Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-10 / 203. szám

tfj DÜNXNTÜL' 646 saaptagbar A a fatmk& A közüzemi és pécsuj hegyi elvtársak Gerdán, Szent­királyon és Dráva fal konyán tettekkel mutatják meg mit Jelent a kommunisták „munkás-parasztszövetség“ jelszava Pénteken a szabadszentkirályi és gerdei kisfeírók a szokásos hír. detményeken túl nagy újságot kiabáltak szét « dobolásra össze- csődültcknek. — Közhírré tétetik, hogy szom­bat délután és vasárnap a köz­ségbe érkeznek a pécsi Köz­üzemek kommunista munkásai. Szerszámokat és szakembereket hoznak magukkal és mindenki­nek minden javítanivalóját díj tálánál rendbehozzák, A nagy­vendéglőbe lehet a javítanivaló­kat bevinni. Szombaton délben indulnak a közüzemi elvtársak, kobósok kézi kohóval hegesztők, asztalosok, la­katosok szabók, villanyszerelők: szám szerint tizenhatan a szent­lőrinci járásba patrooázsmunkára. Amíg Gerde felé billeg a teher­autó, lelkesen, magabizóan folyik a beszéd, A téma állandóan ugyan az Mindegyikük a kongresszusi versenyről beszél az elért ered ményeket vitatják, a lehetősége­ket mérlegelik, • Patronázsmunkára is a verseny keretében mennek, de szilárd el­határozásuk, hogy nem hagyják abba a kongresszus után sem. mert a munkás-paraszt szövetsé «et állandóan Ápolni és erősíteni kell. A nagyvendéglő ahol a göfe-. tRr.zött műhelyt felütik az elvtár­sik, csaknem egészen üres Néhi bevetődik egy-két gyerek meg­nézni hogy csakugyan megjöttek-e a városiak de más érdeklődő nem Igen akad. Senki sem akarta el­hinni a dobszóval köazétett hírt mindenki a mezőn van. Végre úgy hat óra tájban meg­jelenik AZ ELSŐ „ÜGYFÉL“ Maszatos kisgyerek, ócska vödröt cipel, hátha meg tudják javítani, mert moslék ős vödörnek még míg telel. 4-* élvtársak persze öröm rtel vállalják. Z at ácsi Imre elv- társ, a hegesztő hozzálát és nem •okára eltűnnek a lyukak a sze­métdombra való edényről. Az első biztató példára csak­hamar megélénkül a korcsma. Egymásután cipelik a gyerekek a rossz fazekakat, kannákat, rövi- di sen halomban tornyosulnak Za- racsi és Heller József elv társak » buzgón munkálkodó hegesztők V ‘rül. De nem pihen már Mati. levies János elvtárs, a bádogos sem: Amire nem szükséges a he gcsztés, az őhozzá ^tartozik. — Késő estére jár már, amikor abba­hagyják » munkát, hogy másnap újra kcv.djek. r Vasárnap reggel még jobban megindul a munka. A sok edény után megjelenik AZ ELSŐ EKE is Gazdája hálásan köszöni a aegitséget és nem akar belenyu­godni, hogy ingyen csinálják meg neki. Mindenáron fizetni akar ás amikor az elvtársak elhárítják, ki­jelenti, hogy soha nem feledi el városi munkásoknak ezt. kirnt, nőben még megjegyzi s^eretiitfT^ 17 Dunántúlban nagy betüBR! oi\asni, hogy az ő ekéjét a kom­munista munkások ingyen javí­tották meg. (De elvtársaink annyi mindent javítottak, hogy egy ekére^ ennél nagyobb bétánk dolgozó parasztsággal. Mi nem beszélünk, de megmutattuk a munkánkkal. És a falu jobban megértett minket, mint húsz nagyhangú szónokot, r. k. Közben a szabó elvtárs szorgai másán szabdal, hajtja a varrógé­pet, fércei, próbál, tűz és vasa!. Munkája eredménye mire vége a napnak: egy teljésen kész új ka­bát és egy nadrágjavitás. Este számadást csinálnak az el- társak a végzett munkáról. ' MÁSFÉL NAP MÉRLEGE: .MK-' fazék, 4 eke, 3 motor javítása, 1 új kabát, 1 nadrágjavitás. a ger­dei szeszfőzdében csőhjgcsztéack, varrógép és kisebb szerszámon javítása. Szabadszentkirál^' és Gerde dol­gozói hosszasan bucsuzkodnak elv­társainktól. A helyi Parasztpárt szervezője az alkalmi szónok: — Az Isten áldja meg magukat a szívességükért — Köszönjük, amit csináltak és jöjjenek el máskor is, mert mi mindig sze. retcttcl várjuk magukat De nemcsak a Közüzemek ön­kéntes rohammunkásai járták va­sárnap a falut A PÉCSUJ HEGYI BANYA SZELVTARSAK is autóra ültek és elindultak se­gítséget munkástestvári szeretetet vinni Drávapalkonyára. Asszrnann Jenő elvtárs, az új­hegyi titkár vezetésével 24 bá­nyász áldozta fel pihenőnapját, ezért, hogy tettel is bizonyítsa, mennyire összetartozik falu és város, mennyire testvérek a parasztok és munkások. Egész délelőtt dolgozik a 24 eivtárs egymássá! ' versenyezve, hogy minél jobbat és többet pro­dukáljanak. Meg is van a látszata énnek a mégfeszített, lázas igyé. kezeinek. Délutánra ló kotsiabronés, KW kiélesített ekevas és 100 éles osoröezlya, 6 varrógép, 200 lá­ba»,- kapák, ásók is egyéb gaz werszamok ^ ^ , a kultún) WeU féiíö tatja, hogy igazi kommunista v^etöjével. dr. Csorba Győzővel. — Mi újság a könyvtárak biro­dalmában? — teszem fel az első óvatos kérdést. — Semmi különös — mondja Csorba Győző a»maga összegező komoly, tekintetével. Legalábbis a miénkben. S ez a jó. A háború — sajnos — sok könyvtárnak szo­morú „újságokat“ hozott, mi sze­rencsésen minden veszteség ne, kü1 átvészeltük a viharos időket. A könyvtár békés életének „új­ságai" pedig* többnyire nem ér­deklik a nagyközönséget. Sőt ma­napság a súlyos anyagi helyzet jniatt még a könyv,rajongók szá­mára sem ifién szolgálhatunk meg­lepetésekkel. Vagyunk, s- dolgo­zunk, iparkodunk minden tudá­sunkkal kielégíteni a kultúrára szom ja tömegeket. — Ki vetette meg a könyvtár 'alapját és mennyire tehető a mai Ifvfeasr* nem ^Slnnziic •.. P4 tldból jéíéatlk: A Magyai Távirati írod» tudósítója szerint az őj községre yótwitköz.6 cs«eb köve­telés vitájában az a felfogás ala­kult ki, hogy a bizottság legtöbb tagja elvben tusai eSeaai «ei * jj*. vetélést. A magyar bíeottság **■ ,-ülbelül 5—ö ülés toráé befej«» * m-agyat-csehezlovajs vitás kérdés* tárgyalásét. Rendkívüli minisztertanácson számolt be Nagy Ferenc párisi átjárói Budapestről jelenti a MTI: A kormány tagjai hétfőn délelőtt 11 órakor Nagy Ferenc miniszter­elnök elnöklésével rendkívüli mi­nisztertanácsot tartottak, amely®® a miniszterelnök beszámolt pát* tárgyalásairól. A miniszterien á6* 3/i2 órakor ért véget Látogatás tizenháromezer kötet könyvnél v | Beszélgetés a Városi Könyvtár vezetőjével a konyvtőt életéről, a helyhiányról ®í> orról, miként él pénz nóík^ Pécs egyetlen népkönyvtára Az új, haladó széliemben meg-' irfdult fejlődési irány kultúrpoli­tikája során egyre nagyobb sze­rephez kell jussanak a könyv­tárak. Különösen fontos feladat vár ebkó! a szempontból & köz­műveltség terjesztését, a közmű­veltség elmélyítését elösegiteni hi­vatott könyvtárakra, így a város tulajdonát képező Városi Könyv­tárrá is. A világ könyv termelése foiyton gyarapodik és mert ezt a gyarapodást magánember csak' könyvtárakon keresztül tudja fi­gyelemmel kísérni másrészt iweg a művelődést szomjazó tömegek éppen a könyvtárakon keresztül, azok szellemi irányítására hiva­tott vezetőitől nyerhetnek útmu­tatást és irányítást, elsőrendű kulfúrérdck. hogy közkönyvtárunk életét megkönnyítsük és fejlődés- menetét a kor követelményeinek megfelelően elősegítsük. Ma tuár úgyszólván mindenki látogatója egy könyvtárnak és így valóban közüggyé lett. Városunk könyvtárának működése és az, amit általában könyvpolitikának neveznek, ezért érdekel minden . máért kivétel nélkül. Ezekről a kérdésekről beszél­getek a Városi Könyvtár a szó valódi értelmében vett kultúrát rohammunka folyL Megérdemelt pihenőre ülnek össze az elvtársak estefelé, amikor az újhegyi kultúrgárda friss, vi­dám. hangulatos műsorral szóra­koztatja a falut. Drávápáikonya lakói alig akar. jak elengedni az elvtársiakat. — Majd szét szedik őket nagy sze- retetükben. — Egyik elvtársim*, csendesen jegyű imeg: — Vonnak, akik nagy hangon szónokolnak, hogy ők egyek a fatestük meg Londonból jelenti a MTI: Az amerikai tenget ész-sztrájk miatt már több mint 3.000 hajó vesztegel az amerikai kikötőkben. Jeruzsálemből jelentik Hétlön hajnalban egész Jeruzsá-; állománya? lemben megszólaltak a terrorista — A könyvtár alapanyaga há- tevékenységet jelző szirénák. Pa- rom helyről való. Két bagyaték- lesztinában mindenütt katonák és bó! és a városi múzeum régi leodőrség vonult fel a fontosabb könyvtárának anyagából. A ba- potrtok védelmére. A terroristák gy*tékozó Kelemen Mihály volt éjfél után sorozatos támadási kezd- pécsi ezredorvos, Babits Mihály tek a vasútvonalak ellen. Hír sze- keresztapja és egykori szillás- riint Td-Aviv környékén egy vas- adója és néhai Szikrai Ödön volt úti állomást felrobbantottak A ha- pécsváradi iárásbiró volt. A miénk iálos áldozatok száma még isme- ezenkívül Mátyás Flórián könyv 1 tára is, amelyet azonban hely 1 - -----’’ hián y miatt egyelőre továbbra is az egyetemi könyvtárban hagy­tunk letétként. Mindezek í. köny­vek csak a huszas évekig megje­lenő termésből valók, így aztán, amikor 1943-ban a városi könyv­tárat megnyitottuk, kettős feladat várt ránk. Lépést kellett tarta­ni a lehetőség szerint az újabb könyv-termeléssel; s pótolnunk kellett legalább részben a hiányzó 20—25 évi anyagot is. E kettős feladatot persze csak részben tud­tuk megoldani A régi anyagunk kereken kilencvenezer kötetre rúg ehhez a könyvtár megnyitása óla mintegy négyezernyi könyvet vá­sároltunk, illetve szereztünk aján­dékozás folytán. — Hogyan tudja elhelyezni a jelenlegi helyen ezt az anyagot? Igen nehezen. Már csak alig egyetlen állvány áll üresen, s ha ez is megtelik, nem tudom mit leszütik. Állományunk egy részét a helyszűke miatt is feldólgozat- lar.ul kellett elraktároznunk. — Ez a helyzet mégsem tartha­tó térni. Történtek-e már intéz­kedés,- 1 a helyhiány megszünte­tésére? — Sajnos nem de ez- pillanat­nyilag lehetetlen is volna. A kér­dést csupán a könyvtár átköltöz­tetésével, illetve végleges elhelye­zésével lehetne megoldani Van­nak errevonatkozó tervek és el­gondolások, de hogy ezeket mikór lehet megvalósítani, vagy egyál­talában lehet-e, azt ma még nein tudom. — Ha már a pénzkérdésnél tar­tunk, milyen a könyvtár anyagi helyzeté? — Meglehetősen szomorú. A •abilizációs -költség vet és u kultu­rális kiadásokat a lehetőség sze­rint korlátozta, s igy a könyv - anyag gyarapítására is a normá­lis szükségletnek csak egy tört részét biztosította. — Az anyagi helyzet megoldá­sára vannak-e elgondolások? Minthogy a költségvetés kere­teihez minden körülmények kö- eiött ragaszkodnunk kell, folyó költségvetési év alatt ezen a helyzeten aligha lehet változtatni. Az egyetlen segítség az lenne’ ha a város polgársága nagyobb megértéssel fordulna könyvtárunk felé, s felesleges, vagy könnyeb­ben nélkülözhető könyveivel meg ajándékozná. A gyarapítás amely egy könyvtárnál olyan, mint eHy élő szervezetnél u lélekzés. csak azon a módon volna elképzelhető. — A szűkre szabott költségve- tesi keret különösen azért fájd«', más, mert mélyreható politikai es társadalmi változások kellő tör. tenclmi megértésre- ée értékelésére síisck. Külföldön ez ne® nálunk Igen. Mérhetetlen ^ ­szüksége* loaar, a demokra*«** köuyvtermeléünek legalább * kiválóbb példányait a tömegek­hez juttatni. —• Van-e lehetőség egy olvasó­terem felállítására? — Erre más- voltaképpen feleltem az előbb. A mi hely®11' kön semmiesetre sem. Ha vég-6' ges otthont kapunk, olvasótér®6 feltétlenül kell létesítenünk EgJ nagyobb, s a közművelődéi •**' jaiit szolgáló könyvtáT olvasó** rém nélkül csonka, hibás szer*4 etŐ intézmény, mert épp60 „ olvasóterem az, ami a könnye0: hozzáférhetőségével, nyugalmával Csendjével a legtöbb lehetőséi nyújtja arra. hogy . a kultúr» szomjúságot érző tömegek k»* vétlen kapcsolatba kerülhess®0*: az emberi szellem nagy alkotási­val, I — Régi s hőn óhajtott vágy4?: hogy a felnőttek olvasótermén vü! gy-ermekokasótermot ít> pss gógiai lehetőségeket rejt egy intézmény. — Olvasóink száma » , "L- 800 körül úrozóg. Samos °'B JJj, nek annyian, mint szeretném, ’{<r lehet tagsági díjuk havi „ rint S a legfájdalmasabb oz< “ ^ i fizikai dolgozók még uW- ® kis számmal lepnek tagjaink^ izé. Ennek oka talán abban seudő. hogy a különféle szakszervezetek, gyárak, úzc® valamint a Munkás Ku'túrs*» ség könyvtára igényeiket *i' gíti, de tartózkodásunkban ' öntudatlanul szerepét játszik * ^ gi rendszer idején beléjük tófí » gátlás is. mely előttük mi0®'» ^ kiváltságos osztályok gondöz . ;dőtöltő intézményeinek a s ben tüntette fel. ^ Megköszönöm Csorba ^ nek ezeket az őszinte, komm- vakat és abban a reménybe11 e gyom «I közművelődésünk -y egyik legfontosabb őrhelyet, ^ Pécs vámsa 8 főként a péc*1 ^e|. sadalom áténzi majd az vetett problémák sürgős szükségességét s mcgohlí^J. __ elkövetkezik az az kor egy kitünően felszerelt k° elégítheti ki dolgozóink velődési érdeklődését és 1 szoinját. Bízunk abban 1® az átmeneti idők uchéz^ leküzdésére, ami pénz te­vetkeztébeu a könyvbeszi a* j 0^ rén állott elő, a pécsi tár®4 ^ kónyvadümányaival segíti'* rapodást ,s ezzel együtt a k ‘ tá i műveltség minél széle®60 megekhez való cljuttatá«^* g, kinccsé tételét. Béky J«®0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents