Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-24 / 20. szám

1» o L L © ==é = PA P K te 0 2 »üé R A N 1 C«üt8rt»k-ré*itek, járná- 24-25 j Csütörtök-péntek, január 24 25. Csűtörtök-pén ek, j-moár 24-25. kgslam iml filpii Faliul m A feketo torai n része: ,r a kcrbécfcs ember Brééy fáoéor nlnlni A fcmífénő ■rtSréort tro, Járőr Fii, I4m- k«rrt, Oéaoo, Borki IJH. IlöoAimk: bétkltnap 4, ( őrskor IUa4ÍMk: kőtkffaoap 4, 4 érakor Ilíiilioil: kőtkSraap 4, 4 énkor Veszedelmes hi ánymofátkozik tavaszi vetcmagféleségekben Különösen a takarmánynövények vetőmagja hiányzik — Kertimagvakbó e'ég áll rendelkezésre A gazdatársadalom meglehetős nyugtalansággal tekint a tavasz elé. Hatalmas erőfeszítéssel sike­rült Baranyában is — és mint a földművelésügyi kormányzat nyi­latkozatából tudvalevő — országo­san is altkor« vetésterületet ősz- szél bevetni, amely közepes ter­més és természetesen kedvező idő- j _____, járás esetén biztosítani tudja jövő! talóbbat is! évi kenyérszükségletünket. Ezzel ‘ 9 kedvezőnek mondható ténnyel szemben viszont katasztrófálisnak mondható jelenség észlelhető a tavaszi vetőmag körül. Sok min' den játszott közre ahhoz, hogy ezt a tényt konstatálni lehessen, de elsőrendű oka a fantasztikus ará­nyú szárazságban keresendő, amely lehetetlenné tette a megfelelő tér- toést. Most itt állunk a tavaszi munkálotok előtt, azzal a tudat­tal, hogy nincs elegendő vetőmag! Mit csináljunk? Tájékoztatásért a vármegyei gazdasági felügyelőséghez fordul-' tunk. — Hol van a legnagyobb baj?, *- faggatjuk informátorunkat. — A tavaszi vetésféleségek kö­rül. ­Az árpa, zab, takarmányféle»é- gek vetőmagja hiányzik. No és a krumpli. Az oka közismert: az abnormlsan gyönge termés. Még abban az esetben is, ha emberi étkezésre és takarmányo­zásra termelünk és ipari célokra nem, akkor sem tudjuk a vető­mag-szükségletet a magunk ere­jéből fedezni. Mondjon már valami vígasz­— Kerti veteményféleségek mag- vaiban nincsen hiány. Mindössze a káposztafélék (téli, nyári káposzta, kel, karfiol, kalaráb) magvakban. Ezekben a terményekben érthetet­lenül máskor is behozatalra szó rultunk, s most, ha csak a kor­mányzat közbe nem lép, egyenesen katasztrófálisnak mondható a vető- maghiány. — Számíthatunk kormányintéz­kedésre? — Erre én nem tudok vála­szolni. Jóhiszeműen azt tanácsolhatom, bogy a gazdák önmaguk próbál­janak segíteni a bajokon, mintha semmiféle vetőmag-akció nem lenne várható. Ha aztán a földművelésügyi kor­mányzat tud valamilyen módon vetőmagot biztosítani, úgyis a gaz­dasági felügyelőség útján juttatja s akkor keÜlő időben tájékoztatni is fogjuk a gazdákat. Mivel azon­ban erre biztosan nem lehet szí miteni, már most meg kell tenniük a gazdiknak mindent, bogy szük­ség esetén a pótvetömagféleség rendelkezésre álljon s ne az utolsó pillanatban kapkodjunk megint segítség után. Reális kép, néhány hasznos ta­náccsal. Számolni a helyzettel és belőle a helyes eljárást alkalmaz­ni: közérdek. Vetetlen nem marad­hat egy hold sem! Február elsejéig be kell nyújtani a jövedelemadó bevallásokat Egyidejűleg fizessük be a jövedelemadót — Mennyire tehető a hiány? — Baranyai vonatkozásban is csak hozzávetőleges adatokat tu­dunk. A felügyelőség már koráb­ban Intézkedett, hogy a gazdák írják össze a készleteket, jelentsék be a hiányokat. Az összevetésből »ár is hatalmas méretekben bon­takozik ki a hiány. így lucernából 150 mázsa, lóhe­réből 150, tavaszi bükkönyből 10 vagén, tavaszi búzából 800 mázsa és néhány száz mázsa ta­karmányrépa vetőmag a szük­séglet. Mindezek pedig az állattenyész­téshez, a búza kivételével, elen­gedhetetlenül szükségesek. — Fedezet? — Egyelőre semmi. Számítanunk »agunkon kívül másra nem igen tehet. Külföldről behozni? Legfel­jebb tengerentúlról, ha ugyan... — Tehát mit csináljunk? — Két út lehetséges. Az egvik ez, hogy a gazdák csere és köl­csön útján próbálják meg fedezni * szükségletet. Ennek a tanácsnak «z az alapja, hogy feltétlenül kell lenni még egyik másik magféleségből fel nem használt 1944-es termésű vető­magnak. A hiányt teljes egészsében ez sem fedezheti, de talán valamit «nyhit­bet a szükségen. A gazdáknak kell »egértést tanúsítani a bajbajutot­tak iránt. *- Es a másik mód? — Már most számolni kell az- *kl, hogy pótnövényekkel helyet­tesítjük, éppen a takarmányféle- ségek esetében a kieső vetőmago*. Kukoricából a termés köztudomá­súlag jó volt, vetőmag van. Aián- tatos tehát takarmánynövényeink Pótlására több csalamádét vetni, bonban az a gazdaságos és kifi- *etőbb, ha nem tisztán vetik, ha­muin borsóval, mégpedig a Bara­nyában jól bevált Viktória bors£.- val. Ebben az esetben kukoricából 9 rendes mennyiségnél 20—30 szá­llókkal kevesebbet vessenek a Sazdák, a rendes időben és módon. Amint a kukorica kikelt, rája kell ^6tnl keresztben a borsót, még pe­50 kg-ot számítva katasztrálls holdanként. A kukoricát utoléri 'cjlődésébqn, együtt virágzanak és Tek kasza alá. A gazda, ha Így v®t csalamádét, pillangós takar­mánnyal felérő takarmányt kap, a,ni a tejtermelés, az állattenyész- súlyos feladatai szempontjait lés , j iciauatui sétemjjum ls mérlegelve, nem közömbös. I ~~ Mi a helyzet a burgonyával? ~~ Legutóbb a földművelésügyi j^oltztérlumnak 1100 vágón hiányt illett bejelentenünk. Felhívja 1 a pénzügyigazgató- ság a jövedelemadó fizetésére kötelezetteket, hogy 1946 feb­ruár hó 1-ig az alábbi bejelen­téseiket nyújtsák be és a kiszá­mított jövedelemadót egyidejű­leg fizessék be. I. Földbirtok után jövedelem­adó bejelentést tartoznak be­nyújtani mindazok a tulajdono­sok, akiknek 1945 december hó 20-án az ország területén 100 aranykoronát meghaladó kát. tiszta jövedelmű földbirtokuk van. Annak a kérdésnek elbírá­lásánál. hogy a földbirtok kát. tiszta jövedelme a 100 arany­koronát meghaladja-e, «számí­tásba kell venni az adóalany gyermekeinek, feleségének ' s vele közös háztartásban j élő személyek földbirtokát. A (bejelentésnek tartalmaznia kell: 1, az adózó nevét és lakó­helyét, továbbá a vele együtt adózó azon családtagok nevét, akiknek földbirtokuk van; 2. a községben lévő kert és szőlöhlr- tokuk területét és e/.ek 194» évi buzaföldadóját; 3. a községben lévő egyéb művelési ágban nyil­vántartott birtokuk területét és ezek 1945 évi buzaföladóját; *• a fizetendő jövedelemadót. Annak az adózónak, akinek több község területén van föld tett jövedelemadó Összegét A bejelentést az épület fekvése szerint illetékes állami adóhiva­talnál ke-U benyújtani. A jöve­delemadó fejében rendkívüli adómentes épületek után a nyersbérjövedelem 7%-át, ideig­lenes adómentes épületek után 6%-&t, az adóköteles épületek után 5%-át kell fizetni. ül. Általános kereseti adó alá tartozó jövedelmek után általá­ban nem kell külön bejekentéet tenni, csupán az adót kell az 1949. évre befizetni. Az adót ar. a természetes, vagy jogi személy tartozik befizetni, aki, illetőleg amely e jövedelmek után az 1943. évre az általános kereseti adót megfizetni tartozott. Bejelentést kell tenni egyrészt az 1945 január 1-től december t-ig terjedő időre, másrészt 1945 deeember havára kifizetett ju­talékok ólán beszolgáltatott ál­talános kereseti adó és állami pótadóról. A bejelentést a meg­bízó köteles utazó ügynökön­ként külön-külön az illetékes állami adóhivatalhoz benyúj­tani. A korlátolt felelősségű társa­ságok tagjai kötelesek a jöve- delemrőszesedésük után a ren­delet szerint járó jövedelemadó Egyes gazdák eliifkolláV állataik betegségét A vármegye állategészségügyi helyzetéről Örs Kálmán állat­egészségügyi tanácsos az alábbi helyzetképet adta: Baranyavármegye területén a hivatalból jelentendő állatbe­tegségek közül a lépfene Bárá­ny, aszentgyörgy ön szarvasmart. hén, a sertéspestis Adorjásön, Drávacsepelyen, Sámodon és Sz.ágyon, a ragadós száj és kö­römfájás Nagyny árúdon, a rü- hösség Ligeten, Vásznukon, Egyházaskozáron, Lányosokon, Nagynyárádon. Belvárdgyulán, Helesfán és Nagyvátyon, min­denütt egypatás állatokon, a ta­konykór Mohácson 2 tanyán lovakon nyert megállapítást az 1945. év december havában. A felsorolt rtihösségi és takonykor esetek mindegyike a vármegyei alispán által elrendelt és de­cember havában lefolytatott egypatás állatok egyenkénti vizsgálata során mint az állat- tulajdonosok által be nem je­lentett, eltitkolt betegségeket állapították meg. A rühös álla- tok kezelése folyamatban van, a takonykóros lovak közül S darabot kiirtottak. A vármegye területéről az el­múlt hó folyamán a kijelölt rakodóállomásokról 2 drb. lo­vat, 19 drb. szarvasmarhát, 55 drb. juhot és 38 drb. sertést szállítottak el az ország egyéb területeire. Baranyamegye főispánja a sú­lyosan megbetegedett és szolgá­latát huzamosan ellátni képte­len siklósi járási állatorvos hi­vatali teendőinek ellátásával dr. Surján János állami állatorvost bízta meg. A helyhatósági állat­orvosok közül a mágócsi. eger- ági, harkányi, vajszlói és szn- badsZentkirályi körállatorvosok hadifogságból ezideig még nem tértek vissza. birtoka, a bejelentést községen- I összegét a ,, kérni részletezéssel kell meg-1 s*^rl.n* liléteké* községnél befi- tennie, A bejelentést unnál a * 1946. évi január 31-ig a községnél kell benyújtani kell amelynek területéi • földbirtok ángy okit része íeks’;k Jövede- l-.medé fejébei kert és *rár­területek után a kát. tiszta jö- vt i elein 1500-szoc«m, «z<int\ rét, legelő, nádas és erdő után 309 sorosa fizetem!). A befize­ti) annál a községnél teljesí­tendő, ahol a bejelentést be ke'.í nyújtani. II. Ilázbirtok ulán jövedelem­adó bejelentést tartoznak tenni mindazon háztulajdomölsok, akiknek 1945 december 20-án tulajdonukban volt épületre, vagy annak egyes részeire: 1. 1945. év folyamán olyan bérleti jogviszony jött létre, amely a bért szabad megegyezéssel ha­tározza meg; 2. ha a bér a bérlő ii/leti forgalmának bizonyos százalékában van meghatározva; 3. ha a bér valamely értékálló szolgáltatásban van kikötve. A (lejelentésnek tartalmaznia kell: 1. a saját, valamint a vele egv adóalanyt alkotó családtag­jainak tulajdonában lévő bér­beadott épület fekvésének he­lyét; 2. a bérlők nevét: 3. az 1945. évben befolyt nyersbórjtl- vedelem összegét; 4. ideiglenes házadómentességet élvez-e az épület és milyent; 5. a befize­hrfizeteit adó kiszámításáról a befizetés helye szerint illetékes állami adóhivatalhoz részletes kimutatást benyújtani IV. A tantiemeket. a tőkeva- gyonból származó és egyéb jö­vedelmeket élvező egyének tar­toznak a jövedelmeiket a lakó­helyük szerint illetékes állami adóhivatalnak bejelenteni és a 23%-os jövedelemadót a lakó­hely szerint illetékes község­nél befizetni. A vállalatok az 1945. ér folya­mán bárki részére a fenti címe- kén kifizetett járandóságokat kötelesek a székhelyük szerint illetékes állami adóhivatalnak kimutatásba foglalva bejelen­teni. A bejei eutcsek elmulasztása súlyos birság kiszabását vonja maga után. Részletesebb felvilágosítás a földbirtok utáni jövedelemadóra nézve a községi elöljáróságok­nál, a többire nézve pedig az állami adóhivataloknál kapható. Szigorú intézkedések a tenyószbénaság megakadályozására A tcny'észbénaság az amúgy is sokat szenvedett lóállományból újabb áldozatokat szed. Köztudo­mású, hogy a tenyészbénasátg fe­deztetés útján terjed tovább. Ezért a földmívelésügyi miniszter a fedeztetés 1946 január 31-ig való szüneteltetését határozta el. Ez idő alatt a hatósági állatorvo­sok a méneket és kancákat át­vizsgálják és a fertőzött méneket ivartalanítják. A gazdatársada- lam elsőrendű érdeke a fedezte­tés! tilalom betartása, sőt adott esetben anak ellenőrzése is, mert megmaradt csekély lóállomá nvunk a járvány továbbterjedé­sével a biztos pusztulásnak van kitéve. A tenyészbénaságot meg­állapítani csak szakember tudja. Fentiek betartásánál tehát ínem szabad könnyelműnek lenni, mert az az emberi vérbajhoz hasonló­an Blattomban terjed. Az a gaz­da tehát, aki kancáját ennek el­lenére befedezteti és igy könnyel­műségből a járvány továbbterje­dését segíti elő, tulajdonképpen az erész környék lóállamányét veszélyezteti. Az 1946 január 3t-ig végrehaj­tandó állategészségügyi intézke­dések remélhetőleg elfojtják és megszüntetik a betegséget. A földmívelésügyi miniszter már most gondoskodik arról, hogy a betegség megszűnte után megfe­lelő számú fedezőmén álljon a gazdák rendelkezésére, de azokat természetesen csak később fogja kiosztani nehogy a fertőzés ve­szélyének tegye ki őket. HÍREK IDÖJARASJELENTES Várható Időjárás: Élénkülő dél­keleti szél, borult Idő, tőként dé­len és nyugaton valószínűleg ha­vazás, esetleg ónos eső. A hideg az ország nyugati telében mérték lödik, a keleti országrészen tovább tart, — Felhívás a jóvátételt szállítás­ra dolgozókhoz. Az iparflgyi mi­niszteri biztos felhívja a Pécs város területén müködö iparvállalatokat, üzemeket, kisiparosokat, hogy mindazok, akik valamilyen ipari jóvátételi szállításon dolgoznak, akár közvetlenül, vagy áozvetv« (valamely más vállalat jóvátételi szállításának egy bizonyos részé», kiadott bérmunkában dolgoznak! 48 órán belül a hivatalnak (Pécs. Józseí-utca 13. sz.) Írásban jelent­sék. Ez a bejelentés foglalja magé ban a vállalat nevét, telephelyét, jóvátételi szállítás mlneműségét, ha van jóvátételi száma, azt is Mindazok elen, akik e felhívásnak nem tesznek eleget, vagy a meg­szabott határidőn túl teszik meg bejelentésüket, az iparügyi minisz­teri biztos eljárást indíttat. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nagy gonddal és körül­tekintéssel készül a február hé 2-án, a volt Nemzeti Kaszinó nagy termében tartandó egyetlen nívós nagybáljára, melyet a kormány ál­tal is meghirdetett gyermekmea tési akció javára rendez. Felkéri a Nőszövetség a bálbizottság tagjait, hogy csütörtökön délután 4 óra­kor megbeszélésre Jelenjenek meg Kéri a vezetőség, hogy a bál si­kere érdekében tiszteletjegyek el­helyezésére minél nagyobb szám­ban jelentkezzenek nőtársaink ugyancsak a fenti helyen és idő­ben.- A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének pécs-baraayal csoportja folyó év február 2-é* délelőtt 11 órakor hivatalos helyi­ségében (Pécs, Széchenyi-tér 16. I ! tartja tisztújító közgyűlését. A ta­gok megjelenése kőtelező. — Újabb demokratikus átképző előadás lesz a tisztek é« tlsztheíy»- tesek részére. A 4. honvéd kert lett parancsnokság Január hó 23-áa délután Ví5 órakor, Alojos-utca 2. szám alatt, a régi honvéd-étkezd» helyiségében tisztek és tiszthelyet­tesek továbbképzésére előadást tart. Vadász Mihály főhadnagy a tiszteket és tiszthelyetteseket ér­deklő időszerű kérdésekről Kiss IstvárF főhadnagy pedig az embert társadalom fejlődéséről tart elő­adást. Az előadásokat vita követi. — Internálják azt a kereskedőt, ki nem Írja ki az árakat Illetékes helyen felhívják a kereskedők figyelmét arra, szigorúan tartsák be a kormány rendelkezéseit a ki­rakati árak kiírására vonatkozóan. Azt a kereskedőt, aki a rendelke­zésnek nem tesz eleget, internál»', fogják. — A baranya megyei általános népi szövetkezet folyó hó 27-é* délelőtt 9 órakor Igazgatósági és . felűgyelőbizottsági ülést tart, kérik “ a tagok feltétlen megjelenését. — Hétfőn lesz a Kereskedők Testületének közgyűlése: A Péeü Kereskedők Testületé ezúton érte­síti tagjait, hogy tisztújító köz gyűlését folyó hó 28-án, hétfői délután Vt4 órakor tartja meg Tes­tületi helyiségében. Az elnökség kéri a tagok teljesszámú megj«- lenését. Tagsági könyvecskéjét mindenki hozza magával. — A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgárt Párt városi ta­gozatának székházéban (Majorossy ímre-utca 8. sz.) folyó hó 24-én, csütörtökön délután 5 órai kezdet­tel előadást tart: dr. Nagy Fe­renc teol. tanár.-r-Örlzetbe vették valutaüzéske- dés miatt A pécsi rendőrség bűn ügyi osztálya őrizetbe vette M o 1 n á r Emil pécsi, Lánc-utca 4. sz. alatti lakos, villanyszerelő-mestert, aki a megállapítás szerint idegen valutákkal üzérkedett. vörösrezet bármilyen formában, minden mennyi­ségben veszünk Meceeki Llköiflaem, F e 1« őm » Iom-a tea 25. szám SZERKESZTŐSIGI ÜGYBEN szíveskedjek tárcsázni A 29 -49 TELEFONSZÁMOT! IPARIMÉI! lEK A sütőiparosok szakosztálya ja­nuár. 24-én, csütörtökön délután 4 órakor tartja rendet évi közgyű­lését. A fehérnemükészltőip«ri szak ­csoport január 24-én. csütörtökön délután 4 órakor tartja meg ren­des évi közgyűlését. A füzőkészltők szakcsoport j« január 24-én, csütörtökön délutá» 4 órakor tartja tisztújító közgyű­lését. A női dlvatkalapkéazltő-ipari srakcsoport január 25-én, pénte­kén délután 4 órakor tisztújító közgyűlést tart. A fodrásziparosok szakosztálya január 25-én, pénteken délután 5 órakor tartja rendes évi tisztújító közgyűlését. ÚJ DUNÁNTÚL

Next

/
Thumbnails
Contents