Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-11 / 34. szám

pAAtetáijai tQyttüiieiek! Részletes beszámoló a baranyai dolgozók építő, harcos parlamentjéről, a Magyar Kommunista Párt II. megyei konferenciájáról A M AGYA R KOM j 1 U MI S T A PART 0ÉLDUNÁNTÚLI LA PDA IV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 FEBRUÁR 11. KEDD B E K E A fegyverek már rége« elpihen­lek, de formailag a háború teg­nap délután félhatkor ért véget Magyarország számára. Amint azonban a „tüzet szüntess!" trom­bita jelét nem követi azonnal a hadiállapot megszüntetése, úgy a békeszerződés megkötése sem je­lenti azt, hogy a háború végleg « múlté. Lelkiekben és anyagiak­ban olyan rettenetes pusztítást okozott a formailag most véget ért világégés, hogy a sebeket ki­heverni, a rombolások nyomait sltüntetni hosszú évek munkája szükséges. Ebben az ünnepélyes pillanat­ban azonban hagyjuk a sötét gon­dolatokat. Ha elfelejteni nem is tudjuk, ha elfelejteni nem is le­het a történteket, ha a párisi alá­írás semmiképpen sem tekinthető kegyelmi okmánynak azokkal! szemben, akik ezt a rengeteg szen­vedést ránk zúdították, most, ami­kor a nemzetközi jogszokások mintegy kaput nyitnak az ország jövője felé, szegezzük egyenesen előre tekintetünket. A háborúban uralkodó osztálya­ink vétkeiért bűnöseknek talál­tattunk és így a békeszerződésnek egy kissé ítélet-jellege is van. El kell ismernünk, hogy ez az ítélet sokkal enyhébb, mint amilyen megsemmisítőén súlyos a németek oldalán kivívott győzelem lett volna. Azt is bevallhatjuk, hogy «epünk zöme, amelyet éppen a demokratikus szövetségesek béke­szándékainak tragikussá bazudá- savai sikerült a háborúban végső­kig való kitartásra bírni, sokkal, súlyosabb ítéletet várt, mint ami elhangzott felettünk. Ha őszintén magunkba tekintünk, be kell val­lanunk: úgy jártunk, mint amikor a gyilkos bűntársát kihágásban marasztalják el. De elmarasztaltak és ez annál is fájdalmasabb, mivel a megbiin-, leteti büszke öntudattal állíthatja és bizonyíthatja, hogy nem azonos többé azzal, aki a gyilkosnak’ segédkezet nyújtott. A magyar "ép új, szebb utakra tért és a békeszerződés büntető rendelke­zései talán éppen azért a legfáj­dalmasabbak, mert megnehezítik gyors előrehaladásunkat ezen az új úton, a demokratikus építés t'lján. \ béketárgyalások tartama alatt küldöttségünket sorozatos támadá­sok érték. Megvádolták az egész magyar koalíciós együttest, hogy egyáltalán nem, illetve nem kellő lelkiismeretességgel készült fel a béketárgyalásokra. — És a mos! leleplezett összeesküvés felgön- gyölftése során kiderült, hogy ez a híresztelés a demokratikus poli­tikai vezetés iránli bizalmatlanság felkeltése céljából azoknak fegyve­re volt, akik azért szervezkedtek és fegyverkeztek, hogy mielőbb ismét szembeállíthassanak szom-5 szédainkkal. Azok kiabálták leg-j hangosabb arcátlansággal hogy« nem követtünk el semmi rosszat a világ békeszeretö népeivel szem­ben, akik maguk rendeztek vér­fürdőt Erdélyben a románok kö­zött, akik maguk irányították a Don felé a magyar zászlóaljakat. És azért kiabálták ezeket, hogy minél előbb Ismét ráerőszakolhas­sák romboló akaratukat a magyar nejre. Az ítélet nekünk is fáj. A hatá­rainkon kívül maradt magyar száz­ezrek sorsának bizonytalansága a mi husiinkba is vág, a nemzetre rótt gazdasági terhek a mi vállun­Magyarország hétfőn délután aláírta a békeszerződést A szövetséges nemzetek francia földön elvégezték a háború belejezését jelentő szertartásokat Igazság és a szabadság eszményét szolgálja, amely megszabadul a háborútól és amelyből örökre száműzik a félelmet. Bidault ezután elsőnek Olasz­ország képviselőjét hivta fel a békeszerződés aláírására. Amikor Olaszország képviselője megjelenít a teremben és helyet foglalt az elnökkel szemben, Bi­dault külügyminiszter elnöki tiszt­ségében üdvözlő szavakkal fordult hozzá. Olaszország képviselője buda­pesti időszámítás szerint 12 óra 35 perckor írta alá a békeszerző­dést. P á r i s b ó 1 jelenti az AFP: A francia külügyminisztérium jraterme már 11 óra előtt megtelt i békeszerződések aláírásán részt­vevő nemzetközi személyiségekkel. A szertartáson Bidault francia cülügyminiszter elnökölt. Az el­lök jobb oldalán foglaltak helyet i Szovjet és Északamerika, balol- ialán Nagybritannia képviselői, jobbra a legszélén Brazília, balra .egszélen oedig Kanada képvise­lje. A termet fényszórókkal és mik­rofonokkal szerelték fel, hogy a szerződés minden mozzanatát rá­dión közvetítsék és filmen meg­örökítsék. Tizenegy órakor, budapesti idő szerint 12 órakor, már valamennyi megbízott megjelent. Bidault. fran­cia külügyminiszter rövid beszéd­del nyitotta meg az ülést. A fran­cia nép és a francia köztársaság kormánya nevében üdvözölte, az olasz, magyar, román, bolgár és finn békeszerződések aláírása al­kalmából Parisba érkezett szövet­séges küldöttségek tagjait. — Nem egészen harminc, éven belül — mondotta — most másod­ízben történik, hogy a francia kormány meghívja a szövetséges nemzeteket, francia területen vé­gezzék el a háború befejezését je­lentő szertartást. Bizalom és meg­tiszteltetés jele, hogy ez a szerep Franciaországnak jutott. 1947 feb­ruár 10-ének napja hat évig tartó borzalmas szenvedéseknek a végét jelenti. Bidault külügyminiszter ezután annak az óhajának adott, kifejezést, bogy hamarosan felve­gyék a Nemzetek Szövetségébe azokat az országokat, amelyeknek képviselői most aláírják a velük kötött békeszerződéseket. A béke­szerződéseket kidolgozó és aláíró reggel kormányokra hárul az a feladat I vagy akik egyenesen az éjjeli mun. — mondotta befejezésül —, hoqv i kából jöttek. Különös élénkség közös egyetértéssel és minden ’ volt tapasztalható abban a vá- neinzet támogatásával megteremt- i lasztókerületben, amelynek lakos- sék azt az új világot amely az I sága Sztálint jelölte a szovjet köz­Párlsból jelenti a MTI: A francia hírszolgálati iroda je­lentése szerint Románia képvise­lője 14 óra 20 perckor aláírta a békeszerződést. * P á r i s b ó 1 jeleníti az AFP: A bolgár békeszerződés aláírá­sa ugyanolyan külsőségek között folyt le, mint az előzőké. A bol­gár küldöttség bevezetése után Bidault francia külügyminiszter üdvözölte őket, majd a békeérte­kezlet főtitkára felhívta a szövet­séges nemzetek képviselőit, hogy írják alá a békeszerződést. A bol­gár meghatalmazottak greenwichi idő szerint 15 óra 35 perckor ír­ták alá a szerződést. Magyarország Parisból jelenti a Reuter: A Magyarországgal megkötendő békeszerződés aláírása hétfőn dél­után 4 óra 32 perckor kezdődőt1 meg. A szerződést 12 nemzet írt« alá. Kína, Franciaország, Belgium Brazília, Ethiopia, Görögország Hollandia és Lengyelország neu írta alá. Magyarország képvlselőji greenwichi idő szerint 16 óra 4.' perckor Irta alá a szerződést. A Vértesi-szöktető Vidovitsot öt évi börtönre és vagyon­elkobzásra ítélték Budapestről jelenti a MOT: A népbiróság hétfőre Tűzött ki tárgyalást Vértessi Károly meg szöktetői ügyében, akiket a nép- ügyészség bűnpártolással vádolt meg. Az ügy vádlottjai a vádirat szerint sorrendben a következők: ' Kovács Sándor, a pestmegye' gazdasági felügyelőség vezetője. Csontos József, Hámori Lajosné, Lukányi Imre, vasmunkás, Vi- dovits Ferenc volt nemzetgyű­lési képviselő. Kapli Elemér nyugalmazott községi jegyző, Választott a Szovjetunió Moszkvából jelenti a Tass: A Szovjetunióban vasárnap reggel megkezdődött a választás. Moszkvában már hajnali 5 órakor százakra menő tömegek gyülekez­tek a választási helyiségek előtt, nagyrészt olyanok, akiknek korán munkába kelj menniük. Párfkozi értekezlet elé terjesztik a bizonyítékokat Kovács Bélának az össze­esküvésben való részvételéről A Világosság értesülése szerint megállapodás jött létre a pár­tok között arra nézve hogy Rajk László belügyminiszter pártközi értekezlet elé terjeszti azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kérik a nemzetgyű­léstől. A pártközi értekezlet dönt arról, bogy az ügyet a menteimi bizottság elé utasitja-e, vagy egyéb eljárás szükséges. társaság legfelsőbb tanácsába. A délelőtti órákban már a szavazók végeláthatatlan sorokban állottak a szavazóhelyiségek előtt. Az első eredmények Minszkből jelenti a Tass: A bjelorussziai köztársaság vá­lasztási bizottsága február 10-én 0 óra 30 perckor adta ki az első közleményt. — Bjelorusszia vala­mennyi választókörzetében febr. 9-én zajlott le a legfelsőbb tanács képviselőinek választása. A választások hatalmas politi­kai lelkesedés légkörében foly­tak. Február 9-én 24 órakor a szavazás mindenütt végétért. A szavazók 99 százaléka megjelent az urnáknál. A központi választási bizottság február 11-én adja ki első jelen­tését a bjelorussziai köztársaság legfelsőbb tanácsának megválasz­tott képviselőiről. Kapli Elemérné és Tordai Nag> Lajos a Független Kisgazdapár' székhazának gondnoka. A tárgyalás megnyitása után i tanácselnök felolvasta a népügyész ség vádiratát. Utána elsőnek Ko­vács Sándor vádlottat hallgatták ki, aki tagadta bűnösségét és han­goztatta, nem volt tudomása ar­ról, hogy Vértessi szökni akar. A következő vádlottak Csontos Jó­zsef, Hámori Lajosné és Lukányi Imre szintén tagadták, hogy tudó. másuk lett volna Vértessi szökésé­ről és mindannyian kijelentették hogy nem érzik magukat bűnös­nek. Ezután került sor Vidovits Fe­renc kihallgatására. Részletes val­lomása során kijelentette, hogy hibásnak érzi magát. Ezután kihallgatták még Kapli Elemért, Kapli Eletnémét Tordai Nagy Lajost 6s két tanút, majd a vád- és védőbeszédek elhang­zása után a népbiróság bűnösnek mondotta ki Kovácsot, Csontost, Hámorinét. Vidovitsot és Tordai Nagyot bűnpártolás vétségében és-ezért Kovácsot 3 évi börtönre és va­gyonelkobzásra, Tordai Nagyot 5 évi börtönre és vagyonelkob­zásra Ítélte. A Kapli házaspárt felmentette a népbiróság. — Kapli és felesége felmentése miatt a népügyész fel­lebbezett, a többiek ítélete jog­erős. kát Is nyomják. Sőt elsősorban a mi vállunkat, mert a jóvátételeket és kártalanításokat a ml: a dolgo­zók veTejtékés munkájából kell megfizetni és a Szudétaföldre hur­colt magyarok sem grófi és bárói csemeték, hanem a mi munkás véreink. £s minden célunk az, hogy békeszerződés előtt és után segítsünk az ő sorsukon és segít­sünk a magunk terhein. De hitijük azt, hogy segíteni sem siránkozással, sem a inul! bű­neihez való visszakan vaj od ássa) nem lehet. Segíteni csak egy mód van — és ez a mód: demokrá-' ciánk erősítése és kiterjesztése.' Testvéri összefogás már csak ki- ’ sehbségeink érdekében is az ösz-j szes, nálunk fejlettebben demokra-; tikus szomszéd népekkel és népi erőink felsorakoztatása idebenn gazdasági megerősödésünkért. A kommunisták mindkét irány­ban utal mutattak. Gerő Ernő rész­vétele a párisi tárgyalásokon, s braátt kézfogás más nemzetek kommunista pártjaival a III. kon. gresszuson, a szabadság bajnokai, a partizánok külföldi kapcsolatai­nak felhasználása és még száz és száz hasonló eszköz az, amit fel­használtunk és fel fogunk hasz­nálni ennek érdekében. De kttl-l politikailag is leghatásosabb ér­vünk: a szabad nemzetek meggyő­zése tettekkel arról, hogy mi is békésen szabadon akarunk élni. A gazdasági életben pedig a há­roméves terv, amely megvalósulá­sának ütemével párhuzamosan nemcsak a ránk rótt terheket te­szi egyre elviselhetőbbekké, de a magunk életszínvonalát is mind magasabbra emeli. Béke van. És ez a béke arra kötelez, hogy sohase felejtsük el, kik, miért és hogyan rántottak a háborúba; arra kötelez, hogy ezt a békét magunk is szüntelenül építsük tovább és békénk érdeké­ben könyörtelenül állítsunk félre az útból mindenkit, akt sírna sza­vakkal, vagy durva cselszövéssel le akar téríteni róla. (r. gy. i.)

Next

/
Thumbnails
Contents