Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-10 / 203. szám
V *7'"3 ÜJ DUNXNTÜE 1946. szeptember 10. íz Uj Dunántúl kezdeményezésére megvalósulnál a pécsi lísircsanak felépítése íét pécsi pénzintézet magára vállalta az építkezéshez szükséges tőke előteremtését és még ez évben tető alá lehet hozni az új vásárcsarnokot ünkéf esz Uj Dunántúl szerkesztőségében a kmtyé^ a buai, es hús, es kereskedők és es munkanélküliség problémáiról Az Uj Dunántúl a stabilizáció negteremtése óta harcot vív a árospolitika terén és ennek a tarénak minden fázisán bennün- tet kizárólag egy cél vezetett: segíteni, rámutatni, hol vannak híják, mit lehetne jobban csinálni, iszt akartuk elérni, hogy javuljon a közelláiás, kisebbek legyenek a városi szolgál'atások árai. megszünjeitek azok a kis, de bosz- szantó visszásságok, amelyek néhány idejét múlt rendelkezés miatt a városi dolgozók sorában joggal elkeseredést szülnek és a város vezetőségének ezekre felhívjuk a figyelmét. Számos problémára hívtuk fel ilyenmódon a közfigyelmet, több visszásságot tettünk szóvá és minden hivalkodás nélkül most már megállapíthatjuk, hogy nem minden eredmény nélkül. Mert nekünk is van némi részünk abban, hogy a 8.40 forintos hatósági hús ma már 7 forintba kerül és mi irtunk először amellett, hogy milyen lehetetlen helyzet az, hogy a pécsi hentesek kaposvári felvágottat kénytelenek drágábban árúsítani, amikor azt Pécsett is elő lehet állítani olcsóbban. De n piaci vám és helypéuz leszállítását is a mi akciónk sürgette ki. Ezek a kis eredmények, amelyek mégis könnyebbé teszik a pécsi dolgozók életét, bizonyították azt, hogy a város jó szándékú vezetőségét bírálatainkkal csak segítjük és ezért folytatjuk cikkeinket. Lapunk szerkesztősége, ,hogy jobban lássa a javulásra váró problémákat, a múlt hét folyamán felkérte a pécsi gazdasági élet néhány vezetőjét — pártállásra való tekintet nélkül — hogy kö-. , zösen vitassuk meg, mik azok a kérdések, amelyek megvitatásra szorulnak. így született meg az egyik este az Uj Dunántúl szerkesztőségében egy váro6politkai és közellátási ankét, amely minden hivatalos színezetet nélkülözött és ahol a gazdasági élet szakemberei és az Uj Dunántúl szerkesztősége közösen vitatták meg a felmerült problémákat. Ezen az ankéton. amit többször is meg fogunk ismételni, több fontos probléma került szóvá. Ezek közül elsőnek A KENYÉR KÉRDÉSÉT VITATTUK MEG. A sütőiparosok pécsi csoportjának elnöke először is kihangsúlyozta köszönetét lapunknak, amiért rámutattunk arra, hogy miért rossz a pécsi kenyér. Elmondotta, hogy addig, amíg a malmok kellő ellenőrzés hiánya mellett rossz lisztet szállítanak, addig a sütőiparos hiába tesz meg mindert!, hogy jobb kenyeret süs A sütőiparosoknak is van fájó pontjuk és ez A BUCI sütés. Arra kérik a közellátási hatóságokat,, hogy a kenyérsütésre kiadott liszt 5-5 százalékát engedjék meg szabad buci sütésié felhasználni', jelenleg az a helyzet, hogy bucit csak jegy ellenében szabad eladni. Egy kenyérjegyre két bucit szabad kiszolgáltatni, tehát 25 deka jegyre összesen 10 deka bucit adhatnak. Így természetesen nem fogy a buci és a pék nem tudja alkalmazottait eléggé foglalkoztatni. A szabad buci mel- iett szól az a körülmény is, hogy az iskola kezdeten cp a tanulónak lenne fontos tizórára egy-egy bucit adni, amivel a családot a kenyér beosztásúnál is megkönnyítenék. Felhozták a sütőiparosok a drága jegy árát jjs. Egy öttagú család kényért jegye 8-jiO forintba kerül és amellett még sokszor a kenyérjegyet úgy adják ki, hogy abból egyrésze már nem is érvényes. Szóbakeriilt, hogy miért drága i kenyér. A sütőiparosok elnöke bebizonyította, hogy a knyér ára nem azért drága, mert a sütők magasra kalkulálják annak arát. A drága ár ismét A MALMOK MIATT van. A 40 forintos búza, ahogy a malomból kikerül mar 76 filléres egységes liszt le«z belőle, tehát ha az árat le lehetne faragni, akkor csak itt tudnák ezt megcsinálni. Szóba kerül a pécsi sütőműhelyek tisztaságának kérdése. Itt a szakosztályi elnök szerint sok tenni való lenne, különösen a mesterek és segédek öltözéke terén. Nem jó benyomást tesz, piszkos és rongyos alsónadrágban áll a sütő, ahelyett, hogy gusztusosán és tisztán,, fehér vászonba öltözve állana ott. Felhozta példának a budapesti na—"-------,"'4 A" " " -”i" ■ maguk is feldolgozhatnák. Reméljük, hogyha több hús lesz, erre- is sor kerül majd. Még egy kérésük lenne.-hogy a mar- haiiust ne kcjl;en jegy re adni,’ mert így sokszor nem íogy el. { A Pécsi kereskedők l'estülele Képviseletében Földes . György , főtitkár jeleni meg az, Uj Du- | liántól értekezletén A főtitkár I előadta, hogy a vidéki keres- j kedeiemnek legnagyobb baja az, j hogy a budapesti nagykereskedelem és gyáripar kijátszva a ■enéeleteket ..01 _ _ ÁRUKAPCSOLÁSSAL ad csak a vidéki kereskedőknek árut. Ez természetesen nagyon sérelmes a kereskedők részére, mert pénzszűke miatt amúgy is csekély tőkéjük egyrészt olyan áruk beszerzésére kell fordítaniok, amely ott hever a raktárunkban. Ez egyik fő- oka annak, hogy Pécsett egyes cikkekben nem tudják felvenni a versenyt a pesti cégekkel. Tehát arra kérik az illetékes szerve- két, hogy hassanak oda, hogy ezt az áldatlan helyzetet megszüntessék és ne kényszeríthes-' sék a pesti gyárak és nagyke-' reskedők a vidéki cégeket az árukapcsolásra. A főtitkár szerint még egy fontos probléma lenne, amit meg kellena oldani LEHETETLEN ÁRPOLITIKÁT folytat, ami csak arra vezethet, hogy vidéken nem is lesz áru, így felhozta példának a tojás arát. Budapesten 2 forinttal drágább az engedélyezett eladási ára egy kilogramm tojásnak, mint vidéki városokban. így a tojáskereskedők,, akiket szentimentái izmus természetesen nem vezet, a tojást Budapestre viszik fel, uhol a fuvarköltségen felül is (.70 forinttal többet keres kilónként, mintha vidéken adna el. De ez a helyzet a vajnál is, ahol a kilónkénti 30 filléres szállítási dijjal ‘szemben 1 forinttal drágább a vaj pesti eladási ára, mint vidéken. De, hogy mennyire nem törődik a közellátási miniszter a vidéki városok ellátásával, arra a legjobb példa a szaharj cukor ár*1’ amit Budapestről kell lehozni és aminek árát fillérre egyforma11 állapította meg Budapesten és vidéken. Természetesen így a vidéki kereskedő nem hozhat 1« Budapestről szabad cukrot, amikor még a sz.állífási költségei sem számíthatja fel. A jelenlevő pénzemberek js teljesen magukévá tették a kereskedők főtitkárának fejtegetéseit, majd áttértünk ankétünk legfontosabb problémájára» A KÖZELLÁTÁSI FELÜGYELŐSÉGET érinti. A pécsi piacon uralkodó! nagy áruhiány egyik főoka az,í hogy a közellátási felügyelőségI úgy maximálja az árakat, hogy nem veszi figyelembe a kalkulációt, sőt sokszor a rendeleteket sem. Így konkrét példát js hoz elő. Egyes pécsi cégek Szegedről 1-5 dekás ' csomagolt édespaprikát hozattak A közellátási felügyelőség mere-. ven ragaszkodott a 19 forintos paprika árához és nem vette figyelembe, hogy a csomagolt paprikánál kilón kint a csomagolás költségére g forintos felárat engedélyezték, ragaszkodott atyhoz, 'hogy a paprikát 19 forintos áron mérjék ki. Eredmény: a kereskedők, akik ráfizette a csomagolt paprikára, nem hozatnak többé Szegedről paprikát. Földes György főtitkár ezután rámutatott arra, hogy mi a főoka annak, hogy egyes cikkekben vidéen nincs áru, amíg Budapesten van, Szerinte ennek főoka az, hogy a közellátási minisztérium olyan a pécsi vásárcsarnok ieiépüésének kérdésére Mielőtt ennek’ ismertetésére rátérnénk, legyen szabad né- hányszóbau foglalkoznunk a nem létező pécsi vásárcsarnok kérdésének történetével. Mert ennek a kérdésnek egész törté neíc van. Érdekes lenne monog Ezért hoztuk létre ezt az anké. tot, amelynek kapcsán felvetettük a vásárcsarnok felépítésének kérdését is. A jelenlévők közül elsőnek Korda Alfréd a Délma- gyiarországi Kereskedelmi Bank igazgatója tette magáévá az ügyet, aki Geller Brúnóval, a Tauszráfiát írni erről. Hajdu Gyula m elvtárs hozta fel költségvetési bankház igazgatójába), közösen beszédében, hogy ezzel a kér- magukra vállalták a vásárcsarnok dcssel már ezelőtt 28 esztendeje felépítésének költségeit, illetőleg is foglalkozott. Azóta 'eltelt hu- 3 bankok utján ennek megszer- szonnyoic év, építettek egy cső- vezését és megszerzését, mó luxusépületet, de a helyzet A jelenlevők nagy örömmé es a vásárcsarnok ügyében ugyan-' ebsmeressel fogadták ia két ban.v- az. Pécsett tényleg az volt a igazgató elhatározását anvivei pe. helyzet, hogy huszonnyolc évig dát szolgáltattak arran zve, ®íE .minden polgármester jelölt és a pénzintézeteknek mi^pper. '■••• agyüzemeket és a szovjet sIRŐ-; minden képviselőjelöl1, legfonto-.az újjáépítésből kiverni, a ma„u„ műhelyeket, ahol csak fürdő sabb és legnépszerűbb kortes-' rúszét. ......... o után l ehet bemenni a sütőipa- fogása az volt, hogy megígérte 1. UjJ3eP> 31 „j. ^ rosoknak. Szerinte itt a városi a pécsi vásárcsarnok felépítését. ja, Se " tiszlifőorvosnak keltene erfly«.; A képvl.elójaöH.., . pol- SíakSMtVWett áUáSpSBfc i(g'.ei|<Sebb Umg>& :iök elvtárs a maga részéről ci- eáilaltf ia vásárcsarnok felépítésének lebonyolítását és amennyiben a város erre megadja a koncessziót cs rendelkezésre bocsátja a Rákóczi úton lévő Littke Iftk- ranyát, akkor az építkezés mejí' indulásától kezdve KÉT HÓNAPON BELÜL tető alá hozza a vásárcsarnokot' — Természetesen ne gondolj0'1 most senki hatalmas, luxusépü* kezesre, szegények vagyunk, tc' hát olyat fogunk építeni, ami « meglévő keretek közt lehetségv* — mondotta Schwahach elvtáö aki ezután részletesen kifejtett® elgondolásait és azt, hogy ez íZ építkezés milyen nagy jelentő' segge! bir n munkanélküliség 1*' iizdésében. sebben ^fellépni. ^ j gármesterjelöltet megvála<sztot A sütőiparosoknuk még egy. túk, a vásárcsarnok pedig makérésük van és ez az 5 órás' rat)t az, ami volt, szépen hang- kezdet. Azt szerelnék, hu meg- Z(j (erv Közben pedig a legfonengednék nekik a reggeli ötórás sütési kezdetet, hogy már reggel 7 órára lehessen kész kenyeret árusítani. Jgy van ez‘árulták Budapesten is és így kellene] fosaid) élelmiszereket a földön PORBAN ÉS PISZOKBAN son.- A malmok ellenőrzése aj pécsi közellátási felügyelőség; hatáskörébe tartozik, de úgy- látszi ez a szerv nem tud eléggé megfelelni kötelességének, vagy pedig a malmokon csak a községesítés segít. i Pécsett is lenni, imgy a munkába sietők már k' lábban megkaphassák kenyerüket. A HÚS KÉRDÉSIT A husjpa.'osok legfájóbb problémája, ami n/őta részben orvoslást nyert, az volt, hogy miért kell Kaposvárról Pécsre lujzni a kész hentesárut, amikor Pécsett is fel lehetne dolgozni. Ez a kérdés elintézése azóta már megtörtént, bár a husiparoí Amikor ezt megállapítjuk köA vásárcsarnok kapcsolatban kérdést intéztünk a szakszervezeti titkársághoz, ahol Lakatos elvtárs a legnagyobb ölömmel vette tudomásul az életrevaló ötletet és a szakszervezet részéről a legnagyobb támogatást helyezte kilátásba és csak arra felépítésévé’ alatt, íme bebizonyítottuk, h°í> agy kis kezdeményezéssel mit ® bet elérni. Bírálataink ezt a c tciességünknek tartjuk kijelente- kérte aiz építkezésben résztvevősok azt szerették volna, ha 6kJ.az újjáépítés szolgálatába, ni, hogy ezért a legkevésbé tartjuk felelősnek a mai városvezetést. A demokratikus város tényleg olyan körülmények között vette át a város ügyeinek irányítását, amikor erre nem lehetett módja, sem pénze. Az Uj Dunántúl szerkesztősége azonban arra .1/ elhatározásra jutott, hogy ha a városnak nirifcs is pénze, ott a magántőke, lépjen egyszer az is :et, hogy elgondolásaikat sürgősen valósítsák meg. A vásárcsarnok kérdése; ami huszonnyolc évig várakoztatott magára ime így reméljük elinté- i ést nyerhet. A részletek most már a város vezetőségére és a pénzintézetekre tartoznak. Mi akik eddig is a várospolitika kérdéseiben azért harcoltunk, hogy jobb és célravezetőbb város, politikát csináljanak a torony srí' szolgálták és ilyen szellemű * 1111 , támadásaink" a szociálist« nevezetessel szemben. A vásárcsarnok felépítése^ részleteiről egyébként holnapi inunkban részletesen fogunk mit foglalkozni. Addig pedig csak arra i város vezetőségét, hogy i részéről is segítse elő « v* csarnok felépítésének léttel]11' sót, hogy azt, amit a feud«'1 ^ kérj«11 a m«fasiszta városvezetés több agy negyedszázadon elmulasd® i/t a demokratikus város teremtse tJirf Zsadányi 0s*k4f<'
