Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-15 / 183. szám
Nßlf ifpeMtfcUkf ÚJ DUNÁNTÚL k R KOM'MUNI M ÉVFOLYAM, 183. SZÁM P-i. p ÁRA 40 fillér A magyar békebeszéd teljes szövege PÉCS, 1916 AUGUSZTUS 15. CSÜTÖRTÖK /I M ^ - • • jM Gyöngyöst kuiug a párisi békeértekezleten: A békekonferencia elölt a demokratikus Magyarország jelentkezik A Magyar Távirati Iroda külön- Mósitója jelenti: Gyöngyösi János külügy- íniszter, a magyar békeküldött- Sg vezetője szerdán délután a Üteértekezlet teljes ülésén 5 ne- fedórás beszédben ismertette Magyarország álláspontját a békeszerződés tervezetével kapcsolatban. A magyar békedelegáció tagjai a Champe Elysée-ről délután 16 óra 15 perckor indultak el a Szajna túlsó partján lévő Luxembourgipalotába a békeértekezlet magyar szempontból történelmi jelentőségű üléséie. Byrnes elnök 16 óra 58 perckor kérte fel a békeértekezlet főtitkárát, vezesse a terembe a magyar delegációt. Pontosan 17 órát ütöttt az ülésterem elefántcsontszínű órája, amikor a magyar küldöttség Gyöngyösi külügyminiszterrel az élen megjelent az ülési hütügyminiszter beszéde: ItjyOü szabad mindenekelőtt 'ttÖnetemet kifejeznem a Magyarsághoz intézett ama felszólításért, hogy megjeleöjejt a kon- tencián és ezzel alkalmat adtak xtagyar kormánynak, hogy ki- 'iUe véleményét a második vi- Sháborút végét jelentő béke- :erzödésekre vonatkozóan. Ez a felszólítás, ez a számunkra ^tosftott szólásszabadság, azt a "hányt kelti bennünk, hogy itt é* békekötésről van szó, mint IY negyedszázaddal ezelőtt. Azt "»éljük, hogy a mostani tárgyaikból olyan rendezés születik, ®ely tartós békét teremt, biztosi* az európai unió területeinek íészséges fejlődését és ezáltal *SYobb mértékben járul hozzá ®é»z Európa, valamint a világ ^ (részeinek békés elrendezésé- Hiszen éppen Keletenrópában ’Uantak ki azok a szikrák, ámenek a két világháború tüzvészé- e* taérhetetlen szenvedést zudl- jtt*k az emberiségre. A most kiokítandó elrendezés tartósságá- #l< egyik legfőbb biztosítéka, V eltérően az 1919-es esemé- ^ektßl, ezúttal a Szovjetúnió és * Egyesült Államok közreműködővel és hozzájárulásával fog bejönni. j^lnt legyőzött nemzet Jcépvise- i ■ de egyszersmind teljes aggó faunal az emberiség jövője j l' először Is (két megjegyzést Vetnék tenni. 6''békeszerződés a háború befe- .'"át, tehát szükségszerűen sú- ?áL ter0eket jelent a legyőzött ^ ’ugyanakkor azonban a h ""»erződés a Jövő alapja is. j kezdet és leszkőz arra, hogy Ül 0"ltsa a feszültséget okozó könnyek kiküszöbölését. A béke- ^rödés világos határ a múlt és |J -vő között. A békeszerződések World elemeinek egyensúlyban c, tehát lenniük az építő lehetőik biztosításával, "békekonferencia előtt a demo- kus Magyarország jelentkezik. t benne az 1848 felszabadító ^•18 demokratikus energiái- *flnt e két alkalommal, most viselt Németország oldalán és ezért felelősség terheli. Ennek a felelősségnek azonban nemcsak mennyisége, ide minősége is különbözik a nemzeti szocializmus és a fasizmus felelősségétől már csak azért is, mert egy kis nép elhatárolt szabadsága világerők mérkőzése esetén szükségszerűen korlátolt. Felelősségünk mértéke egyébként akkor sem jelenthetné a magyar nép egyetemének felelősségét, ha el Is fogadnák a kollektív felelősség igen vitatható elvét. A demokratikus Magyarország elutasítja a revizionizmus aggresszív politikáját és a magyar nép igazi érzelmeit Juttatja kifejezésre, békében és Jó egyetértésben óhajt élni minden szomszédjával. Ennek ellenére. Is vallja azt, hogy az első világháborút követő békeszerződés olyan rendelkezéseket hozott, ameLsmét a magyar nép vette kezébe sorsának intézését, ezúttal véglegesen. Az ideiglenes magyar kormány erőfeszítéseiről Vorosllov marsall megállapította, hogy Magyarország /hozzájárult az Egyesült Nemzetek által Németország ellen vívott harc (sikeréhez, „de amellett a magyar demokrácia még pozitív eredményekre is tud hivatkozni a rendkívüli kezdeti nehézségek ellenére." A feudális nagybirtokrendszert a földreform átlal radikálisan felszámolta és kíméletlenül Ítélkezett az előző rendszerek háborús bűnösei lelett Az összes felszabadult nemzetek között Magyarország volt az első, amely szabad választásokat tartott általános szavazati jog és titkos szavazás alapján. Megteremtette továbbá a szabad sajtót, a szabad kritikát és az eleven parlamenti életet Amikor a magyar demokrácia jövőjét védjük, nem akarjuk elfelejteni, vagy letagadni, hogy a lezárult jsagy küzdelemben Magyarország reakciós politikai rendszereinek és elavult társadalmi rendszerének hibái, valamint vezetőinek elvakultsága folytán szembehelyezkedett valamennyi r.ép ügyével és ezek között a magyar «nép ügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fékezte kormányának te vékenységét és az 1944 márciusé ban bekövetkezett események azt bizonyítják, hogy a régi rendszer magyar vezetői a magyar tömegek félreérthetetlen (állásfoglalása következtében nem szolgálták a nem zetl szocializmussal Németország ügyét abban a mértékben, amint azt Németország megkívánta és ahogyan azt egyes államok jónak látták meg is tenni. Mindezeken jj vaiósithatónilkt „falnomkell a ro. túlmenően a magyar paraszt, íizi- . . . , ... , /■ kai munkások és szellemi munká- i békedelegáció elnökének e sok megszervezték az ellenállási , elhangzott szavaira. A mozgalmat. Szabotálták a németek, r°”?.an delegáció elnöke a négy . ,, , ,, ... .. , külügyminiszter állásfoglalásával a háborús erőfeszítéseit, sokan ko- ^gyár-romén határvitát úgy iát. szik elintézettnek tartja. A terem főbejáratánál. Az ülés résztvevői nagy érdeklődéssel figyelték a magyar küldöttség bevonulását, amely nyomban - elfoglalta helyét a számára fenntartott padsorban. 17 óra 01 perckor -Byrnes a béke- értekezlet nevében üdvözölte a magyar küldöttséget, majd fölkérte lyeknek következtében a magyar' nép egynegyede a magyar állam határán kívül maradt Ezekre a magyarokra akkor kényszerítették rá a szomszéd államok állampolgárságát, amikor minden nemzetiség törekvése az volt, hogy egy- egy nemzeti államban tömörüljön. Azt az óhajt, hogy az összes magyarok egyetlen nemzeti állam határain belül éljenek, jogosnak kell tekintenünk, azonban kétségtelen, hogy ennek « tervnek a megvalósítása nehezen hárítható és földrajzi nehézségekbe ütközik. Ezzel újra jelentkezik az a probléma, hogy amennyiben a határokat nem lehet módosítani, akkor a határok jelentősége módosítandó és hogy a más területen élő magyarok számára biztosítani kell mindazokat a szabadságjogokat, amelyek a demokrácia alapfeltételei, vagyis a nyomortól és félelemtől mentes, szabad élet jogát, továbbá azt a jogot, hogy nemzetiségüket megőrizhessék. V vezetőjét, Gyöngyösi külügyminisztert, ismertesse országa álláspontját a békeszerződéstervezettel kapcsolatban. A békeértekezlet plenáris ülésének résztvevői végig némán hallgatták a magyar külügyminiszter fejtegetéseit, majd meghallgatták a beszéd angol és orosz fordítását. Tudjuk, hogy a hitleri Németország saját imperialista politikája érdekében visszaélt a szerződések által a kisebbségeknek biztosított jogvédelemmel. Ez a visszaélés azonban a jogvédelem szükségét nem szünteti meg, amint azt éppen a világzsidóság szervezeteinek kívánságai is bizonyítják. A zsidóság képviselői az elmúlt évek szörnyű üldöztetései után a legll- letékesebbek a kisebbség védelme kérdésének a felvetésére. A magyar kormány tudatában van an- iak, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete az emberi jogok kodifi- Rációján fáradozik. Ez a munka bizonyos időt vehet igénybe. Szükséges lenne, hogy az Egyesült Nemzetek megfelelő jogszabályainak életbeléptetéséig a kevert lakosságú közép- és keleteurópal államok különleges kötelezettséget vállaljanak a szabadságjogok gyakorlására vonatkozólag. Legyen szabad /ezzel kapcsolatban utalnom a külügyminiszterek tanácsához benyújtott memorandumra. Az egyetemes hehe szempontjébái a magyarság heyzete két vonatkozásban aggasztó: Román ában^és Csehszlovákiában A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen két vonatkozásban látja a magyarság helyzetét az egyetemes béke szempontjából aggasztónak: Romániában, ahol több mint másfél millió és Csehszlovákiában, ahol a szlovák statisztika szerint Is több mint 650.000 magyar él. Többszázezer egyén sorsáról van tehát szó, valamint több állam kapcsolatairól Európa nagy jelentőséggel bíró részének általános békéjéről.-Mieló'tt rátérek annak kifejtésére, hogy a magyar-román határ- problémát hogyan tartjuk megzülfik résztvettek /külföldön más népek feLszabaditó harcaiban. gyár nemzet ezt a kérdést manem Magyarország kétségkívül hadat tekinti végleg eldöntöttnek. A külügyminiszterek tanácsa a bécsi döntést, mint a fasiszta Németország művét hatályon kívül helyezte és ezzel Románia 1938. évi határai automatikusan helyreálltak ez azonban távolról intézte el a problémát, amely a két ország között fennáll. A román fődelegátus úr volt szives kiemelni azt a tényt, hogy Románia egyen, joguságot biztosít a nem román nemzetiségű állampolgárok számára is. Ezt a kijelentést örömmel 'ettük tudomásul, de sajnos meg kell mondanom, hogy a román kormány bizonyára kitűnő intenciói kudarcot vallanak a sovinizmustól fűtött hatóságok és a szervezett nacionalista tömegek magyarellenes szenvedélye miatt. A magyarság helyzete nemcsak po litikai jogok tekintetében aggasztó, hanem veszélyeztetve van a gazdasági egyensúly szempontja is ami máris a magyarság jelentős elszegényedésére vezetett. Azt a baráti kez.et, amelyet a tornán kormánv felénk nyújt römmel tagadjuk meg, hiszen régi vágyunk, hogy jóviszonybra élhessünk keleti szomszédainkkal Előbb azonban a közötünk fennálló és letagadhatatlan ellentétet kell rendeznünk. Mi erre már régebben önként ajánlkoztunk és közvetlen tárgyalásokat javasoltunk, még mielőtt a külügyminiszterek tanácsához fordultunk volna. Azonban visszautasításban veit részünk. Mi is készek vagyunk minden olyan rendezést elfogadni, amely észszerű, mind a két népre nézve aránylag a legkevesebb áldozattal jár és alkalmas arra, hogy megteremtse közöttünk a tartós béke, barátság előfeltételeit. Kérjük tehát Elnök Urat, szólítsa fel Romániát, hogy delegátusai üljenek össze velünk, kíséreljük meg együttesen problémáink- megoldását. Ha ezek a közvetlen tárgyalások nem járnak eredménnyel, a konferencia küld. ion a helyszínre olyan bizottságot, amely a probléma kivizsgálásával legyen megbízva és jelentését a konferencia elé terjesztené.
