Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-16 / 134. szám
Hz Ui Dunántúl kezdettől az élen! Nyugut tolói n»ég behal iatszoil az agyuk dörgése a Mecsek álján, amikor a Magyar Koiumu- iikstu i'urt a demokratikus partok között is eleujarva, l'éosett lehetővé tette, hogy megjelenjen a/, első demokratikus magyar napilap, a/, Lj Dunántúl. A íVlKii' akkor is az volt a feltűnünk magyar demokratikus életben, ami mai napig is megmaradt: az újraéledő magyar elet motorja. ,V Pécsett megalakult .Nemzetig függetlenségi front egyiiegyűjtötte a magyar demokrácia erőit s a Magyar tvoniimnusta Párt, megértve, mi; tyeii fontossága van valamennyi magyar demokratikus erő egy- beiogttsámik, nem használta ki a maga számára a kezdett előnyt, hanem nagylelkűéit s i>aj tarsiasan lehetővé tette, hogy a magyar demokrácia minden pártjának közös szócsöve jöjjön létre, uz l j Dunántúi, a magyar demokrácia napilapja. Büszkén mondhatjuk el, hogy az élet ujjaiereintcsében mi jártunk elöl s mi mutattuk meg azt az irányt, amelyben a magyar népi demokráciának a fasizmus elnyomása után el keli indulnia s az. újjáéledés első hónapjaiban iiumcsak testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt, liánéin a kisgazdapárt is belátta, hogy ez a leghelyesebb iruuy. Csak természetes, hogy a fasizmus szörnyű bukása után a feltámadó magyar demokrácia ellenségei ebben az időben vagy elmenekültek vagy szörnyű elzuhanásukban legalább is elkábultak s a fasizmus erői és visszamaradt csökcvényei meg se mertek moccanni, így az. Uj Dunántúl mind- jail a kezdet napjaiban azzal a harcos demokráciával törhetett az. élre, amely harcos demokráciát mindvégig igyekezett megtartani. Alig három héttel a város felszabadítása után egy ködös decemberi délután megjelent az. Uj Dunántúl s vele együtt végre megszólalhatott a magyar nép igazi hangja, az a hang, amelyet évtizedeken keresztül elnyomtak s amelyet a nyílt fasizmus esztendejében és őrületének tombolásában a föld alá kényszerítettek. Vas Zoltán elvtársunk már december közepén Pécsett járt s a pécsi elvtársukkal együtt megszervezte a sajtót, amely a Nemzeti Függetlenségi Front lapja volt, de ez a Függetlenségi Front a maga legtisztább értelmében látla a népi demokráciát, amelyet meg kell valósítanunk. Az LJj Dunántúl megjelenésének idején ínég tombolt a fasizmus elleni háború s ezer nehézséggel kellett megku/xlenüivk, de ezeket az anyagi nehézségeket a legnagyobb erőfeszítéssel legyűrtük. Nem volt gáz — kézzel szedtük a lapot, nem volt hírszolgálat — a moszkvai és londoni rádió híreit vettük fel gyorsírással, nem volt papiros, a legnagyobb nehézségek között,. télviz idején, u frontok mögött kocsizvu, gyűjtöttük egybe azt a papírmennyiséget, amire a lapnak szüksége volt. Az újjáéledő Pécs életének egyik legnagyobb eseménye volt az Uj Dunántúl, amely két oldulán is teljes és friss hírszolgálatot adott s u kora délutáni órákban már a harcterek legfrissebb ese- rnénytft közölte. S mindig híven, mindig az igazat írta, sohasem lódított, sohasem írt „mellé“, mert erre nem volt szüksége ^uz igazságnak. S mikor a nyilas fasizmus a rágalmak özönét szórta a felszabadító Vörös Hadseregre, az UJ Dunántúl volt az, amely élő cá- lolat volt ezekre a rágalmakra. Az Uj Dunántúl röplapjait szórták le a Vörös Hadsereg hős repülői, egyházaink, közéletünk vezetőinek cikkeit, amelyek az Uj Dunántúlban megjelentek s ezzel megcáfolták u nyilasok hazugságait, ezeken a röplapokon világosítottuk fel a még nyilas és fasiszta német megszállás alatt nyögő területek lakosait arról,, hogy a háborút most már hetek vagy hónapok alatt és végleg el fogja veszíteni a Ciisi/.miis. A/ Uj Dunántúl harUJ DUNÁNTÚL cos és küzdő szerve volt a magyar demokráciának s mert harcos volt, mert igaz volt s mert az élen járt, á Magyar Kommunista Párt nyugodtan vehetett részt ebben az összefogásban. Már akkor meghirdettük a harcot a reakció és a fasizmus csö- kevényei ellen s csak önmagunkhoz, a népi magyar _ demokráciához maradtunk hívek, amikor ezt a harcot kérlelhetetlenül folytattuk s valóban n szó igazi értelmében vett propagandát folytattuk a teljes népi demokráciáért s ép ezért önmagunkért, a Kommunista Partért. Az Uj Dunántúl szerkesztői és szedői ott voltak a helyükön, amikor a német repülőgépek nem egy orvtámadást intéztek a város ellen s ott voltak a he- lyüköu, amikor 1945 márciusának elején a német fasizmus utolsó nagy erőfeszítését tette, hogy a városba betörjön. Mi tudtuk, hogy ez az előretörés nem sikerülhet, de azt is tudtuk, hogy ha átmenetileg véletlenül félig is síkéiül, akkor toll és ólombetű helyett fegyvert kell venni a kézbe, vagy meghalunk. Ez az elszántság volt az, amely fűtött bennünket s ez az elszántság akkor is megmaradt byn- initik, amikor a Vörös Hadsereg kiharcolta a győzelmei s az ország utolsó talpalatinyi földjéről is kikergette a nyilas bri- gantikat és a német tömeggyilkosokat. Mi szívesen vállaltuk a harcos napok harcos sajtókonlicióját s benne is maradtunk ebben a koalícióban mindvégig, amíg eredeti és harcos szellemét, a népi demokráciát megtartotta. A fasizmus leverése után azonban a velünk együtt működő pártok lassanként elérkezettnek látták az időt arra, hogy továbbra is a' közös demokratikus eszmék vezérlete alatt ugyan, de a saját külön lapjukban' folytassák az útjifkat. Mi zokszó nélkül vettük, tudomásul, mikor a szociáldemokraták megteremtették a maguk külön napilapját s csak egyet kívántunk tőlük: azt a kezdeti közös szellemet, amely a veszély és feltámadás idején egybekötött bennünket, a népi magyar demokrácia szellemét megőrizzék és ebből ne engedjenek. S mikor a pécsi sajtó- koalició megszűnt, pártunk is el-1 érkezettnek látta az időt, hogy az Uj Dunántúlt most már saját kezébe és saját irányításába vegye: így lett a múlt év augusztus húszadikán az Uj Dunántúl a Magyar Kommunista Párt délciunántúli területi lapjává. S most már teljes mellel állítattunk ki a leghazaíiasabb magyar párt, a Magyar Kommu- nif-'i Párt elszánt és a magyar demokratikus politikát legjobban jellemző, kezdettől fogva élen járó politikája mellett. \z Uj Dunántúl hangja most már teljesen szabaddá vált s tel jes erejével fordulhatott szembe a sunyi incghtuiyászkodásból las- snn-'assun feltápászkodó reakciós 'erőkkel. S bennünket nem befolyásolt az, hogy ezek a reakciós erők hol jelentkeztek, miiven báránybőrbe bújva igyekeztek hátulról megkerülve támadni. Ha kellett, támadtunk a katolikus egyház mögé búvó, de tulajdonképeii csak a földet és vagyont visszaszerezni óhajtó Mindszenty ellen, támadtuk a nyugatról visszasziyárgó reakciós tisztviselők és tisztek ármánykodásait, sorra lepleztük le azokat, akik a múltban minden kommunistát és magyar demokratát legszívesebben felakasztattak volna, most pedig kihasználva azt a nyomort és szakadékot, amelybe a magyar népet ők maguk juttatták, azt igyekeztek s igyekeznek'még ma is elhitetni a néppel, hogy ez a nyomor nem « fasizmus háborújának, hanem a demokráciának a következménye. De ott álltunk és ott állunk ma is az első sorban annak kimutatásában, hogy a fasizmus által rombndöntött. kifosztott, tönkretett országot, igenis ha lassan is, lm lépésről lépésre is, de mégis csak hogyan építi újjá ép az a népi demokrácia. amelyet ezek a belső bitangok nteg akartak és ma is meg akarnak rágalmazni. A magyar munkásság élen járt az Jövő vasárnap: járási nagygyűlésed Villányban, Siklóson, Mohácson és Pécsirém dón. A legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseket tárgyátia meg a M. K. P. tagsága t újjáépítésben s élen járt az ál- j dozatváilalásban s csak ennek ! Köszönhető, hogy ma már — ha í ,uég nyögjük is egyelőre az infláció szörnyűségeit — de mégis csak felépülték^ megindultak a gyárak, mégis csak két . személy vonatpár s egy gyorsvonat- pár közlekedik a főváros és Pécs között, mégis csak dolgoznak a semmiből lijjátereniteft bányák s a tárnák hősei nyomorogva is, *de elsősorban mutatunk példát arra, hogyan kell szeretni a hazát, amely most épül fel és —■ e/.t hangsúlyozzuk a mi számunkra épül fel, nent pedig a nép ellenségei számára. Az Uj Dunántúl ma is vállalja és cselekszi a. szüntelen felvilágosítás, a szüntelen rárau- tutás nagy és nehéz munkáját s végezni fogja továbbra is nap- ról-napra, a mindennapiság robotjában szinte szürkének látszó, de ép ezért ezerszer oly fontos munkáját; s ennek a munkának következtében a nép szemének kinyitását. Most, hogy pártunk megrendezi propugan* címlapjait, mi büszkélkcdés nélkül, de kommunista öntudattal mutatunk rá; ime ezt cseloked- tiik és ezt fogjuk cselekedni továbbra is, a propaganda . kiemelkedő ünnepnapjain és a mindennapi hírszolgálat szürke munkanapjain is. És tudjuk, hogy minden öntudatos kommunista olvasónk velünk érez s velünk vau ebben a munkában s ebben az öntudatában csak megerősíti őket az, hogy időnként mindannyian közösen megfeszítjük az erőnket: ezt akartuk és ezt cselcktál(tik, ezt akarjuk ma és ezt eselekedjük holnap. Ezért kérjük el vtársainkut, hogy amikor Pártunkért propagandát folytatnak, ebben mindig benne legyen legfontosabb és tiszta fegyverünk, a sajtó. A_.ir;.. i lapokban műn régen figyelmeztetés jelent meg a pécsi kereskedőkhöz és más mér- legtulajdonosokhoz, hogy akinek mérlege szabályszerűen hitelesítve nincs, az gondoskodjon, büntetés terhe mellett, mérlegének hitelesítéséről. Az érdekeltek legnagyobb része ezt a felhívást úgy fogta fel, hogy aki a mult év bon hitelesítette a mérlegét, az nyugodtan várhat a jövő esztendőig, mert a szabály az volt eddig, hogy a mérlegeket csak kétévenként kellett hitelesíteni. Kiderült azonban időközben, hogy A tömegek érdeklődése a politikai élet iránt napról-napra fokozódik. Egészen természetes jelenség ez. a inai körülmények között. Az elmúlt huszonöt év elnyomatása és politikai gyámkodása után végre lehetővé vált a dolgozóknak, hogy beleszóljanak, -őt döntő módon szóljanak bele sorsuk intézésébe, és mind többen ébrednek rá. hogy a politika immár nein úri huncutság, hanem egyenesen állampolgári köteleség. *■ Napjaink problémái különösen alkalmasak arra, hogy a széles tömegekben felébresszék a po- | I inkái érdeklődést. Ma a politikai élet középpontjában nem diplomáciai finomkodások, vagy évtizedes távlatú elgondolások állanak, hanem a mindenkinek mindennapi életébe véresen belevágó problémák. A jó pénz hiányának átkát napról-napra saját bőrén érzi mindéit dolgozó. A jó béke megteremtése nemcsak hazafias érdek, de belső rendünk megszilárdításának egyik alapit'! tétele is. A terinéiiybcszol- gáltatási rendszer helyesbítése minden gazdának Közvetlen személyes érdeke éppen úgy, mint ahogy a közhivatalok megtisztíásának gyors, erélyes és helyes irányban történő végrehajtása szintén közvetlenül érint minden adófizető polgárt. Ezek a kérdések — és ezeken .felül még igen sok más kérdés végig a/ üzleteket, és akinek a mérlegén és a mer* legsulyokon 1944-es bélyegzőt találnak beverve, azok ellen eljárás indul, sőt még a mérleget el is kobozzák. Már pedig, amint uz. a fentiekből kitűnik, ennek az eljárásnak semmi törvényes alapja nincs azokkal szemben, akik a mérleghitelesítő hivatal okmányával igazolni tudják, hogy mérlegeiket a múlt évben rendesen hitelesítették. is — azok a problémák, amelyek a tömegek fokozott politikai érdeklődését indokolttá, érthetővé teszik. És, mert a tömegek látják. hogy ezekbe a problémákba a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére közösen fellépő baloldali pártok blokkja nyúl be kellő délivel cs helyes, egészséges érzékkel, érthetővé válik az is, hogy miért fordulnak a falvak és városok felébredt tömegei fokozott érdeklődéssel a Baloldali Blokk és a Komin ti nista Párt fel é. A Kommunista Párt pedig nemcsak azirányban veti .latba minden erejét, hogy a nemzetet ülésben és az állami élet minden terén érvényre juttassa a dolgozók szempontjait a politikai és gazdasági kibon tokozás-! ban, de egyszersmin?. súlyt helyez arra is, hogy állatidé szoros kapcsolatot tartson fent saját tömegeivel, meghallgassa véleményüket, irányítást ■ adjon nekik és ha kell, irányítást kapjon tőlük. i.zérf rendezi az olyan nagygyűléseket, mint amilyen a kapos-j vári i.s volt. ahol egy egész országrész dolgozói gyűltek egybe. ezért rendezi a falusi és városi ! agitáció-napokat, amelyek révén a közvetlen személyes kapcsolatot teremti meg, illetve tágítja ki és fokozza a párt vezetőség és a mögé sorakozott, vagy vek rokonszenvező tömegek között. A falusi és városi agitáció*' napok után sem szűnik meg et a közvetlen érintkezés Párt é! nép között. Már jövő vasárnapon. huszonliarinadikán csak Baranyában ismét négy helyen) tart pártunk járási nagygyűlést Villányban és Siklóson Piro* f,ászló és Hajdú Gyula elvtár- sak. Mohácson és Pécsvaradoi pedig Farkas Mihály é Krancz, Pál elvtársak beszélil majd meg a legfontosabb kér (léseket elvtársninkkal. A többi járásokban legközelebi tartjuk meg- nagygyűléseinket. Bizonyos, hogy az említet! járásokban lévő elvtársidul ugyanolyan érdeklődéssel és lelkesedéssel vesznek majd rést! ezeken a nagygyűléseken, mi11* ahogy azt eddigi nagygyűléséül' ken is tapasztaltuk és mint affl1' 1 yen érdeklődésre a. nagvgyűli" sen szóbakerülő, mindnyájunk“} egyformán közvetlen közeire érintő kérdések azt megérdemlik. ■- —;....................... .................. *i ------------------------------------------------------------Mi a való helyzet a mérleg hitelesítések körül? Miért kell a múlt évben hitelesített mérlegeket az idén újra hitelesíteni? az idei mérleghitelesítési kö- telez.ettség mindenkire tartozik, legalább is a mérleghitelesítő hivatal így értelmezte az említett fölhívását, aminek igen érdekes oka van. Amint értesülünk, az történt ug' anis, hogy a nniHévi hitelesítéseknél nem az 1943-ös bélyegzőt használták, hanem az 1944-est és ennek oka állítólag az, hogy a mértékhitelesítő hivatalnál^ tavaly nem állt módjában új bélyegzőt készíttetni. Az érdekeltek ezzel szemben hivatkoznak arra, hogy ez a körülmény semmi esetre sem indokolja, hogy azoknak, akik tavaly hitelesítettek, az idén újból végig kelljen nábii a hitelesítéssel járó tortúrát és költségeskedést, mert hiszen a rnérleghitelcsitö hivatni által a multévben kiállított és a hitelesítés megtörténtét igazoló okmány elég bizonyíték lehet arra, hogy a múlt évben eleget tettek kötelezettségüknek. mégha a mérlegekbe bevert bélyegző az előző évi dátumot tünteti is fel. így nem jogosult azokat, akik így tavaly eleget tettek kötelezettségüknek, az idén újból hitelesítésre kényszeríteni .Aki tudja, hogy ez a hiíolestíési eljárás mennyi ve- sződseggel cs költséggel jár. az megérti, hogy az érdekeltek joggal tiltakoznak a saját hibáinkon kívül Történő újabb zaklatás ellen. Mert amint értesülünk. ez a /akkuás abban áll. liegt ellenőrző közegek járják Nyugatos tisztek, nyugalmazott reakciós jegyzők kezében van a magyar főid sorsa Baranyában Sok a panasz a Bárány avárme-Ti epet játszott. Megemlítjük m# gyei Földbirtokrendezö Tanács működésével kapcsolatban és valljuk meg elöljáróban, hogy e panaszok sok tekintetben jogosultak. Pedig a Földbirtokrendezö Tanács rendesen dolgozik, a baj inkább a tanács mellé beosztott hivatalnokokban van. Ezek ugyagis eddigi működésük folytán mindennek nevezhetők, csak demokratikus gon dolkozásúaknak nem. Mert nézzük csak meg közelebbről, kik azok, akikre a maesi-Ycyar föld sorsat itt Baranyában rábízták. íme dr. B o d a Géza a löldbirtokrendezö tanács elnökének egyik jobbkeze: dr. P a k u t s Jenő törvényszéki bíró, akit teljesen törvényellenesen 1945-ben távollétcben igazoltak, míg ö ma. ga ezalatt Nyugaton üdült. A nyugatos tiszteket képviseli dr. Hertelendy, Németországból nemrégiben hazatért katonatiszt és itt találjuk Molnár Káz- mér szélsőjobboldali beállítottságú ny. századost, aki egészen ka. szárnyaszellemet honosított meg a hivatalban. Ma is megköveteli, hogy a felek százados úrnak szólítsák és hírére jellemző, hogy egy volt csendŐT, amikor meglátta a hivatalban, összecsapta a kezét és felkiáltott: — Hát már ez is jó demokrata’ De ott van a százados úr fia is, ill mint diák minden jobboldali diái,megmozdulásban vezető szeez úri demokraták sorában & A úrik Jánosi, szintén a törvénV' széktől, aki onnan magával hoztJ o ló goromba reakciós szelleme1 És nem lenne teljes a beszám° lónk, ha megfeledkeznénk a nVu^ galmazott jegyző arakról, aki' abból a reakciós jegyzői karba származnak akik szolgalelkűen k*' szolgálták a huszonötéves tasü must és akiknek a demokrách arra jó, hogy dupla fizetést -h1'7 zanak. így nem csodálható, hogy ‘ löldigénylők logcsikorgatva emF qetik a földbirtokrendező tanácsi hogy fejkendős asszonyok, kérg®1 kezű emberek jönnek panasz*' hozzánk, hogy egy konkrét P*' (iát mondjunk, mi nincs elintéz'’1 egy szegény berkesdi özvegy867 szony háziuénylése, mert a nyjj galmazott jegyző és a jelenleg jegyző úr' kimondották, hogy 1 erünk, nem sürgős. , Hát nem, mi igenis azt álütjj1, hogy sürgősen rendezzék a birtokrendező tanács házatájátföld OLVASD és TERJESZD az ÚJ DUNÁNTÚL*
