Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-13 / 283. szám
ÚJ DUNÁNTÚL Február ÍQ-én írják alá a békeszerződést — Vándoriskolákat állítanak fel^a baranyai szórvány tanyavidéken | A MAGYAR KOMMUNISTA P a P T A D TÉ 1 D^U N Ä N T ÜL . LÁP-] Ä 5. ÉVFOLYAM. 28Ő. SZÁM 4 ÄRA 4MJ 5£iiál I'LCS, 1946 DECEMBER 13. PÉNTEK Magyarország szeme ma ■é fordult, nemcsak azért köztársaság elnöke meglátogatta 'torunkat, hanem, weit a rca- néphüdsereg magva, a hatók hadosztály városunkban ál- tóásozik’ és igy az eskütétel ün- !»sége itt za jlott le.. A fiatal magyar köztársaság ■feietében alig akadt olyan '*p ünnepség, mint az újoncok ‘főtétele. És az esett jól s szemnek, hogy a - Szegény , kifosz- ország új emberekkel, külsőéiben is meg tudja állni a he- Nero volt baj, hogy a ka- és rendőrlegénység dísz-; dadának nem volt egyforma és é>álvos ruhája, de: egyforma a lelkesedés, a szemek rakása. A fenyőgallyakk.al és zászlókkal díszített pályaudvaron már fél- ’■■or nagy volt a sürgés-forgás. %ek Laky István főkapitány a rendőr-díszTildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében a 6. hadosztály letette az esküt a magyar köztársaságra Pécs ( század vonult fel, őket követte a meri katonaság rendezőgárdája, majd a pécsi szovjet városparancsnokság. V i r á g h és S c b u i t h e i s z vezérőrnagyok maguk néztek utána, rendben van-e minden. Minden rendben volt és a reakciósok hiába lesték, hogy e légi rendszer hazug pompája mellett a mi- egyszerű ünnepségünk nem ’esz ünnepélyes. . A .pályaudvaron, a köztársasági elnök kocsijának lépes.jéhez terített piros szőnyegen felsorakoztak a* elnököt fogadó katonai, rendőri és városi és megyei küldöttek. Anhalt , László éliomásíőnök V i r é g h László vezérőrnasy, Laky István főkapitány elvtárs, Vistalkoljuch alezredes és Vi tutyny e v őrnagy a pécsi SzEB tagjai,, K e r té s z Endre dr. vármegyei és dr. Boros István elvtárs városi főis-pán, Keserű János alispán. A szőnyeg jobboldalán Bariba A magyarság egy jelentős része még ma sincs tisztában azzal, mi az és mennyi az amit elveszítenünk Albert hadügyminiszter a szárny- jTifcfv Zoltán köztársasági elnöks segédeve., a szum egge- szemben' ' ■■■............. ..... ■ ■ ■" ..................... cs apatperarrcsnokofc áiJtak- - vi. gvázz’pan* Schult h cisz Miksa vezérőrnaggyal az élen. Megszólaltak a .díszkürtök, amint a vonat feltűnt, mikor pedig kb. ötven lépésnyire volt a pályaudvartól,, felcsendültök .a- himnusz hangjai. A himnusz hang- j ;jai és a dászszázad tisztelgése] mellett lépett le Tildy Zoltán köz-'Tildv Zoltán köztársasági elnök társasági elnök J é k e 1 y Géza 1 válaszolt. miniszter és^ Papp Köké-: Ti*dy Zoltán köztársasági elnök nyessy testőrezredgs társasága- j pohárköszöntlőjében a következő ban. Kezet fogon a katonai és két mondotta polgári kiküldöttekkel, ellepett a A díszebéden néhány pohárköszöntő hangzott el, melyekre diszszézad előtt és bevonult kíséretével a feldíszített váróterembe, ahol a szakszer-rezetek, a város, a papság^ a közületek, a pártok. az egyetem képviselői mutatkoztak be. A pár perces cercle után autóba szélit és a Szécbenyi-téri eskü- tételre hajtatott. Ez a hadosztály méltó utóda a 48-as honvédségnek /zenegy árakor érkezett Tildy köztársasági elnök és ki- 1,1 te a zászló díszbe öltözött Szé- lt!»yi térre. A tér kér oldalát tolásig megtöltötték az érdek* ^sés/a középiskolás diákok. A •fonaság elhelvczk -öcsé után hlerét vette az ünnepség. *sdy Zoltán elvonult a csapat fonala előtt, majd Schulthtisz ^sa vezérőrnagy a 6. hadosztály .hncsnoka mondott beszédet, «szódé ekjén rámutatott arra, íP a katonaélet legmagaszto. “ pillanata az eskütétel, ami a kdosztály újoncainak külön is kap a Köztársasági Elnök Ez a hadosztály elsőnek alakult meg a fasizmus elleni harcra, és méltó utóda a 48-a-s honvédségnek. zcinket el nem hagyom és az ellenséggel soha a legkisebb «gyet értésbe sem bocsátkozom. Haza, Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hadd adjak kifejezést néhány ,szóban annak az őszinte örömnek, emit érzek ina Pécsett, amikor az újjászülető magyar honvédség egyik részének, eskütételénél vehettem részt. ? Amikor 1945 januárjában tízhónapos bújdosás után felérhettem a napfényre és megláttam a rommá lett fővárost, egyszerre érzékelni kezdtem, hogy milyen tneg- .mérhetetlen omlás mélyére, zuhantunk és hogy óriási feladatok várnak erre a nagyon megpróbált mai magyar nemzedékre. Azután megláttuk magát az országot. Felmérhettük a fizikai kárt, amit szenvedtünk. Számot vethettünk azzal, — Adjon a magyar föld mindatinviunknak erőt ahhoz, hogy ér-, - ,-5i ., . - _ , ,, , re óim és dolgozni, d, ha keil! íffyvercs testületének fegyelmét , mdiunt — ! aláásni igyekszik, nem lepek. Sem. t . I __ LP'I - -forfto küzdeni és meghalni is fejezte be beszédét Schultheisz vezérőrnagy. Ezután Tolnai József polgár- mester eivtárs néhány szó ky-ire- tében átadta a Pécs város által a. hadosztálynak adományozott zászlót Az egyházak nevében Porba vezérőrnagy» fcath., Sokésg prot. lelkészek és Dusinszki őrnagy rabbi méltatta ‘az eskütétel jelentőségét nép és nemzetellenes, vagy olyan hogy mennyire-szegényekké^ és le- irányzat szolgálatában, mely a sújtottakká vájtunk. Bár én azt honvédség, vagy ez ország más hiszem, hogy a magyarságnak egyik jelentős denütt és minden alkalommal, ha kell életem és vérem feláldozásával js, vitézül és férfiasán harcolok, A csapatainkat, zászlóinkat, üvegeinket és egyéb harci eszkök'tenléte miatt l magyar köztársasághoz és annak alkotmányához hu leszsk" ^gszólakak, a Himnusz hang- t ? katonák és a megjelentek lyázz állásba meredtek. A had- tily zászlaját taz emelvény elé ’ ■ — A Himnusz elhangzása jf) Imához!-t vezényeltek és az esküt, illetve fogadalmat &■ v^epélyesen esküszöm » millió Istenre, hogy a Magyar Jyársaságha* és annak alkoim.i- ,f “°z hű leszek. A törvények, kényes rendelkezéseknek en- i flrneskedem. Esküszöm, hogy tj i°nvédség tábornokainak és egyéb elöljárónak és Fel- italénak engedelmeskedem, ^tiszteletben tartom és véd el§ A rendeleteiket és pa- at minden szolgálatban eljesítem. Alárendeltjeim- dig legjobb tudomásom gondoskodom. Példaadá- 0*1 és minden erőmmel azon ^ A, hggy kötelességeiket min- k körülmények között becsűiéig keljtsftsék. Esküszöm, hogy és népemért, minden i ^ *s külső ellenség ellen, bérben is az, minek nkor. minmiféle titkos társulatnak tagja nem vagyok és nem is leszek. Minden szolgálati titkot híven megőrzők. A badicikktket szemelő tt tartva, mindig a haditörvé- nyek szerint, derék honvédhez és magyar népem igaz’ fiához illő módon viselkedem és így becsülettel élek és halok. Isten engem úgy segéljen. Ámen. Az eskütétel után Eiri-a A’b.rf honvédelmi miniszter beszélt. — Én tudom, — mondotta többek között —, hogy ez az új honvédség, mely- az 1848-as kossufhl honvédség-folyománya, becsületté’ meg fogja, állni helyét, becsületté! megvéd-.’.mozi a hazát és zászlója becsületét. Megvédjük a parasztok földiét és a munkások érdekeit A bonvédcltni miniszter szava- után Gábor Miklós honvéd, az esküt tért újoncok nevében mondott beszédet. Üdvözölte a Köztársasági Elnököt és kérte, hogy esküjük szavát vigye -ci a kétkedőknek, hogy ne féljenek. — Mi őrt állunk — mondotta — és biztosítjuk a nemzet feltámadását. Szcmbeszáihm-k a nép nyílt, vagy titkos ellenségeivel, akárhonnan jöjjön is az. Könyörtelenek leszünk azokkal szembyn, akik megpróbálják még egyszer ei- buktatni fiatal demokráciánkat, nem tűrjük, hogy mégeg-yszer pusztulásba sodorják a nemzetet, nem tűrjük, hogy ntégegysuer eladjanak és kiraboljanak bennünket. nép része még ma sincs tisztában ■ azzal, hogs mi az és mennyi az, amit elveszettünk. Azok a türelmetlenek ezek, akik két esztendő hősies erőfeszítés«! után még ma sem tudják kellőképpen értékelni azoknak a tömegeknek, dolgozó millióknak a'Watal- mas erőfeszítéseit, amelyek nyomán idáig juthattunk. De nemcsak fizikai romlás lett úrrá ebben az országban és nemcsak emberben szenvedtünk temérdek sokat Nemcsak a meg se mérnek) szenvedés romjai maradtak meg az embereknek * a lelkében. Nemcsak gyárakat kell újjáépíteni romokból, üszkös szétzilált falak' közt kezdeni el a termelést, nemcsak a kifosztott magyar tök cöh és pusztává vált földön kel- lot* újra nekiáilni a munkának és termelni a mindennapi kenyeret. Nemcsak rommá döntött városainké* és falvafnkat keli újra felépíteni, de intézményeink is, vala- ménnyi • kivétel nélkül, széthulíoí — Megvédjük a magvar ____J________ sz erzett jogait, a parasztok föld-J taicT’Eg\”ázéthullott országot vet- jét és a munkások érdgkgit. Mi i tünk át, amelybn nem volt semmi, nem fogunk tétovázni, életünket) Nem volt közigazgatás, nem volt és vérünkét adjuk népünkért és Hazánkért. B-. szódét -a demokratikus ma. rendészet, a magyar hadsereg pedig elveszett a tragikus- áílemmá- bsa, ’ Még az a része is, amelyik gvar köztársaság életésó-vel feiezte ^1- 0^ n.ú-*ü, vett részt a harcban be. - A honvédztnokfar ismét a«e* ü^*«-'.e a harcokat a szo.qa- Himnuszt játszotta, majd a Köz-1 az °-<iíLícl á-| társasági- Elnök és kísérete a Rá kóczi útra mént, ahol'a 6. honvéd) hadoaztály díszlépcsben elvonult előtte. •A dísztnen-tt befejezése után Tildy Zoltán, valamint kíséretének tagjai résztvetták a Nádor szállóban siztliikree^tt.TVgcmfwy szálióban tiszteletükre rendezett disizebédea elpusztult, szé*. eiveszeU. Tragikus dilemma volt ez az trí a magyar honvédség saántára' az örökkévaló nemzeti eszményeinkkel szemben; olyan hatalom mellt állt, amely nemcsak a (magy arságot pnsztioUa volna e! örökre és tette volna lehetetlenné a magyar népi és nemzeti élei mindern iehetftségét. öe amellett szemben állott az örök emberi eszményekkel is, szabadságeszményeivel s lekötötték ezt a szegény* országot, ezt a magával lehetetlen népet egy olyan útra és olyan küzdelem mellé, amelyber. mi mindenképpen csak vesztesek maradhattunk. Intézményeinket is újjá kellett építeni. Ez a feladat is kimondhatatlanul nagy volt és nagy még ma. is. iMndea* újra összeszedni, amit széthordott a vihar és elkezdeni olyan fogyatékos eszközökkel, amelyek rentfelkezésünkre álltak, és állanak még ma is. Újra helyreállítani az ország közigazgatási organizációját, újra útjára indítani a belső rendészetet é** végül meg .teremteni a magyar honvédséget Akik ma ezt a lényegében g roknyi csapatot látták, azok legyenek tisztában azzal, bogy a kezdet kimondhatatlanul nagy jelentőségű a nemzet éleiében. Az újjáépítés egyik kiemelkedő mozzanatának dokumentációja volt a mai nap. Nemzeti szuverenitás nem . képzelhető el hadsereg, honvédség nélkül. A belső nemzeti öntudathoz is keli az, hogy a nemzetnek honvédsége legyen és kell az új magyar rend, a szabadság rendje, a demokrácia rendje, amelyek mellé kell egy szilárd bástya és szilárd őr. És -én hiszem, hogy a magyar honvédség ez lesz a jövendőben. Jó volt látnom ezeket az újoncokat, akik pár hete álltak be a honvédség rendjébe. Láttam bennük a fejlődés minden lehetőségét, nemcsak külső magatartásukban, de azokban a szavakban is, amelyeket hallottunk. Láttam a jövő fegyelmezett magyar honvédségét és láttam, hogy hordozni akarják azt a szellemet, amely nélkül nem nevezhető magyar honvédségnek a magyar hadsereg. Hallottam, hogy Rákóczi és Kossuth, a 48-as honvédség szellemét akarják a szivükben hordozni és azokat az eszményeket őrizni, megtartani és megvédelmezni mindönkivel szemben. ha kell, amelyeket nemzetünk legdicsöségesebh szabadságharcos, i o-szakaiból örököltünk. A honvédség legyen is ennek a szellemnek az őrzője és legyen az ■ egész nemzeté. Hordozzon bazúílságoi abban a tiszta értelem- ben, hogy a hazafiság nem jelenti aíít, hogy más népekkel szemben íggtesszív vagyok, vagy gyűlölködő vagyok. Szolgálja ez a honvédség a hazát, de soha ne felejtse el, hogy a haza nemcsak föld, a haza maga az egész történelem, mindaz a szép, tiszta és nemes örökség, amit hoztunk ennek a népnek és ennek a nemzetnek ezeréves történelméből, de abból a történelemből ma is, amit még nem írtak meg igazán Magyar-
