Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-15 / 183. szám

i9í6 augusztus Vf. Üj DÜNÁNTÖC MOZI CaMftAlt-péntelr, «9wchu 15-14, Ä P O h t, O fl| Bóoyi Adorján regánrc Cifra nyomorúság Simor Erzsi, Urai Tír dar, Góth Sándor, Máiy Gerő, P IRíCHOZi Svéd legenda az emberről, a farkasról, a vadonról F É L V E E Goorg Lokkeberg, Signe Hasso o a A N I Ä A bagdadi Wv« • ElAadéo k Apollo és Urániában, csütörtökön 4, ő * *5 pénteken 6 8 vkmozibsn csütörtökön 5, t, 9 órako pénteken 1, 9 órakor *«rfc»oxit- n fcodvoxd Időbon ox őst •lőadés cr kortbofi­Cseh tlovák ábóf á* 1 kol őződelt fi- yelmébt Mindazok, aldk 1938. évi no- \ ember hó 2. után Csehszlovákia területéről Magyarországra átköl­töztek, áttelepfttettek, vagy átme­nekültek és ingóságuk Csehszlo­vákiában maradt, jogosultak in­góságaikért I, hó december hó 31-ig Csehszlovákiába visszatérni, mely célra 10 napos beutazási en­gedélyt kapnak. Aki Bem tud, vagy nem akar ingóságai éri sze­mélyesen átmenni, — bírói vagy közjegyzőileg hitelesített megha­talmazással — maga helyett mást is küldhet. A város népjóléti ügyosztálya felhívja az érdekelteket, hogy az eddigi jelentkezésüktől függetlenül augusztus hó 16-án a városháza II. em. 65. sz. irodájában beje­lentőlap átvétele céljából jelent­kezzenek. Éti öl függ minden: aki tanít és ki az, aki tanul. Ki Adalékok egy taniiási rendelethez, amelynek el kell tűnnie es egy olyanhoz, amelynek meg kell valósulnia összes pécsi feketézők: re-zke'setek! mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmumm«—w—m———anwi wmwinan - j au ■um— A gazdasági rendőrség figy&ben a buda esti gazdasági rendőrség kiküldőit csoportja is közreműködik . A stabalizádóval kapcsolatos Intézkedések közt talán a legfon- fe&abb az, amely a spekulánsok és feketézők megrendszabályozására irányul. A belügyminisztérium átlátva ennek fontosságát, mindenhol új alapokra helyezte a gazdasági Rendészet ügyeit. Ezért kiválogat­juk a budapesti gazdasági rendőr- íj® legkiválóbb tagjait és azok- csoportokat csinálva, beosztó*.- Meet a vidéki rendőrségekre *J°.l azok veszik kézbe a gazda­gul ügyek intézését. Pécsre már megérkezett az a ?*• *«gból álló csoport, amely S o- 0 g y i gazdasági rendöszázados Vetésével átveázi a pécsi és ba­nyai gazdasági ügyek intézését. Somogyi rendőrszázados elvtárs, résztvett a pécsi gazdasági fj'nérséq megszervezésében és jutásában, munkájáról a kö­^ -.urai»«, munkájáról rtsezötket mondotta az Ül Du- “^ntii] munkatársának: l/7" Pécsett a néhány hete mú- gazdasági rendőrség, amely fenb a bűnügyi osztály, később a politikai csoport irányitá- ®v«l dolgozott, eddig :s nagyszerű ^j®kát végzett. Ezért nekünk most átvesszük a gazdasági rendőrség ügyelnek vezetését, I könnyű dolgunk lesz már. Nem ; kell mást csinálnunk, mint to- | vábbra is azon - vonaton haladni, ! amit Faj,a őrnagy e'vtárs kezde­ményezett és amit az ő irányítása alatt folv itunk továbbra is. Hat budapesti gazdasági rendőrtisztet kaptam csoportomba akikkel Igye­kezni fogok a pécsi és baranyai feketéző*»' és spekulánsokat meg­fékezni es: ha kell azokra könyör- | teleniil lecsapni j — Nem az a célunk, hogy feles- ! leges nehézségeket eke 1 urk az j iparnak és kereskedelemnek, ba- ! nem az, hogy a tisztességes ipart, t és a kereskedő met támogassuk | Ott, ahol azonban visszaélésre,! szabolálásra, áruelrejtésre, ártúl- j lépésre jövünk rá, ott nem fogunk * irgalmat ismerni. I — A közönséghez is lesz né- j Irány szavam. Ne ellenséget iássa- j nak bennünk, hanem barátot, akik- j nek munkája az ő érdekükben fo­lyik. Hiszem, hogy munkánkban a sajtó is segítséget fog nyújtani és e téren elsősorban az Új Dunán­túlra számítok, mint amely má- ddig is élen járt a feketézők él­ni harcban. A fiatal magyar demokrácia a íe'seabadutás óta többet tett a magyarnépért mint az egymást váltogató királyok, kormányzat­it miszerek évszázadokon át. A legnagyobb lépés, amit az újjá­születő magyarság ez alatt az alig másfél esztendő alatt megtett a földosztás volt. A demokratikus magyar kormány ; azel a cseleke­detével évezredes történelmi pert 'öntött el és Magyarország dol­gozói előtt a fejlődés új korsz« káf nyitotta meg. A társadalmi berendezkedésé­ben is feudális szellemet tükröző Magyarországon a földbirtokmeg- osziásnak szociális és gazdaság; előnyei mellett igen mélyreható kulturális követkozményei voltak már eddig is. a jövőben pedig még inkább kell, hogy legyenek. Tény ugyanis hogy a háború előtti Magyarországon az ország lakosságának csaknem 56.5 száza, lékát kitevő munkásság cs szegény- parasztság gyermekei úgy a kö­zép, mint a felsőiskolákon csupán - 5 százalékban voltak képviselve, 3Z egyes rétegek számára bizto­sított „kiváltságok“ és .előfelté- í telek“ a demokratikus közneve­lés életbeléptetésével megszűrnek ' ás ma már az ország lakossága­inak minden rétege egyenlő esé'v- j Ível vehet reszt az oktatás bár­mely fokán. A DEMOKRATIKUS MŰVELŐDÉSI TERV KOZ­Az Új Dunántúl akciója nyomán délután is nyitva tartanak a pécsi kereskedők feári!árnaP’ számunkban szóvá hogy mi az oka annak , 'Y -a pécsi kereskedők egyedül ,4 ««ágban déli 2 órakor lezár- ■ «léteiket és ezáltal a pécsi Sj.yZ^ók alig tudják beszerezni usségleteiket. 1^‘kkunket megszívlelte a Pécsi wLedok Testületé vezetősége • r1’- Kari Lajos és Blancz r?8 elnök«égi tagok kijelentet- látiie gy a ma9uk részéről is be- igazunkat. Ezért oda fognak h°9Y augusztus 20-a után tow dl9‘ zárórarendeletet megvál- ^assák és az /lelek reggel 8 órától déli egy S ^**9' délután pedig 3 órától ^áltM® lart*anal‘ nyitva. kaim?1 a pécsi dolgozóknak is al- "Velm €sz ^vásárlásaikat ké- Hftf eszközölni és nem fog r,|anr ni olyan “o'- mint amit r asztali aJéInök személyesen ta- "rietvi V “Sy^s beszélt egy ’Panae2et,6sé9i tisztviselővel aki ki. aszolta, hogy egy hete nem •WéM ®9y neki tetsző könyvet párolni, mert bár a pénzt ^iv«taiK^Zerezte' de ami9 k'Jön a h,,<irnai ' addi<J mi üzletek már eskertl?eI üdvözöljük a pécsi ke­it vezetőségének megérté­sét, amivel felkarolták lapunk ál­lal felvetett problémát és a keres- edeltni alkalmazottakat ezúton is egnyugtatjuk, hogy a szombati léli 2 órai vikkend zárórával még indig kevesebb munkaórát fog­nak dolgozni, mint bármelyik is szakma. U abb hidavufás Vasárnap avatták fel a kun szentmártoni Kőrös-hidat, amelyet a visszavonuló fasiszták robban­tottak fel és most a demokratikus magyar munkásság épített újjá. Augusztus 15-én G e r ő Ernő elv társ közlekedésügyi miniszter fog­felavatni az Endrödi hidat. A kunszentmártoni Kőrös-híd és az Endrödi-híd helyreállítása, je­lentős lépést jelent országunk újjáépítési munkájában. Ezeknek a hidaknak különösen a parasztság szempontjából van nagy jelentő­sége, mert a mezőgazdasági ter­mékek gyors mozgatását, és továb­bítását teszik lehetővé. A hídon át nagy közúti forgalom bonyo lódik le az alföldi mezőgazdasági területekről, nagy városaink felé Ez az újjáépítési siker a közleke­dés megjavításával, mezőgazdasági életünk fejlődését is elősegíti. ugyanis, amelynek gyakorlati irá- ryú körvonalai most kezdenek csak építő és alkotó erővel ki­bontakozni — azt kell célozza elsősorban, hogy minél előbb és m:né! érezhetőbb formában ki­egyenlítődjék az a döbbenetes : aránytalanság, amely az úgyneve­zett , középosztály“ s a munkás­ság és szegényparasztság gyerme- keinek értelmiségi pályák felé ve. zető iskolákon való részvétele kö­zött mutatkozótt. Ez az elgondo­lás vezette az illetékes tényező két akkor, amikor ennek a kér­désnek sürgős megoldását köve­telve kormányrendelet intézke­dett oly közép- és felsőfokú is- , kólák felállításáról, ahol niunkás- és parasztinak részesülnek maid gyakorlati szakoktatásban vala­mint különféle esti tanfolyamok bevezetéséről, amelynek célja, hogy már a közeljövőben mun­kás és parasztszármazésú ifjak minél számottevőbb tömegei kap­csolódhassanak bele a közigazga tási hálózatba, hogy osztályuk a dolgozók osztályának a népesség­ben elfoglalt számarányának meg­felelő helyet foglalhassák cl az értetrnségi rétegekben. EGY NÉP. EGY ORSZÁG kutúrszintjét, mint azt a törté­nelem és a mindennapi élet ta­pasztalatai mutatják — nem a műveltség elszigetelődését, hanem annak általánossá tételét szolgáló rendeletek és intézkedések szab­ják meg. Az állam s mindenek­előtt a demokratikus állam fel­adata. hogy a népet korszerű ne­velés és oktatás által felemelje j a műveltségnek arra a fokára, ahol elérheti megelégedésének reá- bs biztosítékát anyagi és szel­lemi boldogulásának alapját. A szakszerű nevelés és oktatás alapjait a f műveltség általánosí­tását célzó iskolákban a peda- gógusok rákját le. S hogy a múlt­ban, sőt sok tekintetben még ma is — a nevelés és oktatás terén mégis annyi ferdeség és visszás­ság tapasztalható, az nem is any- nyira a pedagógusok .bűne“, ha­nem elsősorban av. előző rend­szerek terhére írandó. Minden baj gyökere, a ti ült ku'tuszkormány- zatának alapvető hibája ott volt, hogy a legfelsőbb tanügyi intéző körökben, valamint a felügyeleti szerveknél a vezető és irányító állásokban nem a népi, tömegek­ből kiemelkedő, képzettségük, munkásságuk révén arra érdemes tanárok és tanítók tehát szak- mbírék, hanem jogászok voltak Ezenkívül tanügyi vezérférfiak, főként pedig tanfelügyelők .nz el­múlt idők kultuszkormányzatánjk jóvoltából sohasem, pedagógusok- bél, hanem clcsapott katonatisz­tek kirúgott papok, tönkrement földbirtokosokból kerültek ki. — Csoda-e czekután. ha a magyar nép kultúrszintje ahelyett, hogv emelkedett vo'ra. egyre inkább eleié süllyedt, vagy a legjobb esetben megrekedt? Megrekedj azért mert ezeknek a „kultúrtc- rvezőknek“ semmi kapcsolatuk nem volt soha a néppel és ami a döntő: — nem hivatást, hanem egv szükséghelyzetből Sdódó kényszer-kötelességet teljcsitettek HOSSZU IDŐRE KIHATÓ hőbája volt a régi iskolai okta­tásnak a sok elméleti anyag, számadatok halmaza, fogalom- tömegek alapjaira épített passzív tudás, amely ahelyett, hogy fej­lesztette volna az önálló gondol­kodási képességet, gondolkodás­beli restségre, kényelmességre ne­velt és igyekezett megbénítani a szellemi haladás előfeltételét: a kritika jogosságát. A tanulóifjú ság nem kritizálhatott, nem volt joga semmit seem „k'étségbevon- nl“ egyetlen kötelessége volt csu­pán: fenntartás nélkül elfogadni a megfellebbezhetetlen „igazságo­kat“. Sőt, ezen túlmenően: hinni kellett benne. Ennek a pedagó­giai rendszernek tudható be hogy az önálló gondolkodás úgyszólván elemi feltételeit nélkülöző tanuló­ifjúság fenövekedett generációit be lehetett állítani, még hozzá 'gén könnyen be lehetett állítani idegen célok, a tényleges magyar­ság lelkivilágától annyira idege" eszmék szolgáatába. Nem belülről kifelé« lélekben Zoog"1 öfcsön Isméi kapható Budapestről jelentik • A Magyar Postatakarékpénztár közli, hogy augusztus 12-tő! kezdődően ingóságra ismét folyósít kölcsönö-' két. A zálogtárgyakra folyósítandó kölcsönérték határa további intéz­kedésig 20 forint. í szunnyadó erők öntevékenysége I útján való kifejlesztése szerint folyt a tanítás az iskolákban, ha­nem kívülről befelé, amikor a kész ismeretanyaggal megtömték a ki­bontakozó lelkeket. Az iskolai ok­tatás tehát nem vertikális mély-, tatást tehát nem vertikális mély- tében-hosszában síkon végezték. A DEMOKRATIKUS IRÁNYÚ köznevelésben nem elég az álta­lános irányelvekhez alkalmazkod. ’ m. A magyar népiség gondolatát j végig kell vezetni a nemzet törté- | r.elmén és hazugságok ábrándok jheiyett rámutatni az igazságra A magyar népet a történelem egész során át becsapták és kijátszot- | fák. Kezdődött a kisemmizés már •'ott, amikor az ország közösen szerzett birtoktesteit nem a nép­nek adták, amelyik vérzett, éle­tét áldozta érette, hanem mág­nások, dzsentrik az egyház, kül- f földről idetelepitett szerzetesren- , del#, valamint a , lakájok“ tulaj­donába juttatták. Földhöz és föld­birtokhoz jutott ebben az ország- bar. mindenki, csak a .földéhes“ ! r«-p volt kénytelen vándorbottal ! a kezében idegen országok gyá­raiba. vagy a tengeren túlna ván- I Porolni, Vagyon, jólét művelt- 'sée s ezek alapján különleges jo­gok élvezetéin*! jutott itt min­denki. csak a földet túró paraszt és munkás maradt uyomorult és jogtalan. A nagy vagyonokhoz. a nagy kiváltságokhoz a munkás- ságnakés parasztságnak csupán a verejtéke keserű sóhaja tapadt. És ezek voltak azok a gyökerek, amelyekből az elnyomott, jogaitól megfosztott magyar nép táplál­kozott Ezért van szükség olyan gya­korlati irányú iskolai nevelésre, amely a népet rásegíti a felemel­kedés az anyagi és kultúrális fel­emelkedés útjára. NEM ELMÉLETI TUDÁSRA, hanem a környező valóság, a nagy természet, a föld' és nép összefüggő gyakorlati megisme­résre, átélésre van szüksége az úi utakon induló generációnak Az ország szükséglete szabja meg a különböző tipusu népiisko­lák felállítását, ahol gazdasággal és műhelyekkel egybekötve ok­tathatják tanulóifjúságunkat, — összekötve a munkát és a tanulást a nevelés korszerű felfogásának megfelelően. A demokratikus nevelés sok kérdés megoldását teljesíti. A ne­velés- hogyanja vagyis a peda­gógiai módszer éppen olyan lé­nyeges, mint az, amit tanítanak: program, a tanmenet. De mind­ez feloldódik abban az alapvető kérdésben hogy ki az, aki tanít és ki az aki tanul. Itt dől el köz­oktatásunk egész ügye: demokra­tikus szellemű nevelőknek kell tanítani az ország lakosságát olyan iskolarendszerrel, hogy a munkás és szegényparasztság gyermekei végre számarányuk és történelmi jelentőségűknek" meg. felelően részesüljenek' ia közokta fásban. Béky Júlia dr. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents