Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-06 / 78. szám
1940 ÁPRILIS 6 OJ DUNÁNTÚL 5 A NEMZET FELTÁMADÁSA Xöltészef és valóság a hároméves tervben „Nemcsak a leromboltakat kell felépíteni, * de azt is, ami elmaradt“ Költészet és valóság. A hároméves tervben a munka költészete és a költészet valósága is megvan. Az újjászülető Magyarország a hároméves tervtől kapja majd az életinjekciót. Megkérdeztük a mérnököt, a realitást és a művészt, a költészetet: mi a véleménye a hároméves tervről. „A mérnökök még ilyen nagy és szép feladat előtt sohasem álltak" A mérnök építész, Dulánszky Jenő városi tanácsnok, a munkáspárti városháza vezetőségében az egyetlen kisgazdapárti. — A hároméves terv mérnökök nélkül meg sem valósítható. A magyarországi mérnökkar kevés lesz a végrehajtáshoz, a mérnökök ilyen nagy és szép feladat előtt még sohasem álltak. A hároméves tervinél a legfontosabb annak anyagi fedezetének biztosítása, mert a magyar gyáripar, kisipar, kereskedelem, any- nyira felkészült, hogy rajtuk nem múlik. Ha a pénzügyi részét úgy irányítják, hogy fedezet lesz, akkor tényleg három év alatt meg lesz a teljes újjáépítés. Mert a hároméves terv gondosan mindent felölel. Pécsnek magának is megvan a hároméves terve, ezt a város most dolgazza fel, mert a város költségvetését kell a hároméves tervhez alkalmazni és nem a hároméves tervet a költségvetéshez. Az egész építkezést, amit leromboltak, nem tudjuk befejezni a hároméves terven belül, mert a korral haladva, nemcsak a leromboltakat kell felépíteni, hanem azt is, ami a háború folyamán elmaradt. Sokat kell pótolni is. Az építkezés terén, ahogy én emlékszem, a hároméves tervben a legnagyobb vonalú a Duna-Tisza csatorna építése, a lispei olaj- mezőről a gáznak Budapestre való vezetése. Annyi gáz ég el jelenleg, annyi pocsékolódik el ott, hogy a hároméves terv alapján ezzel egész Budapestet el fogják látni. Engem, mint kisgazdát, megragadott a községek elektrizáiása. A községek sötétségben élnek, szimbolikusan is, most ‘ez is megoldódik. Mint építészmérnök fontosnak tartom a hároméves tervben a városi lakosság felemelését azzai, hogy a kor igényeinek megfelelő lakásban lakjanak. A középületeket is meg kell építeni, de nagyon fontosak a higiénikus lakóházak. Nem elég a proletáriátusnak az egy szoba-konyha, hanem minden családinak két szobája és fürdőszobája legyen. Ez szociális, higiénikus, sőt morális szempontból is fontos része a hároméves tervnek, evvel is fel tudja emelni a tömeget. Hidak fognak épülni minden épül, érthető, hogy a hároméves terv a mérnöknek tetszik legjobban, nem lesz mérnök munka nélküli, persze, ehhez a rokonszakmák is csatlakoznak. A hároméves terv sikere fogja jelenteni, hogy vjsz- szaérkezünk az 1938-as életnívóra, és egyes pontokon felül is múlják. Tehát minden józan, becsületes dolgozó ember belekapcsolódik a hároméves tervbe. A művészet kezdete: a giees felszámolása , Martin Ferenc elvtárs, a festő többször és alaposan olvasta a hároméves tervet, de ismeri azért is, mert a Művészeti Tanácsban Pesten már a hároméves terv alapján dolgoznak. — Helytelen dolog volt a művészetet külön tekinteni, mint valami privilégiumot, mert szerves része az életnek. Művészet nélkül nem lehet tökéletesen élni. A hároméves terv lényege művészeti szempontból a szörnyű analfabétizmus megszüntetése, amely eddig a magyar életet a magya: művészettel szemben jellemezte. A művészet kivételes jómódú réteg kiváltsága volt, amely egyúttal tökét is jelentett számunkra, például egy műalkotás: az vagyon. A nép nagy átlaga tökéletesen a sötétségben élt, semmiféle művészeti élménye sem volt. A munkásság egész jelentéktelen kis részének volt művészeti igénye, a parasztságnak semmi. Mert így voltak nevelve. Nem v°lt szabad a lélek, a művészei vágyához pedig a lélek szabadága, felemelkedés és renülni- v4gyás keli. A művészet iránti Vagy kínzó és termékeny. Pedig igazi mohó éhség mutatkozik a művészet iránt a proletáriátus. ban is. És mit kaptak? A leg. rosszabat, a lenbünösehbel: a giccseL é hároméves terv ennek a bü- ’tös maffiának felszámolásával kezdi. ■ . ^ negyedik művészeti folyóirat mdu, meg a demokráciában, míg Hómanéknak összesen egy volt. Sajnos ezek a folyóiratok még drágák, nem jutnak el a széles rétegekig. A hároméves terv szerint a folyóiratok propagálása, abszolút művészeti lapok terjesztése fogja művelni a képzőművészeti nevelést, mert híres képek színes reprodukciói által megismerik a festészetet. Másik programpont: az iskola. Ez kezdődne tanítók, tanárok átképzésével, folytatódna kiválóan képzett szakemberek országos vándor előadássorozatával. Az előadásokban az univerzális képzőművészet anyagát dolgoznák fel. Mindezt kibővíti egy elsőrangú vetítőanyagon keresztül való művészeti ismertetés De a könyv, az előadás nem közvetlen élmény, tehát megindult a szervezés, hogy autón vándorkiállításokat rendezzenek. Még ilyesmire is gondol a hároméves terv. Fontos programpont a magyar múzeumi átrendezés. A régi vegyes lomtár volt, most jobban elválasztják az egyes részeket. Itt Pécsett ősrégészetl, románkori várostörténeti, izlamiszti- kal, természettudományi múzeum lesz, valamint modren képtár. A hároméves terv iskolánál kezdi: az eleminél, a szabadoktatáson, az egyetemi fokon át a muzeális életben, a publicisztikában, a művészeti sajtón keresztül, rendkívüli összefogó nagy programját véghezvinni, ennek jelentékeny része mái a megvalósulás stádiumában van., Ez a szellemi fellendülés a művészeknek anyagi bázist fog adni, a hároméves terv biztosítja a néhány száz komoly művész szisz- tematikus életét. A hároméves tervben van a külföldi reláció kiépítése is, ez is már a legjobban áll. A képzőművészet a demokráciában mozgékonyabb, mint az irodalom, jelenleg, talán már inter- nacionális a művészet és itt a tervek már a gyakorlati megvalósulás felé haladnak. A magyar művészeket már keresik külföldön, keleten és nyugaton egyformát! becsülik. Például Franciaországból meghívást kaptak az absztrakt festők. A volt fasiszta országok közül, egyedül csak a magyarok. * A mérnök és a művész egyformán a hároméves terv szerint látja a jövőt, a realitás és az idializmus egyformán a hároméves tervben találja meg a bázist. Es az a legszebb az egészben, hogy a terv már elindult, nem halott szöveg, hanem gyakorlati valóság, mutatja- az utat, amely három év múlva elvisz a végső eredmény, a jobb és emelkedett életszínvonal felé. Feltámadás, pedig a sírt mélyen ásták meg s a nemzetnek nagy része belehull't. A sírt betaposták és az utóbbi időben új rögöket hullattak rá az összeesküvők. És mégis van feltámadás, mely elindult a költészetben, a valóságban is. Gyenes Rózsa dr. Elbukott magyar felszabadulások ... A tegnap itt felejtett árnyékainak titkos álma: szakadékot ásni' a dolgozók, nevezetesen: a munkásság és a parasztság közé. Csámcsogó elégedettséggel dörzsölik kezüket, valahányszor céljukat a megvalósuláshoz közeledni hiszik. Fürgén és fáradhatatlanul szórják mocskos rágalmaikat, hol ide, hol oda. Lassan azonban észre kell venniük aknamunkájuk eredménytelenségét és be kell látniok a dialektikus módszer igazát, mely a fejlődés folyamatát, nem. körben való, hanem haladó mozgásnak tekinti, mint változást az egyszerűtől, a bonyolulthoz, az alacsonyabbtól\ a magasabb felé. Tehát nincs egy lépés sem hátra, — csak előre megyünk. Azonban ők „struccpolitikát“ szeretnének játszani, mondván: „ha én nem tudom mi az a történelmi materializmus, — akkor olyasmi nincs is, vagy legalább számomra nincs“ Csúnyán tévednek. A valóságot tagadni — lehet, de elzárkózni előle, teljesen remén y felen. Ez a hamis feltevés régen megdőlt3 de bizonyítsa a történelem, hogy a paraszt magyar és a magyar parasztnak, joga van a magyar földhöz. EGY KIS OKNYOMOZ ÁS. 1041-ben Sámuel került a trónra és a nagyurakkal szemben megvédte a népet, mely hálából' Apa (Aba) névvel illette. A fő- urak- nem haboztak hazát árulni, szaladtak segítségért az osztrákokhoz és a pápához, így győzték le a magyar hadakat és ölték meg a királyt, csak azért mert nem engedte féktelen hatalmi vágyukat eléggé érvényesülni. Más. A visszarakott igát 1437- ben Budai Nagy Antal vezetésével az erdélyi parasztság megpróbálta lerázni, de a nemesség idegen zsoldosaival, vérbefojtott minden szabadságtörekvést. Ekkor történelmi idővel mérve kis ideig csend volt, fegyverekkel szerzett csend.. TEMESVÁRTÓL MOHÁCSIG. — De bántották és sanyargatták. míg a nép meg nem elégelte és az 1514-ben kitört Dózsa féle parasztforradalomban nem igyekezett jogait kivívni. Dr. Márki Sándor tanulmányéban, mely 1883-ban jelent meg, tehát meg akkor, mikor Dózsát az iskolák. ban mint rablóvezért tanították, így írja le a parasztforradalom vezérét: „egyénileg jellemes, eszes, vitéz és a nép javát kereső hazafi“ — máshely.en: „Dózsa maga a népének csak vezére akart lenni és képviselője: mindenben alárendelvén magát a nép határozatainak.“ Szapolyai leverte a forradalmat és páratlan kegyetlenséggel torolta meg azt a parasztságon. Ugyanez a Szapolyai a törökök ellen egy lépést sem tett, de nem mozdult a parasztság sem, — nekik mindegy volt már, hogy ki parancsol, rosszabb nem jöhetett. Háborúzzanak az urak. Háborúztak is: Mohácsnál és megfutottak Győrnél, hová nagy garral vonultak Napóleonnal szembe, mert az fel merte ajánlani a magyar népnek a szabadságot Ezt már csak igazán nem tűrhették, hisz a nemesség nagy többsége jól megvolt az osztrákkal, — minek másnak is a szabadsági! Közben a parasztság nagy része alól teljesen kikaparintották a földet, ezek városokba bérmunkára kényszerültek, tehát a munkásosztály a parasztságból alakult ki. A századforduló meddő aratósztrájkjai után, a kehyértelen magyarok milliói vándoroltak ki az országból idegen földre, hol jobban megfizették ver? jt ékes munkájukat. URAK OSZTJÁK A FÖLDET. A XX.-ik század háborúiban azért jól fel és kihasználták a dolgozó népet, „rohanj János, szaladj Jánosokként" az első vonalba dobták, az uralkodó osztály és idegen parancsolóik érdekében. Az első világháború utáni forradalom hatására a parasztság lelkében ébredezni kezdett a felismerés, hogy öt kihasználják és kiszipolyozzák. Az uralkodó osztály bajt szimatolt és gyorsan összetákolt egy látszat földreformot, melynél szegényteljesebben még nem igen próbáltak népet becsapni. — Ezt már nem is a történelemi, de az élők tanúsítják. Magas megváltási árakon terméketlen földeket, sokszor a patak medrét adták ki, hogy: ez a tied! Az egész felhajtás csak arra ment, hogy örökre elvegyék a magyar földmíves kedvét a saját birtoktól. A főreakciós Weis István maga is beismerte könyvében, mondván: „Az 1920-ban megindult földreform ... a falu társadalmának olyan rétegeit is megingatta... amelyek eddig úgy ahogy biztonságban voltak.“ így történt, hogy a nagybirtokosok jól jártak az akkori földosztásnál. FORDUL A KOCKA. A Szovjetunió elleni rablóhadjáratba beráncigált magyar nép százezreinek kellett minden cél nélkül elvesznie, mert a kormány nem az övé, hanem a németeké volt. Akik ellen fegyvert adtak kezébe, azok révén szerezte meg a szabadságát és döntötte el az évezredes pert, melynek végzése: a föld azé, ki megműveli. A múlt itt felejtett „árnyék nagykövetei“ azonban fellebbezni szerettek volna és ki akarták használni a parasztság politikai iskolázatlanságát, lázítotíak a munkásság ellen, elvetették a bizalmatlanság magvát az újjáépítéssel és a stabilizációval szemben. De minden hazugságuk megdőlt 3 parasztság józanságán és a munkásság politikai érettségén. A rágalmakra munkával és eredményekkel felleltek. A „PUSZTÁK NÉPE“ - EMBER LETT. A kutya ugat és a karaván halad. Nem megyünk többé vissza abba a korba, melyről Illyés Gyula így ír a „Puszták Népében.“ „Az urak — aföldbirtokos- tól, le a gazdasági gyakornokig szabadon rendelkeznek a cselédnek nem csak a két kezével, hanem az egész testével, s ez ellen nem lőhetett apelláta... A gazdasági tisztek, de még a cselédházakban fölcserepedett paran- csolók is, majdnem minden lányt berendelhetnek magukhoz, ha akarják.. Hát ebből többet nem kér a magyar nép. Nem is lesz része belőle, mert a parasztság a népi demokráciáért vívott harcban, szövetségese a munkásosztálynak. Még akkor is, ha a „strucrok" egészen beleférjék fejüket a homokba. Szántó Tibor Bcla. i
