Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-29 / 271. szám

ÜJ DUN ANT 0». 1946 novemb® 29 Miért marad et a diákság a magasszín vonalú, nevelőhatásu és értékes előadásokról és kik vezetik fel tüntetőén m nden antidemokratikus előadásra — , Dr. Ujváry Pál tankerületi főigazgató érdekes nyilatkozata az Új Dunántúlnak Antidemohrmikus kisebbség terrorizálja többségében demokratikus tantestületet Országosan leszállítónál« ~ -----dííakat Bu dapestrőlJelenti a Magyar Távirati Iroda: __ ^ Az ipariigyi miniszter rendelete értelmében a közhaszna*“ viltamosmüvek a fogyasztóknak 12 százalék, a vásárolt elosztó villamosmüvek 18 százalék, a vízmüvek 15 százalék eOp°. ményt kötelesek nyújtani december 1-től kezdve. Az elmúlt hónapok, (folyamán, Pécs város demokratikus közön­sége megdöbbenve és felháborodva tapasztalta, hogy a diákság szinte tüntetósszerűea mellőz minden demokratikus — vagy legalábbis komoly és tanulságos előadást, színdarabot, vagy filmet, viszont rendszeresen megjelenik ott, ahol antidemokratikus, vagy nívótlan műsorra van kilátás. Hogy csak a közelmúltat említ­sük, tanári vezetéssel megjelen­tek a diákok a „Csákó és kalap" Simor Erzsi személyes felléptével fűszerezett előadásán, resztvettek csoportosan a Holéczi jazz-együt- tes műsorán, valamint legutóbb a Független Nép kabaréelőadásán, arait a nagynehezen leigazolt Le­gényei, politikailag nem is kétes­értelmű humorizálása avatott ún néppé. szóra a körlevél, majd feltünteti a tanulóifjúság részére megállapí­tott rendkívül olcsó árakat. íme, a főigazgató cselekedett. A tanárokon volt a sor. s ők is cselekedtek. A diákság nem je­lent meg a sokác előadáson. Demokratának is szabad lenni! Ugyanebben az időben nem lát­tunk diákokat, vagy legalábbis, nem láttunk csoportosan diáko­kat, a Szovjet Forradalom év­fordulóján rendezett emlékünne­pélyen, legutóbb pedig a sokác népi együtes bemutatkozásán, hogy a tavalyi Budai Nagy An­talról ne is beszéljünk. (Lehetségesnek tartjuk, hogy egy­két diák megjelent ezeken az elő­adásokon is. De mi csoportos, hogy így mondjuk: demonstrativ megmozdulásokat elsősorban a ko­moly, tanulságos, demokratikus előadásokon szeretnénk látni) Felkerestük dr. U j v á r y Pál, tankerületi főigazgatót ezzel kap­csolatban. Dr. Ujváry kijelentette, hogy ő állandóan felhívja a ta­nári kar figyelmét minden olyan előadásra, amelyet a diákság de­mokratikus nevelésének szeigpont- jából szükségesnek tart. Nem rajta múlik, hogy Miről van itt szó? Elsősorban égy felettes hatóság intézkedésé­nek szaibotálásáról, mellőzéséről, másrészt tiyilt politikai kiállásról a régi rendszer mellett. Meggyő­ződésünk, hogry ezzel nem ért egyet az egyetemes pécsi tanár­ság, hanem mindez néhány fa­siszta, antidemokrata tanár mun­kája. Ez a reakciós kisebbség a múlt rendszer által passzivitásra, hallgatásra nevelt demokratikus többséget elnyomja. 25 esztendős kábul,tságából még nem ocsúdott fel a pedagógusok legnagyobb ré­sze, s ezért túri tehetetlenül, hogy az ifjúság szellemi (nívóját nyil­vánvaló politikai célzattal lefo­kozzák. egyes reakciós tanárok mester­kedése folytán a tanulóifjúság nem jut el ezekre az előadá­saikra. , : ■ i A tanári kar ítélőképességére bíz­za annak eldöntését, hogy mit ajánlanak a rájukbízott diákság­nak szórakozásul, ö is tűrhetet­lennek tartja, hogy a diákság sorozatosan, csopor­Ennek a demokratikus többség­nek és az ifjúságért aggodód pécsi közvéleménynek a nevé­ben felemeljük szavunkat a rá­bízott fiatal lelkekkel hitványán sáfárkodó tanerők jobboldali kisebbsége elleni Az ifjúság arra hivatott, hogy mint az ország értelmiségi része, élénk szerepet játsszék annak tel­jes demokratikus áralakulásában. Nem tűrhetjük, hogy ezt a nagy értéket egyes lelkiismeretlen nevelők saját felfogásuk kimu­tatására használják lel. Kérjük és követeljük, hogy a ta­nári kar nagy többsége, mely re­ménykedve várta a demokráciát, álljon iki egy emberként minden reakciós törekvéssel szemben és vegye a kezébe a diákság neve­lését. Ne értéktelen filmek és kabaré- elöadásoik, ne Simor Erzsi és dr. Legyenei szerepléseire fordíttassék a diákság szabadideje, hanem olyan értékes előadások, megtekin­tésére, amelyek tanulmányaikat és az ország új rendjének megérté­sét és megszeretését segítik elő! Sz E. Uj Dunáníú HIRDETÉSEIT NAPONTA TÖBB EZREN OLVASSÁK Hirdessen Ön is az ÚJ DUNANTÚLüan! A kereskedők nem számíthatnak fel ku oo forgalmiadéi, vagy számlái illetéket Budapestről jelenti iá MOT: A gazdasági rendőrség felhívja a kereskedők és a közönség fi­gyelmét arra, hogy a legtöbb tí­pus textilnemű árában (karton, fiariell, pamutvászon stb.) a 3 szá­zalékos forgalmiadó és szám'aille- ték már bennfogaltatik a keres­kedők tehát e cikkek árához nem számíthatnak fel külön forgalmi­adót, vagy számlailletéket. A*° ellen a kereskedők ellen, idd» . rendelkezést ki akarják' játszan^ a rendőrség árdrágítás címén ®*r indítja az eljárást. A gazd»5»- rendőrség különben is sziS^N ' ellenőrzi a kirakati árjclzőtábla»*- mert megállapították, hogy ^ kereskedő elhanyagolja az ári8'*0” táblák kitételét. Pécs boldogulásáért Belső közlekedésünk kiferjeszfése a közüzemek fejlesztése és át közüzemeit létesítése a MKP városfejlesztési ie'vébeti A Magyar Kommunista Párt vá- kát kitenyészteni úgy, hogy1,'4 öffiill’tRZfÁci ftfArtcam«*'''''- f—'I-1 ««fejlesztési programjában foglal- ros helyezkedjék saját gazdag kozik Pécs földművelési és ipari val a tervezett gyümöics-szä«* lehetőségeivel is. A város, mint kezet élére. ,, ----^ föld műves és iparűző erősítse meg j Közüzemeink elég fejlettet^,--------------• ’ ‘ város gondoskodik a lakosság.. ­ez en szerepét és terjessze ki olyan ________ _, ...in koiiuoskoüiK a lakosst* ‘erőie tekre, melyek az adott vi- j lannyal és gázzal való ellá»^ szonyok között parancsolóan kö-jaz ő tulajdonában van a viU»‘ vételik hogy az egyéni spekulá- vasút és az autóbuszüzem. * u-.A i-l—-•«-*« tulajdonában van a vill»j® t ,.—és az autóbuszüzem. jVj, fció karmaiból kiragadjuk azokat. | közúti közlekedési hálózat leD- A megmaradt földingatlant bul- f gesen kibővítendő. * A villamosvaci'i+eit megmaradt földingatlant gár rendszerű kertgazdálkodásra kell berendezni, hogy így a városi közület maga is biz­tosító szerepet tölthessen be a lakosság zöld főzelékkel való el­látásában. Az erre alkalmas részeken pedig A franciabarack termelésében kell . példát mutatni, a megfelelő fajo­Pécs város dolgozói a felszabadulás évfordulója alkalmából hálatűntetést rendeztek a városparancsnokság előli Csütörtökön délután 6 órakor! rancsnok intézett néhány szót a| hosszú sorokban vonultok fel megjelentekhez, amelyet dr. Bo­tosán, szervezetten jelenik meg. Pécs város dolgozói az orosz vá- ros főispán tolmács«’ _ i -M. 1 f • . ... — I. ~ £ ./ f- .. 1 ' É . . • . . . . r nívótl an és tanulmányi szem-j' rosparancsnokság pontból felesleges, általa nem ajánlott, de nem is ajánlatos előadásokon, épülete ugyanakkor az ajánlottakról szinte tüntetve távol marad. Egy felhívás, amit ügyeimen hívül hagytak — A magyar-jugoszláv barátság, valamint a sokác népi viselet, népi táncok, népi szokások meg­ismerése szempontjaiból egyaránt fontosnak Italéiltam ia „Busó le-, genda" megtekintését a diákság számára. — mondja a -főigazgató. — Éppen ezért külön körlevelet bocsátottam ki, amelyben felhívtam valamennyi pécsi közép-, középfokú- és szakiskola igazgatóját és a ke­rületi tanfelügyelőt, hogy az előadáson való részvételre a diákság figyelmét hívja fel. „Tekintettel arra, hogy a hazánk­ban élő népek különös megisme­rését szolgáló kulturális törekvé­sek minden figyelmet és támoga­tást megérdemelnek, szükséges­nek tartom, hogy az iskolák fa­jára és jellegére való tekintet nék küi kérjem Címet a vezetése alatt álló ifjúság »érdeklődésének (fel-t keltésére. Kérem Címet, hogy a „Busó legenda" c. játék előadását hirdesse meg és az ifjúságot rész­véteké buzdítsa." — írja szórói­dé. hogy hálájukat kifejezzék a fel­szabadító Vörös Hadsereg iránt. A honvédzenekar a magyar és szovjet Himnuszt játszotta, majd dr. Boros István, Pécs város fő­ispánja orosz nyelven köszöntötte Vistakaluk városparancsnokot. Ezután dr. T a m| á s György polgármesterhelyettes a város la­kossága nevében mondott beszé­det. Bevezetőben rámutatott ar­ra, hogy *■ az ország rombadöntését nem a Vörös Hadsereg akarta, ha­nem a német fasizmus. Erre leg ékesebb példa éppen Pécs vá­rosa. Bebizonyította, hogy ahol csak egy mód, egy alkalom kí­nálkozott arra, hogy rombolás nélkül történjék meg a felsza­badítás, azt az egy lehetőséget kihasználta az orosz hadsereg. A felszabadítás évfordulóján ar­ra kell gondolnunk, hogy vájjon mi megtettük-e mindazt, ami kö­telességünk ezért a Vörös Hadse­reggel szemben, harcoltunk-e az ellen a szellem ellen, ame? a fel­szabadítást szükségessé tette? — Meg kell vallanunk, hogy a fel­szabadítás óta sokat dolgoztunk az újjáépítés terén. De meg kell fogadnunk annak az orosz hadseregnek, amely vért áldozott szabadságunkért, hogy akár politikai harccal, akár a munka harcával, harcolni fo­gunk a népek szabadságáért. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Vistakoluk várospa­A hitleri Németország arány lag rövid előkészületi idő után, *— mondotta — nemcsak saját te­rületén, de úgyszólván egész Eu­rópában összeszedte azokat az Crőket, amelyeket a haladás ellen harcba dobni kívánt. 1939-ben meg is kezdte a háborút és 1941 június 22-én váratlanul megtámad ta a Szovjetuniót. A Szovjetunió, bár készült a háborúra, egész Európa mozgó­sított haderejével szemben még is taktikai okokból visszavonult. De Sztálingrádnál, a Volgánál, nemcsak feltartóztatta a neki­vadult német hadsereget, ha­nem megfordította a háború sorsát is. A német hadsereget és a vele szövetséges fasisztákat nemcsak kiűzte saját birodalma területéről, de azt követve, kénytelen volt több európai ország területére is bevonulni. 1944 nyarán érte el a magyar határt, kizárólag kényszer körülmények hatása alatt a kö­rülmények által diktált helyzet következtében volt kénytelen Ma­gyarország területére is bevonulni. Ä szovjet haderő Magyarország területére való bevonulása azon­ban nem azzal a céllal történt, hogy akár egy négyzetcentimé­ter térülőiét is Magyarország területéből a Szovjet Birodalom megtartson, kizárólag a szüksé­gesség, a német fasiszta haderő megsemmisítése és állandó kö­vetése hozta magával, hogy be­nyomultak Jetére. Magyarország terü­Arról, hogy a Vörös Hadseregnek tényleg nem állott szándékában bármit is Magyarország területé­ből elfogni, a háború befejezése óta eltelt két esztendő, azt hisz- szük bizonyítékot szolgáltatott. villamosvasútat meg ^ hosszabbítani egy részről városig, a másik irányba® hegyig- . „i Autóbusz járatokat kell j a város észak-déli tengelye®? ^ í Tettye fennsíkra, a magasDÚ y ra. Kertvárosiba, PostavöígyjcA'i nyáron a forgalmasabb szólóból vonalakon. A város határa® . pedig olyan járatokat szerve* meg a város, hogy « 30 km körzeten belül íe^'oj minden községből céhrá®* időben lehessen bejárni és ® témi‘ . cél­Ezen forgalom lebonyolítás» jából egy modern autóbusz?*■ í } udvart kell berendezni, val®"..», uu’«u «ven ucrciiuezni, vabat' város szívében, a létesítendő ponti vásárcsarnok mellett, ® ­egy helyről induljanak ki az ^ szes irányban távozó kocs.Mf--^ffj A' meglévő közüzemek azonban újakat kell még le*e. ..«» hogy egyes nagyon is ind°H A Vörös Hadsereg még! _„ lev ő részeinek és parancsnoksá­gainak Magyarországon való tartózkodása nem jelent egye­bet, mint annak a bizonyítását, — minden foglaló és hódító szándék nélkül —, hogy azt a mérget, amelyet egyesek még állandóan kevernek, amellyel egyesek még háborút szándé­koznak felidézni, végleg kiirt­sák, illetőleg megszüntessék .A Szovjet Birodalom biztonsága egyben a demokratikus Magyar- ország biztonságát is jelenti. Nem kell tehát senkinek attól tartani, hogy a Szovjet Hadsereg még ittmaradt részeit bármiféle álcázott szándék is vezetné. El­lenkezőleg, segítségükre akarunk lenni a magyarságnak a demokra­tikus ország politikai és gazdasági helyreállításában. Kizárólag ez a szándék vezet bennünket. A városparancsnoksághoz tarto­zó tisztek és katonák nevében ez­után őszinte köszönetét fejezte ki a városparancsnok a pécsi dolgo­zóknak a II. évforduló alkalmából tegnap, a városparancsnokság »lőtt lerótt hódolatáért. Üdvözölte a megjelenteket és azzal a kívánság­gá! fejezte be beszédét, hogy a íidemokratikus Magyarország mi­előbb felvirágozzék'. o* — —&*j '•'** ftfi' panaszoknak véget vessünk e*u, gyón is fontos igényeket üthessünk. yA. Í Nem lehet tűmi, hogy cs3'?jí tag elvesztése a család anT*í meg-, tönkremenetelét jelentse. A nehéz lelkiállapotának kihasd ^ sával elviselheteten terhek«« ^|, nak a temetkezési intézetek » ^ élőkre, akik kész prédái enne üzérkedésnek. ^ j Városi temetkezési iid^*e kell felállítani, ,e, mely nem a profitot, hanem »Jt metkezés tisztes lebonyo® fogja céljának tartani. . yó­A lábrakapott uzsoraárak_ tj ízül is kimagaslik a gvógya^eiy cikkekkel űzött uzsora, szinte már lehetetlenné teszt 5«. a beteg ember gyógykeze maßät- .jté* Városi gyógyszertár lete^, tehát parancsoló szüksége9**?' f mert csak így lehet rést ^ ^e\f gyógyszertárak hitbizományi fi­zetőből folyó botrányos áliap^, nak, mely a közérdeket » lyosabban veszélyezteti^^ IMI y s © R O 5 CESTÉt* a Dolgozók gisnnáxii ^ rendezéseken nov. 3®*®. 7 of° \ szombaton este ­kezdettel a Legényét*'* Zene: Brood ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents