénytársaságok: életre hívta a maga szervezeteit. De az elnyomók nem hagyták lélegzethez jutni, feladatát híven betölteni ezeket a szervezeteket. Tehetetlenek voltak a tökével szemben, nem tudták megvédeni a dolgozók érdekeit. Jószátidékuk kétségtelen és vitán felül áll, de ez nem volt elegendő a eél elérésére. A cél a munkásság gazdasági érdekeinek megvédése volt. Azután fordult a kocka és a Szocialista Köztársaságok Vörös Hadserege kiűzte hazánk földjéről a fasisztákat és velük együtt elvesztették hatalmukat cimboráik, a nagytőkések' is- Az ájult ország dermedtem tétlenül várt val* milyen csodára. És a csoda hekövetkezett. A feltépett sínek, a felrobbantott hidak, a földig romhalt há zak mellett megjelentek a mun kasok roham csapatai. Az elhagyott íróasztalokhoz leültek a de. mokratikusan gondolkodó szellemi dolgozók. A feldúlt szántóföldeken búzát vetett a magyar Panaszt. Megindult az élet és a megindult életben a munkások, a tisztviselők, a parasztok szakszervezetei új szerepet kaptak. A gazdasági élet irányítását a szakszervezetek végzik. Szerte az országban mindenütt működnek a í*akszerv ezetek munkaközvetítői, frser és ezer számra helyezik el a munkanélkülieket. Megindítotok a közmunkákat. Kiharcolták a munkavállalók részére a kollektív béreket. Mindig, mindenütt a dolgozók érdekeit képviselik. A szakszérv#etekre nagy műn- hárul és elmondhatjuk, hogy a munkát sikeresen végzik, óriási gazdasági szerepük mellett j^sztvejznek a reakció elleni sarcban is. Hároméves tervet ké- s/iterek a munkáspártok tervei a::iPján és özeket a terveket szo- ^"'a ista munkakészséggel e! is 'égzik. ' f A szakszervezetek a munkás- egység legtökéletesebb meg- '«•stcsítői. Az ipari munkásság szakszer- t2etei mellett ma már a legöntudatosabb paraszti rc- ( -'.ek is létrehozták a maguk '"negszervezeteit, *„]! ' f'-OSz-t, «mely a kisbirtoko- ■ a szegényparasztok szövetsége és az UFOSz-t, amely az újgazdák és földhöz juttatót tak hatalmas érdekvédelmi szerve. Ezek a szervek harcolnak a falu népének, a föld napszámosainak jobb sorsáért, ahogy a szabad szakszervezetek az ipari munkásság emberibb életéért küzdenek. Bridzs helyett áldozatos munka A szakszervezetekben nők is vannak. Nők, akik a férfiakkal vállvetve dolgoznak. De ezenkívül megalakult az ő hatalmas táboruk is: a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Azelőtt s voltak asszonyszö- vetségek. lói emiékeeünk a MANSz-ra, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségére. Igen, az úri nők akkoriban nemzeti jelszavak alatt rendezték bridzspar. tiaikat ó- felőkelő teaestjeiket. „Proli“ asszony he sem tehette lábát előkelő helyiségeikbe és csak távolról szemlélhette, ha egy-egv MANSz hölgy felcsok- rozta és felpántlikázta idegen érdekekért halálba induló magyar bakák zászlaját. F.zek a távolról szemlélő proli, asszonyok, akik férjüket és fiai. kát vesztették e! a felpántlikázott lobogók alatt, a felszabadulás után megalakították a maguk nőszövetségét. Nem nemzeti szövetséget alkottak, hiszen ha magyarok akkor úgyis csak a nemzetért, a nemzetet alkotó dolgozókért folytatják munkájukat. Demokratikus szövetséget alakítottak, amelybe helekapcsolódhatik a munkás, asszony, a parasztasszony, a polgárasszony egyaránt, ha céljai és eszközei demokratikusak és tiszták. A MNDSz is rendez teaestélyeket. De özeken nemcsak az előkelő hölgytársadalom előkelő tagjai -vehetnek vészt. Ezeknek . a jövedelmét nem halálbainduló, vágóhídra hurcolt magyarok zászlószalagjára fordítják. Ezekn'ek a jövedelméből kenyeret és ruhát vesznek a rászorulóknak, orvosságot a betegeknek, segítséget adnnV az . árváknak és özvegyeknek A Nőszövetség asszonyai és leányai elsőnek siettek a hadifoglyok, a hősi halottak, « dorogi mártírok hozzátartozóinak segítségére. Tskolaak'ciót indítottak, melynek keretében tankönyve* füzetet, írószereket, ruhát szereztek he tíz és tízezer magyar gyereknek. Megakadályozták az árdrágítást. Kivették alaposan részüket a forintvédplemböl. Ott vannak a reakció elleni harc első soraiban. A munkában nem válogatnak. Mindenütt ott vannak, ahol segítő kézre cs segítő szívre van szükség. Az asszonyok nevelik a jövő jaink ma már maguk is irányíthatják sorsukat. Megvannak ifjúsági tömegszervezeteink. Széttagoltság helyén egység, vak fegyelem helyén nevelés A társadalom legkönnyebbin szervezhető és befolyásolható rétege az ifjúság. Nagyon jól tud. ták eizt a Horthy kor urai is. Az ifjúsági tömegszervezetek felállításával és irányításával sikerült is megrontaniuk a magyar fiatalság százezreit. Milyenek voltak a reakció ifjúsági tömegszervezetei? — Legjellemzőbb volt rájuk társadalmi kasztszellem nyilt vagy burkolt fenntartása, sőt ápolása. Éberen őrködtek hogy a paraszt, munkás és diákifjúság külön szervezkedve ne ismerje fel közös érdekeit, hanem idegenül vagy el. lenségesen álljon szembe egymással. Különösen arra ügyeltek, hogy az „úri“ középosztályból rekru. tálódó diákság ne keveredjék a j dolgozó fiatalokkal. A két «agy dolgozó osztálv fiataljait úgy választották el,, hogy az elmaradottabb falusi ifjúságot a „bűnös, vallástalan, nemzetközi“ stb. munkásifjúság ellen hangolták. A reakció legnagyobb tömegszervezete a leventeintézmény volt 1940-ig, a középosztálvbeii diákság egyáltalán nem vett benne részt és azután is szinte tökéletesen elválasztották a nem diák leventeszervezetektől. Magáról a leventeintézményröl nem kell sokat ími. Gépies, buta vakfegyelem, szol. galelküség, frázisokkal takart hazaárulás: ezek voltak neve. lesi ideáljaik. Előkészítője volt Újvidéknek, Voronyezsnek és 1944. október 15-nek. — Az eredetileg jó elgondolásé cserkészmozgaímat is sikerült lezülleszteniök a levente intézmény színvonalára. A falusi nemzedéket. Az ő kezükből ke-| a MADISz rohammunkásai jó rül ki a magyar ifjúság. De if-; példával jártak elő az újjáépí- íaini- ' tésbcn és a szomszéd népekkel (Jugoszlávia) való barátság kiépítésében, A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szervezete (MEFESz), amely karonként csak egy diákegyesületet ismer el, távoltartja ez egyetemekről a napi politikát és biztosítja az egyetemek zavartalan, emelkedő irányzatú, tudományos és szakmai munkáját. Megalakult a népi kollégiumok és a tanoncotthonok építésére a NÉKOSz és a TIOSz. amelyek a népi származású diákságnak és az ifjúmunkásságnak akarnak otthont és demokratikus nevelést nyújtani. Minden remény megvan arra, I hogy a demokratikus ifjúsági egység a gyakorlatban mégis megvalósul, ifjúság kiharcolja pares“ az ifjúsági egység gondola, tának élharcosa és gyakorlati megvalósítója. Megalakult a Ma. gvar Ifjúság Országos Tanácsa (MIOT). Ebben képviselteti magát aiz ország minden demokratikus ifjúsági szervezete. (Madisz, Szit, Szim, Nisz, Fisz, Mefesz, Cserkészfiúk Szövetsége, stb.) A demokratikus magyar ifjúság ma! már egységesen kéázü! 1848 száz-' éves évfordulójának megünnep. < lésére. t A demokratikus ifjúsági szervezetek már eddig is szép munkára tekinthetnek vissza. Felvet es a magyar ték a kapcsolatokat a külfölddel, magának azt a döntő szerepet egyenjogú félként nésztvettek a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a nemzetközi diákszervezet konferenciáin. A SzíT és társadalom életében, amely számánál és jelentőségénél fogva vitathatatlanul megilleti. A demokratikus tömegszer vezetek a felszabadulás óta el telt két Mztendőben megmutatták, hogy végre csakugyan a tömé gek vették kezükbe és a tömegek érdekeit képviselik. Megmutat ták, hogy átérzik feladatuk súlyát és fontosságát és készek azo kát megoldani. A népért dolgoztak a néppel, hiszen a nép ők ma púk. Minden becsületesen, demokratikusan gondolkodó magyar dolgozónak ott a helye a szakszervezetekben. Minden szociálisan érző, békét szerető asszonyt vér a demokratikus nöszövetség. Minden magyar ifjúnak részt kell vállalni az ifjúsági szervezetek és elsői^rf>an a pártonkívüli MADISz munkájában. A tömegszervezetek hívják a tömegeket. Gyere Te is! Sz. E. Szervezkedik az „urivilág“ házírabszolgája Március 30-án, közel 300 részt-! szervezeti tifkár, hogy ezt az vevővel nagygyűlést tartott a Ma-j ajándékot, amit kaptunk a Szovgyar Háztartási Alkalmazottak Szabad Szakszervezete pécsi csoportja. A nagygyűlésen Futó Eazsébet országos szervezőtitkár nivós előadásban ismertette a háztartási alkalmazottak szakszervezetének ifjúság szervezeteit sokszor valíá- i működését és fontosságát. Kibang sós jelmezbe bujtatták. (Kálót, súlyozta, hogy stb.) Az egyetemi ifjúságot szám-; talán bajtársi és egyéb egyesület szakította részekre Bálok és zsidóverések rendezésével vonták e! az egyetemi ifjúságot a tudománytól és a nemzet életkérdéseitől egyaránt. Valamennyi ifjúsági tömegszervezetre jellemző volt az. hogy bennük az ifjúság nem hallathatta szavát. A Béldy Alajosok, Kémén Nagyok, Rajnissok, diktáltak az ifjúságnak és beszéltek az ifjúság nevében. A felszabadulás ilyen állapotban érte a magyar ifjúságot. A pártok ifjúsági csoportjai mellett megalakult a MADISz azzal a céllal, hogy osztálv, felekezet, pártkülönbség nélkül magába tömörítse a mindkét nembeli fiatalokat. Főcéljául az ifjúsági egységet és ezen keresztül a demokratikus át- nevclésct tűzte ki. A műit nevelése és a reakció sikeres mesterkedése miatt ezt a célját nem tudta iiven módon elérni. Ma a MADTSz nem ifjúsági csúcsszer- I vezet, hanem mint „primus inter elmúlott már az az „úri“ világ, amikor a háztartási alkalmazott a cseléd rabszolgánál is rosz- szabb sorsban és jogtalanul élt. Ma a háztartási alkalmazott ugyanolyan elbírálásban kell, hogy részesüljön, mint a többi fizikai és szélle mi dolgozó. Hiába a múlt ban kényelmes és lealázóan parancsoló életet élt urainknak mesterkedése, a múltat visszahozni nem tudják és az eddig kivívott jogok megőrzésére a háztartási alkalmazottak is teljes öntudatukkal és szervezett súlyukkal fognak ügyelni. B. Nagy Gusztáv elv társ a szervezkedés fontosságát hangoztatta, és annak szükségességéről beszélve rámutatott arra. hogy az eddig kivívott eredmény is a szervezkedés eredménye. Beszédében kiemelte, hogy a Szovjet felszabadításnak köszönhetjük. hogy itt ülünk és saját ügyünkkel nyíltan foglalkozhattunk, mert a múltban, amikor a kizsákmányoló úri világban saját érdekeinkért mertünk síkra szál. Inni, akkor a csendőr és rendőrterrorra! találtuk magunkat szemben. (Élénk taps.) Kéri B. Nagy Gusztáv szakjet Hadseregtől, őrizzük meg örök időkre, mert csak1 a szabadságunkkal tudjuk kiharcolni országunk, magunk és utódaink emberhez méltó, jobb, becsületesebb jövőjét Fekete József a szakcsoport tit kára ismerteti a szakszervezet működésének *nagy fontosságát örömmel jelenti be, hogy Pécsett eddig négyszáz szervezett háztartási alkalmazott dolgozik. Kéri a tagokat, hogy továbbra is dolgozzanak úgy a szakszervezet érdekében, mint eddig. Világosítsák fel a munkaadókat, hogy a szakszervezeti közvetítő nélkül felvett alkalmazottak alkalmazása büntetendő cselekmény és a törvény mindenkire szól, azt tartsák be. Ugyancsak felkér minden kartársat és kartársnőt, hogy szervezetlen munkás nem dolgozhat, tehát szervezkedjenek, s ha eze. két szigorúan betartjuk, hamarabb előrevisszük ügyeinket. — A szakszervezeti otthon felállítása égetően sürgős, hogy azok, akiknek senkijük nincs ne kerüljenek az utcára, mert csak a züllés útjára Vezet, ezt pedig minden erőnkkel meg kel! akadályozni, mert célunk aiz, hogy öntudatos háztartási alkalmazottakat neveljük, aki helyét mállja mindenütt és büszke legyen rá, hogy ő háztartási alkalmazott. Tóth Kálmánná elnök mondott köszönetét a szónokoknak cs * gyűlést bezárta.
