Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-21 / 264. szám

Wáty [*űUlá*iai tülfeteU!

ry kíj m-m M n i

^ ÉVFOLYAM, 264. SZÁM

ÁRA «0 mié*

öt évi kényszermunkára ítélték Rivészit — Különös jelenségek az egyetemi ösztöndíjak körül. — Újabb árdrágítók ellen indított eljárást a pécsi rendőrség —• NB-ankét a munkanélküliségről

u >C U N ANTII i l í, :

PÉCS, 1946 NOVEMBER 2i. CSÜTÖRTÖK

Demokrácia vagy fasiszta iajtörvényel reneszánsza?

Irta: Ilku Pál

csak lehetetlen nem az- Jkwdeni ennek a rendkívül JWßbbentö esetnek a magyará- amivel minden hasonló kér- ' kezdeni szoktak: a demokrá- és az iíjúság viszonyával. Eb- 1 « kapcsolatban sok minden irendjén: az iljúság egy ré- |2®S éppen az értelmiségi közép- ?*Öyból kikerülők nagyrésze ? tette magáévá a demokratikus JjJolatoikat és ezen az alapon jártással kezeli a demokratikus I? égető kérdéseit is. Az ifjúsági J**®esküvések, — bárhogy is faszenek egyesek ennek jelenjét csökkenteni vagy kétség- jsni, — nagyon szomorú tüne- Jj^iasiszla múlt lélekölő munlehet sem jó demokrata, tjó hazafi sem, aki az ifjús lj trését nem roppant jelentőségé- ? megfelelően értékeli. Féltőn, ?V gonddal és türelemmel kell a kérdést. Nem lehet és szájad a demokrácia kísértelek sikertelenségén felhálások és határozott, félreismerhetetlen fasiszta tevékenység között. Az előbbit türelemmel és jó vezetéssel kell reparálni, de az utóbbit el kell taposni, ki kell irtani. A jószándékot és az előzékenységet, a türelmet és a belátást nem lehet gyengeségnek és tehetetlenségnek minősíteni. Akik erre spe kulálnak, azok rá kell, hogy fizessenek. Rá is fognak fizetni.

A pécsi egyetem ifjainak főné hány ténykedésével nem voltunk eddig megelégedve. A padok fasiszta jelszavakkal való teleíirká- lása, tömörülésének, csoportosulásának „dunántúlias" sajátossága, értelmetlen (vagy nem is értelmetlen) jelszavaknak az utcán való ordítozása nem váltotta ki a demokrácia következetes híveinek elismerését. De vártunk,

A pécsi egyetemi napok előtt] mintegy iránylszabóan az egyik helyi újságban rövid, deklaráció! jellegű elmefutiatás jelent meg az) egyetemi ifjúság kérdéséről. Na-| gyón kellett türtőztetni, magunkat,! a vállat vonni és ott hagy- hogy megfelelően ne válaszoljunk^

RE.

___

i *z ifjúságot azoknak kezén, nagyobbrészt ma is vannak, I? reakcióén és hagyni, hogy

A Kommunista Párt teljes győzelmei aratott a romániai választásokon

A demokratikus pártok tömbje a szavazatoknak több mint nyolcvan százalékát, Maniuék nem egész tizenöt százalékot kaptak,

Bratianuek eltűntek

t.' ‘east

ijseien

jegyszer s mindenkorra Iehe- jné tegyék sorsukat a démonban. Mert ez is egy meg- (,‘s lenne. Vannak is sokan, akik 1 hogy ez a középosz

(.'.“ál kikerülő, káros befolyások i^nőtt és ma is tervszerűen jltott ifjúság sohasem fog a jVratikus berendezkedés híve és ezért jobb, ha demokrá- j, jveset törődik velük és arra i, ^-dk, hogy másfelől és főleg biztosítsa a közigazga- P* és tudományos pályákon az Történtek is nagyon lépések, hogy ebben az j?*® is a magyar demokrácia biztosítva iegyen, a közrá, mert az a rövid kis írás a pök-j hendi és cinikus nihilizmusnak! olyan példája volt, ami maga is|

„leiarják". magukat, jtlgyclmesteíés titán kiál.'ntt. DejS éppen a pécsi egyetemi napokS előtt voltunk, ildomosnak találtuk,| hogy várjunk, tlátha hoz valamitS a kétnapos tanácskozás, ami meg-S győz arról, hogy ami eddig tör-| tént, ,--- másként iog a jövőbeni történni. Megmondjuk nyíltan, fél-§ jreérthetetlen kiállást vártunk a| demokrácia, mint a magyar dől-, gozó nép jövő életformája mellett,fe nyílt színvallást vártunk, hogy a| most nálunk készülő értelmiségi sorsát, életét és boldogulását a de-|

és tudományos pályákon az mokrádán keresztül köti össze a Ijétlást. Történtek is nagyon magyar dolgozó nép sorsával;

’ felismervén végibe, hogy a demokrácia nálunk több, mint egy élet-] fonna, mert egyetlen életforma, irtási tanfolyamok egész sora, amely megmaradásunkat és fejlő-!

és éppen a most olvashatói désűnket biztosítja. A parasztság,1 lejek szerint, igen jó ered-l a munkásság és a haladó értelmiével szállítja a paraszti" és! ség egymásrautaltságának klhangszármazású fiatalokat a é**9atás felfrissítésére. Még- I **tük a népi kollégiumokat (jjk örülhetünk annak, hogy I»ir több mint háromezer jS1** és munkás származású j, alapos nevelése és oktatása (^,**én keresztül lehetővé. Reif 1 'éhet, hogy ennek a gárdá- H-folitikal tisztánlátását nem é‘iik már le a középiskolák ^étemek sokban még mindig tanárai és módszerei. A demokrácia fejlődése tehát I a vonatkozásban is biztosítva G"' mégsem lehet és szabad 1 J** ifjúságnak a sorsa mel- elmenni közömbösen,

súlyos múlttal terhelten

Wk

i ,dk a maga számára a fasiz- j ."éjében biztosnak hitt pozi- Nem lehet csak a népi íTÍ|®ok új szellemű ifjúságára ^'ttlönböző tanfolyamok nall- i : építeni egy egyre lgénye- Í^^Hokrácia minden gondját- t- ^zámitunk mindenkire, aki- számítani lehet. Ezért ke- a P^csl tanuló Ifjúság i t, *9Y°bb botlását türelemig s*en az volt a vélemé- rVír^Y ®nnek az ifjúságnak a számtan és a biológia «mit meg kell tanulniok, I ^demokrácia is és nem le- ifjT^nkzácia jó nevelője az, kt«?*aen nyers.

et kell tenni botsúlyozását vártuk. Sajnos,, a FETISz propagandistája volt az! egyetlen, aki ki merte vagy ki] tudta mondani, hogy egy demo-] kratikus Magyarország felépítése az egyetemi ifjúságnak is a célja És sajnos, egyedül a rektor, Krisz- tics professzor úr mondta el,, amit az iíjóságtól vártunk. Az volt az érzésünk, hogy az ősz rektor a diák, aki bátran és nyíltan hangot ad annak,- amit pedig az ifjúságnak lenne kötelessége és egy kicsit ifjúsága címén —- joga is elmondani. De nem ez az ok, ami miatt egyetemi ifjúságunkról most már szólani kell. Emiatt még megint lehetett volna várni egy kicsit, hátha...

Röviden és a maga brutális egyszerűségében az történt, hogy a pécsi egyetemen jogaiba helyezték vissza a fasiszta fajtörvényeket és ezek szerint a „törvények” szerint hivatalosan intézkedtek. Az egyetemi ösztöndíjak elbírálásánál ugyanis elsősorban nem a szociális helyzetet és egyéni rátermettséget, hanem a vallási különbözőséget, vagy ha úgy tetszik, a „faji hová- tartozandóságot’' vették döntő szempontnak. Egész egyszerűen nem adtak egyeseknek ösztöndíjat azéTt, mert a jogaiba visszahelyezett fasiszta fajtörvények szerint százalékos számítás szerint már nem járt az illetőnek. De ugyan akkor természetesen adtak ösztön

A nemrég lezajlott választások után az egész világ tokozott iigyelemmel fordult a tegnap megtartott román választások elé. Különös (érdeklődést váltott ki ez a választás nálunk, Magyarországon, hiszen nemcsak legközvetlenebb szomszédunkról van szó, nemcsak arról az országról, amely utolsó előtti volt — igaz, hogy még mindig jóval előttünk — a fasizmussal való szakításban, de ugyanakkor arról az országról is, amelyben legnagyobb számmal élnek magyar nemzetiségek és így a baloldali demokrácia győzelme, tyagy (veresége másfélmillió magyar sorsáról is dönt.

A választások végleges eredményét- még nem hozták nyilvánosságra, de már az eddig .. beállott része: rúuiéi,yekt.öt is nyilvánvaló, hogy a demokratikus baloldal, a Kommunista . Pártból, Szociáldemokrata Pártból és a Groza-íéle ekésfrontból tömörült demokratikus pártok tömbje, amelyhez, bár külön listán indult, lényegében a Magyar Népi Szövetség is tartozik, megsemmisítő győzelmet aratott a „történelmi pártoknak” nevezett reakciós pártok felett. A Bratianu-féle szabadelvű párt úgyszólván teljesen eltűnt a politikai porondról, a Maniu-íéle parasztpárt, az erdélyi magyarellenes és antiszemita heccek szervezője a szavazatoknak az eddig befutott megyékben még tizenöt százalékát sem érte el, ugyanakkor, amikor a demokratikus tömb nyolcvan százalékon leiül áll.

Romániai jelentések beszámolnak arról, hogy Maniu hívei több helyen megkísérelték megzavarni a választsáok rendjét, de a nép öntudatos fegyelmén minden ilynemű kísérlet

megbukott, olyannyira, hogy nagyobb zavargásokra sehol sem került sor. Hogy a szavazás eredménye Románia lakosságának való érzelmeit fejezi ki, arra bizonyíték, hogy a választásra jogosultak 90—95 százaléka járult az urnákhoz.

V1SINSZKU:

Az angol rádió a bukaresti rádióra való hivatkozással jelenti, hogy a román választás sokról érkező első hírek szerint teljes a Kommunista Párt győzelme. A Bratianu-iéle liberális pártot úgyszólván lesöpörték a politikai élet színpadáról.

A kisebbségek üldözését azonnal meg kell szüntetni

Az Egyesült Nemzetek keddi teljes ülésén Afganisztánt, lzlan- dot és Svédországot ünnepélyes keretek között felvették az Egyesült Nemzetek szervezetébe.

Ezután Egyiptom kiküldötte határozati 1 javaslatban kérte, aiz Egyesült Nemzetek szervezete vessen véget a világ számos országában még mindig tartó kisebbségi elnyomásnak és üldözésnek. — Visinszkij támogatta a javaslatot •és sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a javaslat nem terjed ki szélesebb alapokra.

Azonnali intézkedésekkel kellene véget vetni bizonyos országokban folytatott kisebbségi üldözéseknek.

KÖZVETLEN JUGOSZLÁV-OLASZ TÁRGYALÁSOK

A londoni' rádió szerint Rómában bejelentették, ’ hogy Olaszország javasolni fogja, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjenek a trieszti kérdés megoldására.

A görög sorkatonaság és csendörség a partizánok mellé áll

A Reynolds News .athéni tu dosátójának jelentése szerint a görög partizánok nagy eredményeket érnek el la kormánycsapatok elleni harcokban. Igen nagy jelentősége Ivan a görög sorkatonaság magatartásának ezekben a harcokban. A görög katonák egyre nagyobb számban szűknek meg a kötelékeiktől. A csendörség szelleme nagy (mértékben hanyatlott. Mintegy 80 csendőrtiszt lemondott, mert csendőreik nem hajlandók résztvenni a parasztok elleni harcokban, összesen 5000 csendőr közül csupán 300 jelentkezett egy most megtartandó csendőrtan folyamra. (A ("jobboldali brit és amerikai beavatkozást követel és saját hadserege fellázadásától fél. (MTI)

díjat olyanoknak, akiknek szociá- j lőle, mert ez rendőrségi és ügyész- lis helyzete jobb, tanulmányi ké- j ségi kérdés már. Oda tartozik és pesitése viszont gyöngébb volt, de! minden valamire való demokratá- ahiioz a „fajhoz” vagy valláshoz 1 nak, aki megérti, hogy az ország tartozik, amelynek — megint csak * sorsa függ, hogy mennyire szakí- a fasiszta felfogás szerint —. joga tunk a fasizmussal és milyen elvan százalékos alapon egyeseket 1 szántsággal tépjük ki a gyökereit,

kirekeszteni a közösségből.

— segíteni kell abban, hogy ezt

Nem akarunk hinni a tényeknek, * a gyalázatos ügyet itt „analizálják”

m* .ó - a a • - — Ír« -ihmr-í IXnfnmr/vimlii .. .*.. I 1„— pedig a tényeknek hinni kell Ezek pedig tények.

Mi ez? Határtalan ostobaság, vagy tudatos, merész merénylet a demokrácia, a köztársaság védelméről szóló törvény és minden ellen, aminek az alapjait a felszabadulás óta raktuk le.

Nyilván nem ostobaságról van

ki, ahová törvényeink szerint tartozik. De mégis meg kell mondani, 1 hogy akik ezt a merényletet el- ‘ követték, azok elsősorban politikai célokat akartak elérni. Ország- ] szel te megmozdultak a haladó } egyetemisták. Az egyetemisták f legjobbjai megértették, hogy első-' sorban saját jövőjük, saját sorsuk függ attól, hogy nyíltan a demo.

itt szó, hanem igenis provokáció- j krácia mellé állnak. És amilyen ról tudatos, szervezett és jól át- ] mértékben nő az egyetemisták tágondolt támadásról a demokrácia, a megbékélés, a magyar dolgozó nép éTdekei ellen. Igen, erről van szó és ennek megfelelően kell ezt az esetet kezelni.

Fölösleges, hogy analizáljuk.

borában helyzetük és kötelességük világos felismerése, olyan mértékben csökken a reakciónak elsősorban éppen az egyetemistákra alapított kilátása. A háttérben mozgók és a magukat készségesen esz- ; bogy „boncoljuk” ezt az esetet. \ közül odaadók tehát elérkezettnek Nem fogunk és nem vagyunk haj- • látták az időt, hogy egy fasiszta { landók publicisztikát csinálni be- ‘ merénylettel megakadályozzák a dolgok természetes folyamatát éa a fajtörvények reneszánszával, a fasizmus nemzetrontó módszerével osszák kétfelé az egyetemistákat. Ez azonban nem egyetemi belső ügy, hanem igenis a közvélemény, belső rendünket védelmező hatóságaink elé tartozó ügy. Ennek megfelelően is kell vele foglalkozni.

Azt reméljük, hogy az egyetemi hallgatók nagyobb része szintén átlát a merénylet céljain és felismeri, hogy mi a kötelessége^ a magyar dolgozók és a saját egyéni sorsával szemben.

Mi pedig szabályos eljárási, követelünk, a fasiszta törvények visszacsempészési kísérletének példaadó visszautasítását, a provokátorok megbüntetését és az égye- temisták demokratikus fejlődésének biztosítását. Ebben a dologban aztán nincs helye várakozásnak, türelemnek és hallgatásnak. Ne vesztegessünk szavakat azokra, akikkel demokráciánk védelmében csak a törvények szavával lehet beszélni.