Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-15 / 183. szám
2 ÚJ DUNÁNTÚL 1946 augusztus 1$. Romániától csak 22.600 négyzetkilóméíer területet követelünk vissza A mi álláspontunk ismeretes benyújtott jegyzékeinkből. A győztes nagyhatalmak intencióit a román fegyverszünet szövegéből véltük kiolvasni. Ezen szerződés 19. szakasza szerint Erdély illetve annak nagyobb része Romániát illeti meg. Ezt a szöveget véve alapul csak szerény igényékkel léptünk fel. Az első világháborút megelőzően a Magyarországhoz tartozó 103.000 négyzetkilométernyi Erdélyből csupán 22.000 négyzetkilométer visszaadását kértük abban a reményben, hogy ez a megoldás leginkább biztosítja a két nép közti egyetértést. így Románia határain belül körülbelül ugyanannyi magyar maradna, mint amennyi román magyar területre kerülne. Ezáltal mind a két népnek azonos érdekei fűződnének a nemzetiségi probléma kielégítő megoldásához, aminek eredményeképpen széleskörű területi autonómiát biztosíthatnánk a határon innen és túl élő kisebbségek számára. j A román delegáció vezetője [ szükségesnek látta, hogy Magyar- országról itt elmondott beszédében jóvátételt követeljen, amit sem morális, sem jogi indok alapVégül, ami a háború utáni nyomorúságunk legsúlyosabb okozója volt, vasútaink gördülőanyagának 2/3 részét elpusztították vagy elhurcolták a németek. Igen, ezek azok a körülmények, amelyek között gazdasági életünket elkezdjük. Tekintettel arra, hogy mindenképpen teljesíteni akarjuk jóvátétel! kötelezettséján el nem ismerhetünk. Érdem- ^ei"ket> “ ^yve”zijfcen egyébként erről a kérdésről Retl szerződés aláírásakor vállaljak akkor tudok nyilatkozni, ba a román jóvátétel! követelésre vonatkozó memorandum a magyar kormány rendelkezésére fog állni. A magyarság példátlan üldöztetése Csehszlovákiában Magyarország másik fontos külpolitikai kérdése a magyar-csehszlovák viszonyrendezése. A háborús zűrzavarból kiemelkedő magyar demokrácia eleinte csak megdöbbenéssel, majd elkeseredéssel tapasztalta, hogy Csehszlovákiából az emberiesség elveit megtagadva, sokszor néhány óra alatt éjszakának idején kis kézi pod- gyászzal magyarok ezreit tették át a határon. A Szlovákiában élőT bér 16-án Göring hivatta a berlini magyar követet és szemrehányást tett neki azért, mert az magyarság passzív magatartást tanúsított, a magyar sajtó általá- bn hallgatott A magyarlakta csehszlovák területeken a helyzet tökéletesen nyugodt volt, ellentétben azzal az állapottal, amely a szudétanémet vidékeken uralkodott A magunk részéről hangoztat650.000 magyart állampolgárságé-1 tűk, hogy ha kell biztosítjuk is, tói, sőt emberi jogaitól is meg-1 hogy Csehszlovákia 1938 évi felfosztották. Elrendelték a magyar I bomlásában a magyarságnak tánemzetiségüek vagyonának elkob zását. Magyar ember törvénye sen sem szellemi sem fizikai mun. kát nem vállalhat, jogvédelemben nem részesül, szakszervezeti tag nem lehet, politikai jogot nem gyakorolhat A magyar nyelv használata közhivatalokban, sok helyen templomokban, általában nyilvános helyen tilos és büntetendő. Sajtótermékük Csehszlovákiában nem jelenhet meg magyar készüléket nem tarthat iSemmi féle magyar oktatás nincs, sőt még a magyar nyelvű magánoktatást is büntetik. A csehszlovák hatóságok elrendelték a magyar nemzetiségű közős magánalkalmazottak kártérítés nélkül elbocsátását, a nyugdíjak fizetését beszünteték és még a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák sem kapják meg a nekik járó segélyt. A magyar kormány a sajnálatok intézkedések ellenére mindent elkövetett a ma. gyar-csehszlovák viszony megjavítására. Ennek a célnak az érdekében a magyar kormány saját meggyőződésével ellentétben a nagyhatalmak által is ajánlott .közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások során olyan lakosság- esereegyezményt kötött, amelynek értelmében a Magyarországon lakó,szlovákok önként jelentkezhetnek a Csehszlovákiába való átköltözésre. A csehszlovák kormánynak viszont joga van az önként jelentkező szlovákok és csehek számának megfelelő magyart kényszeríteni Csehszlovákiából Magyarországra áttelepülésre. Az egyezmény értelmében a magyar kormány megengedte, hogy Magyarországon hat héten keresztül külön csehszlovák bizottság csehszlovák katonai kísérettel rábeszélőtevékenységet fejthessen ki és a szlovákokat az önkéntes jelentkezésre ösztönözze. Ilyen példátlanul álló propagandatevékenység után a lakosságcserére jelentkező magyarországi szlovákok száma a szlovákiai magyarságnak legfeljebb t/8-át teszi hl- tehát még a lakosságcsere lebonyolítása után Is marad Szlovákiában legalább félmillió magyar. Ezt a jelentős magyar ! lakosságot >a csehszlovák kormány részben Magyarországra akarja kiutasítani, részben asszimilációt kényszerítve rá, eltüntetni. Mindezeket a rendszabályokat a csehszlovák kormány azzal próbálta Indokolni, hogy a magyarság a müncheni krízis idején elárulta Csehszlovákiát. A'magyarságnak ezzel kapcsolatos magatartását illetően szabad legyen atalnom a* .Egyesült Államok külügyminisztériuma által a közelmúltban közzétett német titkos okmányra. Eszerint 1938 Szepternvolról sem volt, de számarányánál fogva nem is lehetett döntő vagy vezető szerepe, mert hiszen az ottani magyarság csupán az állam keretén belül autonómiát igényelt éppen úgy, mint a szlovákok és amikor az önálló Szlovákia a szlovák nép többségének helyeslésétől kisérve német protektorátus alatt megalakult, a szlovákiai magyarság volt az egyetlen, amely a szlovák és német együttműködésben nem vett részt és éppen ezért üldöztetésben részesült. A bevezetett fasiszta rendszer alatt mind a parlamentben, mind a sajtóben nyíltan kiállt a demokrácia és az emberiesség elve. A szlovákiai magyarság kényszerkitelepítése nemcsak erkölcsi és morális indokokat nélkülöző, hanem a magyarság gazdaságilag, társadalmilag és politikailag megoldhatatlan probléma elé állítaná. Nem szabad elfelejteni, hogy (•araszt! tömegeknek otthonuktól cs ősi földjüktől való kiűzéséről és óira való elhelyezéséről van szó. Uraim! Bármilyen súlyos és bármilyen kétségbeejtő legyen Is helyzetünk, lehetetlen megtagadni a legyőzöttől azt a jogot, hogy ezt a követelést az erkölccsel és emberiséggef ellentétesnek találja. De ha akadna la magyar kormány, amely külső kényszer folytén ezt elfogadná, önmaga és a magyar demokrácia sírját ásná meg vele. A néphez a föld, amelyet évszázadokon kersztül megművelt és az embert civilizációba belekapcsolódott, elválasztha tatlanul hozzátartozik. Ezt a kapcsolatot erőszakkal megbontani csak az emberi élet alapvető törvényeinek megsértésével lehet. Ha Csehszlovákja meg akarja tartani azt a területet, amelyen mogyarok élnek, meg kell tartania a magyarokat, emberi és állampolgár! joguk teljességét. Ha ezl Szlovákia bármely okból nem vállalná és mindenképpen meg akarna szabadulni a magyar kisebbségtől, akkor a mgyar kormánynak ragaszkodnia kellene ahhoz az elvhez, hogy a népnek a földhöz joga van. A magyar és csehszlovák probléma megoldását az Is megne-- hezlti, hogy a fentiekben vázolt tunk, emberfeletti erőfeszítésekkel megkezdtük termelő apparátusunk szerény keretek között való helyreállítását. Az újjáépí- . tés terhei, valamint a jóvátétel, ; amelyet az ország leromlott álla- i pota következtében csak részben ténybeli adatok tekintetében lé- tudunk teljesíteni, olyan anyagi nyeges különbségek vannak a ma 'erök mozgósítását tették szüksé- gyar és csehszlovák álláspontok gessé, amelyeket a tőke teljes között. Ezért a magyar kormány hiányában nem lehetett máskép- arra kéri a békekonferenciát, hogy P®n előteremteni, mint ama in- az egész kérdéskompleszum felül- Háció útján, amely méreteiben vizsgálására nemzetközi szakértői majdnem példátlan a gazdaságbizottságot küldjön ki, amely a 1 történelemben, szükséghez képest helyszíni ki- > Az infláció, melynek alapvető szállást is foganatosíthat. oka a javak majdnem teljes hiánya és a szükséges állami bevételek elmaradása, megsemmisítette azokat a jelentéktelen tartalékokat is, amelyeket a nép megpróbált megmenteni Az országunkban dúlt infláció olyan méreteket öltött, hogy a A kérdésekre áttérve magyar kormány arra kényszerült, engedjék meg Uraim — folytatta | hogy bármilyen áron és minden a külügyminiszter —, hogy fel- külföldi segítség nélkül megkisé- hívjam figyelmüket arra a vészé- relje a pénz stabilizációját. Ez A stabilizáció megteremtése óriási feladatokat rótt a magyar do'gozókra delemre, amelyet bármely országban a nyomor állandósulása jelent Demokratikus, békés fejlődés nehezen képzelhető el olyan gazdasági helyzetben, amely a tömegeknek éppen csak annyit tud biztosítani, hogy ne haljanak éhen. A békeszerződéstervezet gazdasági rendelkezéseinek első szem- iigyrevétele azt mutatja, hogy tér. hcsebbek, mint a fegyverszüneti szerződésnek már önmagában is súlyos feltételei, megerősítve az előbbi alapelveit és részleteiben súlyosbítva azokat, különféle új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek fokozzák azokat a nehézségeket, amelyekkel Magyarország máris küzd és veszélyezteti természetesen nagy áldozatot ki vánt a tömegtől. A reálbérek valójában nem képviseltek többet, mint a pedig már azok is igen alacsonyak voltak és alig érték el az amerikai munkás bérének 1/10 részét • A stabilizációs költségvetés erőfeszítéseink felső határát jelenti. A jóvátételre, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a megszálló hadsereg ellátására előirányzott ösz- szegek a költségvetés bevételeinek 40 százalékát, kiadásainak Va-ára ragnak, de még ilyen körülmények között is csak azért elegendő a jóvátételre előirányzott összeg, meat a Szovjétúnló jóindulata leújjáépitést, amely nemzetünk ko- ketőv^ tetto * progresszív törlesztelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Nem akarunk másra utalni, mint azokra a cikkelyekre, amelyek az Egyesült Nemzetek területén lévő magyar javak tést és az első két év törlesztésével betudott egy értékes külföldi magyar vagyonrészt és ez az előkelő gesztus, továbbá a hála, mely- lyel országunk felszabadítóinak Üfevidációjáról intézkednek. Ak- j lartOIUJÜt* arra *ötelez bennünJt«‘- kor, amikor a magyar kormány li a fegyverszüneti szerződést alé-j írta, még nem volt pontos képe! az ország gazdasági helyzetéről és j csak akkor tudta pontosabban í felmérni a károk nagvságát ami Soha ol j lom nem ural. (tor a közös eHenséget kiuz ék é,jkodou váross2erfe, „j* most, a amikor hozzákezdtek az újjáép. ) Rendőrök—Újságírók mérkőzés hogy összeszedjük minden erőnk*! és minden energiával tegyünk d* get kötelezettségeinknek. Mégis, az általam előbb idézd1 számok azt bizonyítják, hogy * stabilizációs költségvetésben s**1 háborúelőtli kötelezettségeink «<*' gálatára, sem azokra a teljesítésekre, amelyek a szövetséges ne» zetek vagyonának a békeszerződés tervezetében előírt helyreállíts5! kötelezettségéből reánk szármáz*! fognak, semmitsem lehetett előír* nyozni. Uraim! Nem akarok tovább vl»5' szaélni az önök türelmével ® ezért összefoglalom mondanivalómat: A magyar köztáraság, am*l) azzal bízott meg engem, hogy önül előtt tolmácsa legyek, reám bízM a jövendő minden reményét is- * magyar nép, amely saját erejét próbálkozik megszabadulni a an*1 béklyóitól és a jelen nehézség** tői, bízik a demokrácia elvein» győzelmében. Óriási többsége óhaj tóttá az Egyesült Nemzetek dlad» lát, mert ettől várja az igazság k* rának elkövetkezését és az er" szak megszüntetését, mind a 9* peknek egymásközti viszonyába* mind az egyes nemzeteken neló Tudjuk, hogy az Egyesült Ne®1» lek céljukul tűzték ki nemcsabj békeszerződések megszövegezd5* hanem jnindenekfelett és nd9® »ekelőtt a béke megterem***; Mindazonáltal e íeladatát csak kor [teljesítheti, ha ugyanaz a **r lem, amely az Egyesült Nemz®*1* nem Képviselték tonnet, ^okmányát békebérek 25 százalékát,!“ ma£x a ,tart6s ^ sító szerződéseket is. A Szóvjetúniónak és az EíP sült Államoknak ezen új, ne*0* közi szervezetben való Íe^e®L számunkra biztosíték arra hogy ez a népszövetség vaíd** egyetemes jellegű lesz. A jm*9-, nép bizalommal várja az 99 döntését. Tudja, hogy nehéz J pok elé néz, de el van tők® arra, hogy bátran működjék jének felépítésében. Bizonyos vagyok afelől, mindannyian gondosan tnérlefr óhajtják azokat a feltételeket, ** lyeket számunkra kiszabni sz*9 koznak, hogy biztosítsák az szerencsétlen magyar nemzet 9 mára a békét, a polgárjogot ** világban és alkalmat adpinak arra, hogy a szabad nemzetek ládjába visszatérhessen. tés munkájához. Kitűnt, hogy az ország termelő erejének & a nemzet! vagyonnak veszteségei sokkal súlyosabbak, mint amilyennel a fegyverszüneti szerződés megkötésekor számolni lehetett. Ebből folyik, hogy az újjáépítés feladatai ugyancsak sokkal súlyosabbak voltak. A háború előtt nemzeti vagyonunk értéke 52 mllUárd pengő, azaz 10 millió dollár volt. Az ország területén viselt háború következtében a nemzeti vagyon 35—40 százaléka megsemmisült. Elvesztettük a mezőgazdaságba fekteteft tőke 35 százalékát és állatállományunknak több mint felét. Az iparíélőanyag 1/3-a megsemmisült, 1/3-a pedig olyan súlvoui sérült meg, hogy a termelés számára lehetetlenné vált Ma dől e a futball világbajnokság XXV. osztályának sorsa V bal lábbal való lövést Zsa®|j míg a jobblábas bombák ® sának mikéntjét Gyenes Istvi* ^ tatja. Mindkét tréner szemiOey thaólag a maga lábának iráni ^ szeretné összhangba hozni * J saságot, ami azonban sehogí J sikerül.. Narrv hiba van a k3P.J előtt. A Széchenyi-téri majomszigeten az aszfaltforraló hőséggel mit sem törődve állnak az emberek, s izgatottan tárgyalják a győzelmi esélyeket. Városunk rendőrei már napok óta a legnagyobb izgalomban várják a mérkőzést, az újságírók is felhagytak az egymás elleni harccal, s egymással kezetfogva igyekeznek a győzelmet kiharcolni. Hogy előkészületekről tfczta képet tudjunk nyújtani, érdeklődtünk a felállítások és a csapatok formája felől. Szerdán délután, a nagy meccs előnapján látogattunk el az újságírók edzéseinek színhelyére, a Tüzér-utcába. A meccsre készülő újságírók éppen a kapuralövés tudományát igyekeznek elsajátítani. . Két edző Is oktat ja a Játékosokoat. értekezletet tértünk pénteken 16-án, délután 7 órakor a Bajcsy Zsil;nszby-utcai pálházban £ fi[íí:HÉVÉSZ GY. ISTVÁN elvlárs MEGYEI B ZOTTSAG A fontos tárgysorozatra való tekintettel kérjük elvtársaink pontos és ! élj es száma megjelenését sikerül.. Nagy hiba van a k3L is. Ezt a posztot ugyanis * ^ Gy. István foglalja el, e í balra tud vetődig. Mint hallom, az újságírók két akarnak beállítani, Révész 91 ,i Csányit is, s így aztán a k*P mindkét fele el lesz foglak ‘ , Az 5 összeállításuk, ®’9t Zsadányi Oszkártól sikerül4 tudnunk, a kővetkező: Révé>\( Dunántúl) — Gyenes (Füüj, Nép), Horváth (Független Pusztai (Szabad Szó), Izsák j getlen Nép), Kerekl (Szab3 ^ — Csabai (Népszava), (Népszava), Garamvölgyí (yL va), Mihalik (Űj Dunántúl)- _ q nyi (Üj Dunántúl). Tartalék- ( nvi (Független Nép) és Réz* talin (Üj Dunántúl). j Amint láthatják tehát, k ^ olvasóink, mindenki készük j denkl bizakodik a nagy J19 ^ előtt A mezeket mindkét felhúzza ^ ma, csütörtök délután ót 0 a Tüzér-utcai pályán, ^ hogy melyik fogja ham3'^ vetni, arról legközelebbi " J ban számolunk be.
