Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-21 / 264. szám
OJ DUNÁNTÚL »94« nova»*« 21 Rivészi Józsefet öt évi kényszermunkára Ítélték . A népbiróság' Kocsis tanácsa szerdán délelőtt 9 órakor folytatta a tanuk kihallgatását Rivészi alezredes háborús és népellenes bűnügyének főtárgyalásán. Brüll Jenő 30 éves pécsi lakos vallomása szerint Rivészi a munkásszázadok előtti beszédében sajnálkozott azon hogy a gazdag «zsidók nincsenek itt, a szegényeknek keli az otthonika bűneiért is felelni. Utána a keretnek külön beszélt. Ezt a beszédet munkaszolgálatosok nem hallgathatták. Tény az, hogy ezután a keret viselkedése roszszabb lett. A betegeket orosz kocsikra ültették és clőréküldtték atz esetleges aknarobbanások miatt. Arról is tud, hogy Mikor Dunszt század parancsnok egy beteg munkaszolgálatost kórházba akart küldeni, Rivészi ezt mondta neki: Mit akarsz vele? Nézd meg, nálunk mennyi zsidó hiányzik.. . Több alkalommal azt is látta, tiogy Rivészi verte a munkaszolgálatosokat. Korom Béla, 30 éves napszámos a cserbachovói hadbirósági tárgyalói* jegyzőkönyvvezetője szerint a tárgyaláson mind a négy biró igennel szavazott. Rivészi szavazatára nem volt szükség és ő nem is szavazott. A, vádlottak a vádbeli cselekmény elkövetéséit egyöntetűen tagadták, szerintük a statárium sem volt kihirdetve. A védő kérte a tárgyalás elhalaszt- tását, mert nem volt ideje felkészülni. Varjas István 33 éves pécsi városi tisztviselő vallomásában elmondja, hogy a zsidókat Gomel után előreküldték ugyan az akna- veszély miatt, de ez már Fogarasi ezredes parancsnoksága alatt történt. Rivészi, mikor megtudta, hogy Szalai főhadnagy a zsidókkal rosszul bánik, qtzt mondta neki: — A zsidókat nem elpusztítani, hanem dolgozni hoztuk ide. Lövik József 42 éves pécsi ko- vácfmester szerint a munkaszol- gálátosok csomagjait több esetben vitték kocsival. A hadbirósági tárgyalásról annyit tud, hogy Rí-' vészi szabadkozott az elnöki kirendelés ellen. Eizután az ügyész indítványára felolvasták Kautskinak a szekszárdi hadkiegészítőhöz intézett levelét, melyben Kautski azt írja, hogy jó kedve van a „tömeges „légyhullás“ miatt és hogy a hadbirósági tárgyalás munkája is könnyebb lesz, mert 9 zsidót agyonlőttek. Egyébként sem érdemlik meg a Ksidók, hogy ennyit tárgyaljanak róluk. Ezután az elnök felolvasta még a kaposvári és szekszárdi népbi- rósági tárgyalásoknak az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyveit, a cserbachovói hadbirósági Ítéletet és az Ítélet indokolását. Végül sor került a veszteséglistára, mely szerint íneg'szokott kivégzések helyett a törvényes úat? Azért, mert tudta, hogy minden kegyetlenkedést nyugodtan folytathat tovább annál a századnál, amelyiknek tagjait egyszer már ilyen súlyos bűncselekmény miatt vontak felelősségre. Ezután rátért Huszár népfőügyész á hadbirósági tárgyalásra és pontokba sorolva világította még azokat a törvénytelenségeket, melyeket a hadbíróság Rivészi elnöklésével elkövetett. Elsőnek azt igazolja, hogy a cselekményre va- ió állítólagos szövetkezés alkalmával még nem vplt kihirdetve a statárium, tehát a statáriáiis eljárás jogtalan volt. A BTK és a KBTK idevonatkozó sízahályai világosan kimondják, hogy zendülés és szökésre való szövetkezés esetén még súlyos esetben is csak a felbujtókat kell halálra ítélni, a részesek legsúlyosabb büntetése is csak tíz évi fegy- ház lehet. kezhessék. Kimutatja azt is, hogy a vádlottaknak módjában lett volna a Halálos Ítéletek ellen tiltakozni. Egyben indítványozta, hogy Végvári és Bordás ellen nyomozó- levelet bocsássanak ki. Tanító Béla hadosztályparancs-, nők azzal az indokolással utasította el a kegyelmi kérvényt, hogy az ítélet egyhangú. Ha tehát Rivészi a halálos Ítélet ellen »Szavazott volna, ezzel esetleg a kegyelmi kérvény kedvező elbírálása járhatott volna. De nem csak azt kellett volna meglátnia hogy a vádbeli cselekmény büntetése nem minden esetben -halál, hanem a«zt is, hogy 1942 júniustól 1943 januárig a musz. zászlóaljból 342 ember halt meg. A főtárgyalás utolsó tanújaként Gedeon Mátyás dr. pécsi polgári iskolai igaizgatót hallgatják ki, aki jelen volt Fischer dr. akkori századparancsnok és Rivészi beszélgetésénél. Gedeon tanúvallomása ezerint a beszélgetés valóban az ő szobájában folyt le, azonban nem eblékszik semmire.^ Ezután az elnök a főtárgyalást felfüggesztette. Ä vádbeszéd Huszár népfőügyész beszédének bevezetőjében rövid történelmi visszapillantást vetett arra a korszakra mely lehetővé tette a vád tárgyát képező hadbirósági tárgyalást. majd feltette a kérdést: — Miért választotta Kautski a A tárgyalás előtt félórával jelölték ki a védőt nem adtak módot arra, hogy védenceivel érinti a szökés és lázadás terve az akkori körülmények között nem lett volna egyéb önvédelemnél. Pontos körültekintéssel bizonyította Hiiszár népfőügyész még azt is hogy a 24 ember nem szövetkezhetett egymással azért sem, mert nem voltak együtt. Beszél a védő éz a vádlott A nagyihatású vádbeszéd után Albay Nemes Oszkár védőbeszédére került sor. A védő szerint Kautski szadiz- inusa bebizonyosodott ugyan, de az nem, hogy Rivészi is tudott arról. Beigazolnak látja, hogy a vádlott csak parancsra és vonakodva vállalta az elnöki tisztet, és hogy a statárium igenis ki volt hirdetve. A védő szerint a statá- riális eljárás alapja is megvolt, mert .ennek az ellenkezője ügyészi dátumozással nem állapítható meg Ha pedig -a védő komolyan akart volna a vádlottakkal beszélni, érré módja 4ett volna. Jogos védelem esete szerinte nem forgott fenn, mert a munkaszolgálatosok nem voltak közvetlenül fenyegetve. A vádlott nem volt tudatában annak, hogy a hadbirósági tárgyaláson mennyi a törvénytelenség — fejezte be beszédét a védő. Ezután az utolsó szó jogán Rivészi szólalt fel. Hosszasan és pontról pontra igyekezett megcáfolni a vádat. Közben ellentmondásba került önmagával, ugyanis alája beosztott munkaszolgálato- sokról beszélt a Gomel utáni időkben is, pedig eddigi vallomásában azt állította, hogy akkor munkaszolgálatosok már nem voltak parancsnoksága alá rendelve. Csak védőjének íegerélyesebb in-' tegetésére hagyja abba a felsorolást és a vád alól való felmentését kéri. A népbiróság két órás tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Rivészi Józsefet ß terhére rótt bűncselekményeit elkövetésében és ezért öt évi kényszer- munkára és politikai jogainak tíz évre való felfüggesztésére Ítélte. Az ítélet részletes indokolását holnapi számunkban közöljük. Az MKP kezdeményezésére Pécs társadalmi összefogással oldja meg a munkanélküliség kérdését Beszámoltunk annakidején arról, hogy dr. 'Hajdú Gyula elvtárs indítványára a Nemzeti Bizottság foglalkozott a munkanélküliség problémájával és annak a tervnek megtárgyalására, amelyet a MKP kezdeményezésére Korda Alfréd, a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank igazgatója dolgozott ki és amely ezt a problémát a társadalmi összefogás útján kívánja megoldani, szakemberek bevonásával zártkörű értekezletet hívott össze. Tegnap délután az értekezlet össze is ált. Először Hajdú Gyula elvtárs tárta a jelenlévők elé a tervezet lényegét és szükségességét. — Nyílt titok most már — kezdte Hajdú elvtárs —, hogy az egész országban egyre nő a munkanélküliek serege. Nincs pénz, nincs forgótőke, nincs munkaalkalom. — És miután ezt megállapítottuk, kérdem Pécs város társadalmának itt jelenlévő képviselőit, vajon várjuk-e meg, amíg a kormány jól-rosszul intézkedik és meg próbál tenin valamit országosan a munkanélküliek érdekében? Nem! Nekünk igenis meg van a lehetőségiünk arra, hogy a város keretei között javítsunk a helyzeten. Ebben a kérdésiben hosszas megbeszélések után egy olyan tervezetet sikerült elkészítenünk, amely alkalmasnak látszik arra, hogy a város munkanélküli rétegét, igy elsősorban a már évek óta munka nélkül álló épitőiparos- ságot be tudja kapcsolni az építő munkába, munkát és ezen keresztül kenyeret tud adni nekik. Hajdú elvtárs bevezetője után Korda Alfréd ismertette az általa készített tervezetet. — Nem állunk egyedül azon a téren, hogy a munkásainknak kenyeret akarunk biztosítani — mondotta. Szombathely városa már hetekéi ezelőtt megoldotta ezt a problémát és részben önkéntes adakozásokkal, részben kölcsön formájában beszedett adókkal elérte, hogy ma már havi 300.000 forint folyik be erre a célra. A vállalkozó vállakózása hasznának, a munkás munkabérének és a tiszt- selö fizetésének bizonyos csekély százalékát fizetné be ebbe a közérdekű vállalkozásiba, amely az-! tán szövetkezet, vagy valami más egyesülés formájában kölcsönöket folyósítana építkezéshez és kisipari vállalkozáshoz egyaránt. A megjelentek nagy tetszéssel fogadták a tervezetet, csak annak egyes részletei ellen merültek fel kifogások. A bizottság kétórás vita és tanácskozás után úgy határozott, hogy a tervezetet általánosságban elfogadja, a részleteket viszont az' egyes szakcsoportok saját körben fogják megvitatni és ennek eredményét a 8 nap múlva ismét összeülő Nemzeti Bizottság elé terjesztik. Különös akusztikáin van néhanapján a népbirósági tárgyalóteremnek. Egyes számára nem az elhangzottakat és a tényeket teszi halft®10'" hanem csak azt, ami (különleges politikai beállítottságuknak ®e?' felel, minden mást élnyel, vagy eltorzít ez az akusztika. «, Természetesen tá Rivészi tárgyalásról jés a Független WE van szó: Mert a Rivészi tárgyalással kapcsolatban a F. N. h® sítójára hatott ilyen különlegenes a tárgyalóterem akuMhjtó Ugyanakkor, 'amikor a tárgyalóteremből éles füllel megh»U(^7 annak a néhány, --- és általunk is teljes .mértékben elitéit -iJPT fonnak a csattanását, amit a Megye (utcában kapott két egyáltalán inem hallotta, vagy teljesen „félrehallotta“ azt, ott a helyszínen, a tárgyalóteremben (hangzott el. Csak a*®* kikapott példát hozunk fel ennek bizonyítására. Kitünően meghallotta a F. N. tudósítója dr. Hetyei vallomásának (azt a részét, amelyben a tanú azt állította, ® ’ Rivésziben „inkább jóindulat“ volt a (huszonnégy vádlottal sze® ben. Ellenben teljesen süket maradt azokkal Ja zavaros ellent®^ dásokkal lés kapkodásokkal szemben, amelyekkel baját előző lomását cáfolta. Kitünően meghallotta IGerő (Kázmér vallomásának azt a,rt\el. ameiy szerint Rivészi tiltakozott elnöki kijelölése ellen, jc-sen süket volt akkor, amikor a két ,Jtalmudista“ magatartás® vallott. .. , ) , tó)ja Kitünően meghallotta Dorsics György dr. vallomását, de egészében lelkerülte figyelmét Steinen Lajos vallomása, aki úgy is mint az Események egyik közvetlen résztvevője, az *9 tárgyalásnak talán legsúlyosabb tanuságtételét tette meg. ^ jr. De furcsa csodákat müveit ez az akusztika akkor is, atník** vall«4*9; Fischer »Gyula elvtársunk vallott. .Fischer Gyula azt T?"ra$t hogy százada Pécsett, a Hunyadi utcai iskolában nyert cldel.'' Ezt a F. N. munkatársa úgy halottá, hogy Mohácson, tetfy/'J % ban volt elszállásolva a század. A tárgyalás berekesztés«*^ hallgatóság /tiltakozott a nyilvánosság kilátásbahelyezett tt zása ellen 'és többek között valaki közérthetően és félreért®1* lenül ki jelenteste: . — Budapesten is nyilvánosság telőtt tárgyalták1 az ilyen h*3 banditák, Csia, Gera, Endre, IBaky ügyét. - ~ kef?á Am^t (a F- N. munkatársa valami torz hallócsövön úgy értett, hogy valaki a bíróság tagjait nevezte Bzálasi-b®®*” nak... ÖnEgyébként jaz egész ügy nem érdemelne ennyi szót, V VhVv«, ** **** J * . pvkéntetenül 'is nem (juttatna eszünkbe egy másik tárgyr»ffh(^oP szintén katonatiszt (ült a vádlottak padján és aminek az gjttörténelemre felbecsülhetetlen kihatása volt. Igen, ez a tárgyalás nem is minden alap nélkül a Dreyfuss iigy®l fj*proféi. Dreyfuss százados pere annakidején megmozgatta ege®2, ciaországot és |nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a franci® szellem riadójává vált Zola J'accuse és a haladó francia mek egy emberként fel is sorakoztak erre la riadóra. Ma a Rivészi ügy mintha cgv intenzív, fordított ügy jellegét öltené *és hovatovább valóban a pécsi reakf felébresztőjévé válik. (Felsorakoztatja maga mögött a — taJf° pfiü sorakozottak között Iegtárgyilagosabban viselkedő — ;rt«^ Nemes Oszkártól, a régi szép jdök gonoszságait teljes megértő és titokban talán jvisszasóvárgó keretlegények, * ^<r és tisztek egész légióját, hogy a sort ra F. N. minden fá*®/ súgót nélkülöző szerecsenmosdatása zárja íbe. ctec^.t De ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy ez a.fts£iet^e! mosdatás magánál »a F. N.-nél is iegy logikus folyamat új * tö lejelenti. fez a (folyamat elindult Záhonyi Tivadar pépbirt^f'L^ft0*'- - ‘........... - - - madó cikkével, folytatódott a |renegót iBoncz (József mun* elleni támadásával, hogy most a valóban „hazatalált“ dr. Ágoston nvilt Rivészi mentésével záruljon! (be Ji kör. „ionért. a » __t__i__i»_ i___rí'___p A népbiróság intézményének megtámadásától a elleni (akción keresztül a régi rendszer bűneinek megért*8*" megmentéséig (egyenes út vezet. , * . t JS&I. Nem a mi hivatásunk megítélni, hogy Iszemély (szer pyiben bűnös Rivészi volt alezredes ebben az ügyben. A *»& 0. súg Wolga, Bogy megállapítsa: közvetlen okozója és eJiV c^. volt-e a ivádlott huszonnégy emb'elr halálának, vagy P® iL közvetve vállalt szerepet benne azáltal, hogy bár emődj®.^0$,' kötelessége left volna, még csak szót sem (emelt a: töm az® elfen. De az utóbbi esetben is felmerül a kérdés: lehet■* kül 'tűrni a nyilvánvaló jusztic-mordot és különösen, .„e ri9 szótlan hozzá járulását a jusztic-mordhoz az, akit kötele®5 f idősként a Jbíráskodók .‘élére allit? az^é' A népbirósági tárgyalások során (a magyarság épp*®. sí^9), bűnnel, számol le. amely elsősorban terheli In közel®111 nyeivel (kapcsolatban: a szótlan tűrés, a laissez oassef . |e F, A Rivészihez hasonló (népbirósági tárgyalásokon vizsg®zl lamiKí-rnn vcórint a inutívor o imatfvnp rí Pmrtlr ft ill 3 ^ i tanúbizonyságot a magyar nép, a magyar demokrácia valóban öntudatosodott-e. ímegérctt-e a demokráciára. pgfö'PJt- egyik 'alapfeltétele: (amivel inem értek egvet, , az ti nem |S ^ lefkiismeretem ellenére senki és semmi sem cselekvésre, lenségre nem kényszeríthet. $ I Erről van szó a Rivészi tárgyaláson, ezért emelke^j^ ügy politikailag a szokványos (népbirósági tárgyalások „itofc. Amikor te sorokat írjuk, a népbiróság még nem g ti<k|,|( letet, sőt (még a vád- és védbeszédek sem (hangzottak cl- elfo^.(. sort tehát csupán az ilyen és hasonló kérdésekben elvi álláspontként szegezzük le és semmiképpen sem 1K ként a mai napon már valószinüleg elhangzó ítélethez. 4 Batsányi Társaság második liceálíse Kedden délután nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartotta meg Bárdosa Németh János Juhász Gyuláról szóló előadását a városházán a Batsányi Társaság liceális előadássorozatában. Juhász Gyula — mondotta az az előadó i— müveit és ösztönös költő volt. Gazdag és gazdagító korban élt. Kortársainak nagysága — Ady, Babits, Kosztolányi —JLkott lelkes és müve rá azonban, nem vethet A Nem igaz, hogy csak a maga hangjánál magyarság önmaga1^ ^ fe végi®. ha juhász Gyulát - r., és érték szerint bee lőado A rokonlelkű e szántó ismertetés U.» .Sffrf szainio isméi it..— A„veiho1 !eP'' hász Gyula köU^^rral V dosap válogatott meg a közönséget a tőle ^
