Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-10 / 203. szám

<8% f*otetá*iai typuStjtkk! II diiíMüi aiftéiianak credmense: • Felépülhet a pécsi vásárcsarnok AM AGYAR KG M M U N1S TA PÁRT D ÉL DU N Á NTUL1 LAP 3 A ^ f ÉVFOLYAM, 203. SZÁM ARA 40 fillér PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 10. KEDD A magyarok kitelepítésének kérdésében Amerika közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalásokat javasol TiSdy Zeitén és Rákosi Mátyás fogadták a hazatérő Dézsa György brigádot Fázisból jelemti AFP: A Magyar terülcU és politikai bi­tót ts.iy ülésén, amelyen folyót- tik a pozsonyi hídfő vitáját, az amerikai megbízott szólalt lel. Az Egyesült Államok képviselője a csehszlovák területi követelés kérdését összefüggésbe hozza az­Nagy Ferenc miniszterelhök Pá. fisból való hazatérése után a kisgazdapárt nagyválasztmánya «lőtt uagy beszédet tartott, amely- 1 ben párisi tapasztalatait és az ab­ból leszűrt politikai irányelveket ismertette. — Az az érzésem, ~ mondotta őszedé elején, — hogy a magyar Közvélemény nincs tisztában az- j»l, milyen körülmények között Keil a magyar békeküldöttségnek Munkáját végezni. A magyar küldöttség Páriában nem tárgyalófél, mint ahogy nem tárgyalófél a többi legyő­zött állam sem. — Négy nagy problémával ke­féltünk szembe Párisban. Először * magyar román határkérdéssel, niásodszor kétszázezer magyarnak ö'sehszlovákiából való kitelepítése harmadszor a pozsonyi hídfőre vonatkozó követelés, végül azok a "azdasági követelések, amelyeket a nyugati hatalnyak támasztottak velünk szemben. — Elvben a magyar és román delegációnak egyformán nincse­nek jogai a békekonferencián, de nteg lehet állapítanunk, hogy Ro­mánia ott tartott, hogy majdnem I* Syözőnek tekintik -és a magyar ■ delegációnak egyik jelentős ered­ménye volt, hogy Romániát nem '--merték el győztes államnak. — Ennél a kérdésnél látszott meg, Milyen tragédiát jelentett Magyar- ország számára, hogy az október '->-i kapituláció nero sikerült. A románok ugyanis bizonyítani tudták, hogy még Ausztria te­rületén is harcoltak magyar csa­patok ellen. Most láttuk, hogy egész háborús magatartásunk minden következményével meg tndtunk volna birkózni, ha az október 15-e sikerül. Akkor nem lehetett volna különbséget ten­ni rangsorban Magyarország és » többi legyőzött állam között. A miniszterelnök ezután meg- ’iiapitotta, hogy Párisban a ki­zal a másik csehszlovák javas­lattal. amely szerint 200 ezer szlovákiai magyart telepítsenek Magyarországra. Kijelenti, hogy az Egyesült Államok nem frhat alá olyan békeszerződést, amely a kényszeráttelepftés elvét fog­lalja magában. Az amerikai kül­döttség úgy véli, hogy a cseh­sebbségek -védelmére nem számít­hatunk, mert ott a tendencia in­kább a kisebbségek megszünteté­sére irányul. Remélhetőleg a két. seázezer magyar kitelepítésére vo­natkozó csehszlovák javaslatot nem szavazzák meg és lehetséges, hogy a nagyhatalmak a közvetlen tárgyalásokra utasítják az érde­kelt két országot. A Pozsonyt) ál igényelt hidfő kérdése bizonyta­lan. A gazdasági kérdések meg­ítélésénél számithatunk arra, hogy messzemenően figyelemmel lesz­nek Magyarország teherbíró ké­pességére. — Nagyon nehéz és keserves döntésekre kell felkészülnünk. — folytatta beszámolóját a minisz­terelnök — és két lehetőség áll előttünk. Vagy megyünk tovább az egészséges fejlődés útján, vagy utat engedünk elkeseredésünknek és csalódottságból, vagy türelmet­lenségből az olyan érzelmi meg­nyilatkozásoknak, amelyek - egy polgárháború veszélyét idézhetik fel. Mindenkit figyelmeztetnem kell: ne próbáljuk ebben a válság, ban a múlt felé fordítani a ma­gyar nép tekintetét, mert aki a múlt felé viszi, a veszélyek út­löl újabb hadifogolyszállitmány érkezett Debrecenbe 3000 fogoly- lyal, akik között 310 tiszt van. Útközben Farkas Mihály zalaeger­szegi hadifogoly lifuszgyunu* kö­szlovákok és magyarok folytas­sanak egymás küzött tárgyalá­sokat kielégítő megegyezés lét­rehozása céljából és hogy a csehszlovákok pótinditványának vitáját mindaddig halasszák el, amíg a csehszlovák delegáció jelentést tesz a megegyezésről. ' jára viszi. Ebben az Európában visszafelé vezető út egyetlen nép számúra sincs. Sohasem tudnék hozzájárulni ah­hoz, hogy a magyar népem va­lami olyan langyos megbocsátás vegyen erőt amellyel minden erőt -■szaengedne a közéletbe amit eddig elitéit. Én nem kívánom soha a magyar népet Nagyatádi Szabó István útjára vinni! — A párisi döntés után, amely nagyon súlyos lesz, de remélem mégsem fogja nemzeti létünket alapjaiban megtámadni úgy ér­zem, csak az lesz a jó hazafi, aki ke­resi az egységet, minden erő összefogásának lehetőségét és hosszú időn át nem lehet még hazafinak nevezni azt ebben a sze­rencsétlen országban, aki a belső rend és béke megbontására tö­rekszik. Nagy Ferenc ezután hosszasab­ban vázolta azokat az irányvál­tozásokat, amiket a párisi dönté- sek a Kisgaizdapárt politikai pro­gramjában előidéztek, majd sor került a párt új politikai bizott­ságának megválasztására. sanibun mintegy 15.000 német, «hisz és magyar hadifogoly várj« .1 hazaszállítást, (MTI) Tegnap érkezett haza Jugoszlá­viából a Dózsa György vasútépítő brigád. A brigád ünnepélyes fo-r gadtatásán résztvett a köztársaság elnöke és Rákosi Mátyás minisz- t«relnökhelyettes elvtárs is. Tildy Zoltán köztársasági elnök beszédében tőből között ezeket mondta: Nekünk sohasem szabad meg­feledkeznünk egy pillanatra sem arról, hogy a régi magyarországi vezetés valóban súlyos bűnt köve­tett el déli szomszédunk ellen, amellyel pedig annyira közös volt a rendeltetésünk minden időben. Közös volt a sorsunk, amelyet a mi népünk annyira megértett és szeretett. Ti elindultatok egy úton, amely jóváteszi a hibát, az életnek az útján, amikor a két nép megismeri egymást, rá fog jönni arra, hogy közős az élet útja, közösök minden tekin­tetben á jellemvonások is. Nemcsak Ti, hanem az egész ma­gyarság és a magyar nép, amely a maga hazájában ezen az úton fog járni a jövendőben, megtalálja a nagyra hivatott és erős jugo­szláv, nép kezét. A köztársasági elnök lelkes he­lyesléssel fogadott beszéde után Rákosi Mátyás elvtárs emelkedett szólásra. Nekem nincs hozzátenni valóm, uit a köztársasági elnök úr mon­dott. Én csak büszke örömmel kon­statálom, hogy azok a fiatal mun­kások, akik lementek Jugoszláviá­ba, hogy munkájukkal tegyék leg­alább részben jóvá azokat a hibá­kat, amelyeket a reakció elköve­tett, beváltották a hozzájuk fűzött feményt. Mi a világháború alatt nagy lelkesedéssel láttuk, hogy két nép volt, amely minden körülmé­nyek között beváltotta azokat a reményeket, amelyeket az emberi-' Szófiából jelenti az AFP: Félhivatalos forrásból származó adatok szerint az államforma kér­désében tartott népszavazáson 4,100.103-an szavaztak, a jogosul­tak ' 92 százaléka, Ezek közül ség hozzájuk fűzött. Az egyik volt a szovjet nép, a másik volt a jugo­szláv nép. Mindkét néppel határo­sak vagyunk. Munkátokkal nemcsak a Jugo­szláv—magyar, barátságot építő! - tétek, hanem a demokráciát Ju­goszláviában Is és Magyarorszá gon is., Mi a szabadságot eddig jóformán ingyen kaptuk, mások vették 1c kezünkről a bilincseket, de a ne heze sok tekintetben előttünk van Nekünk kell dolgoznunk a szabad­ságért és gondoskodnunk arról, hogy Magyarország ne csak erősen álljon a valódi népi uralom, de ennek a népi uralomnak erősek és szilárdak legyenek az alapjai. Ml nemcsak szabad Magyaror­szágot, hanem boldog, virágzó Magyarországot akarunk. Ezt most mondjuk, azokban a napok­ban, amikor valóban olyan ne­héz hírek jönnek Pártiból, amelyek alkalmasak arra, hogy csüggedést, sóit elkeseredést kelt­senek. Mi azonban, akik Ismerjük hazánk 1000 éves történetét tud­juk. hogy nesn volt m<Hj olyan elbukás, amelyből a magyar nép dolgozó ereje ki nem emelLe volna az országot. Mi tudjuk, ebből a mélységből is ki fogjuk emelni az országot. Leg­biztosabb erő a hazafias munkások, parasztok és haladó értelmiség ereje. A Dózsa György rohambiigád. amely ebben a nehéz munkában kitüntette magát, erősítette a nem­zetünk számára oly fontos jugo- láv—magyar barátságot. Ezért kö­szönetét mondunk nekik és^ttván- juk, hogy kitűnő, boldoguló harco­sai legyenek a magyar demokrá­ciának, a jugoszláv—magyar ba­rátságnak és hazánk újjáépítesé­3.801.060, azaz 93 százalék a köz­társaság mellett, 179.175 a király­ság mellett adta le a szavazatát. Fehér lapon 119.165 választó sza- vazott. teiületére kihirdette az ostromállapotot. Erre a görög kérdésben fokozódó nemzetközi feszültség miutt és azért sült szükség, mert a népszavazás által teremtett heljzet belső ellenzéke it növek- szik. Nagy Ferenc beszámolója párisi útjáról «Ebben az Európában visszafelé vezető ut egyeben nép számira sí ne »“ — „Én nem kívánom a magyarságot Nagyatádi Szabó Itván útjára ▼inni“ — „Most látjuk háborús magatartá unit suíyos következményeit'* Állami kezelés alá kerül három nehézipari vállalat A világosság értesülése szerint a három nagy nehézipari vál­lalat, a Ganz, a Weisz Manfréd és a Rimamurányinak állami ke­zelésbe váló vétele szerdán mini.szterközi értekezlet elé kerül. Újabb 3.000 hadi fogoly érkezeti Debrecenbe Vasárnap délután Románia fe-j ’ülmények között meghalt. Az ér. kezeitek elbeszélése szerint Fők­nek. Egyesült Szocialista-Kommunista Pá't —- ob**ofut többség Berlinből jelentik: A thürin$iai községi választásokról a kö­vetkező ideiglenes eredményeket közük: Az érvényes szavazatok száma 876.076. Ezek a következőképpen oszlanak meg: egyesült szocialista-kommunista párt 456.932, egyesüli keresztény demokrata párt 146.980 demokrata szabadelvű párt 226.630 szavazat A többi szavazat a kisebb pártok között őszük meg. Kilenc ve nhárotn százalék a köztársaság mellett Bulgáriában

Next

/
Thumbnails
Contents