Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-07 / 252. szám

fAötdÁte&í eyyes&fytüekl ŰJ DUNÁNTÚL A Gazdasági Rendőrség razziát tar­tott a piacon és a vámoknál. — Befeje­ződött a pécsi és baranyai nyugdíjasok B-listázésa. — Esztergár Lajos baráti köre vallott tegnap a volt polgármester népbirósági tárgyalásán. A M AGY I h v0 M M UN I S It PAS T JEL 0 US AN TU IIJ t A P 3 A !ii Évfolyam, 252. szám Ara 40 iiiiér PÉCS, 1946 NOVEMBER 7 CSÜTÖRTÖK Testet öltött gondolatok Irta: Or. Boros István °S£*n^cr kőkalapécsa kifor- gondolat. A gőzgép, a repü- xp. az atombomba is az. és W L.1 oiuiuuuiuuu is az, e: hogy az u. n. idea- jjj® **>*,en ne értenének egyet .J*1*- Még akkor is helyeselnek, mondjuk, hogy az állam­a társadalmi forma <s Eredményben ösztönökön, ér- )d-íen' taPaszta,at°kon átssfl- gondolatoknak a megteste- dlÜ6-' ^ej, hogy ágaskodnak ^»ok, hogy tiltakoznak, ha azt , "Íjuk:, hogy például a forrada- JJ * testet öltött gondolat. Gon- Tjűok kivitelezésére irányuló ^vés kezdeti stádiumában, de esetén mégis csak jóg­ii*11' erkölcsben, kultúrában, élct- 'J'áhan megszilárduló gondolat, mi volna más?-J* »ég hozzá nem is „sátáni "Yidolat"! Sőt, evvel egészen el- ^ttben, a legemberibb, a leg-; Jj^ebb, a legpuritánabb, hozzá­jutjuk, — a legkeresztényibb is. nem az-e sátáni, ami ön- lelketlenség, részvétlenség, ki­y^*áayolás, anyagi és szellemi meg igazságtalanság? Po- *** nyelven szólva, nem az-e “rtjtoosz, ami egy ilyen adott- (T**at kifejezésre juttató ember- í elnyomó nolHikai s gaz jJ^S rendsze .• támogatására és fására irányul, azok ellen, pont ennek az ellenkezőjét Sík? :ft'eTn az-e a nemesebb, ha úgy |/**ik: „isteni gondolat“, hogy ne jYíu anyagi és szellemi le- ..^tság, kizsákmányolás, az em- | 't, hárommá, az erényt prosti- j dóvá, a becsületet áruvá, a jo- ,. Erőszakká, a humánus érzé- háborúvá és tömeggyilkos- aljaeitó körülmények és le- .,,°«égek? Hogy szűnjön meg „Néz, s legyen béke és enni J® mindenki számára, legyen ^ emberi önérzete, magasabb­ig íí wkölcse és műveltsége min- .^nek, legyen társadalmi igaz Legyen, ha szükséges pSi áron, de legyen! ri* a forradalmi gondolat. Marx- Engelsnek, Leninnek, Sztá­linnak gondolata s nem ideáiis- tább-e — minden materialista szí­nezete mellett is — a különböző idealista receptek szerint kiagyalt gondolatoknál? És nem ez öltött-e testet 29 évvel ezelőtt a nagy orosz forra­dalomban? Igaz, véres polgárhá­ború utján, de nem ezek az el­gondolások öntöttek-e erőt a mu­zsikok és munkások millióiba, a velük harcoló értelmiségiekbe, hogy formát adhassanak az esz­mének, — a haladás lehetőségeibe vetett hitnek? 29 év után, midőn visszaemlékezem az akkori no-j vember zivataros, de felemelöen szép napjaira, ezek jutnak eszem be. Nemcsak azért, mert egy kis forradalmi csoport tagjaival ha­sonló gondolatok foglalkoztattak és lelkesítettek, hanem azért is, mert most, hogy a magyar nép dolgozóinak akarása a 29 évvel A SZOVJET RÁDIÓ Nem lehet gazdasági megfontolással magyarázni a dunai hajózás iránti amerikai érdeklődést A szovjet rádió ismertette Var­ga Jenőnek, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia tagjának a Prav­dában. , Angolok, amerikaiak és az úgynevezett szabad dunai ha­józás“ címmel megjelent cikkéi. A cikk többek között etzeket mondja: Rákosi Mátyást, a Magyar Kom­munista Párt vezetőjének egyiké? amikor a magyar kormányküldött­séggel^ Amerikába utazott, ameri­kai részről folytonosan a dunai hajózás felől faggatták. Rákosi vé­gül is a következőket mondotta: „Én tíz évet töltöttem a váci fegyíházban, amely a Duna párt­ján van. Cellám ablakából állan­dóan figyeltem a Dunán közleke­dő hajókat, de biz én 10 év alatt egyetlen egy amerikai hajót sein láttam a Dunán. Ezért- tehát se­hogy sem értem, miért érdeklőd­nek az amerikaiak oly melegen a dunai hajózás iránt?“ A tettek ellentmondanak a szavaknak Valóban az amerikaiak érdeklő’’ ezelőtti forradalom hőseinek és dósét a dunai hajózás iránt nem Ezok fiainak akarásából s ereje bői merített lendülettel ébredezni kezd, — olyan tanult „idealistá­kat“ is hallok megnyilatkozni, akik minden erkölcsi képzeletet és magasabbrendü eszményiséget el akarnak tőlünk vitatni. Tudom, liogy szavak nem győz­nek meg olyanokat, akik csupán ngyóoí érdeUak •zempoptjábót mondanak ítéletet eszmék felett, a1 társadalmi életjelenségek olyan szemléletére, mely a forradalmi gondolat nagyszerűségét beláttak ná, ilyen mentalitás képtelen, —! éppen azért nem Is vitatkozom. Csak arra kívánom a magyar meg­mozdulás ellenzőit ráeszmélteim, hogy a nagy orosz forradalom si'- kévéi tények s mint ilyenek bizo­nyítják a marxi-lenini gondolat igazát, valamint azon megállapítá­sok helyességét, melyek ennek a forradalmi gondolatnak és cselek­vésnek külső, anyagi irányilóit meghatározzák. Az 1917 november 7-én testet öltött gondolatok bennünket iga­zolnak, a mi idealizmusunk győ­zelmét jelentik. Biztosítják magyar népi demokrácia feltétlen1 és végleges diadalát is. lehet gazdasági megfontoltsággal megmagyarázni. A Dunán nem úsznak amerikai hajók az itteni hajózási vállalatokba nem fektet­nek be amerikai tőkéket és az amerikai kivitelnek csak igen je­lentéktelen százaléka jut cl a du­nai országokba Az angolszászok folyton han- fc^.tuják, hegy szív ükön viselik e dunai népek sorsát, de tetteik ellentmondanak szavaiknak. Miért nem adják vissza az angol- szászok a hajókat háborús szövet­ségeseiknek, a jugoszlávoknak és a csehszlovákoknak és miért nem adják vissza a hajókat Magyiar- crsizágnak, amelynek mostoha spr- sa felett oly gyakran krokodil­könnyeket hullatnak? Az ameri­kaiak zálogul őrzik ezeket a ha jölf.it ay amerik*’ polgárok eset­leges igényeinek Kieicgi; jából. Ehhez hozzá kell még ten­nünk, hogy a felsorolt dunai országok a há­ború óta mélyreható szociális változásokon mentek keresztül és nyilvánvaló, hogy az ameri­kaiak a hajók visszatartásával súlyos csapást mérnek ezeknek a valóban demokratikus orszá­goknak gazdasági életére. Hiába Amerika egyes nagytőké­seinek érdekeit fölébe helyezi volt szövetségesei boldogulásának. Az úgynevezett szabad dunai hajózásra .vonatkozó szólamok mögött angolszász imperialista köröknek az a törekvése húzó­dik meg, amelynek célja a pro­gresszív, demokratikus dunai or­szágok fejlődésének és megerő­södésének késleltetése. Ezeket az országokat az angol­szász imperialisták legszívesebben gyengéknek és elesetteknek sze­retnék látni, hogy annál könnveb- ben kapitalista igájukba hajthas­sák és kizsákmányolhassák őket *0? viták a pártiközt értekezlet tárgyalásai ■apestről jelenti a MOT: este 7 órakor Varga 'a*ak, a nemzetgyűlés elDÖké- V',elnöklésével folytatódott a ,U*ozi értekezlet és este 11 tart°tL A kiadott hivatalos 4‘^ény szerint az értekezlet .^kezdte a gazdasági problémák szalagát és számos gazdasági J««>etű kérdésben megegye- ,|S jutottak. A tárgyalásokat ‘Ytatják. Pártközi konferencián kedden a részletkérdések megvitatá- ^ 3 kezdtek. Megegyezés történt k’Pari árak leszállításának és a “ellek feloszlatásának ügyében, taLpPjat a mezőgazdasági hitel és illír® kérdéseiben is. A malmok ’’’isitása ügyében élénk vitá­ra került sor. A pénteki ülésen kerül sor a bankok ellenőrzésé­nek kérdésére is, amelynél szin­tén erősebb vita várható. A po­litikai természetű ügyek nem ke­rültek szőnyegre. Kereskedelmi meg­egyezés Romániával A minisztertanács október hó 30-i ülésén elhatározta, hogy az erdélyi részeket sújtó rendkívüli (szárazságra való tekintettel a ro­mán kormány kérésére 1.000 va­gon kukorica és bab kivitelét en­gedélyezi. — Az erre vonatkozó megállapodást kedden írták alá (a kereskedelmi minisztériumban. jEllenértékként Magyarország am- móniákhidrátot, bányafát. bánya- száldeszkát, gömbfát, 1000 vagon tűzifát, hengerolajat és sót kap. EZ IS MEGTÖRTÉNIK A NOT most tárgyalta másodfo- B kon a győri hungarista légió volt ‘ tagjainak fellebbezési ügyét. A vádlottak résztvettek üldözöttek kísérésében és összefogdosták a szökésben lévő mumkaszolgálato- sokat, akik közül többeket agyon­lőttek. A győri népbíróság első­fokon 8 évtől 2 évig terjedő bőr tönt szabott ki a vádlottakra. A NOT azonban csaknem minden vádlott terhére súlyosbította a'z Ítéletet. Közülük hármat halálra Üt élt. • ' Anglia nem vonja ki csapatait Görögországból A Yorkshire Post című konzer­vatív lap diplomáciai • levelezője úgy értesül, hogy a brit kormány elhatározta, hogy egyelőre ugyan­is sürgősen lépéseket tett annak érdekében, hogy a brit haderőt ne vonják ki az országból. A kor­mány iiyérte^mű döntése — mond­ja a cikkíró — azzal magyaráz­ható hogy a brit csapatok görög­országi jelenlétére szükség van a zavaros és bizonytalan viszonyok, valamint a görög—macedón ese­mények miatt. A magyar nemzet résztvesz a Szovjetunió nagy ünnepén A Magvar Távirati Iroda jelenti: | társaság elnöke, illetve a magyat A szovjet forradalom 29. évfor-l kormány külügyminisztere a követ- dulója alkalmából a Magyar Köz-1 kező táviratot küldte Moszkvába. Nikolaj Mihajlovics Svernik úrnak, a Szovjetunió legfelső tanácsának, elnöke, Moszkva. Elnök Ur! A nagy októberi forradalomnak, új évfordulójához érkeztünk. E nap ismét emlékezetünkbe idézi a Szovjetunió nagy és hős népei­nek országépítő hatalmas erőfeszítéseit, példaadó munkáját, majd győzelmes háborúját szabadságának kivívása és a népek békés élet­formájának megteremtése érdekében. „ ... Kérem Elnök Urat, hogy a Szovjetunió e nagy ünnepének al­kalmából mind a magam, mind a magyar nép legoszintebb szerencse. kivánatait fogadni szíveskedjék. ., , ... T 11 d y Zoitan a Magyar Köetársaság elnöke. V. M. Molotov úrnak, a Szovjetunió Szocialista Köztársaságok Szövetségének miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere Moszkva. Külügyminiszter Ur! A dicsőséges októberi forradálom 29. évfordulója alkalmából legőszintébb szerencsekívánataimat küldöm. Biztos vagyak benne, hogy e 29 év munkája és példaadó kitartása bázisa lesz e szörnyű háború utáni kor békés fejlődésének, a népek szabadságának és építő együttműködésének. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter Niagy Ferenc miniszterelnök az októberi forradalom évfordulója alkalmából a következő táviratot intézte Sztálin generalisszimusz­hoz: A Szovjetunió nagy nemzeti ün­nepén, , a r győzelmes októberi for­radalom évfordulóján hálával és tisztelettel gondolok önre és a felszabadító Vörös Hadseregre. — Az elmúlt évek bizonyságát adták annak, hogy a szovjet nép az ok­tóberi forradalom eredményeit diadalra vitte s eszményeit meg is tudja védelmetzni maga és az em­beriség javára. Ezéft ünnepelhet­tük meg egy évvel ezelőtt a szov jet népnek a fasizmus felett ara­tott győzelmét. Most az újjáépítés munkájában kívánjuk háború erőfeszítéseinek gyümölcsét, a bé­ke nyugalmát és jólétet a nagy szovjet népnek. ma kezdődik a MKP előadássorozata A HALADÁS SZELLEMÉBEN Délután fél 6 órakor a Munkás Kuiturház nagytermében. Of. Ernst Mi: Változás az újkori tudomány alapelve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents