Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-04 / 198. szám
ej Dunántúl’ 1946 szeptember 4. A helyes várospolitika alapeive: Az egyéni és egyetemes érdekek együttes biztosítása Pécs továbbfejlődésének alapjait rakta le a MKP előadóinak és a város közösségének eszmecseréje — Munkaalkalmat, jő közellátási, a lakásügyek rendezését, helyes iskolapolitikát és korszerű közlekedést Pécsnek Röviden beszámoltunk már tegnap arról az öt nagysikerű gyűlésről, amit ia MKP törvényhatósági tagjai rendeztek a legszélesebb rétegek bevonásával városunk legfontosabb községpolitikai problémáiról. A gyűlések legnépesebbje a Munkás Kultúr- házban zajlott le, ahol dr. Hajdú Gyula, dr. Béky Julia és Csaná. d> György elvtársak voltak az előadók. Hogy a MKP kezdeményezése: a város minden fizikai és szellemi dolgozójának tevőleges bevonása a várospolitikába mennyire helytálló volt. bizonyítja nemcsak a gyűlések iránt megnyilvánult hatalmas érdeklődés, de azokon a közönség köréből elhangzott komoly és nem egyszer új szempontokat felvető felszólalások nagy száma is. A Munkás Kultúrházban lezajlott gyűlésről alant adunk részletes beszámolót. A következő napokon a többi gyűléseinket is ismertetni fogjuk. Dr. Hajdú Gyula a demokmfkus kozséfSpoHtika követelményeiről Beszéde bevezető részében pár. hozamot vont a békeévek és a háború utáni idők politikai és gazdasági helyzete között és kifejtette. hogy amíg nprmális körülmények között az élet rendes kerékvágásban bonyolódók le és észre sem vesszük, hogy az egyén élete milyen szoros összefüggésben áll a közélettel, egy általános politikai változással mindig bekövetkezik egy olyan helyzet amely az egyénnek a közzel való szerves összefüggését domborítja kóAmikor tehát ezt a tényt letagadni nem lehet, fokozottabban Kell ügyelnünk, arra, hogy a köz- ügyek mikénti intézésében a dolgozók résBtvegyenek. Az országos politika az országos demokrácia mikénti megoldásának kérdésével foglalkozik. Van azonban egy terület, ahol az egyes embeT sokka! kedvezőbben és1 közvetlenebbül folyhat bele a közügyek intézésének kérdésébe: a községi politikába. A ngpi élet ezernyi kérdése ott bonyolódik le. A helyi politika, a városi kérdések azok, amelyek egyéni életünkben döntő szerepet játszanak. Meg kell tehát választanunk magunk számára, azt az irányt, amely nélkül saját magunk boldogulása el sem képzelhető, amelyik legjobban vezet ahhoz a célhoz, hogy az egyéni és egyetemes érdek minél inkább biztosittassék. A dolgozó dolgozni, enni, lakni akar és magasabbrendű szellemi igényeit is ki akarja elégíteni. Jó községi politikával tehát ezeket a területeket kell analizálni. Elsősorban természetesen _ munkaalkuimat kell teremteni mindenkinek, hogy az igények kielégítéséhez szükséges eszközöket megteremthesse. A város hatósági jelleggel felruházott közület. amely közület parnncsBzerüleg lép fel, hogy mit és hogyan csináljanak. Hatósági jogot is gyakorol, nekünk azonban követelményünk az, hogy ez a hatóság hű tükre legyen az állam demokratikus politikájának és mint ott, Itt is a demokrácia követendő irányvonalát kell szem előtt tartanunk és vigyáznunk kell arra, hogy nem a nép kormányozzon, nem a nép kormányozom z anyaghoz jusson, a tisztességes kereskedőt, aki arra hivatott, hogy elnyomja a tisztességtelen kereskedelmet, a vállalatokat, hogy a törvényes keretek között boldogulhassanak. Közellátás és laháshhatal A városnak, mint közületnek, mint kollektívámnak ezenkívül olyan gazdasági tevékenységet kell kifejtenie, amelyre az egyes ember nem lenne képes. Viz, villany, gáz. közforgalom biztosítása mint egésznek, köznek a feladata. Rátért ezután Hajdú elvtárs a közellátás, valamint a közellátás- sal összefüggő problémák fejtegetésére. Hangsúlyozta, hogy ezek-1 hogy építeni lehetne. — Miután azonban ennek igen nagy akadályai vannak egyelőre, úgy kell gazdálkodnunk1, hogy a meglévő kevés lakás aizoknak jusson, akik azt valóban megérdemlik és szociális szempontból arra leginkább rászorultak. Nem tűrhető, hogy még ma is legyenek olyan ö—-6 szobás lakások. amelyben egy-egy magányos dáma, vagy úr lakjék esetleg kutyájával, vagy macskájával, ugyanakkor sokgyermekes családok egészségtelen odukbau húzódjanak meg. Fel kell állítani a lakáskatasztirt, amely megmutatja, hogy az egyes, lakásokban a valóságban hány em. bér lakik, joga van-e ott lakni, mert ha nem, azt a lakást meg kell osztani. A lakáshivatal valóban legyen a közért, a köe érdekében, a köz javára. Lakni kell, ez az elemi feltétele mindennek. Döntő fontosságú kérdés, tehát, hogy a lakáshivatalból ilyen intézmény fejlődjék ki. A lakások kiutalásánál kizárólag a szociális igazságnak, nem pedig a privát összeköttetésnek kell érvényesülnie. Ezután a „Zrínyinek“ az egyetem számára történő igénybevételének fontosságáról, majd a munkanélküliség problémáinak megoldásáról beszélt Hajdú elvtárs, melynek részleteit Lapunk tegnapi számában már ismertettük. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség egyetlen megoldása, hogy munkaalkalmat kell teremteni. Országunkban mindenfelé lerombolt házak hirdetik a háború pusztításait. Minden munka kiindulópontja az építkezés. Nem lehet tehát aiz, hogy tartósan munka- nélkül maradjanak azok. akik építeni tudnak és építeni akarnak. Módot kell találni arra, hogy az építkezések meginduljanak. A ma. gántőkések távolról sem tették meg, amit tenniük kellett volna, hogy a termelés emelését elősegítsék. Az infláció alatt ráseokott arra, hogy állami pénzen dolgozzon és profitáljon. Rá kell tehát szorítanunk, hogy a termelést minden módon emelje. Mert a munkásnak nem munkanélküli segély kell, hanem munka. A várost is egy nagy üzemnek' kell felfognunk, amely üzem azonban nem az üzemtulajdonos profitja, hanem a dolgozók érdekében fejti ki tevékenységét. Azt akarjuk, hogy az a város legyen polgárainak politikai és gazdasági közülete, amely gondoskodók arról, hogy polgárainak élelmet, lakást és a demokrácia megkövetelte haladó szellemű kultúrát biztosítsa. Kiépíteni a demokratikus országban a demokratikus várost, — fejezte be nagyhatású és óriási tapsviharral jutalmazott beszédét Hajdú elvtárs — ez a mi, a* Magyar Kommunista Párt politikája és ehhez szeretnénk megnyerni minden egyes dolgoeót. azokat az akadályokat, amelyeket eddig a szegénység állított utjukba. Tandíjmentességet, internátusok»: Tanulmányi ösztöndíjakat kell létesíteni ezek számára, népi kollégiumokat kell felállítani. I a dolgozó osztályok 'eddig mellőzött tehetségei is kiképezhetik legyenek az elemi oktatástól egészen a legmagasabb tudományos fokig is. Mindezek rendkívül nagy f« adatok elé állítják az -embereket És amint gazdasági téren is csá nemzeti erőink legteljesebb összefogásával tudunk helyzetünkkel megbirkózni, ugyanilyen erőfesz- tésre és összefogásra van szüksíí kultúrális téren is. Ezzel az ösxseefogással kell megvalósítanunk kultúrális várospolitikánkat, W Pécs városa kitermelhesse a szel® és jobb élet zászlóvivőit, — 1 dolgozó intelligenciát. Csanády György a gazdasági é el vérkeringéséről, a közlekedésről Dr, Béky Júlia a város kulturális le’adatairól Dr. Hajdú Gyula nagyhatású ben a rendkívüli időkben, amikor | beszéde után dr. Béky Júlia cmeiVárosvezelés és közgazdaság A* város azonban nemcsak köz- testület és hatóság, hanem egyut, tál gazdasági közület is keli legyen. Elősegitője kell legyen minden polgár gazdálkodásának, támogatnia kell a munkást, hogy munkát kapjon, a kisiparost, hogy az egyén képtelen közszükségleti cikkeit 'beszerezni a közületnek kell gondoskodnia arról, hogy a közellátás minél kielégítőbb és jobb legyen. A közület nem kívánja a nagy tőke által egyéni kezelésben lyvő profitot, hasznot. A vele szemben támasztott követelmény az, hogy jól ellássa feladatát, megtalálja azokat a forrásokat, ahol a köz számára szükséges élelmiszerek fellelhetők é's megtalálja módját annak is, hogy ezekből a forrásokból származó cikkeket a varosba be tudja szállítani és meg. felelő módon szétosztani. Foglalkozott azután Hajdú elvtárs a kötött és szabad gazdálkodással kapcsolatos egyes kérdések fejtegetésével. Mint kirívó Példát említette meg a búza 40 mint ámitás képmutatás. 1 .. — 1 _ C m t i I A __ _______ • A fnli-rra nin ,1,11., „rnl in. . 1- /-,) he dett (szólásra, (hogy Városunk kultúrális és iskolapolitikájának követendő irányelveit ismertesse. Beszéde elején ismertette azt a nagy változást, amit e téren a történelmi események hoztak. — A feudál-kapitalista rendszer felbomlása Magyarországon egész szellemi életünkben nagy változásokat hozott. A múlt rendszer képviscJőinek sokat hangoztatott kuitúrtörefcvései abban álltak, hogy hangoztatták ugyan a szabadságot és egyenlőséget ezen -a téren is, de gondosan vigyáztak srra, hogy a dolgozó tömegek még csak véletlenül se élhessenek gyakorlatilag is a jogilag megadott szabadsággal. A múlt szabadsága és ezzel együtt kultúrája sem volt egyéb, S attEpíesnél 5 szombatost 7-tö! szezonnyitó isieiw isseiig forintos árát. De amig a paraszt 40 forintot kap a búzájáért, a városi dolgozó 90 fillérért kapja a keúyér kólóját a lisztért pedig 140 forintot kell fizetnie. Ez a helyzet pedig úgy állott elő, hogy amíg a búzából kenyér lesz, a búzának egy kereskedelmi utat kell megtennie, ahol közbeiktattak egy csomó alkuszt, egy csomó hivatalt, nagy- és kiskereskedőt. Ennek a következménye, hogy a munkás drágán kapja a kenyeret, n paraszt pedig keveset kap a búzájáért. Ezen változtatni kell, hogy a dől. gozó munkás és paraszt társadalom megelégedett legyen. A jó községi politikának tehat arra kell törekednie, hogy a« országos politikába beleágyazva e*- érje: közvetítők, túlterhelt hivatalnok nélkül jusson el a kenyér a fogyasztóhoz. Nyerészkedés néi. kül, közvetlen beavatkozással teremtse meg a kapcsolatot terme.o és fogyasztó között. A városnak, mint közületnek gondja kell legyen arra is, hogy a megengedett haszonban részesedjék pék, árusító, de ne többen. Ismertetve a város élelmiszerüzemének felállításával kapcsola tos kérdéseket, az árufelhozatal, az igazságos elosztás, új csarnok létesítésének problémái után rátért lakásügyekre. A lakáskérdés legideálisabb megoldása az lenne természetesen. A felszabadulással bekövetkezett rendszerváltozás, a demokrácia feladata, hogy intézményesen megteremtse annak előfeltételeit, hogy a megadott szabadsággal valóban élhessen is mindenki és meghozza a mindenki számára a műveltségnek és ismereteknek azt a fokát, hogy a kultúra fejlődésébe mint alkotó, vagy mint élvező termékenyen belekapcsolódjék. A múlt hamis követelményeivel szemben állítjuk, hogy a kultúra befogadására mindenki képes. Ehfaaz azonban a társadalmi cs gazdasági élet és az egész nevelési rendszer gyökeres átalakítása szűk Séges. Lenin és Sztálin több. mint negyedszázados működése megmutatta, hogy ezen a téren m;t lehet csinálni és mit jelent a kultúra számára a népi erők felszabadítása. Magyar kultúra — nmnkáshultara — Ebben a komoly munkában Pécs város dolgozó társadalmának aiz élen kell járnia. Ez a vá- ros minden clnémetesítési' törekvés ellenére megmaradt magyar városnak és ezt elsősorban a dolgozó osztályok elidegenítéssel jszemben megnyilvánuló határozottságának köszönhette. Itt tehát nyíltan megmutatkozik az is, hogy a magyar kultúra terjesztése egyenlő a munkáskultúra fejlesztésével is és viszont. — A helyes iskolapolitikának' nagy szerepe van a nyomor enyhi. tésében is. Itt aiz oktatás feladata a szakműveltség emelése. Ki kell terjesztenünk tehát a felnőttoktatást. Ennek irányai: a világ- szemléleti oktatás, hogy évtizedeken át félrenevclt tömegeinket helyes irányban világosítsuk fel, de. ezzel egyenrangú fontosságú a tárgyi oktatás is. A szakmabeli képzésnek mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy iparosaink szakszerűbben tudják ellátni hivatásukat, munka- saink pedig a napszámos! sorból a szakmunkás! színvonalra emelkedjenek. Rendkívül fontos, hogy az értek •miségi pályán, működőket szakmai oktatással közelebb hozzuk az ipari munkásokhoz, a munkásság szakoktatásnál pedig minél jobban ki kell szélesítenünk e ré. tegek általános műveltségét. Ezután dr. Béky Julia áttért a legszükségesebb iskolafajták megjelölésére, amelyekre^ Pécsnek a legsürgősebben szüksége van. A szakiskolák’ közül elsőnek a búnyúszipari szakiskola visszaállításának szükségességét hangsúlyozta ki, de kiemelte egy gyümölcs es konyhakertészeti és borászati iskola fontosságát is. Külön gondot kell fordítani a rokkantak szakszerű átképzésére is, hogy ezeknek ne az utcán kelljen koldul- mok, de becsületes munkával ők is bekapcsolódjanak a termelésbe. Majd a kultúrális intézmények kérdésére tért át, rámutatott a Dunántúli Tudományos Iirtézet fejlesztésének szükségességére, a múzeumok államosításának kérdésére és a Természettudományi Múzeum megszervezésének időszerűségére. A művészetpártolás is a kultúrális fejlődés lényeges része, sem a zene, sem a képzőművészetek nem lehetnek többé egyes kivételezett osztályok kiváltságai. Az egyetem bölcsészeti és természettudományi karának régóta vajúdó problémáit is a legsürgősebben meg kell oldani, ugyanakkor azonban meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy a tehetség jogán arra méltó munkás és parazstifjak elől is elhárítsuk Dr. Béky Julia nagy érd-ká áéssel fogadott beszéde után Cj1' nády György üzletigazgató «'f' társ emelkedett szólásra. A városnak — mondotta Cs*' nády elvtárs — van egy megs*' gorított költségvetése, amelyig tartania kell magát, amelytől e‘ térni nem lehet, mert különb^ felbomlanék atz egész pénzűt)' egyensúly. A városnak azonbf mégis vannak olyan problé®1* helyzet mellett is meg kell oJj£ ni, mert a város legnagyobb több ségc dolgozókból tevődik ös**" és a városnak mindenek előtt, dolgozók érdekeit keU szolgálni. Mint hallottuk, munkaalksl®! kell teremteni, szükséges egy^Jf^ sárosarnok létesítése, a fejlő“®5 szempontjából számos egyéb tézmény kiépítése stb. A mai ** rosi műszaki vezetésben azonb’ nem látjuk biztosítékát a" , hogy ezt a városfejlesztést tudja oldani. Egy ilyen hat*'® műszaki adminisztrációt nem „f ujuv.um uuiiiiiimiruciui uc*** „t hét elvégezni két-három mér®* kel, mint amennyi ma a műszaki munkáját végzi. Elég volt a jogászállamból ' hangsúlyozta Csanády elv*í az egybegyűltek óriási hely«8', se mellett — adják meg '"«Y a mérnököknek, a szakemb«®, nek is azt a helyet, amely megilleti. A közlekedési problémák^. foglalkozva, leszögezte, hogy város fejlődésének Itegfonto^, kritériuma a jó közlekedés. nek földrajzi fekvésénél szüksége van arra, hogy biri«8, suk számára a közlekedést- kell törekednünk, hogy mine1. , vesebb költséggel idevoneri%. környék lakosságát, amelyik y val látja el a pécsi piacot.^ km-re kiterjedő vasúti kedveit nyék nem vonatozhatnak w azért, mert és környékére ebből a szempontból egésze® 8|j ciális helyzetben van. Sokk»' V vezőbb a helyzeet más vár“8 nál, mert .... ír j a hegyek és dombok köve. tében igen nagy kerülő jön be a vonat Pécsre, hát a vonzódás! körzetet i lehet 30 km-ben megáll*®'!« hanem fel kell emelni l«*8 60—70 kilométerre. Bel- és külkereskedelem Megemlékezett ezután az forgalomról amelynek újra lesztése és minél nagyobb \ ban történő megvalósítási d rendű érdeke kell legyen rosnnk. Hangsúlyozta, hogy 8 végi kedvezmények 9 napf8 ^ ténő érvényességét is ki kelLd colni. hogy ne csak azok c fi hessük a pihenéssel együtt fi a vasúti kedvezményeket iSi Z < ‘ idő, & tv. nél nem számit pénz, gozók számára is, hogy fi hanem lehetővé kell tenni » p napra kikapcsolódva * ÍT ból, megérdemelt pihenőbe* sanak. a kérdésével Foglalkozott ezután civtárs azoknak a tenniv*'0^ amelvek I®*
