Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-29 / 271. szám

fZáf f**4>Utáiiai egyt&UicUk! ÚJ DUNÁNTÚL ÉVFOLYAM, 271. SZÁM ÁRA «0 miét Az árdrágítót ne kíméld, hívj rendőrt! Ne vásárolj áron felül, mert te is bíró elé kerülsz! PÉCS. 1946 NOVEMBER 29. PÉNTEK ÉVFORDULÓN k emlékezés ünnepei nem me- b6í a magyar népet és ott is. ahol, feetnek ki puszta újjongásban mint Pécsett, erre a dermedtségre |S akkor sem, ha olyan történél- semmi ok nem volt, egyedül a 'jelentőségű nagy ünnepről van Magyar Kommunista Párt látta Imint a mai. Kétségtelen, hogy tisztán és mutatta meg az új élet ’ember 29-e beláthatatlanul íelé vezető utat. Felesleges rámu- ézú ideig Pécs legjelentősebb j latnunk ennek az útnak már meg- ?!» lesz. Az ország, de a fasiz-«tett stációira, a nemzeti összefo- k járma alatt senyvedő Európa' gás megvalósításától a földosztá- ennyi városa örömünneppé son, vasút és hídépítésen, széncsa­tán, stabilizáción, az újjáépítés sok-sok nagy rohamán át a mai helyzetig, amikor a romok immár tűnőben, a közszükségleti cikkek pedig szaporodóban vannak. Igen, kétségtelen, hogy a magyar nép és közötte a pécsi dolgozók is *11» azt a napot, amely meg- ‘1» számára a szabadulást, pe- I mennyi vérrel, könnyel, lom- 1 és pusztulással iizetett meg •többjük érte! Pécs a sors ked­dből szinte észrevétlenül, lük napról a másikra és csodá- ' határosán, teljesen sértetlenül * át nagy napját és ez sokszo- [*si indokolja, hogy ünnepi örö­met a legcsekélyebb árnyék W *Wlyosítsa el. ^zépeurópában alig van város, Hétfőtől statárium az árdrágítókra Legkisebb büntetés: 10 év — A halálos ítéletet azonnal végrehajtják — Á bűntársak és megbízók is rögtönítélő bíróság elé kerülnek November elsejétől november tizenötödikéig, tehát két hét alatt ezerkétszáz árdrágitási valuta- bűnügy és csempészési akta í került az ügyészségre és ezzel az fév elejétől kereken tízezer ügy­szinte hihetetlen höskölteménybeíben kellett vádat emeInie az illően vívták meg harcukat a de­mokrácia megerősítéséért, szabad-] ságuk biztosításáért. Ez az érem egyik oldala. De] sajnos, van egy másik is és ezen *ly "világosabban bizonyíthatná, * az ünnepen nem hunyhatjuk be ^yire szemenszedett hazugság szemünket ez előtt sem. Amilyen mindaz, amit egykori urai az kétségtelen, hogy a dolgozók száz­népről és a Vörös Hadse- százalékosan klálltják a szabadság - -■ nagy próbáját és öntudatos és cél­tudatos munkájukkal leíektették a további lejlődés alapjait, ugyan­olyan tagadhatatlan az is, hogy rno akarattal jóit no/.z.íiiiR, na- ez a két .esztendő felbátorította f* felbecsülhetetlen vér és anya- \ azokat, akik annakidején mukkani L^ozatot vállalt magára, Hogy, sem mertek. A múlt visszasóvár. £ népeknek és nemzeteknek ki-' góiból frázisokon lovagló és irá- 1» a szabadságot. A legtöbb be- j zisokkal az igazságot elhomályo- rákényszerítették, hogy en- j sító áldemokraták lettek, akik egy- * * «abdságnrU az útját acéllal re merészebben és hangosabban ■** szabaddá, oe ahol módja hallatják hangjukat a magyar i.óz- rá, inkább áldozatokat )ho- életben úgy országos, mint helyi f de megkímélte a várost és a viszonylatban. És, ha már speciá-] ^'«got a pusztulástól. A Vö- lisan hclvi viszonylatokról van Üöl hlreszteltek. Pécs ország- I előtt élő tamibizonyság amel- logy ez a nép nem hódító 'dákkal, ez a hadsereg nem «tó akarattal jött hozzánk, ha­ügyészségnek. ötszörannyi, a gaz­dasági rendre veszélyes bűnügyet követtek el az idén. mint egy év­vel ezelőtt. A bűnügyek nagy szá­ma miatt Auer György főügyész két újabb ügyészt jelölt ki, akik csupán ezekkel aiz árdrágitási, va- lutázö és csempész bűnügyekkel foglalkoznak. Egyúttal elrendelték újabb tárgyaló tanácsok felállítá­sát is, úgyhogy most hat tanács és több egyesbiró tárgyalja az eléje kerülő ügyeket. Az igazságügyminisztériumban elkészült a statáriumról szóló ren­delet. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan ügyre, amelyek az ország gazdasági életét veszélyez­tetik. Statáriális eljárás alá kerülnek nemcsak az árdrágítók, valutá- zók, csempészek, azok, akiket tettenértek, de kiterjesztik a statáriumot a bűnözők megbí­zóira, a drágított áru átvevőire, egyszóval a bünsegédi bűnrésze­sekre is. A rendelet pénteken kerül a minisztertanács elé. Ha a minisz­tertanács elfogadja a rendeletet, azt már szombaton kihirdetik és hétfőtől kezdve minden újabb árdrágitási, valutázási és csem­pészési ügy már statáriális el­járás alá tartozik. A rögtönitélő bíróság a gazdasá­gi bűncselekményeket halállal bünteti és az ítéletet a törvény értelmé­ben órák alatt végrehajtják. A statárium még a kisebb bűncse­lekmények elkövetőivel szemben iá szigorú lesz, mert még enyhébb esetekben sem szabható ki tíz év­nél kisebb büntetés. u, hadseregnek olyan gesztusa J amit kellőképpen értékelni fiaién nem is tud, de amit el jprí felejthet soha. L® éppen ez az ünnep a legal­ly ^abb arra, hogy megvizsg ál­lt i’ünagunkat: megháláltuk-e a jj®1’ Hadseregnek azt a kivéte- sorsot, amelyben részesített? . Vörös '.Hadsereg a Szovjet- . szabadságát védte akkor, ami- .‘elvette a harcot a rátörő nád­ikkal és végighajszolta azt ejzópán, egészen a német biro- 3 szivéig. A Szovjetúnió sza­bit védte, de annak a két k'j*» bizonyosságnak tudatá- , ®°9y ezen a földtekén egyet- ^’’rinzet sem lehet szabad ad- ^mfg eltiport, rabszolganem- U vannak. A maga szabad­at meghozta a mi szabadsá- IC1 Is és most joggal elvárja íl hogy az ajándékba kapott )>t '‘Ságot a magunk határai kö- t^Sgunk biztosítsuk, mert ez V]**! biztosíték arra is, hogy C'etúnW szabadságát sem íe- \ u'eti többé senki és semmi. ^ Ragunk szabadságát pedig ti .demokráciánk megerősítést *1 jZtosíthat.Jnk. Nézzük tehát, az elmnlt két esztendő f^űiek érdekében? á^®tt, műit egész Magyarorszá- k * 'elszabadulást követő Idők- az őszinte és becsületes \T**ták hangját lehetett hal- mintha nem lettek volna JltJ^nial olyanok is, akik a V ®ávárogták vissza, de mert ^ e?ek még mukkani sem & A Délszlovákiában történt magyar- ellenes eseményeket napirend előtt tárgyalta a nemzetgyűlés A nemzetgyűlés hosszabb szünet­szó, meg kell állapítanunk azt is,1 után csütörtökön újból összeült. — .hiszen hivatalos rendőrségi Az ülés iránt rendkívül nagy ér­közlés bizonyítja! — hogy közü- deklödés nyilvánult meg, mert híre lük egyesek már a demokráciái lerjedt, hogy a délszlovááciai ma- vívmányainak belülről való, álde-|gyarelienes cselekmények napirend mokrata szólamokkal íolyó meg-?előtti felszólalás formájában szóba fúrását is korszerűtlennek tartják,: kerülnek. mert szerintük elérkezett annak) V a r g a Béla elnök nyitotta meg ideje, amikor az ajándékba kapott az ülést és bejelentette, hogy az szabadság ellen nyíltan, fegyveres^ összeférhetetlenségi törvény ren- szervezkedéssel is fel lehet venni delkezései alapján több képviselő harcot. Leventeemlökön nevel-3lemondott képviselői megbízatásá- kedett diákgyerekeket biztatnak! ról. A lemondott, képviselők között fel és szervez.nek be, nyugatosjszerepel Tolnai József polgármes- tisztekkel cimboráinak és soíort-^ter elvtárs is. Az összeférhetetlen- programjukba iktatják a 1 orrada-0 ségi bejelentéseket áttették az osz­lóm nélkül elnyert szabadságnakgszeférhetetlenségi bizottsághoz, ellenforradalommal való megdön.q Ezután Bereczky Albert, a tését. I nemzetgyűlés külügyi bizottsáqá­De nyíltan megindult a harc másznak elnöke szólalt fel napirend vonalon is. Azok, akik az ország: előtt. Ismertetve a Délszlovákiá­fövárosának romjai láttán kétség­beesve sopánkodtak, hogy „itt; többé élet nem lehet", most, hogy ban történt eseményeket, amelyek minden magyar ember lelkében megdöbbenést váltottak ki, sajná­szemükkel tapasztalják, hogy a lattal mutatott rá arra, hogy Szlo- dolgozók keze igenis két év alatt vákiában a békeértekezlet. után sem kerekedett felül a józan meg­fontolás szelleme. Általános he­lyeslés közben hangoztatta, hogy a /kormány minden lépése mögött az egész nemzet pártkülönbség nélkül, egységesen és osztatla­nul foglal állást, majd a kormányzathoz fordult, kér­dezve, mit tett és mit tesz a Dél- szlovákiában. Illő magyarság ül­döztetésének megszüntetése érde­kében, Bereczky külügyi bizottsági el­nök napirend előtti felszólalására Gyöngyösi János külügyminiszter válaszolt. Részletesen ismertette a Délszlovákdában megtörtént és még mindig folyó sajnálatos és felhá­borító eseményeekt, majd rámu­tatott- arra, hogy ez az eljárás ellentétben áll a párisi konferenciának a határo­zatával, amely Jnem a 200.000 magyar ügyét, de általában a csehszlovákiai magyar kisebbség rendezését a két ország között közvetlen tárgyalások elé utalta. Bejelentette, hogy a kormány megtette a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy Csehszlovákiának a lakos­ságcsereegyezménnyel kapcsola­tos egyoldalú és erőszakos in­tézkedését a külügyminiszterek tudomására hozza. Foglalkozott ezután azzal a kér­déssel, mennyiben veszélyezteti ez a csehszlovák eljárás Középeuró- pa békéjét, majd hangsúlyozta, bárhogyan és bárhol kifogásol­ják is a magyarság magatartását, nem fogunk lemondani arról a jogunkról .hogy a határainkon túl élő magyarságnak a sorsával törődjünk, annak emberi és nem­zeti jogaiért küzdjünk, bárhol és bármilyen fórum előtt, min­den megengedett békés eszköz­zel. életet varázsolt a romok közé, célul tűzték ki, hogy: „itt pedig élet csakazért sem leszl” És poli­tikai köpenyegforgatásokon, két­Hát nem lehet! Ezen az évfor­dulón minden öntudatos magyar, minden szabadságát szerető pécsi értelmű, vagy nem is kétértelmű lakos arcukba vágja a választ: sugdolózásokon és 'politikai szó­noklatokon, összeesküvéseken túl megindították a harcot a demokrá­cia, szabadságunk ellen gazdasági vonalon is. Az egykori ieketézők spekulánsokká, árdrágítókká, áru- rejtegetőkké vedlettek át és min­den törekvésük arra irányul, hogy a dolgozók megnyuzásából eredő nem lehet! Ajándékba kaptuk a szabadságot, de az ilyen értékes ajándékot nincs bolond, aki elkó­tyavetyélné. Békésen, nyugodtan, munkával akartuk bebizonyítani a világnak és felszabadítóinknak, hogy nem méltatlanokért hozták áldozatukat. De ha rákényszeríte- nek, megmutatjuk, hogy az a Két esztendővel ezelőtt I mindennél értékesebb túlproiitot: í kány, amely a mélyben a szenet S a Magyar Kommunista | a demokrácia gyengítését és ha | fejti, a napvilágnál is nagyot tud fel ájult' dermedtségé-1 lehet, összeomlását amúgy is bőséges hasznuk mellé kasza, amellyel az új gazda saját minél előbb elkönyvelhessék a •, termését aratja, éles, az a csá sújtani, ha arra szükség van. A Magyar Kommunista Párt volt t vei ezelőtt ajándékba hozott sza az első, amely ielrázta az áléit magyarságot és két év után, né­hány nappal Pécs felszabadulásá­nak évfordulója előtt ismét a Ma­gyar Kommunista Párt volt az, amely megmutatta helyi vonatko­zásban Is a továbbfejlődés felé ve­zető utat Olvasóink nagy részt már részleteiben is ismerik a MKP pécsi városfejlesztési tervét és aki ismeri, nem tagadhatja, hogy an­nak minden sorát egyetlen vágy és akarat hatja át: a munka vágya és akarása Pécs boldogulásáért. Mi, magyar kommunisták s?zel, ilyen munkával akarjuk meghá- és szenet fejt. látni felszabadítóinknak a két év-1 badságot. És tudjuk, hogy ez a munka, saját szabadságunk és bol­dogulásunk biztositása az egyetlen hála,, amelyet felszabadítóink el­várnak tőlünk. És ha méltóak aka­runk lenni hozzájuk és ehez az Ünnepnaphoz, úgy ma mindnyá­junknak meg kell fogadnunk: Odahatunk, [minden erőnket bele­vetjük a küzdelembe, hogy mához egy évre, a harmadik évfordulón már ne beszélhessünk áldemokra­tákról, összeesküvőkről és gazda­sági ellenforradalmárokról, csak kaszáról és csákányról, amely arat Révész Gy. István ZÄBÄ\BS1ÄKS2IIR!VEIETEIK< ILOADASAI t november 30-án, szombaton délután 5 órakor a Munkás Kultur ház nagytermében HAJDÚ GYULA: „MI AZ A MARXIZMUS?

Next

/
Thumbnails
Contents