Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)
1945-11-29 / 266. szám
ftP o L L o<»U»ör ö«» péntek ^ nov. 29-30. itAOKaia CsU ö lök péntek rHKnnu, n0v. 2S.30 ál fi A M t ftC»UtoríÖK-pé«tek U K MN 1 A „o,. 99.30. Ii liuagyú asszony Rnth Chatterton, Lukács Pál. 'aohne du Maun er gyönyörű regénye A Manderiey hás asszonya Laurence Olivier, Joan Fontaine. Züaby Lajos megrázó drámája Valamit visz a viz... tzzei együtt: Pécs város (elszabadulásának évfordulójára színes tilm-bemutato a moszkvai győzelmi Ünnepről. Előadások 3, 5, 7 órakor. Előadások 3. 5. 7 órakor Liőadasok A A, Tf órako» jtMely célból tartózkodik a Vörös Hadsereg magyar területen? A hadműveletek során a vörös hadsereg csapatai 1944 szeptember-októberben széles fronton magyar területre léptek. Az, hogy szovjet csapatok átlépték a magyar határt, katonai szükségszerűség volt. A vörös hadseregnek végkép szét kellett zúznia a német és a németekkel szövetséges magyar csapatokat, amelyek visszavonulva arra törekedtek, hogy megőrizzék erőiket és hogy Magyarországon létesítsenek szilárd felvonulási területet védelmük és később támadásuk száméra a vörös hadsereg ellen, azzal a céllal, hogy a hadműveleteket újból a szovjetunió területére vigyék át. Ez az, amiért a szovjet csapatok behatolása magyar területre nem követte és nem is követhette azt a célt, hogy Magyarországnak bármely részét is elfoglalják. Még kevésbé vezette az a cél, hogy megváltoztassa Magyarország társadalmi szerkezetét. Nem mint hódító érkezett a vörös hadsereg Magyarországra, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta elnyomás alól. Szovjet katona magyar földön A szovjet nép vezére, a hadsereg fő- parancsnoka, Sztálin generalisszimusz, még 1941 július 3-án igy határozta meg a vörös hadsereg céljait a szovjetunióra rákényszerített háborúban: „Ennek az egész népet felölelő honvédő háborúnak a fasiszta elnyomók ellen nemcsak az a célja, hogy megszüntesse azt a veszedelmet, amely országunkat fenyegeti, hanem az is, hogy segítségére legyen európa összes népeinek, akik a német fasizmus igája alatt görnyednek." A rejtőzködő fasiszták és reakciósok most azt a rágalmat terjesztik, hogy a szovjet parancsnokságok és a vörös hadsereg meg akarják szüntetni Magyarországon a magántulajdont, kolho- szokat akarnak szervezni és megakarják honosítani a szovjet hatalmat, vagyis megváltoztatni Magyarország társadalmi szerkezetét. Minden becsületes magyarnak tisztában kell lenni azzal, hogy ha a vörös hadsereg arra törekednék, hogy megváltoztassa Magyarország társadalmi szerkezetét, ezt könnyű szerrel megtehette volna, már akkor, amikor Magyar- ország területére lépett. De a szovjet l'?*«reghez, nem tudja kitartani a hit- parancsnokságok nem tették azt sem [ü seregek nyomósát s hogy azt is szét j Magyarországon, sem Romániában, Bullák verni A hitleri propaganda di- j gáriában, Jugoszláviában, Norvégiában, ^kedve biztosította az egész világot Csehszlovákiában, Finnországban sem. Ez az a kérdés, amelyre sokan oem tudnak kielégítően válaszolni ez az a kérdés, amit a reakció Suttogó propagandája minden lehető formában kihasznál arra, hogy a magyar demokráciának nehézségeket okozzanak és megkísérelje szembeállítani a felsza- badítottakat a felszabadítókkal. A kérdés súlyos, mondhatnánk sorsdöntő és rendkívüli fontosságú, hogy a helyes és meggyőző felelettel mindenki tisztában legyen. A feleletet az Uj Dunántúl folytatólagosan, négy egymás Után közleményben adja meg. ^éhány hónap múlt el azóta, hogy "Betért az emberiségnek legpusztítóbb *®?nagyobb véráldozatot követelő há- J9ja: Szovjetunió és a szabadságsze- y® nemzetek háborúja a fasiszta Né- yBfszág és annak csatlósai ellen. í|hben a titáni harcban a szovjet vfe és a vörös hadseregre olyan ret- ®Jes megpróbáltatások hárultak, — gyeket egy más ország — egy más ^ereg nem birt volna ki. ®űer-Németország — mint támadó J&Zet kitartóan és hosszú éveken ke- készült a rablóhadjáratra. Erő- tapasztaltabb és alattomosabb el • Jéiflek bizonyult annál a Németor- ^nál, —• amely az összes előző báliakban harcolt. Aránylag rövid idő 5 Hiti <ni komoly veszteségek nélkül sike- er Németországnak rabságba ej- ., csaknem az összes európai orsza- jT*?t és e rablóhadjáratból nyert gaz Jyéfcokat és segélyforrásoké a Szó ■ ellen használta fel Millió és jJjjé ember állt európassirte a hitleri hjKépezet szolgálatában. Millió és Jkj® tanult munkást hajtottak erő- J?kkal Európa minden orv,ágából Né- jytürszágba, — hogy, ott hadiüzemek és a mezőgazdaságban dolgozzanak Cytierj imperializmus érdiében. !• osz- 2?*<5 hadseregét jelentékenyen meg- Jy*ftette Hitler Németország csatlósai- u~: Olaszország, Románia, Vinflnr*zág, j^PVarország és más országok hadseregkor 1941 július 22-én a fasisz+a N6- k^Wíág áldokul és hitszegően, had- C?®et nélkül megtámadta a Szovjetté k Európa és Amerika számos vez.e- L ,eölbere arra számított, hogy a vörös rCg’ hasonlóan a többi * urópai másfél-két hónap Vörös Hadsereget hogy Hitler Lyh tönkre veri a Moszkvát, eljut az Uraiig s győ- ^Bsen befejezi a háborút. oA szovjet nép nehéz időket élt át. Az i ??nség nyomása alatt, amely számit« volt az emberek és 8 k j felszerelés tekintetében, a vörös Vií re£ csapatai a háború első szaka- (j|^n visszavonulásra kényszerültek. Nz A szovjet nép és a vörös hadsereg nem kényszerítette rá és nem is szándékszik rákényszeríteni a maga rendjét más népekre és más országokra. A szovjet nép és a vörös hadsereg úgy vélik, hogy ennek vagy annak az országnak társadlami szerkezete az illető ország népeinek belső Ugye. Nálunk nincsenek és nem lehetnek oly háborús célok, mint aminő akara'Vséc eliutot ta Volgáig és a Kauká- tunk és államszervezetünk rákénysze- >• De a szovjetképp a vörös had- rítése Európa szláv és más fázott né- í* ií 1 « a «nerv Sztá-? Peire» akik segítséget varnak tolunk. A «. X'jsa rni «iu.k aL» V lw «Mk *’<« « történelemben páráit.»«! álló je»*«la népeket a magull «abajbí,- ^ hőstettekkel az arcvonalon és a harcában a hitleri zsarnokság ellen i területen kikényszerítették a! aztán bízzuk rájuk, hogy teljes szabad Svukra kedvező fordulatot, szétzúz-; saggal úgy rendezkedjenek be a magú J* a hitleri hordákat, kiűzték őket földjén, ahogy akarnak Semmifele be Üovie* í i -i „»íéotfék En- avatkozás ma- népek beltígyetbe ^Jet terulctto! nmeg Äzak ma-1 Azt mondta Sztálin 194! nov b-iki hw lerakok “a beszMében Sztáljn szájával az egész Ä & «•*!« "*p b~at, .z .mit Sít*futhatatlan, hogy a demokratikus ál- lm mondott megingathatatlan törvény S* győzelmébe a fasiszta állam-! minden szovjetember szamara, az egesz fölött az emberiség szabadíiásá- «—etnroszo™ „„maríl J431 a hitleri pestistől a szovjet nép és hadsereg döntő szerepet játSzovjetoroszország számára Számos magyar emlékszik még arra a felhívásra, amelyet a vörös hadsereg parancsnoksága intézett a magyar néphez, amikor a szovjet csapatok Magyar- ország területére léptek. Ebben a felhívásban a vörös hadsereg felszóllítóttá a magyar lakosságot és valamennyi helyi hatósági szervezetet arra, hogy folytassák munkájukat és teljesítsék kötelességüket. „A vörös hadsereg, — mondja a felhívás, — nem mint hódító lép magyar területre, hanem mint felszabadító a német iga alól". A vörös hadsereg szervei a magyar hatóságoknak és társadalmi szervezeteknek mindenütt a legmesszebbmenő segítséget nyújtották annak érdekében, hogy visszaállítsák az ország normális gazdasági, politikai és kultur életét. E mellett nem vezérelte más cél, mint az, hogy a magyar lakosságnak segítséget nyújtsanak a demokratikus Magyarország építésénél, a hitleri és más szervezetek kiirtásánál és hogy a lehető leggyorsabban begyógyítsák azokat a sebeket, amelyeket a háború Magyarországnak okozott. A Vörös Hadsereg háborús céljai Amikor a vörös hadsereg csapatai a legfelsőbb hadvezetőség parancsának eleget téve a német fasiszta csapatok üldözése közben Magyarország területére léptek a fasiszták és reakciós nszályhordozóik olyan hireket terjesztettek, hogy a Szovjetunió megakarja fosztani Magyarországot nemzeti önállóságától. Sajnos a magyarság egy része eleinte elhitte ezeket a rágalmakat. A magyar lakosságnak ez a része nem értette meg, hogy a Szovjetunió újtipu- su állam, szocialista állam, amely a népek barátságán épül. A szovjet nép számára teljesen idegen a kis és a gyarmati népek leigázásának és kifosztásának politikája, amely oly jellegzetes a kapitalista hatalmaknak. A szovjet nép elismeri minden, még a legkisebb nép jogát is az önálló nemzeti létre és minden néppel barátságban és békében akar élni. Sztálin generalisszimusz még 1943- ban így formulázta meg a Szovjetunió feladatait a háborúban. 1. Megszabadítani Európa népeit a fasiszta hódítóktól és támogatni őket nemzeti államaik visszaállításában, amelyeket a fasiszta leigázók feldaraboltak. 2. Európa felszabadított népeinek teljes jogot és szabadságot adni arra nézve, hogy maguk döntsenek abban a kérdésben, hogy milyen legyen államszervezetük. 3. Intézkedni a tekintetben, hogy minden fasiszta bűnös a jelenlegi háború és a népek szenvedéseinek okozói, bármely országban bújjanak is ezek meg, szigorú büntetésben és megtorlásban részesüljenek minden elkövetett gonosztettért. 4. Oly rendet létesíteni Európában, mely teljességgel kizárja az új támadás lehetőségét Németország részéről. 5. Tartós gazdasági politikai és kultú- rális együttműködést létesíteni Európa népei között kölcsönös bizalom és kölcsönös segítség alapján a németek által tönkretett gazdaság és kultúra helyreállításának céljából. Ezért nem fosztotta meg a Szovjetunió Magyarorszgot a nemzeti önállóságától. hanem ellenkezőleg, miután a német fasiszta fosztogatókat kiűzte Ma, gyarország területéről, hozzásegítette a magyar népet, hogy újra megszervezze nemzeti önállóságét. Köztudomású, hogy a magyar demokratikus elemek a vörös hadsereg szerveinek jóakaratu támogatása mellett hivták egybe 1944 decemberében Debrecenben az ideiglenes országgyűlést, amelyen megválasztották az ideiglenes magvas kormányt, élén Miklós Bélával. A magyar nép akaratából létrehozott ideiglenes magyar kormány kivezette Magyarorszgot a németek oldalán folytatott háborúból, hadatüzen a fasiszta Németországnak és 1945 január 20-án fegyverszünetet, kötött a szövetséges hatalmakkal. Ezekkel a ténykedéseivel Magyarország ideiglenes kormánya az egész világ előtt megmutatta Magyar- ország állami önállóságát s egyszersmind a magyar népnek azt az akaratát, hogv a 'zabadságszerető népek táborához csatlakozzék, ezeknek az emberiség leggonoszabb ellensége, a német fasizmus elleni harcában. (Folyt, köo.) Á felszabadu'ás névtelen pécsi hősei Egy évvel ezelőtt a város lakossága a náci és nyilas propagandától megfé lemlítve az óvóhelyeken megbújva vár ta az orosz hadsereg ! előnyomulását. Percről-percre közelebb hallatszott a „Sztálin orgonák“ búgó hangja, a tankok dübörgése és még gyorsabban távolodott a német aknavetők ugatása. A Vörös Hadsereg zseniális hadvezérei egyetlen gyors hadmozdulattal foglalták el a várost. Az általános zür-zavar, puskaropogás aknarobbanás közepette keveseD gondoltak arra, hogy az óvóhelyeken a villanyvilágítás miért nem hunyt ki egy pillanatra sem. Talán természetesnek tartották, hogy az áramszolgáltatás mint rendesen, akkor is szolgálja őket. Ugyanakkor azonban, mikor minden üzem megállt, minden ember futott haza a családjához, mindenki bizto^ helyet keresett, ahol megbújva várta a következményeket, a pécsujhegyi áramfejlesztő munkásai helyükön maradtak, vigyáztak az áramszolgáltatás folytonosságára és őrizték magát az üzemet. Nem voltak felfegyverkezve, eskü nem kötelezte őket, nem is voltak helytállásra kényszerítve, nem katonák voltak, csak egyszerű emberek, mint a töb bi munkás. Mégis helyükön maradtak akkor is, amikor a front közeledett és áthaladt az üzem területén. Dolgoztak akkor, amikor körös-körül csak a fegyverek ropogása hangzott és a németek fegyverrel sem tudták őket a műnk: abbahagyására kényszeríteni. Hősök voltak valamennyien, a munka hősei. De hősi halottjuk is volt. A német SS-ek nem találták elegendőnek az ak nák és ágyúk pusztítását, fel akarták robbantani az üzem szivét, az elektromos centrálét. A robbantást néhány fegyvertelen munkás akadályozta meg, akik a német géppisztolyok fenyegetésére sem ijedtek meg, nem engedték behatolni a pusztítókat. Végül is az egyik megvadult pribék kézigránátot vágott közéjük, s ezzel két munkást: Hufnágel Jánost és Roszprim Józsefet megölt, Adonyi Andor pedig olyan súlyos sérülést szenvedett, mely életveszéllyel fenyegetett és csak hónapok múltán javult annyira, hogy talpra- állhatott. A munka ezen névtelen hőseinek senki sem emel szobrot, költők nem dicsőítik hősiességüket, de a munkásság tudja, mivel tartozik hőseinek és emléküket megőrzi minden márványszobornál tartósabban és a maga valóságában szebben minden költői alkotásnál. Lakatos József. Nyilvános szórakozóhelyeit zárórája a felszabadulás ünnepnapján A pécsi rendőrfőkapitányság közli i város közönségével, hogy folyó hó 29-én csütörtökön a felszabadulás ünnepnap ján kivételesen valamennyi szórakozó hely, tehát színház mozik, kávébázak vendéglők nyitvatartása éjféli 12 óráit van engedélyezve. A táncmulatságok zá órája éjfél után 2 óráig van megenge ve, az utcákon való közlekedés is. Főkapitányság ÚJ DUNÁNTÚL [Tj
