Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-02 / 28. szám

éstítuigiü P <? I.ljJI, SEOrÉM^rEa jp Aflnry írén, itvor Pál, fUjoőy Gábor. E Kfedd-czerca, február 5-6. T***' kéxndk kflsdcioMi Tfén>«»^on»á<lb«n JOES SihlTH Robert Yottog. Marsba finnt. ÜMáíiwk; Jtétk3in«p 4, 6 érakor vMéi-öuoepnap 2* 4, 6 órakor 7W5H g^fjew je wwyfws">gff»*« SfombntM-híUUg. hbná< 24. Rndyvd KiplínjJ hír«* lagtoy* : GUNGA DIN Cary Grant, Dongja® Fairbe«*«* Yletor Mac Letffeo. K««íd szerda., febraár 5-6. Xda re Á^jajr kén. Jávor Pj , Itoiu» <^V. igénye PÁT Rajna? Gábor EMatfaokt kttkSmap 4, « órakor _______aaanr-űnntpnap Z 4, 6 ólakor T n i a t_■♦ ki--1- < J « -« P» ip rn iitBm uuutuM om ««■ Joe Smith Bobért TortnÉ. Mm** Boot. Kedd —nfa. ktm*c 54. GÜNGfl DXN Cary Great. Deltáé Frábrak., Victor tUe Ioátea. IIMiaak: bMMnwe K i______ má t-ÖBaepiup 2, < 6 ánleer szem mmm mm emiars Mm m tfsii msm mm a pécsi mm m a iüaszi mmm megiaKiasa hm üOiOnbSzHHi az III az ileitiM? Dr. Erast Jenő egyetemi tanár elvtárs előadása Pártánk tudományos előadássorozatában A napisajtó részletesen foglal­kozón a* elmúlt napokban 8 bá D' >munkások sztrájkjával kapcsolatban azokkal az okok­kal, amelyek magát a sztrájk- mozgalmat kirobbantották. Lát­tuk, hogy a búj nemcsak az volt, bogy a munkások legmilinnáll- aabb ellátása sem volt biztosítva, hanem még a keservesen, éhezve megszolgált pénzbeli járandósá­gukat sem kapták meg rendsze- zesen és idejében, hanem csak akkor amikor a kézhez kapott C inz á sárié értékét már el vesz­tté. Az illetékes körök most már aztán belátták, hogy benem- váltott Ígéretekkel mégsem lebet többezer, igen fontos termeié munkát végué munkást kielégí­teni. Most megvan minden re­mény rá, hogy az Ígéreteket maja tettek fogják követni. Ennek komoly megvalósulása tételezhető fel annak az ankétnek • tárgyalásaiból, amelyet pénte. ken délelőtt tartottak meg a pé­csi főtspáni hivatalban. Ezen az ankéten rész tvett a közellátási minisztérium képviseletében Szó. bek államtitkár elv társ ja. Ott voltak ezenkivtll az összes köz- e)Itásási szervek vezetői, a két főispán, a bányászok szakszer­vezetének üzemi bizottságának, valamint a pécsi szabadszakszer- vazetnek és a MKP-nak a kép­viselői Tudvalevő, hogy dr. Miinnich Ferenc főispán elvtárs a lefolyt bányáazmozgalom után szigora vizsgálatot rendelt el annak ki­derítésére. bogy n hányászság hj&nvos ellátásáért kiket terhel a feleKbség A mer. megtarott ankéton újólag nyomatékosan meri’lt fel annak követelése, hogy ect -> vraegáieto * legszigorúb­ban lefolytassák. Az ankét ered­ményeképpen konkrét intézkedé­sek történték arra oonatkozólag, hogy a bdnydszságot a jövőben nem ígéretekkel igyekezzenek majd főltartant, hanem w ellá­tásuk céljára telt raktárak állja­nak rendelkezésre. A hényász- :,taaksz«rre?ct és « s/nbadszak- 'szervezetek képviselői nyomaté­kosan felhívták mindazokat s tényezőket és személyeket, akik- *e a bányás zsáír ellátásának gondra van bízva, hogy munká­jukat az eddigi mederben nem folytathatják. Szobek Államtitkár elvtárs ugyancsak nyomatékosan felszólí­totta agy a közigazgatás, mint a kSzetlátas jelenvolt minden hő­segét. hogy legyenek tevékeny harcosai az if jó magyar demo­kráciának, Hogv tevőleges mun­kával szolgálják az újjáépítési, nem pedig csendes reakcióval igyekezzenek azt hátráltatni. A/ ankét behatóan megvitatta « l)úu yószság ellátásának kérdé­sét. A bányászt ágnak, a gyerme­keknek és betegeknek, valamint a kórházaknak tejjel és tejter­mékkel való ellátása érdekében » vonatkozó kormányrendelet alapj.in a város főispánja, mint közellátási korjiánvbiztos elren­delte, h<tgy a rtidéki tejtermelők a tejet és tejterméket a jövőben csak tejiparosoknak adhatják el. Ezért a jövőben tilos a vasutakon tejet szállítani, valamint tejet és tejterméket a városi piacon é® házaknál árusítani. Ez az intéz­kedés azt a oéít szolgálja, hogy a téli hónapokban takarmány- hiány stb. folytán a tejtermelés terén mutatkozó kiesés eJlenstt- lyozásaképpen a báuyászság. gyermekek, betegek és kórházak tejellátását fel lehessen javítani. Ä2 ankét természetesen beha­tóan foglalkozott ezenkívül a há- nyászság egyéb élelmi szelekkel alapi való fokozottabb ellátásának kér-4 több désével is. Erre nézve a közellá­tási minisztérium a legmesz- szebbmenő intézkedéseket máris megtette, ezen intézkedéseknek konkrét formában való ísmerte­t-réére azonban ezúton még nincs módunkban kitérni, dr ezekre legközelebb naég visszatérünk. Szobek államtitkár elvtárs nyomatékosan felhívta még úgy a bányászság, mint a lakosság többi rétegeit is a konyhakerté­szet, zöldségfélék termelésének fokozott felkarolására, az illeté­kes hatóságokat pedig arra, hogy az n. n. bolgárkertek megműve­lését minden eszközzel segíts»* elő. hogy azok ezidén te parla­gon ne maradjanak. Szó volt még a csirkéikéitrtési akciónak széle» alapon való megszervezéséről és hasonló intézkedés magté­teléről. amelyek a közellátás megjavítását. a* élehmcikkek szaporítását lesznek hivatva ál­talában elősegíteni. (m. j) „Legyetek példamutatók a magyar nép soraiban“ Ünnepélyes keretek közéit zárolt a MKP. pártiskolájának tanfolyama Csütörtökön tartotta a Magyai Kommunista Párt pécsi pdrtíáko- Iája ünnepélyes keretek között záró ünnepélyét. Az ünnepségen megjelent többek között Vitut- nyev őrnagy, helyettes várospa­rancsnok elvtárs Is, aki rövid előadást tartott a mostani vá­lasztásokról a Szovjetunióban. Ismertette ii demokratikus vá­lasztójogot amely minden 18 éven Felüli .szovjetpolgárnak le­Tánctasulís msgsnűlon Fennern@ Városháx-u. 2. Tel; 30-65. hetővc teszi, hogv titkosan vá­lassza a szovjetek képviselőit. As előadás után számosán kérdé­seket adtak fel a Szovjetunió társadalmát és a választást érin­tő kérdésekről, amire az előadó kimerítően válaszolt. A* ünnepélyt Farkai ,Sándor elvtárs nyitotta meg. Beszédének elején megemlékezelI ni iskola kiváló eredményeiről a tanulás és a közösségi élet terén ér. meleg bocsát vett a hallgatóiktól, akik most kimennek az életi,p, hogy a gvakrrrlati arankában ériébe.- sítsék a tanultakat. A következő felszólaló dr. Münnieb Ferenc elvtárs. Pécs város főispánja volt, aki bevezelőill idézte lenin szavait: ..Forradalmi elmélet nél­kül nincs forradalmi gyakorlat sem" és rámutatott a partoktafé* óriási jelentőségére a munkás­mozgalomban. Éhben a műhely ben kova «tolódnak azok a párt- rnnnkások — mondotta — akik­től függ a magyar népi demo krach» további sorsa. Azonban az itt elsajátított ludas ne befe­jezés 'egyen, hanem kiinduló­pontja a további Fejlődésnek a/ elmélet és gyakorlat terén. A lelkes tapssal kísért beszél) után Ilku Pál elvtárs, az iskola vezetője köszönetét mondott a hallgatóknak a Magyar Kommu­nista Párt és nz iskola vezetősé­gének nevében. Vázolta azokat & nehézségek ct. amelyekkel meg kellett küzdeni és amelyeket kö­zös erővel végül legyűrlek. Az itt felszínre kerüli értékes eat beranyag bizonyítéka pátiunk 'raialmas felemelkedésének és mm őslégi fejlődésének Az iskola h"!'trafóira fáradságos és sp?é I- kő* munka vér az életben, ami» uii vartól van kitartással kell vég ehajinni. mint a dcgnag\ iblt történelmi jelentőségű tetteket. Legyetek példamutatók és önfel­áldozók a magyar nép soraiban, legyetek szívósak és Kitartóak a munkában és a harcban és le­gyetek mindig hűek a magyar nép, a Magyar Kommunista Párt es annak vezére Rákosi elv tár» iránt — fejezte be mély hatású beszédét ükn elvtárs és sok si­kert kívánt a további munkához. A hallgatók nevében egy elv- társ köszönetéi mondott az iskola vezetőségének azért a szeretet ért, amellyel velük foglalkoztak. Ez­után a pártiskola knltűrgárdája adott elő szavalatokat, dal- ét »za valókórusokat, valamint vi­dám jeleneteket; mindannyi bi­zonyítéka volt az iskola magas kulturális sr-inrron©Iának. A W- kcs ünnepély az In lorn arirovak* efcnektésével végződött. <h HRItntágWKtWUH flHMMK egyik leyserebh és I« hasznosabb kuhúrirrtázménye a Terméozvtba rátok Tűrtem Egyeeotetie, melynek pécsi ooportj» m htei fenmngban táncostóiyt render. E* a táncestéi v a régebbi érvek fényes turiatablk. járnák a mai viszonyok!*« v'.kal- roazfcodii leazérmazottis- A m»|u- woJcott pompás vidám hauguut ment te meglesz — biztosi (vik eme a turteták rgésznéíjes kedélye csupán a kifNső»égeW>ől fog Má­nyozni egy és más: a nők nil»*- költeményei, falán a férfiak *zo- kisoe eetélyi öltüziéácte é» a büffé te saacrényehbeo kín-álja a* ehető ós ihsrtió lókból. A hiányok, a* alig elmúlt világégés kiivretíbezménye, méh- e^ujsz+itottia felesíeijeinket. De másik köve *krc zm é n véb e-i meghozta a sznbidsógot, a tólek felszabadulását szofgni meskötött- ségchől és most korlátok nélkül toíjcsii'he* a féí®k tornnénzctes vá gya: vigadni. Vhfadni még megal­kuvások árán, »gyes külső kellé­kekre!' nélkülözve in. A je termek ismert tsiáwai körepe-tt kivi« n*V tehft a pécsi Irtinész«:!bará­tok te néárírv vMámi órát töten 1 Többszáz főnyi hallgatóság je­lenlétében tartotta meg dr. Emst Jenő egyetemi tanár elv társunk pártunknak a haladás szeRenaében megindított tudományos előadás- .sorozatának második előadását a Kuhurházbau csütörtökön dél­után. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a vitát, vájjon különbö­zik-e az élő az élettelentől? —> esek történeti prespektivában te­kinthetjük át teljes egészében. A cégi. naivabb gondolkodás célt és értelmet tulajdonított az egész természetben abban a hitben, hogy a föld a minden »ég közép­pontja és a legfontosabb az elő világ, annak csúcsán az amber, akinek kedvéért világit a nap, hold, stb. Miután Kopernikus, Galilei, Kepler, Hnvgbenes. Nevr- km rohama győzelemre vitte a természettudományt, a misztknz- mus visszavonult az egész szer­vetlen világról az élők területére és most már csak azt vitatta, hogy az életet nem kormányoz- sák okszerűen ható matematikai­lag meghatározott erők, hanem elvileg egészen más hatások ér­vényesülnek. amelyek célszerűen működnek. Ezt a célszerű hatást életerőnek, „vis vitálisnak" ne ▼azték, az egész felfogást ritaliz- imtsnak, a Felfogás hirdetőit vl- tn listáknak. Egyik fontos inna volt a vi­tai izmosnak az, hogy az élőlé­nyekben lejátszódó vegyi folya­matokat az életerő hozza létre- és így elvileg különböznek a szer- vetlen vegyi jelenségektől. Ez a felfogás alaptalan és logikailag sem állt meg, hiszen például ak­kor a szervezetben a keményítő égéséből származó „szerre*" viz elviteg különböznék a forrásból megivott „szervetlen" viztőL Mi­vel pedig a víz vizelettel ürül ki, a vizelet két különböző, de még nem különböztethető részből áll­na. Ezt az egész ké halálra döfte Wöhler feile (828-bau. amikor laboratórium­ban állított elő szerves vegyüle- tet, amelyet pedig csak eleterŐ tudna létrehozni a vitalisták szerint. Miután kiderült, bogy a kémiai folyamatok névén nem lehet elvi különbséget tenni az élő és élet­telen között, rámutatott az elő­adó, hogy ugyancsak nem talál­ható meg az életprincípium a mozgásban, az állati élet leg­szembetűnőbb tulajdonságában som. Kőkeményre fagyasztott bé­kán nem észlelhető egyetlen élet- jelenség sem, de óvatosan fel- melegitve ujm feléledhet. Ha nem. akkor is még mozgásra bír. haljak az élettelen béka izmait elektromos árammal. De magát az izmot eldarálhatjuk, kiáztat- baljuk belőle legfontosabb al­kotórészét: a fehérjét, ebből ko- csonyaszerij fonalat húzhatunk, «kikor ez. a fonal is — amely mát láztoTOu nem él — még össze­húzódásra bírható megfelelő be­avatkozással. Tehát a mozgásje­üt'pisr s V'tepT1 lánc rtíéMjkön, ese’wr szeretettel vár­rák a vendegeiket. lenségek névén sem tudjuk tetei- tárolni az élőt az élettelentől. De a kőkeményre fagyaeítetr béka, amely semmi életjeiena^gte sem mutat, — egyszerű melegí­tésre élő lesz. A spórák és mag vak evekig elélhetnek az éld minden jele nélkül, de nedvesség és meleg njra életre hozza őket. Ezeknek tehát olyan berendezé­sük van, hogy egyszerű beavat­kozásra életre kelhetnek. Ez a berendezkedés, ez a szer kezet jellemző rájuk és csak élő lény képes létrehozni ilven szer­kezeteket Szóval az életerőn «V ez lenne a képessége és az élő életre alkalmas szerkezetével kü­lönböznék elvileg az élettelentől. Nagyjában ez a felfogás nyilvá­nul meg századnak vitaliste iro­dalmában is. Azonban ez a fel­fogás is nagy csapást szenvedett Stanley felfedezésével, aki ki­mutatta, hogy a veszett kutya veszettségét, vagy. a dobánv-mo- zaik betegségét okozó vivo* egyetlen fwiérjexnolekiiláb'.» ifi Szóval ott van valami, shf - a bacillusoknál jóval kisebb szaporodik és betegséget ókor dr szerkezete nincs, sőt egyetlen me lek»!a az egész. Már pedig épp«* előbb láttuk, bogy a molekulái képződésben niincs szerepe ni életerőnek, nines különbség a szervetlen és szerves mntekuk között. Erről a vírusról már ser ki sem tadja megmondani, bog-' élő-e, vagy élettelen? Tehát az egész kérdés hogv tudniillik különbözik-e az élő a élettelentől, amely annyi rít/ÍT adott okot, oda egyszerti^ödöt- hogy 1. tudunk-e labors tör íun ban fehérjét csinálni? 2. tnduid e olyan molekulát előálUtar amely zzaporodík? A vitalizmm* tehát nem teazo^a sem a logika sem az eredmény. Ha perlte V4 ség állana fenn az rrént. hoc melyik álláspontnak hígyjtin1 akkor egy prtba egyszerű«» í döntené a kérdést: tegyük kőt ! ességévé mindkét tábornál hogy vonja le állásfoglalásán.' végső konzekvenciáját A tud- mányos haladás lrlvei ranodjanv le mindarról, amivel a míszt eizmtw szolgál. A vHálLríik pe­dig szigorúan tartózkodjál»«' attól, hogy használják és élre' zék a véleményük, sőt támadása;V ellenére fejlődő tudomány ere.< ményert: a közlekedési eszkőM? ket, a telefont, rádiót, győgysze, reket sebészetet, világítást stb és éljenek, boldoguljanak a ti­zenhatodik század kultórálh n'! vóján, amelyet vitápikksl szc- retnének meg rögzíteni. Társuk, melyik fél állja? Dr. Ernft Jenő elvtársijuk eü adását számos hozzászól»? V; vette, melyek közöl maea* ??;■'’ - vonalon nyugvó vitája rcv-ra kü­lönösen ki kell emelnünk d Nagy Ferenc theológini tani hozzászólását. A hozzászólások ra az előadó részletes tirgvda, gossággal válaszolt s a mindvég»; igen érdekes 'és tndománvo« vita a késő esti órákban ért véget. Üzenetek érkeztek Pécsre a Szovjetben lévé hadifoglyoktól A Magyar Hadifogoly Híradói Teréznet Pécsre. Hornéit» Gyű Irt szerkesztőségébe válaszok ér- zászlós, Horváth GynlánénsA föl az alábbiaknak: Maycrhofter Gyujánénak Pécsre Szekvrr Károlynak Pécsre fiától Sándor­tól, Szekeres Jánosnak Drava­(> vnla zászlós. Szekere? jinodu vl Drávacsepelre fia. Pettkó fánoe sepol (Baranya m.) fiáiéi, Leng- ^^»^tóorí Ferejjcnén** n.: ___ r;z4z.i í Pecsre (Kossnth-utl fér jé 7 va rszkv Ernőnek Pécsre fiától és Dedü Tibornak Hidasra. Az alábbi hadifoglyok az oroszországi Umanban vannak, egész.-égesrk. köszöntik hozzá­tartozóikat. Dr. Nikovic» Vazul­nak Szigetvárra üzen fia Miki. ;fj Gitta ímiénének Sikhísra férj*. Kovács Ernőnek Pécsre :Kí!vária-u.) férje, Hell Ferenc­iének |fer«<’kaljára férje, Arató' józsefnénak Pécsre öccse. Eiter A arga Tnszlőnének Csányoszróra rérje, V. Morvái Sándorodnál Gnréba, Békés Janosuénnk Kis- nyárádra Békés Adám. Hámort Tstvánnénak Pécsre (Szőllő-u J férje, Kárpát Tózsef pé sővimhá/.-u.) és Phé Mágocsra. ÚJ DUNÓNTÚL re (F-d- (őzsef

Next

/
Thumbnails
Contents