Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-10 / 203. szám

1946. szeptember 10. ÜJ DUNÁNTÍ) Ls MOZI Kedd-sxordo, szeptember 10-t f. p O L L O P. rak égbenyuló bércei, az oxök bó és egy na y szeri lem legendája; L A | L A Aíno Tav.be, Ake Ohnerg, Imgjald ilaaland. híradó ; ÍKRSMOZ1 Lagerlöi Zelma világhírű regénye ; A halál kocsisa Louis Jouvet, Pierre Fresnay, Marie Bell. R Á n I a Puskin „Póstamesler" c. novellája, művészi francia filmen: Vág yak o zás Barry BauJeunine Crispin, (jreurgea htgaud Előadások 6« 8 órakor. Megalakult a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Dé - dunántúli Kerülete Szeptember 8-án Pécsett, a Vá­rosháza kisgyűlési terűiében ossze- <,yü!tek Déldunántúl demokratikus újságírói, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének tagjai, hogy megalakítsák a Szövetség Dé’du- aántúJi csoportját; Az alakuló kon­gresszuson megjelent dr. Gyön­gyösi Nándor elvtársunk is, a Szö­vetség országos főtitkára. A kon­gresszus megtárgyalta az ujságíró- társadalom legfontosabb problé­máit, majd kimondotta, hogy az ország többi részéhez hasonlóan szükségesnek találja egységes szervije tömöríteni Déldunántúl uj- ságíróttíborát. A déldunántúli ke- íiiiet vezetőségét egyhangúan a következőképpen választották meg: elnök: dr. M árki Imre, alelnö- kök: Vedres József és Havas Béla (Kaposvár), titkár: dr. D é- vai Stefánia, pénztáio-s: Zsikó Gyula, ellenőr: Magyar József. A választmány tagjai: Révész Gy. István, Kocsis Béla, Izsák György és egy-egy későbben ki­jelölendő kartárs Zalaegerszegről és Dombóvárról. * Kommunista szüreti ünnepség Viííányhan A villányi járás népe felvonult, hogy meghallgassa Krancz Pál és Horváth János elvtársakat a parasztság iegíőbb problémáiról és azok megoldásáról Ssstípies Tánciskolája MR, kedden 7 órakor kezdődik MŐEQYLSTBES Mega lap’íotfák a tenyészállatok iga/.olvcmydíját A földművelési miniszter 66.000/ HMti. sz. rendeletében megállapí­ts a tenyészállatok köztenyész­tésre jogosító igazolványának, va ‘^rninl a törzskönyvezés ellenőrzé­si dijának mértékét, és pedig a lfö vetkezőképj>en: Tenyészállat igazol ványd! jak: 1 évesnél idősebb kanca és tehén ■'.án 20—20 forint, egyévesnél idő *ebl) tenyészkoca után 6, egyéves­nél idősebb anyajuh és anyakecske mán 1.50 forint. Köztenyésztésre jogosító igazol- ■any díja: tenyészmén után 30 fo- 'mí, tenyészbika után 30 forint, nnyészkan után 12 forint, tenyész- ‘°s után 6 forint, ikécskebak Után 8 forint. Törzskönyvezés és ellenőrzés; n'jak: tenyészmén és tenyészbika Matl 12, tenyészkan Után G, te­nyészkos és kecskebak után 3 fo- bnt. t o rendelet folyó évi augusz- l-‘ől kezdődő érvénnyel kibir- ■J, naPjAn lép hatályba, az elö- . jég érvényben volt hasonló ren­dezések egyidejűleg hatályukat-Már teljes erővel lövi a nyár­utói nap sugarait, amikor teher­autónk befut Villány főutcájába. Kíváncsi arcok bújnak elő a nagy rendben felépített sváb házak, zöld zsalui közül, amikor az au­tón felharsan a bányászfiuk éneke „Vagyunk egy jobb rend hu ka- tonái‘.‘ A Párt titkárának lakásán ká szülöttünk le az autóról, s a reg­geli elfogyasztása után a bányász, uenekar útnakel, hogy térzenét ad­jon a falunak. A főtéren, a korcs­ma előtt állnak fel a somogyi fiuk, egész tüdejüket beleadva fújják az indulókat. Csakhamar körülveszi őket a falus Kis lurkók tartják merev vigyázz állásba meredve a kottalapokat, s boldog áhítattal pislognak fel a zenekar legifjabb és mégis nagyszerű tag­jára a kisdobosra. De ennek is végeszakad egyszer, 1 óra van vége a térzenének, s délután kezdődik a felvonulás. Felvonul az egésiz környék. Fel- pántlikázott lovakon boinges, te. hér gatyás magyarok jönnek vág­tatva a gyülekezési hely. a vásár­tér felé. Kezükben hatalmas vő vös zászlót lobogtat a szél, s mö­göttük jönnek díszes kocsikon a környező talvak lakói. Kocsi kocsi után fordul be a vásártérre, s inát lassan megtelik a hatalmas tér. Pont 3 órakor megérkezik Krancz Pál megyei titkár elvtárs, és Hor­váth János elvtárs, a bányász­szakszervezetek elnöke, a pécsi szén ipari kormánybiztosa. Össze­áll a menet, s elől a bányász­zenekarral vörös és nemzeti szí­nű zászlók alatt vonul fel a kör­nyék lakossága a nagygyűlés szín­helyére, a falu főtere tele. A főtéren példás rendben go rakozniak' fel a résztvevők, s a Himnusz hangjai felcsendülnek: kezdődik a nagygyűlés. Mielőtt azonban Karancsevics gyón sajnálom azt, hogy nem jöt­tél el erre a nagygyűlésre ‘ a más pártbeliek, mert most én nem a kommunistákhoz, nem a pártem­berekhez, hanem a falu népéhez akarok szólni. A malmok Uözségesíiéséért — Ennek a népnek nagy köve­telései vannak. Ennek a népnek sok a panasza, sok a baja. Mi, magyar kommunisták teljes mér­gekben átérezzük a falu népének, a magyar parasztságnak helyze­I tét és magunkévá tesszük köve- eivtárs, járási titkár megnyithat-1 tei^sejt­ná a gyűlést, érdekes dolog tör- * tonik. A volt KÁLÓT ifjúsága, amely részben beszivárgott a Füg­getlen Ifjúság szervezetébe, min­den eszközzel igyekszik megaka- íályozni a gyűlés rendes menetét. Karancsevics elvtárs épp szóra nyitja sízáját, amikor nagy sze­kerekkel megjelenik ez az ifjúság a falu főterén. Éneklő visitozó kiabáló gyermekekkel megrakott kocsik gördülnek végig a főtéren De elmúlik ez a „zavaró körül­mény“ is, Karancsevics elvtárs be­jelenti a szónokokat és Krancz Pál elvtárs szólásra emelkedik. Az árak é, a mankané>küiiség teiörése Köszönfaz elvtársabat, a távoli községekből megjelenteket. Külön üdvözli a gyönyörű népviseletben felvonuló lányokat és legényeket. — A stabilizációs harc, amelyet az összes demokratikus pártok­kal vállvetve egymás mellett vív­tunk, és amely harcot mi minden úrülmények között tovább folv. tatunk — kezdi beszédét, — és most megint valami furcsa tör­ténik. Körmeneíszerű felvonulás, papokkal, karinges ministránsok- kal vonul végig a főtéren. Amíg elvonulnak a gyűlés megakad. — Nincs értelme túikimbálni egymást De a véletlenek különös találko­zása elgondolkoztató. Előbb a volt FALÓT, most az egyház Csak nem közös szervcizés ez a kom munista gyűlés megzavarására? — Az infláció mindenkinek rossz volt, csak a magyar burzso­ázia élt jól, és növelte pocakját a szegények zsírján — folytait azután Krancz elvtárs — És mi dolgozók nem akarunk mégegy- szer inflációt. ­Nem akarunk mégegyszer ku- kacos kenyéren és rothadt bur­gonyán élni, akkor, amikor a nagytőkés, a burzsoázia majd megfulladt a saját zsírjában. Mi igenis elkezdtük, folytattuk és be is akarjuk fejezni a stabi lizációt! — Foglalkoznom kell azonban a stabilizáció nagy rémével, a it unkanélküliséggel is. Jelszavunk az, hogy Magyarországon csak az egyen, aki dolgozik, de ugyan­akkor követeljük azt, hogy adja­nak munkát minden dolgozó ke­zébe. A munkanélküliséggel akar­ják szembe állítani egymással a dolgozókat. Mi ezt nem tűrhet jük! Mi meg fogjuk tenni azt a munkanélküliség kérdésében mim imit a jó forint érdekében tet­tunk. A forint pedig minden ás- káiódással színiben jó ma, jó le;/ holnap, de jó lesz jövőre is. És /ért mi, kommunisták kezeske-. dünk, mert mi állunk őrt és fo-; I cll ugyanúgy, amint megteremtet­tük a forintot, ugyanúgy ki fog­juk végezni a munkanélküliség rémét is. — Nem mehetek el fizó nélkül elvtársaim az árak és a bérek vi­szonya mellett. Meg keil állapí­tanom, hogy az ipari cikkek árai igenis magasak! Magasabbak, mint a gazdasági termékek árai, s ez­zel a magyar dolgozók egy széles rétegét, a magyar parasztságot sújtották. A kifogás az. hogy ke­lés a termelés. Fokozzák tehát a magyar ipar termelését! Vigyék bele a bur­zsoázia tőkéjét a termelésbe, s így egyszerre két rossztól, a ma­gas ipari áraktól, és a munka- nélküliségtől fogunk megszaba­dulni. Ezután a közvetitőkereskedelem vamszedőire tért ki Krancz elv­társ Példákkal igazolta ennek a ke­reskedelemnek árdrágító szerepét a magyar iparban és gazdaságban majd rátért az Ár- és Anyagin vaial szerepére. — A Független Kisgaizdapárttal kcalicióban vagyunk. Ez a koalí­ció azonban nem jelenti azt, hogy egyes dolgokat elhallgassunk., ta karót, illetve szemfedőt borítsunk az egymás hibáira. Amikor az Ar. és Anyaghivata! megalakult, an nak elnöki székét a Szociáldemo­krata Pártnak kellett volna be­töltenie. Mivel azonban a Kis gazdapárt arra hivatkozott hogy számarányánál fogva neki vezető­szerep kell ebben a hivatalban, a szociáldemokrata párt átengedte az elnöki széket. így lett Varga István az Ár- és Anyaghivatal el nőké. Ez a volt egyetemi tanár telje­sen a burzsoázia szolgálatában áll, annak emlőin nevelkedett, s most igyekszik letörleszteni az elfogyasztott kancatejet. — De túl pártérdekeken és párt viszályon, a falu népének össze A falu és a Magyar Kommu­nista Párt nevében éppen ezért a legerélyesebbén követeljük a malmok községesitését. És itt, úgy mint annyi másba, is­mét szembe kell találnunk ma­gunkat a Kisgazdapárt egy ré­szevei. És, hogy ez a réftz milyen erős. arra példának azt hiszem, elegendő felhoznom azt, hogy a Kisgazdapárt 220 képviselője kö. zül 100 gyártulajdonos, bankár,j vezérigazgató. Tehát a kisgazda! képviselők fele, a magyar képvi j sel'őtcstület egynegyede. És etzek a képviselők mindent megtesz­nek, hogy a nagytőkés osztály ér-! dekeit képviselve rátebessék a kést a munkásság torkára. — Ép ezért, szükség van egy olyan szervezetre, amely a falusi munkásság, a parasztság érdekeit védi. szükség van a földmunkás szak­szervezetekre. Ezt meg kell te­remteni, és meg is fogjuk te­remteni. — Néhány szót akarok még be­szélni arról, ami mindanyiunkat érint, ami valamennyiünknek ele­venünkbe vág, a magyar békéről. Jc békét csak úgy lehet biztosí­tani és megteremteni, hogy a de­mokráciát erősítjük. így a szom­széd népek látni fogják azt, hogy Magyarország valóban rútért a he lyes útra. — És ha iá demokráciát már egész szilárdra építettük, meg­nyertük a szomszéd népek barát­ságát akkor akármilyen lesz szá- munkna a béke, nem kell félnünk, inert azok meg fognak segíteni bennünket. Hogy ezt elérjük, ar­ra teljes biztosíték a munkás­egység amely mellett mi állan* .dúan sikraszálltunk és amelyet ál Iandóan nem -csak hangoztattuk hanem végre is hajtunk. Bányász beszél a paraszthoz tartania. Ennek a rétegnek gunk is őrt állni a jó magyar j ugyanazok a bajai, legyen az akár pénz, a forint mellett. És kommunista, akár kisgazda, Na­Krancz elvtárs hatalmas, nagy tetszéssel fogadott beszéde után Horváth János elvtárs, a bányá­szok azakszervezeténék elnöke be­szél. Kifejti, hogy részletesen szeret­ne foglalkozni egyes kérdésekkel a parasztság és a magyarság főbb problémáival, majd rátért az első pontra: a malmok küzségesitésére. ‘ — A Kommunista Párt törvény javaslatot terjesztett be a kép- viselőházban a malmok községesi- téséire vonatkozóan. Ezt a javas­latot a Kisgazdapárt a követke­zőkkel ellenzi: „A magántulajdon­hoz hozzányúlni nem lehet“. És mi igenis meg fogjuk mutatni Kisgazdapártnak, hogy lehet. Mert nem tűrhetjük aizt, hogy egyes közellenes magántulajdo p.okkaf tönkretegyék az egész or­szágot, koldusbotra juttassák a parasztságot. És mi nem csak a malmokat akarjuk községesítcni. Követeljük a bankok, a bányák államosítását, mert tudjuk, hogy ezzel akárhogy is megsértjük a magántulajdon eszméjét, a köz­nek, az ország egész népessé gének használunk. Beszélt ezután a békeszerződé-1 sf krőlj és megállapította, hogy cl kelt legyünk készülve arra hogy nem kapunk semmit. A háborúi elvesztettük, és van egy nagyon jó mondás: Adós fizess. Mi most adósok vagyunk, fize- nünk kell a múlt bűneiért. És mégis, ebben az elesettségünk- ben is akad egy támogató kéz, egy megértő barát, a Szovjet­unió. Addig, amíg az elvakított kato­náinktól legtöbbet szenvedett Oroszország mindössze 300 millió dolláros kártérítést követel, Ang­lia és Amerika 2.000 milliót. — Követeli azt, hogy azokat a Ma­gyarországon lévő angol érdekelt­ségeket és javakat, amiket ők ma­guk bombáztak tönkre, mi fizes­sük meg. Ezért a szervezeti élet fontos­ságára, példának állította a bányászok sezrvezettségét és ennek elő­nyeit. Foglalkozott az ifjúság problémái­val, megemlítette a KÁLÓT és más név alatt való szereplését az ifjúsági életben, majd beszé­dét így fejezte be: — Elvtársaim! Nem nézhetjük ölhetett kezekkel, hogy építik fel országunkat. Nem nézhetjük ölhe­tett kezekkel azt, hogy mi tör­ténik itt nálunk, és biztos vagyok benne, ha a munkásság, a városi és falüsi dolgozó valamint ahaia- dó értelmiségi összefog, a harcot megnyerjük. A beszédek után következett a Kommunista Párt nagy szüreti mulatsága. A környékről felvonult ifjak eleinte csak kört formáltak a zenekar körül, a pattogó csár­dás hangjaira azonban Krancz civtárs egyszerre csak felállt he­ccről és egy remek népviseletű menyecskét derékon kapva meg­nyitotta a táncot. Egésiz éjjel folyt a bor, szólt a muzsika, s a fiatalság hajnalig ropta a táncot. (M. I.) & szegénv3orsu egyetemisták racekspiák a yizsgadtiat Budapesiről jelenki a MTI- Az egyetemi szigorlati és vizsga­díjak -megállapítása tárgyában ér­tekezlet volt a kultuszminisztérium­ban. Az értekezlet a szociális szem­pontok, tehát a szegénysorsúak ér­dekvédelmének figyelembevételé- el azt a határozatot hozta, hogy szabályszerű vizsgadíjakon felül egészen minimális összegű, 2—3 forintos szociális viszgadíjhozzájá­rulá'st fognak szedni, továbbá a vizsgán meg nem jelent hallgatók vizsgadíjának teljes összegét is ezen szociális vizsgadíjhozzájáru- lásokból létesítendő alaphoz csa­tolják. Égnek a szociális vizsgV.díj­alapnak az lesz feladata, hogy a szegénysorsú, jól tanuló hallgatóik segély formájában megkapják a szükséges vizsgadíj összegét, vagy legalábbis annak nagy hányadát.

Next

/
Thumbnails
Contents