Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-02 / 28. szám
A pécsi és baranyai Nemzeti Bizottság disz ülésen ünnepelte a harmadik magyar köztársaság megalakulását Pécs vórosa mindig hfiséges volt a demokratikus elvekhez és a köztársasági gondolathoz Pécs Táros és Baranya várme gye Nemzeti Bizottsága pénteken délután négy órai kezdettel a Nemzeti Színházban díszülést tartott, hogy a magyar köztársaság megalakulását méltóképpen •megünnepelje. A díszülésen ott iá'tuk Pécs város és Baranya vármegye közigazgatásának, a pécsi társadalmi egyesületeknek, intézményeknek, a demokratikus pártoknak képviselőit, megjelent az Ellenőrző Bizottság pécsi képviselője Ocskány ezredes, a városparancsnokság részéről Ve- tütnjev őrnagy, a h. várospa ' rancsnok. Az ünnepi díszülés lefolyása m iden tekintetben méltó volt a magyar köztársaság megszületésének nagy történelmi pillanataihoz. A színpad fölött hatalmas betűkkel állott a felírás: „Éljen a magyar köztársasági' Mikor a Függöny felgördült, a szemközt lévő díszletről Kossuth Lajos, az első magyar köztár saság kormányzóelnökének képe tekintett alá az ünneplő tömegre, amely állva, megbatottau hallgatta a Himnusz felzűgé akkordjait. A díszülést az elnöklő Fischer Gyula szavai nyitották meg. A díszülés megnyitása és a megjelentek üdvözlése után hangsúlyozta, hogy minden magyar szírből spontán fakadó érzületnek tesz eleget a Nemzeti Bizottság akkor, amidőn a magyar köztársaságról szóló törvény, a nemzet sorsfordulatának e fontai alapkövének kihirdetése alkalmából ezt a díszülést egybehívta. A Nemzeti Bizottság megállapítja. hogy a köztársasági államforma fundamentális biztosítékot nyújt, hogy az a győzelem, t mellyel a Vörös Hadsereg és a szövetséges seregek győzelme nekünk a szabadságot és a demokrácia győzelmét nvujtotta, nem fog elsikkadni és azt meg is fogjuk őrizni. Ez az ítítamforma biztosíték arra, hogy a* ország tényleg a magyar nép országa lesz és az a felfogás, amely szerint az Isten egyformának teremtett minden embert, uemcsnk üres frázis marad, hanem élő tartalommal is telítődik. A nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó szavak ntán Baranya vármegye törvényhatósága nevében Keserű János alispán mondott ünnepi beszédet. Hangozta! la. bogy a köztársaság törvénybe iktatásával a magyar nép közel 650 esztendős problémája nyert végleges megoldást és február elseje azt jelenti, hogy a magyar nemzet az e®- i'f y szabadságjogok magasztos méjéuek jegyében a szabad izetek sorába lép. Beszéde további részében Kossuth Lajos 1848 július 11-én a megajánlást vitában elmondott :, i i r y szónoklatának bevezető it idézte s alkalmazta a mai re, majd' hálás kegyelettel emlékezett meg azokról a hősökről, akik a magyar szabadságharcokban «sert az eszméért életüket és vérükét adták s idézte Kossuthnak a kápolnai csatatéren elhangzott magasztos imáját. Kossuth Lajos figyel- incytetó és kérő szavai ma i<T érvényekesek. A magyar nép ma súlvos időket él, de nekünk ma is dolgoznunk és termelnünk kell, ha éhezünk is, akkor is, hn belülről fáj valami. 'lem szabad kívülről segítséget várnunk, nekünk önmagunknak, saját erőnkből kel? lalpraállnunk és segíteni önmagunkon. UJ DtfNAftTUK. ( Beszédét ismét Kossuthnak történelmi- szavaival fejezte be, _ 'melyek szerint a nemzetnek ‘ szembe kell szállnia a nehézségekkel s akkor a pokol kapni sem vesznek erőt rajta. Tamás György h. polgármester elvtárs Pécs város törvényhatósága nevében mondott ezután ünnepi beszédet. A távollevő polgármester nevében is üdvözölte a dísziilést és lelkes szavakkal köszöntötte a megalakult magyar köztársaságot és annak első elnökét Tildy Zoltánt. A magyar köztársaság most harmadszor alakult meg, kétszer el kellett buknia Visszapillantást vetett azokra a külső okokra, amelyek miatt a köztársaságnak kétszer el kellett vesztenie a harcot. 1849-ben a zsarnokság legnagyobb erői fogtak össze a magyar köztársaság ellen, az orosz cár, a zsarnokság legpregnánsabb képviselője a Habsburgok segítségére sietett és így tudták csak legyőzni a magyar demokráciát. 1919-ben a fehérlovas Horthy Miklós a demokrácia ellenségeivel fogott össze és megint csak kívülről hozott segítséggel buktatta meg a magyar nép szabadságharcának gyümölcsét a köztársaságot. Ma, * harmadik magyar köztársaság megaiakutásakjor merőben más a helyzet. Ma a világ seabad- sdgsizeTető nemzetei összefognak a reakció ellen és együttes erővel sikerű ft legyőzni iök a magyar nép legtvagyizbb eHemscgét a reakciót s ma nem lehet már meg a reakciónak az a reménye, hogy még egyszer kívülről hozzon segítséget a demokratikus eszmék és a magyar köztársaság megdöntésére. Tamás György evtárs arról a szerepéről beszélt amely Pécs város demokratikus társadalmának kijutott a múltban a demofcráciá; ért folytatott harcban. Mirföií Kossuth Lajos nyolcvartö^ödtk életévét ünenpelte. Pécs vútos tár sad alma pártkiflönbsé? nélkül üdvözölte, mire Kossuth levelei Intézett Pécs városához és ebben a levélben köszönte meg a feléje áradó hűséget és szere te te* Pécs városa ezt a levelet a mai napig fi'Tudósam megőrizte és Tamás György a levélnek egy ma is megszívlelendő mondatát olvasta 1 fel, amely ránk nézve is szimbó- I IiJcus erejű. Kossuth Lajos leve-" lében azt irta, hogy az út és eszköz megválasztásában lehet közöttünk eltérés, de a célban nem lehet « i ni demokratikus pártjaink részére is memento s memento egyben a magyar köztársaság minden pártja részére is. Pécs városa még kétszer nyilvánította hűségét és ragaszkodását a saabadságeszmékhez és demokráciához, amidőn a Habsburg uralom idején szembefeszülve a hatalommal egyszer képviselőjévé, egyszer pedig díszpolgárává vá- teszstotta Kossuth Lajost. Mikor pedig a második köztánsaságna/k a reaikíió kívülről jött támadásával szembún csatát keltett vesztenie, akkor is hűséges maradt a köz- társasági eszmékhez és Pécsett éveikig urálik»dott m a gondolat. A kosmi tbi jelszó a Nemzeti Bizottság részére is jelkép az összefogásra és az együttműködésre. Magyarországon ma mindenki egyet akar: a demokráciát és magyar köztársaságot! Tamás György ezután hangoztatta. hogy a demokratikus magyar köztársaságot a nép akarata hoeta Mtre és »bban csak a nép akarata érvénycw'flhet. Magygr- ormáfem am utóbbi négyszáz évben idegen királyok a Habsburgok uralkodtak, akik a nép akaratát semmibe vették. A köztársaság kikiáltásával egy- uttal ezt is kiáltjuk: Soha többé Habsburgokat! (Hatalmas éljenzés és taps!) A szónok végi.H Tildy Zoltán köztársasági elnök személvével foglalkozott n rámutatott arra, hogy Tildy a legnehezebb Időkben az akkor illegalitásban élő kommunistákkal. később a szociáldemokratákkal Is összefogva alkotta meg a Függetlenségi Frontot. Tildy Zoltán mindenképpen megérdemelte. hogy ő legyen a köztársaság elnöke. Beszédét a m«- pyar köztársaság elnökének Tildy Zoltánnak éltetésével fejezte be. A diszülés közönsége lelke« tapssal és éljenzéssel válaszolt a beszédre. Fischer Gyula ezután a Nemzeti Bizottság nevében indítványt terjesztett elő, amelv szerint táviratilag üdvözöljék a máit var köztársaság e’nökét Tildy Zoltánt. A disz-rvülés az indítványt nagy lelccsedéwel elfogtadta A méltóságteljes dtsuülés a Szózat hangjaival ért véget. A harmadik magyar köztársaság Veres Péter vasárnap előadást tart Pécsett Veres Péter, a kiváló író, az Országos Földhirtokren^lező Tanács elnöke e hét végén Pécsre érkezik s vasárnap délután 9 órakor a Parasztegyetem, valamint a Szabad Művelődés rendezésében a városháza közgyűlési termében előadást tart. Veres Péter, akinek harcos egyénisége és bátor ^ kiállású magyarsága már a letűnt rendszerben is mindenkor megmntatkozolt, nem ismeretlen Pécs város közönsége előtt, hiszen több alkalommal volt szerencséje a közönségnek előadásait hallva. Ót megismerni. Érthető tehát az a nagy érdeklődé», ami Veres Péter érkezésének hírére előadása iránt a nagyközönség körében máris megnyilvánult. A belépés az előadásra díjta lan. ArfelhaJtás — hivatalból Furcsa és el ffond o!ko»ta*é jeleneteiknek voltak tanúi tepnup azok, akik a péaeo» vánéTobv akartak. A délelőtti órákba« a falusiak Mi e«er pengőért árulták a tejfel literjét. Fgyszerre csak megjelent a piaci biztos és megkérdezte az árusítókat, hogy mennyiért adják a tejfölt, dk maguk is órájának találták *z árat ás »est merlek többet, mint 3.9 ezer pengős árat je ten teái Mire a piacbizto* iájuk ripákodott: — Hogy werik maguk 35 ezerért adni a tejfölt »mikor ezerre am naw«<M Természetesen ettől * tóí a tejföl ára frf «»erre emelkedett, a ptaetúztos .jóvoltából. Mindeneseire oágondolkoatató, hogy a harfthiáji közegek azok, aki az amúgy I» nehéz élefwi- srer Helynetet még jobban meg ntauwntik, Weték teten fellépésükkel. Még a piacbiztosoknak la illene tudnia. hogy a maximálja ár a legfelsőbb árhatárt jelenti, amelynél oleaóbhan árusítani lehet, ő csák annak ellenőrzésére hivatott, hogy drágábban ne áruljon senki a maximális árnál. A magyar nép történelmének páratlan jelentőségű sorsfordulójához értünk. A mai napon iktatta alkotmányba a demokra tikus választásokon megválasztott népképviselet a magyar köz- iársaságról szóló törvényt. A magyar nép 400 esztendőn ke- resztlti a legjobb magyar hazafiak, .Wesselényi, Bocskai, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és a többiek vezetése alatt miHiószámr;. küzdött a néptől idegen néme! uralkodók elnyomása ellen. A királyság intézménye elvesztette a magyar nép előtt azt a fenségét, amelyet a magyar nép nagy királya Szt. István, Mátyás és Szt. László emléke és nagy tettei alapoztak meg. Petőfi Sándor mar 1846-ban kimondta: „Nincs többé szeretett királyt" Áz új államformát méltán nevezik a „harmadik magyar köztársaságnak"; népünk történelme folyamán immár harmadszor alkotjuk meg a köztársaságot, mint a népszabadság tetétemé- nxe*ét. Az 1848-as szabadságharc és vele együtt a köztársaság bukáséról a reakciós történelem célzatosan hamis ‘Beállításban emlékezik meg és a bukás okait csupán külső erőviszonyoknak, a cári zsarnokságnak és az osztrák. abszolutizmusnak tulajdonítja. A valóságban a bukás egyik legfőbb oka a középnemesség által szűk osztályszem- pontokból egyre halogatott jobbágy felszabadító« vott, asm mi- njtt a jobbágyok nagy tömege nem állt testestől Telkestől a forradalom mellé. Amikor Kossuth deklarálta a jobbágyfelszabadítást, hatalmas tönjfigek áltak a néphadseregbe, azonban ekkor már késő volt. A nemzeti ségi kérdésben is sok hibát kö vettek el, amit száműzetésében Kossuth a dunai konfederációról írt híres könyvében maga is be ismer A nemzetiségek a magyarok ellenséges magatartásában igazolva látták az akkor is jól működő német propaganda állításait, amelyek a magyarok ■r/lávgvűlöleteről szóltak. Pedig a lengyelek — köztük a hősies Bem tábornok — példája mutatta, hogy helyes állásfoglalással sikerük volna az összes elnyomott népeket a_ szabadság- harc oldalára állítani. Az osztály viszony ok akkoriban igei' fejletlenek voltak. Nem volt még kifejlődött ipari munkásság, a jobbágyság csalódott, a középnemesseg, valamint a polgárság ingadozó magatartást tanúsított, a főnemesség és főpap 'ág pedig nyíltan az osztrákok; kai tartott. Igen nagy politikai hiba volt, hogy, amikor a bécsi munkások és polgárok kitűzték a szabadságharc zászlaját, a magyar csapatok nem siettek a fenyegetett bécsiek segítségére c« hagyták, hogy Huvnau felvonultassa csapatait és leverve először a bécsi forradalmat, teljes erejével a magyarok ellen forduljon. Pedig ha sikerül megteremteni a kapcsolatot Bécs-r esel, ki tudja nem változott vol- :ia-e meg az események menete. Mind eme hibák mellet a 48- ts köztársaság óriási szolgálatot tett népünknek. Európa ekkor mái csendes volt, kihunytak forradalmai, csuk a magyar szabadságharc lángja lobogott és csodálatot ébresztett a kis magyar nép iránt az egész világ szabad népeiben és példát matatott további századokra Nagyobb hamisítást ritkán produkált a reakció, mint az 1918, 1919-es eseményekről, melyeket a magyar történelem szégyenfoltjaként igyekezett beállítani. falójában az 1918-ban kitört „őszirózsás forradnlom" é« a második magyar kőztársa- *>ág végetvetett a szörnyű Tiébo- rúuak. megszüntette a HahsKur- wk gyűlöletes uralmát és biztosította a sajtó, gyülekezési és szólásszabadságot, valamint a földreformot. A Tanácsköztársaság még több ■»zabndságjogot vívott ki. A tanácsokba titkosan választott« képviselőit a magyar nép, a nagyüzemeket államosították, a nagybirtokokul a nép tutajdooába adták- A reakció hazugságaival szembe®, amety • Tanácsköztársaságot hazafiatlan- nak igyekszik beálítani, elég rámutatni a magyar Yörösbad- sereg ragyogó fegyvertényeire. A második magyar köztársaság bukását elsősorban a kedvezőtlen nemzetközi helyzet okozta; az ántáruthutuimak fegyveresen ’éptek fel az elszigetelt magyar forradalom ellen. Hibás volt a tüldbirtokpolífika, amely nesa osztotta szót a nagybirtokot. A harmadik magyar köztársaság egész más körülmények között született, mint elődei. Mellette áll a békeszerető nemzetek •iagy barátja a Szovjet Köztársaságok Szövetsége, olyan demokratikus államok veszik körül, mint Tito Jugoszláviája é» Groza Romániája, a fasizmus az egész világon megsemmisült és az összes nemzetek balfelé tolódnak. Belül itt a hatalmas munkásosztály, amely a Magyar Kommunista Párt vezetése alatt a leghívebb őrzője a demokráciának, vele szövetségben áll a Szociáldemokrata Párt. A földreform a munkásság szövetségesévé tette a falu dolgozóinak nagy részét és a haladó értelmiség is belátta, hogy méltó helyét csak a demokrácia igazi harcosai között találja meg. A magyar demokrácia, a köztársaság megdönthetetlen és kiállja az évszázadok vasszorítását. A dolgozóknak azonban nem mindegy, miféle köztársaság lesz az az államforma, melyet a magyar nép most alkot magának. Mi kommunisták népi köztársaságot, magyar talajból fakadó magyar demokráciát akarunk. Népi demokráciát, amelybe« nem uralkodik korlátlanul a fékevesztett finánctőke és roooo- polkapitaiizmus. Olyan demokráciát, amelyben a magyar népnek döntő pozíciói vannak az államapparátusban és amely nemcsak dekrétumokkal, hanem a valóságban is biztosítja a dolgozó néptömegek alapvető jogait. A weimari német demokráciát gyengesége, a mnnkásegység hiánya és belső erőtlensége vitte a szakadék szélére és sodorta a fasizmus ölébe. A wei- mari példának intő jelként kell lebegnie szemünk előtt. Ezért rni kommunisták szilárd alapokon nyugvó köztársaságot, erős demokráciát akarunk, amely kíméletlenül leszámol a nép ellenségeivel, a fasiszta háborús bűnösökkel és a gazdasági élet vámszedőivel. A magyar nép több mint 40<> éves harcára tesz pontot a na* születő magyar köztársaság. Kívánjuk, hogy a köztársaság erő* és szilárd támasza legyen a magyar népnek azokkal szemben, akik csorbítani akarják jogait. Hisszük, hogy z.ászlaja alatt Delünk a szabadság, a fellendülés és a békés bokiog fejlődésnek olyan korszakába ér, amely eddig ismeretlen volt a sokat szén; védett magyar nép előtt. Petőfi szavaival ujjongva kiáltiní1 .Élje«, éljen a Köztársasági“ Pajzs IstvánAmfnisztertacácshezzá- i árait a külügyminiszter prágai átázásához Létrehozzák a kWársaiéí elnök hivatalát Budapestről jelenti a MTI: ^ kormány tarjai oMWörtökön «*«•' után Tildy Zoltán miniszterein«* elnöklőiével minisztertanács«* tartottak, amelyen Balogh fstva* dr. miniszterelnökségi állata*"' kár a köztársasági elnök s*u«“' ra elnöki hivatal létcsíb'sci tett .előterjesztést. A ini«’'rtrf' tanács boz/.ájnrült ahhoz. sn®-_ Gyöngyösi János killttfv»'"^ ter a közeli manókban Prágái utazik a szlovákiai magvní*** ügyében tárgyalások folrtatáyc re. A minisztertanács <*ínTT folyó ügyeket tárgyalt ts a k®“* «ti órákban árt várta
