Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-16 / 134. szám
Böröcz Vendelt, a szenfSődad járás kisgazdapárti titkárát letartóztatták a demokrácia védelméről szóló törvény alapján Mi történi a Kisgazdapárt pünkösdvasárnap! nagygyűlésén Csány- ostrón —Az egyik gyanúsított éelakasztotih magát Csányoszró a szentlőrinci járás egyik csendes, békés kis faluja, ahol eddig az emberek nyugodtan éltek és közösen dolgoztak. Különösen a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete járt elől a pártok közti együttműködés terén és talán ennek köszönhető, hogy a békét eddig itt semmi sem zavarta meg a Nemzeti Függetlenségi Front pártjai között. Igv volt az pünkösd vasárnapjáig amikor a Független Kisgazda Párt este 9 órára párttájékoztatót hirdetett. A pártok közötti békére jellemző, hogy azon szép számban megjelentek a MKP és ia NPP tagjai is. A gyűlés első szónoka Böröcz míg Fcsenyi László ellen megindult a rendőrségi eljárás. Horgas István felett a földi igazságszolgáltatás már nem tud Ítélkezni, mert a büntetéstől való félelmében lakásán felakasztotta magát. mire tettét észrevették, már meghalt. / Ez történt 1940 pünkösd ünnepén Csányoszrón ahol a demokráciát a kommunista párti- tagok úgy értelmezik, hogy traktorral felszántják a kisgazdapártiak föld- g jét is,' inig a Börőc-íéle kisgaz-1 dák' a koalíció szent jegyében baltás merényletre uszítják tagjaikat. Q bányászsás a mecsiHí idaiöiizemeh liOszaRstöriüiiioia és gyermeidiiiié vaié nmm®. (üuüüí MAKIM GORKIJ Maxim Gorkij nevét a világ mindéin zugában ismerik, és mégis ez az író, aki a népből jött, soha nem szakadt el az orosz néptől, viszotnt nemzetiségre való tekintet nélkül magáénak vallja őt az egész munkásság. — Halálának 10. évfordulója alkalmából a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság irodalmi emlékestet rendez folyó hó 19-én, szerdán este V*8 órai kezdettel hivatalos helyiségében (Széchenyi-tér 16. I.). A műsoron szerepel de Loviaguin Sándor, az Egyetem Orosz Intézetének igazgatója Gorkij tanulmányával, Váradi Gyöngyi és Szigeti Pál színművészek Gorkij művekkel, valamint Halász Kálmán és Bán János zongoraművészek. A fenti irodalmi ünnepségekkel egyidejűleg nagy kulturális eseménynek ígérkezik a Társaság olvasótermének megnyitása. 20 darab helyi és fővárosi papi- és hetilap, valamint folyóiratok, irodalmi és tudományos szemlék állnak itt a Társaság tagjainak rendelkezésére, akik eddig joggal nélkülözték a mai gazdasági helyzetben megoldhatatlan problémát jelentő politikai és tudományos sajtó tájékozódását. --- A magyar nyelvű sajtótermékeken kívül, orosz nyelvű napilapok és folyóiratok is olvashatók. — Ezen hézagpótló kulturális intézmény működésének megindulása elé minden oldalról nagy várakozással tekintenek, annál is inkább, mert a Társaság a jövőben azt minél teljesebbé óhajtja bel- és külföldi vonat kozásban fejleszteni. — Az irodalmi ünnepség során az olvasóterem megnyitásával akpesolatos beszédet Tolnai József polgár- mester elv,társ mondja. A kettős ünnepség a Társaság részéről méltó megemlékezés lesz arról a Gorkijról, aki több volt, mint író. --- K. Belinszki írja róla a következőket: I Vendel, a szentlőrinci járás kisgazdapárti titkára volt, aki egészen furcsa hangon kezdett beszélni. A legdurvább és legélesebb kifejezésekkel szidalmazta a felszabadító szovjet haderőt, a Kommunista Párt tagjait, akiket szerinte baltával kellene kiverni a faluból, de szidalmazta a jelenlegi magyar demokráciát is, amely szerinte nem igazi demokrácia. Később szószerint a következőket mondotta: Felelőssegem teljes tudatában kijelentem, hogy a háború kitöréséért Sztálin és Hitler a felelős. Sajnálom azt a sok megtévesztett magyar embert, aki magyarságát megtagadva idegen eszmékért lelkesedve piros rongvdarab és idegen csillag után fújt. Utána Ecscnvi László kisgazdapárti vezetőségi tag szólalt fel, aki beszédében az új pénzzel foglalkozva, merész fordulattal az inflációért a szovjet -haderőt okolta és kijelentette, hogy az új értékálló pénzt a kommunisták, ha ezerszer is megfeszülnek, soha nem fogják megvalósítani. Erre már az eddig némán hallgató kommunista és parasztpárti tag dk is izgatottan közbeszóltak és követelték a helybeli rendőrség kiküldötteitől, hogy a két izgató szónokot tartóztassák le. Horgas István kisgazdapárti tag pedig „ordítozva — hogy, ha. az élete is rámegy, minden kommunistát kiirt a faluból, torkonragadta Császár Ferenc eh társunkat, valószínűleg így akarva meghálálni, hogy Császár is ingyen résztvett a kisgazda- pártiak földjének felszántásában és azt a földre teperte. Az 'általános verekedést Pártunk ottani vezetői akadályozták meg akik kijelentették, hogy az ügyet nem bicskával kell elintézni, hanem az a magyar rendőrség hatáskörébe tartozik. Baltás kisgazda a panasz bálon Pünkösd hétfőjén a Nemzeti Parasztpárt táncmulatságot rendezett, amelyen többizben kialudt a villany. A rendőrség rosszat sejtve két embert a biztosíték mellé ültetett, hogy meg-' figyeljék, ki akarja megzavarni ártatlan mulatságukat. Néhánv perc múlva észrevették, hogy Horgas István "egyik kezében baltát szorongatva egy idegen drótot akar rádobni a vezetékre, hogy igy teljes zárlatot idézzen elő. Lefegyverezték és átadták. a jelenlévő rendőrségnek, amely a baltát elvéve tőle, szabadonen- gedte. Másnap Kovács János rendőr- főhadnagy,, w szentlőrinci járási rendőrség politikai osztályának vezetője kiszállt Csányoszróba és ott a lefolytatott bizonyítás után Böröcz Vendelt a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat alapján előzetes letartóztatásba helyezte. fT] ÚJ DUNÁNTÚL Az utóbbi napokban, különösen a Mecsekben lezajlott renőr- ségi razzia nyomán ia mécse si üdülőüzemek ismét az érdeklődés előterébe kerültek. Különösen az újjáépítésben áldozatos munkájukkal élenjáró dolgozók, mint a bányászok, .sérelmezik, hogy anr.g ők - nélkülözések között dolgoznak, addig közvetlenül a bányák tőszomszédságában olyan luxus- üzemek állnak fent amelyek szociálisnak éppen nem mondható célokat szolgálnak. A bányászszakszervezet választmánya legutóbb foglalkozott is ezzel a kérdéssel és egy memorandumot juttatott el Tolnai József polgármester elvtárshoz amelyben a Üdülőnek és Napsugárnak tüdőbetegszanatóriummá, illeve gyer- - meknyamlóvá való átalakítását követeli. A memorandum szószerint a következőket tartalmazza: Polgármester Ur! A pécsi medence szénbányászainak szabadszakszervezeti nagy választmánya 1946 június 13-án Pécsujhegyen ülést tartott, amelynek határozata értelmében az ösz- munkásság nevében a következők végrehajtását követeljük: „Az újságokból nap-nap után értesül a dolgozó bányászság és a város összmunkássága, hogy a Mecsekben lévő Üdülő-szállóban és ^Napsugár panzióban a feketézők és- valutaüzérek tömegei ütőt- tek tanyát. Az aranyakat és valu-i fákat a rendőrség ugyan elszedte, de mindezideig nem látjuk, hogy a dolgozót vérét szívó naplopók- r.ak valami bajuk történt volna. Ezért ezt tovább tűrni a pécsi szénmedence 5000 bányásza és szervezett munkása, mert az ilyen tények idézik elő a széntermelésben bekövetkező visszaeséseket és munkakedv vesztést. Ha kell a munkásság hajlandó ez ügy érdekében demonstrációt is rendezni, ha ez ügy nem valósul meg a dolgozók javára. Követeljük mindkét luxusszálió azonnali bezárását. Az üdülőszállót a tüdőbetegek javára átalakítani és ott azokat gyógykezeltetni, mert ez az ügy állandóan csak papíron szerepelt eddig, kérünk megvalósító tényeket is ez ügyben. A Napsugár-üdülőt adják oda a csenevész gyermekek nya- raltatási céljaira“. Kérünk fenti határozatunkra azonnali elintézést. Hisszük, hogy Polgármester úr, mint régi szervezett munkás jogosnak fogja találni a bányászság ez ügyben tett minden követelését és kérését. Pécs, 1946 június 14. Vajda s. k. bányásztukéi-. Horváth s. k. szabads/siaäzervezctck központi elnöke. Dolezál s. k. központi üzemi bizottság. Tolnai polgármester: A fenné Vő szerződést nem Kzünteíhtfiih meg Tekintettel arra, hogy az Üdülő a város tulajdonát képezi és tudomásunk szerint a város költségvetésében jelentős bevételi tételként szerepel, kérdést intéztünk Tolnai József polgármester elvtársihoz, hogy milyen álláspontot foglal el a bányászok memorandumával, illetve az Üdülő és Napsugár azonnali bezárásával és szociális célokra való átalakításával kapcsolatban. Tolnai József kérdéseinkre a következő felvilágosítást adta: A legutóbbi rendőrségi intézkedés kapcsán felháborodással értesültem ennak a razziának az eredményéről, amely két pécsi szállóban különféle szabálytalanságokat észlelt. Az Üdülő-száljót, amely a város közönségének tula jdonát képezi, nagy áldozatok árán igyekeztünk üzembe helyezni, hogy az egyéb vonalon történt bevételi kiesésünket pótolhassuk. A szállodát ,a korábbi városvezetőség által megkötött és jelenleg is fenálló szerződéses jogviszony alapján beszüntetni nem áll módomban, mert ebből tetemes anyagi kár származnék a város közönségére, de cgyéb- •ként is a bérleti időtartam lejárta után messzemenő terveink vannak, semmiképpen sem fogjuk luxusszállónak fenntartani, hanem az a célunk, hogy az elfáradt dolgozó emberek, főleg a pécsvidéki bányamunkások használhassák pihenőhelyül elfogadható áron. — Intézkedtem, hógy a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartsák állandóan nemcsak a szóbanforgó két szállodát, hanem valamennyit, hogy közellátási vonalon senki részére se tehessenek kivételt. Közérdekű munkára veszik igénybe azokat a földtulajdonosokat és gazdasági munkásokat, akik nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségűknek A vármegyei gazdasági felügyelőség nyomatékosan figyelmezteti azon gazdasági üzemek tulajdonosait, illetve felelős vezetői', amelyekben a terület nagyságára való tekintet nélkül földművelés, állattenyésztés, erdeőgazdáikodás, kert gyümölcsös vagy szőlőgazdálkodás folyik, hogy a 4920/1946 U. M. számú rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének tegyen eleget az alábbi sorrend szerint a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, Gazdasági Munkaközvetítő Irodájában (pécsiek Pécs, Majláth utca 7 szám alatt): jiini. 17-én A—K vezetéknevüek, , 18-án F—K ,, ,, 21-én R—Z és egyéb „ 22-én indokoltan megkésett bejelentők jelentkezése. Jelentkezni tartoznak összeírás végett és munkavállalás előtt a .hivatásos és alkalmi mezőgazda- sági munkavállalók is a fenti sorrend szerint és napokon, akár munkában vanrtak, viagy akár csak még a jövőben akarnak munkát vállalni. Aki a jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget a rendelet 8. §-u szerint 15 napig terjedhető elzárással büntethető kihágást követ el és a 140.500/1946 F. M. számú rendelet 4. §-a (a) pontja szerint közérdekű munkára Wp-M kirendeltetni. „Megtestesítője az orosz népnek, amely a *ni korunkban oíyan sok jelentős győzelmet aratott: felépítette az új szocialista államot megsemmisítette a hitleriznrust s ezzel megmentette a civilizációt. Nem azok közé az írók közé tartozott, akik az életen kívül állva írják le az életet, mint „tárgyilagos megfigyelők". Számára az irodalom a küzdelem eleme volt, az élet, a/ ész és a szív fegyvere. Gorkij „emberimádó” volt Szószerint idézhetnek írásainak akárhány oldalát, amelyeken Gorkij az emberi méltóságot énekli meg, az emberét, aki munkájával, értelmével magához méltó életet tud teremeteni a földtekén. „Ember — ez büszkén hangzik” — mondja az Éjjeli menedékhely egyik hőse. £s éppen, mert Gorkij tisztelte az embert, tisztelte nemi és társadalmi megkülönböztetés nélkül, éppen mert nagy humanista voll, esküdi ellensége volt a nyárspol- aáriságnak, mindannak, ami az ember színvonalát lesüllyeszti, ami elkülöníti a többiektől és ami arra kényszeríti, hogy erejét a tulajdon nemtelen hajszolásában használja el. Amikor a történelem porondján megjelent a fasizmus, Gorkij — másként ez nem is lehetett —1 egyik leghatározottabb és legkövetkezetesebb ellenfele lett. Valóban prófétainak hat ma az a cikke, amelyet a hilleri demagógia legsötétebb éveiben írt. 1933-ban Gorkij így írt: Látjuk, hogy a dolgozó nép millióit tehetségtelen kalandorok vezetik. Az Ember nagy poétája, a jónak, munkának, kultúrának dicsőítője, Szovjet hazájának nagy szerelmese is volt. Azl mondta hogy bár irtózik a háborútól, elsőnek fog katonaként bevonulni, ha majd népének hazája becsületét és függetlenségét Ikell megvédeni. „Ha az elenség nem adja meg magát — megsemmisítjük" — mondta Gorkij. Es ezek a szavak a “Vörös Hadsereg jelszavává létek a hitlerista Németország ellen vívoti háborúban. A fasizmusról szólva Gorkij újra, meg újra hangoztatta, hogy „ezt az ellenfelet könyö- let és kímélet nélkül ki kell irtani”. Volt idő, amikor a németek egyik kedvelt olvasmánya Gorkij kitűnő regénye, az „Anya" volt, amelynek tárgya a cári Oroszország forradalmi mozgalma, az ember megújhodása és kibontakozása a jogtalansággal, reakcióval, elnyomással vívott nehéz küzdelemben. A hitleristák, akik következetesen megsemmisítettek mindent, ami az emberi haladást jelenti, tudták mit lesznek, ami kor hatalomrajutásuk után örök szégyenüket jelentő máglyáikon el akarták égetni az „Anva"-t és Gorkij egyéb müveit. De reméljük, hogy a hitiereknek és göhbel eknek nem sikerült elfelejteni a németekkel magát Gorkijt, mert Gorkij maga az élet, Gorkij az emherszeretet, a hit és remény, hogy az ember — mindenek ellenére — felépíti magának a munka, haladás, demokrácia világát. Gondoskodás az aratási és cséplési idény munkaerő- biztosításáról /áiosí munkások, iparosok és szellemi foglalkozásúak is jelentkezzenek aralási és cséplési munkákra A baranyamegyci Gazdasági—kához a munkaközvetítést Pécsett Felügyelőség megbeszélést folytatott dr. Kertész Endre főispánnal ■x mezőgazdasági munkaerőhiány kérdéséről, amely különösen most, az aratási és cséplési idény elején mutatkozik. Érnek a hiánynak az enyhítése érdekében oly. értelmű megállapodás történt, hogy ezekbe a munkálatokba az u. n. szabad munkaerők is bekapcsoltassanak. így elsősorban figyelembe jöhetnének olyan iparosmesterek, akik munkanélkül varnak azonkívül munkanélküli munkások, úgyszintén - szabadságon lévő köztisztviselők, altisztek, pedagógusok és mások. Ezeknek a mezőgazdasági és különösen az aratási és cséplési munkálatokba való bekapcsolódása azzal az előnnyel is járna, hogy < munkájuk ellenében termény- járBndósághoz jutva, magukat önellátókká tehetnék és ilymódon biztosíthatnák egész évi kenyeres lisztszükségletüket. A megye főispánja megígérte, hogy aratási és cséplési szabadságot adna mindazoknak a tisztviselőknek és altiszteknek akik erre igényt tartanak és részi óhajtanak venni az aratási és cséplési munkában. A Gazdasági Felügyelőség figyelmezteti úgy az érdekelt munkáltató gazdákat, mint a munka- vállalókat, hogy a gazdasági műna FÉKOSz-nak a Majláth-utca 7 szám alatt lévő munkaközvetítője intézi, ezért mindkét érdekeltségnek ott kell jelentkezni munka erő, illetőleg munkaalkalom közvetítése végett. Vidékeken az ottani gazdasági munkaközvetítők vehetők igénybe és vidékről csak akkor forduljanak az érdekeltek a pécsi munkaközvetítőhöz, ha a vidéki köizvetitok neirn tudnák igényüket kielégiteni. A munkaközvetítésnél az érdé kelteknek természetesen be kell jelenteni, hogy mennyi és milyen munkaerőre volna szükségük pl. kaszás marokszedő stb. De a mukaválialónak is be kell jelenteniük, hogy milyen munkára vállalkoznak. Lehet jelentkezni cukorrépa kapálás és gyomlálási munkára is, ez utóbbiaknál gyermek munka erők is szóba jöhetnek. A cukorrépa-munkában résztvenni akarókat most figyelemeztetik, hogy munkájuk ellenében bizonyos cu kor juttatásban részesülhetnek. A Gazdasági Felügyelőség figyelmezteti a cséplőgéptulajdonosokat, hogy 100.800/1946 sz. rendelet értelmében munkaerőszük- ségletiiket csakis a FEKÖSz munkaközvetítője után igényelhetik, természetesen a munkafeltételeknek a rendeletben foglaltak szerinti szigorú betartása mellett.
