Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-16 / 134. szám
I>U4$ e$ys*üt{dek! y ^ r r UJ DUNRNIUL Mo; a z ÚJ DUNÁNTÚL napi« I Miül mm iiniu | WEí I ■ Ül. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM. Ára: 10.000 mill, pengő PÉCS, 1946 JÚNIUS 16. VASÁRNAP Ä Duna önrendelkezési joga A Duna, — (mint általában a vizi közlekedési utak, a Dardanellák. Szuez, ®tb. — kérdése kétségtelenül egyike a világ-újjárendezés legkényesebb problémáinak. Ahogy mondani szokták, amolyan neurotikus, idegesítő pontja ez a világpolitikának, amely évszázadok éta már nem egy nemzetközi konfliktusnak, sőt háborúnak hátterét szolgáltatta és amelynek megoldása még ma sem Ikerült tető alá. A világkereskedelem legfontosabb csomópontjai ezek a vízi közlekedési utak és Így a kapitalista termelési alapokon álló államoknak, — különösen pedig az imperialista fejlődés fokán — komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy ezeket a csomópontokat szilárdan a kezükben tartsák. Nem túlzás, ha ezt állítjuk, hogy' a régi Karthágónak és Rómának világhatalma épben olyan »szorosan összefüggött a tengeri közlekedési utak uralmával, ‘mint ahogy a középkorban ugyanez tette vezető hatalommá Spanyolországot, Angliát pedig Foktőid, a középtengeri bázisok és Szuez birtoka emelte elsőrendű vl- lághalatommá. De ami igaz a tengeri közlekedési utakra, ugyanaz áll a belvíziekre is. Hogy a cári Oroszország, nemzetiségi és gazdasági sokrétűsége dacára nem ''üllőit darabokra évszázadokon át, «lkán nun csekély szerepe volt «ruiak, hogy a Volga, a Don Onyeszter kereskedelmi utal egybekötötték a hatalmas birodalmat Hogy Európa második legnagyobb folyama, a Duna mentén nem tudott hasonlóképpen egységes állam kialakulni, annak felso- rolhalatlanul sak oka van, amelyek közül talán nem is a legjelentősebb a mellette lakó népek különbözősége úgy nemzetiségi szempontokból, mint a gazdasági fejlődés tokának szempontjából. Talán ha a dunai nemzetek közölt akadt, volna egy, amely huzamosabb békét tudott volna biztosítani a Duna medencében, ahelyett, hogy egymással állandóan vetélkedő kisnépek partjait öntözte volna a Feketeerdőből elindult folyam, úgy ma Közéj»európa, de egész Európa politikai földrajza is másképen festene. A történelem azonban ilyen népet nem produkált a Duna vidékén. És így ez a folyam, amelynek hivatása lett Volna egységes egészbe tömöríteni Középenrópa népeit, mint ahogy önnek a tél kontinensnek folyólt önmagába egyesíti, állandó viszályok oka és szemlélője lett. Most, a békeszerződések előtt *z a probléma ismét előtérbe ke- TÜJt és ádáz viták forrásává válL A vitatkozó felek mindegyike meg- ogyezik abban, hogy a Duna-prob- léma megoldása csak az lehet, hogy végre valóban összekötőka- hoccsá válljék a partjain lakó népek között, az ellentétek csupán 9 megoldás módja körül mutatkoznak. De ez a „csupán" sorsdöntő fontosságú, mert ettől függ, hogy 4 kitűzött cél valóban elérhető-e, vagy sem. Legutóbb jelentések számoltak he arról, hogy Byrnes amerikai külügyminiszter a Duna nemzetközivé létele mellett foglalt állást és N’agy Ferenc miniszterelnök is e Megoldás hívének vallotta magát. Ugyanakkor a Pravda kifejtette, hogy a Duna-probléma kizárólag a öunai államok ügye és abba kill hatalomnak beleszólása nem lehet. Míg tehát Byrnes a Dunajnem- lOköziségét, vagyis nemzetközi ellenőrzését kívánja, a Szovjet hi- Vi>tatos orgánuma a Duna, liogv úgy mondjuk: önrendelkezési joga mellett tör lándzsát. Hogy melyik út helyes, az alig ha leltet kétséges. Mert mit jelent a nemzetközi ellenőrzés? Nem kevesebbet, minthogy a Duna mellett lakó kisnépek legiontosabh És akkor, amikor a Szovjetúnió eleve lemond minden ellenőrzési és beleszólási jogról a Dunával kapcsolatosan, — pedig ha valaki, ö méltán jogot formálhatna erre, hiszen a Dunát teljes egészében az ő hadai szabadították tel! — a többi nagyhatalomnak sein lehet erkölcsi alapja, hogy ezt a jogot magának fenttartsa. Hogy európai fontosságú yiziútról yan szó? Ezt senki sem tagadja. De Szuez, vagy Panama sem kevésbé fontos nemzetközi viziutak, miért nem kívánják hál a nagyhatalmak ezeknek nemzetközi ellenőrzését is? A gazdasági élet törvényei szerint a dunai kereskedelem útja természetszerűleg megszabja majd azt, hogy ez ,a kereskedelem merre irányuljon. Ennek természetes ki alakulásába kívülről, hatalmi szó-i val beleszólni, hogy úgy mondjuk a Duna folyásának irányát megváltoztatni kívánni, eredményre nem vezethet, csak a nyugodt folyást zavaró hullámokat, vagy gyilkos örvényeket támaszthat. A dunai népek jövőjüket nem egy, vagy több nagyhatalom játékszereként képzelik cl. A demokrácia és az egymás közötti megértés alapjaira helyezkedve garanciát látnak arra, hogy végre nem egy- másközötti viszályok, hanem a kölcsönös, egyre szorosabbra fűzőJövő héten Londonban tárgyal a magyar kormányküldöttség Az amerikai sajtó eütéti az Erdély kérdésében hozott párisi döntést Londonba utazik, hogy tárgyaljon brit kormánnyal Magyarország békecéljairól és gazdasági kérdéseiről. Newyorkból jelentik: A A newyorki rádió magyar adásában közölte, hogy a hétfői, vagy keddi magyarnyelvű közvetítés keretében Nagy Ferenc minisztereinek nyilatkozni fog washingtoni látogatásáról. Nagy Ferenc minisz. terelnök pénteken a békeszerződés kérdéseit, a magyar kisebbségek Túfsiép, de valóság: Washingtonból jelenti a Reuter: Nagy Ferenc miniszterei _______ _ _______ nők kijelentette, hogy a magyar kereskedelmi ügyeibe állandó be- kormányküldöttség^ jövő héten leszólást nyernek a távoli nagy hatalmak és beleszólási, ellenőrzési jogukat hatalmi túlsúlyukkal támasztva alá állandó ellenőrzés alatt, szervezett gazdasági függő ségben tarthatják a közvetlenül ér dekeit kisnépeket. Hogy ez nem' csak megalázó, de veszélyes hely zet is a dunai államok számára, az kétségtelen, de ezen »túl a kisnépek szabadságáról és egyenjogúságáról szóló dekrétumokkal és magának a demokráciának alapelveivel is ellenkezik. „A dunai államoknak a nemdunai államok nem írhatják elő a rendezés módját!” — jelenti ki a Pravda és ez ugyanolyan egyszerű szocialista igazság, ugyanúgy a lenini-sztálini egyszeregyből kö vetkezik, mintha azt mondanánk, hogy: a munkásosztálynak nem írhatja elő a tőkésosztály, hogy mire törekedjék.-A dunai államok éppen egv dunainak alig nevez belő nagyhatalomtól, Németországtól való függőségüknek köszönhetik, hogy abba a tragikus helyzet, be kerültek, hogy a győztes nem- dunai hatalmak belátásától függ mi lesz gazdasági ütőerüknek, a Dunának sorsa. Nem engedhetik me.g tehát újabb öngyilkos vészé, lyek felidézése nélkül, hogy ismét beleszólásit kapjon a Duna ügyeibe akár egy, akár több nem-dunai nagyhatalom. helyzetét és a nyugatra hurcolt magyar javak visszaadásának ügyét tárgyalta meg az amerikai államférfiakkal. Újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy nincs szó amerikai kölcsön kérdésről, csupán az UNRA segítségéről tárgyalnak. A Newyork Times a magyar államférfiak látogatásával kapcsolato- san ezt írja: Magyarország elvárhatja, hogy az Egyesült Államok Magyarország iránti rokonszenvének kézzelfogható anyagi jelét fogja adni. A Washingtoni Post üdvözölve a magyar állam férfiakat így ír: A magyar államférfiak biztosak lehetnek afelől, hogy az Egyesült Államok mély rokonszenwel kísérik Magyarország erőfeszítéseit. A lap szerint a külügyminiszterek értekezletének az a döntése, amely Erdélyt teljes egészében Romániának ítéli, megsértette az Atlanti Car tat. A lap hangsúlyozza az Egyesült Államok azon óhaját, hogy Magyarország lehetőséget kapjon a teljes szabadságra, szuverénitása és függetlensége elérésének érdekében. Szombaton a piacon sikerült maximálni az árakat Szombaton korán reggel figyelmeztettek: menjünk ki a hetipiacra, mert ,olyat látunk, ami mostanában, még nem fordult eiő. lementek az árak és piaci biztosok ellenőrzik az árusokat. Sirxyp. ntáuanózttij '-,t dolognak, hogy mennyiben vált valósággá, amit a NB .és a szakszervezet elhatároztak, hogyan sikerült lenyomni a dolgozók zsebének színvonalára a csillagokat súroló árakat. Amikor körülnéztünk, nem láttunk semmit, illetve minden kosár körül oly ’hatalmas csődület volt, mintha legalábbis ingyen mérték volna ,a portékát. — Nekem is mérjen egy kilót, ide is adjon egy kilót... nekem is adjon már, mert egy félórája itt állok. . . röpködtek a szavak. Kíváncsian közelebbfurakodunk kosarakon és hátizsákokon keresztül, hősiesen állva a nem éppen barátságos megjegyzéseket, amelyek nevelésünket bírálják. Ujkrumplit és zöldbabot mért egy nénike hatalmas zsákból amelynek már csak az alján csellengett néhány kilór#'való áru. Hitetlen- kedve érdeklődtünk az ár után és megnyugvással hallottuk, hogy úgy x bab, mint a krumpli „csak“ 60 milliárd, szemben az előző *f napok 100 milliárdos rekordjával. Elindultunk mi is a választék nyomában. Egy aránylag nyűgöd, tabb standnál az egyik kofa pénzszámlálás közben átszól szomszéd kolléganőjének: — Igaz, hogy maximálták, de azért ém már megkerestem mára a magamét. Pedig a zöldborsót nekem is 50 miliiárdért kellett odaadnom! Szívderítő jelenet zajlott le a szomszéd standnál. Vércseorrú bácsi mérte a krumplit 75 mii- liárdért1. Egyszerre csak ott termett valahonnan az egyik piaci Nyugodt lélekkel jelentették ki, hogy ha beleszólnak az árszabásukba, máskor nem hozzák ki a piacra, honem elviszik házakhoz, vagy vajat csinálnak icblőle, s iákkor sírhat a Város a tej után. — Hosszú idő telt el, mire a hatalmas kavarodásból, amit az olcsóság okozott, kt tudtunk keveredni és elindulhattunk visszafelé. Kát munkásiasszony baktatott előttünk teli kosarakkal és vidé man beszélgettek. —Látja, ma egy egész hétre való zöldségfélét tudtam vásárolni annyiért, ami máskor egy főzésre is alig lett volna elég. Hála Istennek, a,z ármaximálás megsegített, most egy hétig nem lesz olyan sok gondom ilyesmire. Megérkezett a« UNRRA küldemény Szombaton befutott Pécsre az UNRRA már jelzett küldeménye, amely kizárólag halkonzervet tartalmaz .A szállítmányt hatósági úton osztják szét az arra jogosultak között. hangja — mondta évtizedekkel ezelőtt a magyarság nagy vátesze és mi már tudjuk, hogy ugyanez a Vágnak, a Diánának is. Oe, hogy ©z a sok azonos hang végül is egyetlen harmóniába ol- varhasáon, ahhoz az kell, hogy többé ne akarja .zavarni az orkesz- tert se Rajna, se Szajna, de Them se, Hudson, Mlssisipi, vagy Jang- csekiang se a maga távoli szólamaival. (r. gy. U dö baráti kapcsolatok Irányát mu- uivtt va tatja majd számukra a hatalmas biztos es azonnal fel-elossere von folyam. „Dunának, Oltnak egy a ta, — hogy meri ennyiért adni, amikor 60-ra van maximálva. — és ott állt, amíg a megszeppent árus rendes áron széfmérte a- krumplit. De volt olyan is, akin nem fogott a szép szó. továbbra is drágábban árult. Nem kerülhette el a sorsát. Rövid idő mun-lvu rendőr kisérte cl. Hiába méltatlankodott, nem segített rajta semmi szó. Csak a tejesasszonyoknál nem mentek semmire a maximálással. Károlyi Mihály a magyar értékek visszaadásáért Budapestről jelentik: Károlyi Mihály pénteken délután a a magyar rádióban angol és magyar nyelven rádiókérelmet intézett a szövetséges nyugati hatalmakhoz. A magyar stabilizáció egyik legfontosabb előfeltétele --- mondotta Károlyi Mihály —, hogy visz. szakapjuk a németek által nyugatra hurcolt javainkat. Ha ez az egy kérés nem találna orvoslásra, a ziláltság állapota állandósulna nemcsak Magyarország, de az európai béke szempontjából is. Minél tovább hever a sok magyar érték odakint, annál kevesebb lesz belőle. Károlyi végül annak a meggyőződésének adott .kifejezést, hogy a nyugati nagyhatalmak megértéssel fogadják a magyar kérést A külügyminiszterek megérkeztek Párisba keleteurópai államok és a Duna-probléma a tanácskozások napirendjén Pár is t>oi jelentik: Bevár, Byrnes és Molotov külügyminiszterek kíséretükéi együtt meqérke/ lék Párisba. A négy külügyminiszter szombaton délután tartja első ülését. A párisi rádió szerint az értekezlet főbb vitás kérdései a következőik: az olasz békeszerzö. dós módosítása, az olasz jóvátétel! kötelezettség megállapítása, a közép- és keleteurópai államok meg- állásának módosításai, a dunai hajózás kérdése, végül a német kérdés. Párisi megfigyelők a különféle nehézségeik ellenére is reménykedve tekintenek a tanácskozások elé. Több jel arra vall, hogy a mostani tanácskozások kedvezőbb eredményekkel fognak, járni mint az előbbiek. Fő drelorm az angol megszállási alatti Ausztriában A megszállók maguk veszik kezelésbe a kisajátított ffö deket Becsből jelentik a MTI: Az angol megszállási övezetben gyors földreformot hajtanak végre. Az angol csapatok helyi parancsnoka kijelentette, hogy 500 hektáron felül levő földbirtokot a megszálló hatóságok maguk veszik -kezelésire s ezzel a föld terülnének mintegy harmad részét elvonják a magángazdálkodástól. Ez az intézkedés még nem jelent végleges földreformot. Erről majd később történik döntés.
