Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-15 / 183. szám
15J DUNXNTtfC Í94tí mtgwziin fii Verseny munka a Zsolnay ban Ezer akadáíyon át Is végrehajtjuk a versenytervet A verseny lázárán, minden szabotázson és gánesoskodáson diadalmaskodik a kon marti ta man ó Ä Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa előtt az ország- ■ ban mindenütt megindult a párt- szervezetek munkája a kongresz : azus sikeres előkészítése érdeké- i ben. Természetesen Pécs sem ma- j rod ki ebből a lelkes munkavál- jlalásból. Az üzemekben dolgozó ! elvtársak pontosan kidolgozott | munkatervekke! hívták ki egymást és más gyárakat is versenyre a i termelés fokozása, a pártszerve- | zetek megerősítése terén. 1 A Zsolnay gyári elvtársak a Bőrgyárat választották ellenfélnek Kidolgozták a munkatervet, amelyben a politikai rész az agitáció® csoportok megalakítása, a rohambrigádok megszervezése mellett szerepel a termelés fokozása, az ifjúsági csoport támoga tása, a kultúrgárda munkájának megindítása is. Az elvtársak elfogadták a tervet és nekiláttak a végrehajtásnak. Jobbnál jobb híreket kapunk napok óta a Zsolnay gyárból a verseny állásáról, ezért személyesen indultunk el tegnap utánanézni a dolognak, A pártszervezet titkára kalgu- zoi végig az egyes termeken bemutatva a derékig meztelen és legalább fülig porcellánporos elv társaknak. Csak egy-két szóra álnak meg, máris sietnek vissza a munkájukhoz. Verseny folvik, ki, kell használni minden percet, emelni kell a termelést. Elsőnek a Zsolnay gy&r munkásai méltók munkásköveteléseknek. 1946-ban arra, bogy a demokratikus állam szabad, egyenrangú tagjai legyenek. BAJOK AZONBAN VANNAK és nem is kis számmal. Az üzemi pártszervezet legfőbb kerékkötője a gyár irodája. A tisztviselők majdnem kivétel nélkül a gyártulajdonos érdekeit szolgálják. A Zsolnay Mattya- sovszky család céljia pedig egészen más mint a munkásságé. Jellemző az, hogy a napokban például a volt pécsi főispánt, Nikoücsot akarták felvenni tisztviselőnek és csak az üzemi bizottság és a párt vezetőség harca és tiltakozása ak í dáiyozta meg ebben őket. Amikor ez a tervük füstbe ment Nikolics helyett egy nyugatost csempésztek be az irodába állítólag a szakszervezet beleegyezésével. SZOCIÁLIS TÉREN az ország legnagyobb porcellán- gyárában a munkások részére egyetlen mnnkásfürdő van körülbelül hat-hét zuhannyal és egyetlen női öltözővel. Ugyanakkor a Zsolnay Mattyasovszk' család minden tagjának külön kis villája van a gyár parkjában és amikor a munkások az egyik ilyen, évek óta üresen álló viJ lát gyermekotthon részére kérték, kereken megtagadták tőlük. Elvtársaink azonban bíznak ab. ban, hogy mindezek csak átmeneti nehézségek, mert a Zsolnay dinasztia halandó a munkásság azonban örök. fts ez a munkásság, amely öntudatosan halad céljai felé, ma a kongresszusi munkaverseny megnyeréséért, utána pedig tovább, meg is valósítja törekvéseit még akkor is. ha nem egy, de ezer ilyen is állandóan útját állják, a jogos útját. család állja r. k. 70 forrni előleget ki wmim az I. eszme moi »rónai! \ SAMOTMALOMBA megyünk. Fojtó, nedvesen poros a levegő biztos betegséget jelent annak, aki hosszabb ideig itt do. gozik. Renner elvtárs a munkaA hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák száma a támogatásra I szoruló hadifogoly hozzátartozóikÍ kal együtt mintegy 550.000 A jövő költségvetési évben rokkantiára- ' riék és hadisegély elmén előreláthatólag 45"millió békepengöt fizet nek ki. Terv szerint az első járadékosztályba sorolt rokkant annyit radék, mert ezeknek a rokkantaknak részben megmaradt a kereset- képességük, Molnár Erik elvtárs népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter úgy döntött, hogy augusztusban két egyenlő részletben előlegeket adnak. A rendele' értelmében legénységi ellátási csoportba tartozó első járadékosztályú hadirokkant 70 forintot, hadiözvegy 22 forint 50 fillér előleget kap augusztusra. Sor kerül a had B ___ kap, amennyiből a létminimumot vezető fogad és az óriási zajban feltétlenül biztosítani tudja A má- lelkesen kiabálva újságolja hogy sodik és harmadik járadékosztály-! gondozottak munkaközvetítésének a malom már átállt az akkord- ban lényegesen kisebb lesz a já-' átszervezésére is. munkára, s reméli, hogy még ebben a hónapban elérik az elvtársak a száz százalékos termelést. A PORCELLANMALOMBAN Elkészült a város jelen rezsim alatti első költségvetése A legnagyobbb takarékosságra van szükség a pénzügyi egyensúly biztosítására 'jak újabb szabályozása tárgyában kiadott miniszterelnöki rendeletben közölt illetmények, nyugdíjak, illetve családi pótlékok összegének figyelembevételével. A város közigazgatásánál a jelenlegi rendszeresített állásban lévő alkalmazottak létszáma 382 fő, amelyből 80 esik a tanszemélyAz 1946—47. évi költségvetés együttes főösszege: 29,642.932 forint, melynek fele összegét közjogi, fele összegét pedig magánjogi bevételek képezik. Magánjogi bevételek tekintetében Pécs városa első helyen áll az országbau. Szociális terhek körülbelül 300 alkalmazott esetében, a munkabérek 22%-át terhelő mértékben érintik többletkiadással a város háztartását. Egyesületek, intézmények segélyezésére 10%-ot vettek előirányzatba a kormányhatóság jóváhagyásának reményének Az üzemek költségvetését teljes egészében saját bevételükre utalva vették fel a költségvetésbe. Itt miután nem fogyasztó, hanem termelő gazdálkodásról van szó •— a költségvetési előirányzatok 18 .tágabb keretben mozognák, mert a stabilizációval megállapított tarifák, közüzemi szolgáltatások díjtételei biztosabb alapot nyújtanak a gazdálkodáshoz, A költségvetési előirányzat alaki berendezése tekintetében a feleslegessé vált, céljukat betöltött, vagy vagyonukat elvesztett ala pok, alapítványok beszüntetésére tesz javaslatot. A város tanácsa által hozott határozat értelmébe1* javasolja a költségvetés a város közgyűlésének 12 alap és 8 ala- pívány megszüntetését. Űj üzemként szerepel a költség- a „Községi ÉlelmiszerA város számvevőségi osztálya most készítette el a felszabadulás óta első költségvetését, amely a gazdaságtörténelem legpéldátla- cabb arányú inflációja után a stabilizáció érdekében készült. Összeállítása a rendkívüli pénzügyi váltság következtében befejezése időpontjában rendkívüli nehézségekbe ütközött, a legsúlyosabb akadályt azonban nem a technikai nehézségek, hanem a szűikreszabott bevételek okozták. Ellentétben a régebbi évek költségvetésével, amikor a kiadásból állapították meg a bevételeket, most a bevételekből kellett megszabni a kiadások mértékét, ami azt jelenti, hogy szükreszabott keretek között, a legszigorúbb gazdálkodás bevezetésével lehet csak biztosítani a város pénzüqyi egyensúlyát, A város legnagyobb bevételé, most is az állami adóknál biztosított részesedés alkotja, ami az 1938-aS pótadó 80%-ának két.hai- mad, a kereseti adónak pedig kétharmad részéből tevődik össze. Ez az összeg kereken 2.2 millió forint bevételt jelent a város gazdálkodásában. A költségvetés összeállításánál nem lehetett figyelmen kívü’ hagyni azt a tényt, hogy az ösz- szehasonlitás alapjául szolgáló 1938-as év eredménye óta a város gazdálkodásának, jövedelmének struktúrájában lényeges eltolódás állott be. Nagykiterjedésű erdőbirtokának, mezőgazdasági ingatlana, valamint gyümfelcsösei és szőlötelepeinek föídbirtokrendezési célra történt igénybevétele illetve állami kisajátítása a város gazdálkodásában bevételi kiesést jelent. Elmaradtak ezenkívül egyéb bevételi források is, mint például a | vetésben forgalmi adó részesedése, a ház- üzem", amelynek szabályzata ie' bérfillér, a vadászati jog címén Itnleg kormányhatósági jóváha- beszedett illetmények stb. gyás alatt áll és amelypek célja A szükségleti rész összeállításá- a város lakosságának, valamint 8 nál, az illetmények előirányzása- törvényhatóság alkalmazásába11 nál a 10%-os létszámcsökkentés álló alkalmazottak élelmezési hely- megtörténtével az 1938. év végéig zetének megjavítása, továbbá 8 engedélyezett rendszeres alkalma- város intézeteinek, intézménye*' zotti létszám 90%-át vették számi- nek élelmiszerrel való ellátása és tásba, az illetmények nyugdíA párisi angol-amerikai gazdasági javaslat 2 milliárd hékepen^őf követel Magyaroméitól ,, , , . 4,,.„| Száz százalékos kártalanítás... már szomorúbb a helyzet. Addig ;emonc)ás Németországgal szemben r.em tudnak áttérni az akkord- fennÁlló követeléseinkről ... lemunkára és addig nem tudják a mon(jás nyugatra hurcolt javaink száz százalékra emelni a terme 1 nagyrészéről... lést, amig nem kapnak présken- > Miért követelnek tőlünk a gaz- dőt. A Goldberger gyár ugyan dag és hatalmas angolszászok megígérte a szállítást de egyelő- ilyen sokat? Nem ismerik orszá- re még nem kapták meg. ! Sunk helyzetét? Nem tudják miNapokon belül várják, mert ct-.'lyen bkokkal küzdünk, milyen tői függ az egész gyár munkája, mélyről kell magunkat u.ra elveazok alattvalóit kártalanítani. Erre- í 1945 május 8-d állapot szerint... vonatkozóan az amerikai javaslat E lemondás úgy tekintendő, hogy így szói: „Abban az esetben ami-, nemcsak minden oly kormányközi nem utolsó sorban megfelelő ár’ nivellálás kialakítása a város l8 kossága érdekében. Mivel az üzeí* működése a közeljövőben válható, gazdálkodási keretét a költségvetésbe beállították és 1 miUi° forint összegben jelölték meg uflY a bevételben, mint a kiadósba"- A háztartási költségvetés főösszegéből 10%-ot szándékod* fordítani a város beruházások!8' Ha a porcellánmalom nem tud adni elég masszát, a korongos- műhely sem tud termelni. Pedig A KORONGOSOK teljes erővel dolgoznak rekednünk? Hiábavaló kérdések. Az USA kormánya abban a jegyzékben, amelyet a magyar jóvátételről in. tézett a szovjet kormányhoz, ilyen megállapításokat tesz: „... a magyar gazdasági hely- Seinte J zet egyre rosszabbodott és a mai futószalagon gyártják a szerb és! kaotikus inflációban elérte csúcsorosz jóvátételi szigetelőket, te- Pontjdl ; kercseket, műszaki alkatrészeket dt itt készül a posta újjáépítő »éhez szükséges rengeteg porcelán alkatrész is. A korongosok régi szervezett munkások, ők jelentik a gyár gerincét. Amikor meglátogatjuk őket, ép pen ebédelnek. Kenyeret majszolnak zöldpaprikával paradicsommal. Nem sok, de legalább ehető már a kenyerük. Lelkesedéssel beszélnek a versenyről s bizakodóan jelentik k hogy úgyis legyőzik a bőrgyárat, lehet akármilyen nehézség, mert minden erejüket bevetik a küzdelembe. Meg akarják mutatni, hogy 8 a magyarországi gazdasági felbomlás folyamata .. .. Magyarország termelési ka paritása és nemzeti jövedelme néhány hónap alatt a felére vagy nég annál is kevesebbre csők kent..." . a jelenlegi gazdasági bomlás . . Igen az Egyesült Államok kormánya ismerte és elismerte Ma- jyaroszág gazdasági elesettséqét amikor a Szovjetuniónak teljesítendő kötelezettségeinket bírálja De úgylátszik, -hogy figyelemre sem méltatja a hazánk gazdasági nehézségeire vonatkozó információikat akkor, amikor angolok és amerikaiak követelnek valamit Magyarországtól. A békeszerző - déstervrzet 23. cikke állapítja meg elvben, hogy Magyarország kötele« az Egyesült Nemzeteket és kor a háború következménye foly j igényre terjed ki, amely a háború Ezzel kapcsolatban a város vezető' tán a tulajdon nem adható vissza, 1 folyamán kötött megegyezésből t sége arra törekszik, hogy elsősof vagy az Egyesült Nemzetek állam- folyik, hanem mindennemű, a há- j ban azokat a beruházásokat yegY® polgára tulajdonának károsodása | ború toiyamán felmerült vesztesé-;'sorba, amelyek a háború követ- folytán veszteséget szenvedett, a I gekre vagy kárra vonatkozó keztében Pécsett is felmerülte* magyar kormány a tulajdonost az ! igényre..Ha ez a javaslat ke- : vagy amelyeknek pótlása elsőse1összeg fizetésével fogja kárpótolni, resztülmenne a békekonferencián, ban c™inán.a a á« * helyi pénznemben megállapított olyan összeggel, amely a kifizetés napján lehetővé teszi az összeg elfogadójának art, hogy hasonló vagyontárgyat vásárolhasson, vagy kárpótolja veszteségét, illetőleg az elszenvedett kárt. Ez a javaslat az, amelynek elfogadása Magyarországot a legalacsonyabb becslés szerint is 2 milliárd békepengő fizetésére kötelezné. Ennek az alapján volnánk kötelesek a külföldi nagybirtokosokat kártalanítani 120—130 holdért ennek az alapján volnánk kötelesek az államosított üzemek, vagy a háborús cselekményeik következtében elpusztult üzemek külföld! tulajdonosait „kárpótolni olyan összeggel, amely a kifizetés napján lehetővé teszik az összeg elfogadójának azt, hogy egy hasonló vagyontárgyat vásárolhasson . például néhány hatalmas szénbányát. A 26. cikk angol, amerikai és francia javaslata ezeket mondja „Magyarország ezenne.1 lemond i maga és állampolgárai nevében mindennemű igényről, beleértve a tartozásokat, Németország és a német állampolgárok ellenében az akkor le kellene mondanunk arról, hogy Németország megfizeti ban szolgálja a városfejlődés és dolgozó polgárság érdekét Az adott körülmények között 8<" veliink szemben fennálló tartó- menetileg tehát a legnagyobb t8' zásait, le kellene mondanunk ' karék osság elvét kell alkalma?-81 arról, hogy Németországtól jó- ! és a város minden egyes lakóid vátételt kapjunk és le kell mon- nak komoly áldozatot kell hozni a dánunk nyugatra hurcolt java- pénzügyi egyensúly biztosításé1® A város tisztviselői és a lkaim8' zottai a létszámapasztás folyt8,! előállott többletmunkával, az összes mellékjárandóságok és edótö ink nagy részéről. Szerencsére a Szovjetunió ezekben a súlyos kérdésekben világosan és félreérthetetlenül mellettünk áll. A kártérítésre vonatkozóan ezt mondja a szovjet javaslat: . a kártérítés a veszteségek egyharmadára szorítkozik és helyi pénznemben fog megfizettetni". Németországra vonatkozóan pedig ezt: A Németországban, valamint a háborúban Németország oldalán résztvett más országokban a magyar tulajdonokra kirótt mindennemű megszorítást a jelen szerződés életbelépése után el kell törölni... Magyarországnak joga van mindannak a vagyonnak a visszaszolgáltatásához amelyet Magyarországról 1945 január 20 óta kényszerrel vagy erőszakkal vittek el és most Né metországban találhatók." Magyarországnak létérdeke, hogy a békeértekezleten kialakuló politikai erőviszonyok lehetővé tegyék a szovjet álláspont elfoga dását. élvezett természetbeni (fűtőany8^' gáz, villany, víz, természetbeni Ia' kás stb.) és egyéb kedvezmény8* átmeneti megvonásával járuln8* hozzá a város háztartásának s?-8' nálásához. Ugyanígy hoz azonban majd áldozatot a város közönsége is, ai*11' kor szőkébb mértékben élvezi * közvilágítást, kisebb mértékbe8 javíthatja a város az utakat, kő*' és bérépületeit stb. A költségvetés realitását és lU galmasságát nem tudták a bé*e' évek nívójának megfelelően hiúsítani. A jelenlegi gazdasági helY' zet erre nem is nyújt módot és lehetőséget. A költségvetés tulaj«10'1 képpeni célja az, hogy a gazdag eleset tség,^ az infláció szörny11 anarchiája után összefogó és H>*T valósítható pénzügyi terv kész0' jön a város háztartás-vitele mára.
