Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-16 / 134. szám
*<ecs törvényhatósági bizottsága rávíratilag tiltakozik a kenyér árának indokolatlan emelése ellen A kultuszminisztérium huzavonája miatt még mindig kötszer néikul állnak a pécsi kctházaö A városi ételmiszerüzem célja: segíteni a dolgozók ellátásán Pénteken délután a városháza i «gyűlési ' termiében a város tör- ényhatósági bizottsága közgyíi- äst tartott. Tolnai József pol- ínnester elvtárs elnöki megnyitja után napirend előtt Rudolf ■yörey bizottsági tag ismertette honvédelmi minisztériumnak azt tervét, mely szerint a Pécsett ■llomásozó 4. honvéd kerületet t akarják telepíteni Székesfehér, árra. Hangoztatta, hogy az átépítésre semmiféle' jogcím neu :het s a terv keresztülvitele ei- •n a leghatározottabban tiltakoz- > kell. Indítványozta, hogy a va- árnap Pécsett tartózkodó Zcnta. Vilmos honvédelmi államtitkárnál u'döttség jelenjék meg és fogyjon állást a 4. honvéd kerület 'écsett inanadása mellett. Ezután Bobanovics Jenő elv- »rs bizottsági tag emlékezett meg 3 egy éves évfordulóról, amikor 1 a demokratikus pártok beküld. 8c képviselőiket a város ügyelek vezetésére. Elismerését fejezte ki és hálás szavakkal adózott úgy a polgármester, mint a helyettes polgármester fáradhatatlan és önzetlen munkájáért, amelyet ez alatt az egy esztendő alatt a város és annak polgársága érdekében kifejtett. ártunk részéről Krancz Pál elv. árs mondott köszönetét a két ahilánsnak, kihangsúlyozva autót jelentőségét, hogy a város :léu a nép fiaiból, munkáspár- pkbó! kiküldött vezetők állanak, “árte a törvényhatósági bizottsá- :oi hogy miután a két vezető ’SV város szülötte és egv érds- el szolgál, további munkájukban 2ért js támogatni kell, mert ők vaunak hivatva arra, hogy_ a régi szellemet kiűzzék a vá- f ros közigazgatásából és egyedüli biztositékai a demokratikus törvényhatóságnak. Az egyes pártok részéről elhangzott üdvözlésekre úgy a maga, mint dr. Tamás helyettes polgár- mester elvtárs nevében Tolnai József polgármester elvtárs válaszolt néhány őszinte, közvetlen szóval köszönve meg a- törvényhatóság részéről megnyilvánult elismerést és bizalmat. Dr. Strenger bizottsági tag tett ;ndítványt a klinikák sebkötöző szerrel történő ellátása ügyében, hivatkozva a korábbi, más szervek útján történő közbelépésekre, amelyek azonban mind ez ideig sikertelenek maradtak. — Kérte, hogy a törvényhatóság forduljon az illetékes minisztériumokhoz az XINRRA szállítmányok gyógyszer és sebkötöző anyagának vidéki városok számára, is történő elosztása ügyében. Pest mellett részesíteniük kell a vidéki klinikákat is különben- katasztrófák következnek be. Itt említjük meg, hogy Krancz elvtársunk a sebkötöző anvagok beszerzésével kapcsolatban tett ígéretéhez híven eljárt a népjóléti minisztériumban. ahol a kérdést a legkedvezőbben intézték, tekintettel azonban arra, hogy a pécsi klinikák i, kultuszminisztérium hatáskörébe tartoznak, kú- (uszminiszteri hozzájárulás is szükséges a lebonyolításhoz. A kultuszminisztérium pedig érthetetlen okokból húzza-balasztja a dolgot és Ígérgetések helyett még mindig nem akar cselekvés út- -jára lépni. Szigorúbb érellenorzési! Ezt követőleg dr. Hajdú Gyuia Marsunk foglalkozott a köze:- >tási cikkek beszerzésével kap- solatos problémákkal. Hivatko- ®tt Nemzeti Bizottság hasonló ángyban folytatott tanácskozásra és azokra a kísérletiekre, me. jckVel ia bérmunkások és köz- Ikalmazottnk már katasztrófális- ak mondható helyzetén kívánt eS’.teni. Elzt a célt szolgálta voí- a a közellátási komiánvbiztos- ak az az Ígérete hogy az ára- a‘ rögzíteni fogja, kiviteli tila- M léptet életbe, a mepvében és a"oz hasonló intézkedéseket tesz * elkövetkező bajok meggátolá- ,r-'- Ezzel szemben azt látjuk, 0ev az árakat nemhogy rögzítették Vf>lna, hanem szinte fantasztikus ^ódon óráról-órára emelkednek. ezután Hajdú elvtárs az ^ypengő emelkedéséről, melynek anyában sem a munkabérek. .Itl a közalkalmazottak illetmé- nem tart lépést és hangsai- hogy ez a tarthatatlan semmi egyébre, mint el- 0lPorodásna vezet. Követelte, a törvényhatóság 8 legszigorúbb rendszabályokat '*zegae be az árak betartásánál kellő számú rendőri segítséget ’Agyén igénybe annak keresztül- elére, hogy úgy eladó, mint ^vő ,az árakat respektálja, lapunk más helyén olvas, tegnap ez irányban már meg történt az intézkedés). Ered yt ugyanis másként nem lehet (,;ur 5 yt líPk mint ha az egymásra licl c?at a legszigorúbb büntetéssel Ij'Jál. Kérte egy komoly ármeg- v-^tó bizottság összeáüiitását k.!V bizottság kötelességének >i elfogadható árak megállást Rátér*- ezután a kenyér jpk hihetetlen mértékben töv- c*nc’(Hére és a sebben kikelt a közellátási . f'isztíf önkénye ellen, hebi- J’ljitva, hogy ezt a nagymérvű A'ést semmi nem indokolja. Tekintette-l arra, hogy a terme’ő kizárásával, akiknek már üresek a kamrái — a szörnyű drágaság előnyeit csupán a közbeiktatott kereskedelem és a molnárság élvezi, ami magátólértetődöen nem lehet közérdek — kérte a törvényhatóságot, hogy a kenyér árának ilyen önkényes nagymérvű emelése ellen táviratilag tiltakoztak a közellátási miniszternél. Foglalkozott ezután Hajdú elvtárs a hús kérdésével. Hivatkozott arra a. rendeletre, amciy megtiltja országszerte a vendéglátó iparnak a hús kiszolgálását Ezzel szemben azt látjuk, hogy a rendeletre fittyet hányva, minden vendéglőben húsétel kapható. Ez nem egyéb, mint provokáció a dolgozókkal szemben, akik nemhogy húst nem láttak már hosszú idők óta, de annyi pénzük sincs, hogy a létminimumhoz szükséges élelim- szert meg tudják vásárolni. Indítványozta hogy a rendőrség a legerélycsebben nyúljon hozzá ehhez a kérdéshez és különösen a luxus-éttermeket ellenőrizze, mert nem tűrhető, hogy amikor a társadalom legnagyobb része úgyszólván éhezik, egy egészen kis réteg dúskáljon. A kollektiv szerződések ügye Dr. Steimetz Endre bizottsági tag az utak hiányosságaira hívta fel a törvépyhatóság figyelmét és indítványában különösen ia sportpályákhoz vezető utak rendbehozatalát kérte. Tolnai polgármester tette fel ezután az elhangzott indítványokat elfogadásra, amelyeket n törvényhatóság lelkesen magáévá tett. Foglalkozott ezután a törvény- hatóság a kollektív szerződések alá cső városi alkalmazottak részére a Munkaügyi Tanács által megállapított 150 százalékos fizetésemeléssel. Több felszólaló aggályát fejezte ki a rendezés törvényessége tárgyában, de érdemben mindenki elfogadta a 150 százalékos emelést segély formájában történő kiutalását. Iiajdu elvtárs indítványára elfogadta a közgyűlés azt is, hogy a tanács keresse meg a módját, hogy ezt a fizetésemelést a tisztviselők is megkaphassák. Dr. Tamás György helyettes polgármester ismertette a Városi Községi Éklmiszerüzem felállításához kidolgozott irányelveket. — Beszélt a nagykereskedelem és ki>- kereskedelemhez fűződő viszonyról és elítélve azt az aknamunkát, amellyel egyesek a létesítendő Éleimiszerüzernmcl tömeghangula- tot próbáltak kelteni a városvezetők ellen azzal a rágalommal, hogy az üzem meg fogja bénítani 1 a kereskedelmet s ezáltal többszáz ember kenyerét elveszti, — kijelentette, hogy az Élelmiszerüzem együtt kivan működni a nagykereskedelemmel és kiszolgálója lesz a kiskereskedelemnek mindaddig, amig a tisztes kereskedelem alapján dolgoznak. Az Élelmiszcrüzem abból a célból létesül, hogy az esetleg fennálló árkülönbségeket ne egyes magánkezek hasznájják fel spekulativ célra hanem abból a köz gyarapodjék. Fúrj bizottsági tag ama felszólalásához, hogy áz élelmiszerüzem csupán élelmiszerek vásárlásával és árusításával foglalkozzék, dr. Tamás elvtárs leszögezte, hogy ezt az álláspontot nein fogadhatja el, mert a város vezetőségét az úz érdek vezeti, hogy a dolgozók helyzetén minden vonatkozásban könnyítsen, a közszükségleti cikkek árusításával tehát nein zárhatja ki magát az Élelmiszerüzem. Mosonyi bizottsági tag tett ezután javaslatot egy községi temet, kenési üzem. dr. Simor elvtárs pedig egy községi takarékpénztár felállítása tárgyában. A törvényhatóság mindkét javaslatot tervezetbenyújtásra ajánlotta. A tárgysorozatban szereplő egyéb ügyeket, miután azt a kis- gyűlés már letárgyalta, — a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta. A faeper, (szeder) jelentősége nem jelentéktelen, mert eltekintve attól, hogy a szederfa levél a selyemhernyó tenyésztés szempontjából igen fontos, a szederfa tér. mése igen jó ízű gyümölcs és mint ilyen a falusi gyermekek kedvenc csemegéje. Nagy cukortartalma folytán cukor szűk esztendőben figyelemre méltó. A szeder ^kár mint lekvár, akár mint a szeszfőzés anyaga az idén különösen előtérbe lép, lés ezért ajánlatos hogy a falusi lakosság a ház udvaraiban, a házai előtt, valamint az utak mentén levő szederfákon levő eprét ponyvákra lerázza és vagy lekvárnak befőzve, vagy hordókban szeszfőzés céljaira összegyűjtse. A hátóságok a köztulajdonban levő fák gyümölcsének leszedése ellen akadályt nem gördítenek. Egyben közöljük, hogy Baranya vármegye Termelési Bizottsága ez utón értesíti a Községi Termelésj Bizottságokét, hogy a szederfák cpertermésének leszedésére a lakosságot hívják fel. mert ezzel jelentős értékek veszendőbe menését akadályozza meg. másrészt ezzel jelentős értékek veszendőbe menését megakadályozza, másrészt a falusi lakosság' jelentős mellékjövedelemhez jut. A bányász-intelligencia és a F. N. Vannak kisebb-nagyobb félreértések, amik felett el lehet tekinteni. Vannak ilyen, Vagy amolyen (de majdnem kivétel nélkül pártérdekből eredő) hamisítások, ferdítések és rá galmazások, amik felett egyszerű vállvonogatással el lehet siklani. Vannak elfogultságok és ostobaságok, amiket jóindulatúan lehet egyszerűen tudomásul sem venni. De vannak olyan burkolt és kevésbé burkolt támadások, amelyek felmennek a félreértések, hamisítások, rágalmazások és ostobaságok végső határán és a legélesebb állásfoglalást is indokolttá, sőt kötelezővé teszik. A ,.Független Nép" tegnapi számában hangulatkeltő kis cikk jelent meg „Hogyan él az irigyelt falu“ címen A cikk elsírja a falusi dolgozó minden jelentéktelen baját, gondját. — amelyek közül a legsúlyo sabb, hogy bár minden falusi asztalán fehér kenyér van, de ezt hitelbe szerzik meg a szegény falusiak — és felszólít mindenkit, aki irigyli a falusiak sorsát, hogy próbálja meg ő is ezt az irigyelt életet. Rendben van. Mi ugyan tudjuk, hogy nem minden falusi asztalán van fehér kenyér, még hitelbe sem, de nem tehetünk arról, hogy a „Független Nép“ számára a hitelképes fehérkenyérevönél kezdődik a falusi dolgozó. Ujgazdák, telepesek asztaláról bizony többnyire még a fekete kenyér is hiányzik és nem is az a legfőbb gondjuk, hogy a kenyerük fehér legyen, hanem az. hogy vetőmagért, igáért ne uzso- rázhassák ki őket a fehérkenyeres kulákok, meg hogy a terménybeszolgáltatásnál végre igazságos rendszert vezessenek be és ne háruljon minden teher azok vállára, akik azt legkevésbé bírják. Mi ezeket tartjuk a falusi dolgozók főproblémájának és ezeket tárták elénk azok is, akikkel pünkösdi falulátogatásaink során szót váltottunk. De ismételjük, nem ránk tartozik, ha a Független Kisgazda. Földmunkás (Munkás) és Polgári Párt hivatalos lapja a kisgazdák, földmunkások problémáit nem veszi tudomásul, hanem csak az agrárpolgárság feje fáj neki. A cikkben azonban van egy mondat, amely már egyenes támadás az épülő magyar demokrácia legderekasabb, legön. feláldozóbb építői ellen. Ezt írja a „Független Nép“: — Ha a bányászok, köszörűsök, kanászok, cigányok meg tudják tanulni a paraszt mesterséget, sokkal hamarabb megtanulhatja azt egy intelligens ember“. Vagyis először is: bányász, köszörűs, kanász, cigány — egykutya! Másodszor is: bányász, köszörűs, kanász, cigány — egyformán nem intelligens lény és talán még meglepő is, hogy fel tudnak emelkedni az észlemények arra a fokára, amit a földművelés igényel. Nem helyeseltük soha azt a gentry-szójdrást, amely a „paraszt“ szót a durvaságnak, a butaságnak, müveletlenségnek és lustaságnak kifejezésére használta fel. Tudjuk, hogy parasztnak lenni ugyanolyan mesterség, ugyanilyen szorgalmat, szaktudást igényel, mint mint mondjuk asztalosnak, lakatosnak kőművesnek lenni. Éppen ez az erkölcsi alapja annak, hogy állandóan a munkás—paraszt-szövetségért harcolunk, hogy azt meg is valósítjuk. De ugyanakkor le kell szögeznünk: hogy a bányászokat, Magyaiországnak éppen azt a munkásrétegét amely elsőnek értette meg azt, hogy a nemzet érdekeit előbre kell helyezni az egyéni érdekeknél, hogy a termelés fontosabb, mint a fehér, sőt még mint a fekete kenyér is ... a bányászokat, akik példát mutattak arra. miképpen kell öntudatos munkásnak minden terhet vállalva is csak a közért dolgozni... a bányászukat akiknek diadalmas széncsatája nélkül a malmok nem tudnák megörölnl a „Független Nép“ kedvenceinek hitel-fehérlisztét, a parasztnak nyakán rothadna minden terményé, mert nem járhatna a vasút, a gyárak nem onthatnák az elhurcolt mezőgazdasági szerszámok helyébe az ekét, ásót, kapát... szóval éppen a bányászokat egy kalap alá venni a köszörűsökkel, k«nászokkal és cigányokkal, — akik kozott azonban szerintünk szintén akad bőven olyan aki nem szolgált rá az ilyen hangra — és mint az intelligenciahiány példáját felhozni, •— nos, szerintünk EZ az intelligenciahiány legmagasabb foka. «* Megértetted „ a nemzet szükségleteit? Áldozatot hoztál azért, hogy ezt az agyontiport, agyonrabolt országot talpraállíthassuk? Rohammunkával, éjt nappallá téve dolgozol, hogy megteremthessük a jó pénzt, hogy a külföld elismerje életrevalóságunkat és jó békét szerezhessünk ennek a hazának? Látod bányász, milyen ostoba, milyen unintelligens vagy?! Talán ha feketéznél, ha fasiszta összeesküvéseket szerveznél gondosan feloldozást keresve jóelőre Kiss- Szaléznél, Lukács Pelbártnál, esetleg Piacid atyánál, ha kis karéj száraz fekte kenyered helyett fehérkenyeret ennél, ha hitelbe is, de lhetőleg szalonéval, akkor igen! Akkor intelligens, bölcs ember lennél, bányász! Akkor tetszenél a „Független Nép" cikkírójának is! Vagy inkább nem akarsz tetszeni neki? Nem csodáljuk. Hasonló a hasonlónak örül, mondja a régi jó közmondás. És, hogy nemnagy hasonló a „Független Nép ideáljaihoz, arra csak büszke lehetesz, bányász elvtársi (r. gy. i.) Ne az arannyal fizetők nyaraljanak a Balatonon Megszervezik a munhásüdiUte :é i Molnár Erik elvtárs, népjóléti miniszter részvételével a Balatoni intéző Bizotság közigazgatási értekezletet tartott Keszthelyen. D: M i h á 1 y f y Antal miniszteri tanácsos, a BIB elnöke, megnyitó be. szédében vázolta a Balaton-kör- nyék iürdőkultúrájának háborús veszteségeit. Az elhelyezési gondok mellett .tz üdülőhelyek élelmezésének kérdése is nagy probléma. A kisszámú férőhely és a drága ellátás veszedelme azzal fenyeget, hogy az idei nyáron csak azok jutnak a balatoni üdüléshez, akik könnyű szerrel meg tudják -fizetni az aranyban megszabott penzióárakat. Javasolta, hogy már az idén valósuljon meg z újjáépítésben kiváló munkások üdültetése. Több érdekes felszólalás után a népjóléti miniszter beszéde zárta be az értekezletet. A miniszter la. szögezte a munkásüdültetés intézményes megoldásának fontosságát és helyesnek találta a termelésben kitűnő eredményeket elért munkások jutalomszámba menő üdültetését. Molnár elvtárs megígérte, bogy a munkásüdiiltetés költségeinek fedezésére előterjesztést tesz a minisztertanácshoz. OLVASSA AZ „UJ DUNÁNTÚL"-! I Ú) OUKÁHIUt fi
