Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-10 / 203. szám

1946. szeptember 10.

ÜJ DUNÁNTÍ) Ls

MOZI

Kedd-sxordo, szeptember 10-t f.

p O L L O

P. rak égbenyuló bércei, az oxök bó és egy na y szeri lem legendája;

L A | L A

Aíno Tav.be, Ake Ohnerg,

Imgjald ilaaland.

híradó ;

ÍKRSMOZ1

Lagerlöi Zelma világhírű regénye ;

A halál kocsisa

Louis Jouvet, Pierre Fresnay, Marie Bell.

R Á n I a

Puskin „Póstamesler" c. novellája, művészi francia filmen:

Vág yak o zás

Barry BauJeunine Crispin, (jreurgea htgaud

Előadások 6« 8 órakor.

Megalakult a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Dé - dunántúli Kerülete

Szeptember 8-án Pécsett, a Városháza kisgyűlési terűiében ossze- <,yü!tek Déldunántúl demokratikus újságírói, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagjai, hogy megalakítsák a Szövetség Dé’du- aántúJi csoportját; Az alakuló kongresszuson megjelent dr. Gyöngyösi Nándor elvtársunk is, a Szövetség országos főtitkára. A kongresszus megtárgyalta az ujságíró- társadalom legfontosabb problémáit, majd kimondotta, hogy az ország többi részéhez hasonlóan szükségesnek találja egységes szervije tömöríteni Déldunántúl uj- ságíróttíborát. A déldunántúli ke- íiiiet vezetőségét egyhangúan a következőképpen választották meg: elnök: dr. M árki Imre, alelnö- kök: Vedres József és Havas Béla (Kaposvár), titkár: dr. D é- vai Stefánia, pénztáio-s: Zsikó Gyula, ellenőr: Magyar József. A választmány tagjai: Révész Gy. István, Kocsis Béla, Izsák György és egy-egy későbben kijelölendő kartárs Zalaegerszegről és Dombóvárról. *

Kommunista

szüreti ünnepség Viííányhan

A villányi járás népe felvonult, hogy meghallgassa Krancz Pál és Horváth János elvtársakat a parasztság iegíőbb problémáiról

és azok megoldásáról

Ssstípies

Tánciskolája

MR, kedden

7 órakor kezdődik

MŐEQYLSTBES

Mega lap’íotfák a tenyészállatok iga/.olvcmydíját

A földművelési miniszter 66.000/ HMti. sz. rendeletében megállapíts a tenyészállatok köztenyésztésre jogosító igazolványának, va ‘^rninl a törzskönyvezés ellenőrzési dijának mértékét, és pedig a lfö vetkezőképj>en:

Tenyészállat igazol ványd! jak: 1 évesnél idősebb kanca és tehén ■'.án 20—20 forint, egyévesnél idő *ebl) tenyészkoca után 6, egyévesnél idősebb anyajuh és anyakecske mán 1.50 forint.

Köztenyésztésre jogosító igazol- ■any díja: tenyészmén után 30 fo- 'mí, tenyészbika után 30 forint, nnyészkan után 12 forint, tenyész- ‘°s után 6 forint, ikécskebak Után 8 forint.

Törzskönyvezés és ellenőrzés; n'jak: tenyészmén és tenyészbika Matl 12, tenyészkan Után G, tenyészkos és kecskebak után 3 fo- bnt.

t o rendelet folyó évi augusz- l-‘ől kezdődő érvénnyel kibir- ■J, naPjAn lép hatályba, az elö- . jég érvényben volt hasonló rendezések egyidejűleg hatályukat-Már teljes erővel lövi a nyárutói nap sugarait, amikor teherautónk befut Villány főutcájába. Kíváncsi arcok bújnak elő a nagy rendben felépített sváb házak, zöld zsalui közül, amikor az autón felharsan a bányászfiuk éneke „Vagyunk egy jobb rend hu ka- tonái‘.‘

A Párt titkárának lakásán ká szülöttünk le az autóról, s a reggeli elfogyasztása után a bányász, uenekar útnakel, hogy térzenét adjon a falunak. A főtéren, a korcsma előtt állnak fel a somogyi fiuk, egész tüdejüket beleadva fújják az indulókat. Csakhamar körülveszi őket a falus Kis lurkók tartják merev vigyázz állásba meredve a kottalapokat, s boldog áhítattal pislognak fel a zenekar legifjabb és mégis nagyszerű tagjára a kisdobosra.

De ennek is végeszakad egyszer, 1 óra van vége a térzenének, s délután kezdődik a felvonulás.

Felvonul az egésiz környék. Fel- pántlikázott lovakon boinges, te. hér gatyás magyarok jönnek vágtatva a gyülekezési hely. a vásártér felé. Kezükben hatalmas vő vös zászlót lobogtat a szél, s mögöttük jönnek díszes kocsikon a környező talvak lakói. Kocsi kocsi

után fordul be a vásártérre, s inát lassan megtelik a hatalmas tér. Pont 3 órakor megérkezik Krancz Pál megyei titkár elvtárs, és Horváth János elvtárs, a bányászszakszervezetek elnöke, a pécsi szén ipari kormánybiztosa. Összeáll a menet, s elől a bányászzenekarral vörös és nemzeti színű zászlók alatt vonul fel a környék lakossága a nagygyűlés színhelyére, a falu főtere tele.

A főtéren példás rendben go rakozniak' fel a résztvevők, s a Himnusz hangjai felcsendülnek: kezdődik a nagygyűlés.

Mielőtt azonban Karancsevics

gyón sajnálom azt, hogy nem jöttél el erre a nagygyűlésre ‘ a más pártbeliek, mert most én nem a kommunistákhoz, nem a pártemberekhez, hanem a falu népéhez akarok szólni.

A malmok Uözségesíiéséért

— Ennek a népnek nagy követelései vannak. Ennek a népnek sok a panasza, sok a baja. Mi, magyar kommunisták teljes mérgekben átérezzük a falu népének, a magyar parasztságnak helyzeI tét és magunkévá tesszük köve- eivtárs, járási titkár megnyithat-1 tei^sejtná a gyűlést, érdekes dolog tör- * tonik. A volt KÁLÓT ifjúsága, amely részben beszivárgott a Független Ifjúság szervezetébe, minden eszközzel igyekszik megaka- íályozni a gyűlés rendes menetét.

Karancsevics elvtárs épp szóra nyitja sízáját, amikor nagy szekerekkel megjelenik ez az ifjúság a falu főterén. Éneklő visitozó kiabáló gyermekekkel megrakott kocsik gördülnek végig a főtéren De elmúlik ez a „zavaró körülmény“ is, Karancsevics elvtárs bejelenti a szónokokat és Krancz Pál elvtárs szólásra emelkedik.

Az árak é, a mankané>küiiség teiörése

Köszönfaz elvtársabat, a távoli községekből megjelenteket. Külön üdvözli a gyönyörű népviseletben felvonuló lányokat és legényeket.

— A stabilizációs harc, amelyet az összes demokratikus pártokkal vállvetve egymás mellett vívtunk, és amely harcot mi minden

úrülmények között tovább folv. tatunk — kezdi beszédét, — és most megint valami furcsa történik. Körmeneíszerű felvonulás, papokkal, karinges ministránsok- kal vonul végig a főtéren. Amíg elvonulnak a gyűlés megakad. — Nincs értelme túikimbálni egymást De a véletlenek különös találkozása elgondolkoztató. Előbb a volt FALÓT, most az egyház Csak nem közös szervcizés ez a kom munista gyűlés megzavarására?

— Az infláció mindenkinek rossz volt, csak a magyar burzsoázia élt jól, és növelte pocakját a szegények zsírján — folytait azután Krancz elvtárs — És mi dolgozók nem akarunk mégegy- szer inflációt. Nem akarunk mégegyszer ku- kacos kenyéren és rothadt burgonyán élni, akkor, amikor a nagytőkés, a burzsoázia majd megfulladt a saját zsírjában. Mi igenis elkezdtük, folytattuk és be is akarjuk fejezni a stabi lizációt!

— Foglalkoznom kell azonban a stabilizáció nagy rémével, a it unkanélküliséggel is. Jelszavunk az, hogy Magyarországon csak az egyen, aki dolgozik, de ugyanakkor követeljük azt, hogy adjanak munkát minden dolgozó kezébe. A munkanélküliséggel akarják szembe állítani egymással a dolgozókat. Mi ezt nem tűrhet jük! Mi meg fogjuk tenni azt a munkanélküliség kérdésében mim imit a jó forint érdekében tettunk. A forint pedig minden ás- káiódással színiben jó ma, jó le;/ holnap, de jó lesz jövőre is. És

/ért mi, kommunisták kezeske-.

dünk, mert mi állunk őrt és fo-; I cll

ugyanúgy, amint megteremtettük a forintot, ugyanúgy ki fogjuk végezni a munkanélküliség rémét is.

— Nem mehetek el fizó nélkül elvtársaim az árak és a bérek viszonya mellett. Meg keil állapítanom, hogy az ipari cikkek árai igenis magasak! Magasabbak, mint a gazdasági termékek árai, s ezzel a magyar dolgozók egy széles rétegét, a magyar parasztságot sújtották. A kifogás az. hogy kelés a termelés.

Fokozzák tehát a magyar ipar

termelését! Vigyék bele a burzsoázia tőkéjét a termelésbe, s így egyszerre két rossztól, a magas ipari áraktól, és a munka- nélküliségtől fogunk megszabadulni.

Ezután a közvetitőkereskedelem vamszedőire tért ki Krancz elvtárs Példákkal igazolta ennek a kereskedelemnek árdrágító szerepét a magyar iparban és gazdaságban majd rátért az Ár- és Anyagin vaial szerepére.

— A Független Kisgaizdapárttal kcalicióban vagyunk. Ez a koalíció azonban nem jelenti azt, hogy egyes dolgokat elhallgassunk., ta karót, illetve szemfedőt borítsunk az egymás hibáira. Amikor az Ar. és Anyaghivata! megalakult, an nak elnöki székét a Szociáldemokrata Pártnak kellett volna betöltenie. Mivel azonban a Kis gazdapárt arra hivatkozott hogy számarányánál fogva neki vezetőszerep kell ebben a hivatalban, a szociáldemokrata párt átengedte az elnöki széket. így lett Varga István az Ár- és Anyaghivatal el nőké.

Ez a volt egyetemi tanár teljesen a burzsoázia szolgálatában áll, annak emlőin nevelkedett, s most igyekszik letörleszteni az elfogyasztott kancatejet.

— De túl pártérdekeken és párt viszályon, a falu népének össze

A falu és a Magyar Kommunista Párt nevében éppen ezért a legerélyesebbén követeljük a malmok községesitését.

És itt, úgy mint annyi másba, ismét szembe kell találnunk magunkat a Kisgazdapárt egy részevei. És, hogy ez a réftz milyen erős. arra példának azt hiszem, elegendő felhoznom azt, hogy a

Kisgazdapárt 220 képviselője kö. zül 100 gyártulajdonos, bankár,j vezérigazgató. Tehát a kisgazda! képviselők fele, a magyar képvi j sel'őtcstület egynegyede. És etzek a képviselők mindent megtesznek, hogy a nagytőkés osztály ér-! dekeit képviselve rátebessék a kést a munkásság torkára.

— Ép ezért, szükség van egy olyan szervezetre, amely a falusi munkásság, a parasztság érdekeit védi.

szükség van a földmunkás szakszervezetekre. Ezt meg kell teremteni, és meg is fogjuk teremteni.

— Néhány szót akarok még beszélni arról, ami mindanyiunkat érint, ami valamennyiünknek elevenünkbe vág, a magyar békéről. Jc békét csak úgy lehet biztosítani és megteremteni, hogy a demokráciát erősítjük. így a szomszéd népek látni fogják azt, hogy Magyarország valóban rútért a he lyes útra.

— És ha iá demokráciát már egész szilárdra építettük, megnyertük a szomszéd népek barátságát akkor akármilyen lesz szá- munkna a béke, nem kell félnünk, inert azok meg fognak segíteni bennünket. Hogy ezt elérjük, arra teljes biztosíték a munkásegység amely mellett mi állan* .dúan sikraszálltunk és amelyet ál Iandóan nem -csak hangoztattuk hanem végre is hajtunk.

Bányász beszél a paraszthoz

tartania. Ennek a

rétegnek

gunk is őrt állni a jó magyar j ugyanazok a bajai, legyen az akár pénz, a forint mellett. És kommunista, akár kisgazda, NaKrancz elvtárs hatalmas, nagy tetszéssel fogadott beszéde után Horváth János elvtárs, a bányászok azakszervezeténék elnöke beszél.

Kifejti, hogy részletesen szeretne foglalkozni egyes kérdésekkel a parasztság és a magyarság főbb problémáival, majd rátért az első pontra: a malmok küzségesitésére. ‘ — A Kommunista Párt törvény javaslatot terjesztett be a kép- viselőházban a malmok községesi- téséire vonatkozóan. Ezt a javaslatot a Kisgazdapárt a következőkkel ellenzi: „A magántulajdonhoz hozzányúlni nem lehet“. És mi igenis meg fogjuk mutatni Kisgazdapártnak, hogy lehet. Mert nem tűrhetjük aizt, hogy egyes közellenes magántulajdo p.okkaf tönkretegyék az egész országot, koldusbotra juttassák a parasztságot. És mi nem csak a malmokat akarjuk községesítcni. Követeljük a bankok, a bányák államosítását, mert tudjuk, hogy

ezzel akárhogy is megsértjük a magántulajdon eszméjét, a köznek, az ország egész népessé gének használunk.

Beszélt ezután a békeszerződé-1 sf krőlj és megállapította, hogy cl kelt legyünk készülve arra hogy nem kapunk semmit. A háborúi elvesztettük, és van egy nagyon jó mondás: Adós fizess.

Mi most adósok vagyunk, fize- nünk kell a múlt bűneiért. És mégis, ebben az elesettségünk- ben is akad egy támogató kéz, egy megértő barát, a Szovjetunió.

Addig, amíg az elvakított katonáinktól legtöbbet szenvedett Oroszország mindössze 300 millió dolláros kártérítést követel, Anglia és Amerika 2.000 milliót. — Követeli azt, hogy azokat a Magyarországon lévő angol érdekeltségeket és javakat, amiket ők maguk bombáztak tönkre, mi fizessük meg.

Ezért a szervezeti élet fontosságára,

példának állította a bányászok sezrvezettségét és ennek előnyeit.

Foglalkozott az ifjúság problémáival, megemlítette a KÁLÓT és más név alatt való szereplését az ifjúsági életben, majd beszédét így fejezte be:

— Elvtársaim! Nem nézhetjük ölhetett kezekkel, hogy építik fel országunkat. Nem nézhetjük ölhetett kezekkel azt, hogy mi történik itt nálunk, és biztos vagyok benne, ha a munkásság, a városi és falüsi dolgozó valamint ahaia- dó értelmiségi összefog, a harcot megnyerjük.

A beszédek után következett a Kommunista Párt nagy szüreti mulatsága. A környékről felvonult ifjak eleinte csak kört formáltak a zenekar körül, a pattogó csárdás hangjaira azonban Krancz civtárs egyszerre csak felállt heccről és egy remek népviseletű menyecskét derékon kapva megnyitotta a táncot.

Egésiz éjjel folyt a bor, szólt a muzsika, s a fiatalság hajnalig ropta a táncot.

(M. I.)

& szegénv3orsu egyetemisták racekspiák a yizsgadtiat

Budapesiről jelenki a MTI- Az egyetemi szigorlati és vizsgadíjak -megállapítása tárgyában értekezlet volt a kultuszminisztériumban. Az értekezlet a szociális szempontok, tehát a szegénysorsúak érdekvédelmének figyelembevételé- el azt a határozatot hozta, hogy szabályszerű vizsgadíjakon felül egészen minimális összegű, 2—3 forintos szociális viszgadíjhozzájárulá'st fognak szedni, továbbá a vizsgán meg nem jelent hallgatók vizsgadíjának teljes összegét is ezen szociális vizsgadíjhozzájáru- lásokból létesítendő alaphoz csatolják. Égnek a szociális vizsgV.díjalapnak az lesz feladata, hogy a szegénysorsú, jól tanuló hallgatóik segély formájában megkapják a szükséges vizsgadíj összegét, vagy legalábbis annak nagy hányadát.