Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-07 / 223. szám

Hétfőn a ci átveszi a rádiókat A készülékek kiosztása rövid idén be ül kezdetét veszi A város éa a megy* lakosságának régi óhaja'teljesül a közeljővben: ki­osztásra kerülnek az elkobzott rádiók. A szovjetparancsnokség az elmúlt héten közölte a megyei és városi ha­tóságokkal. Hogy a badtestparancs- poksági épületben lévő rádiókészülékeket a polgári la­kosság rendelkezésére bocsátja és szétosztás céljából átadja a magyar hatóságoknak. Dr, Boros István főispán ebben az ügyben pénteken a megyei és városi hatóságok felelős vezetőinek, a pár­tok képviselőinek, a rendőrségnek és szakembereknek bevonásával értekez- lett hivott össze, amelyen közölte a szovjetparancsnokság közlését. Szóbeli értesítés szerint 13.8W rádiókészüléket adnak vissza a wovjet hatóságok. Ezeknek «egy réssé teljesen kifogás­talan. használható állapotban van, más részük azonban kisebb-nagyobb javításra szorul. Az értekezleten megbeszélték aa átvétel technikai részleteit Ezek szerint elsősorban a demokratikus poli­tikai pártok, a kulturális és egyéb közintézmények, valamint az új­jáépítésben kiváló teljesítményt elért dolgozók igényeit kell ki­elégíteni. Ugyanakkor természetesen megfelelő arányban kell juttatni a készülékek­ből a falvaknak is a járásokon ke­resztül. Ä békén^^ k51f$öné§ megbecsüléfleii és megértésen kell alapulnia — Mondotta Byrnes kül&gyminlmter rédlóbeesédébee Washingtonból jelentik: Byrne* A békének kölcsönös megértésen ét amerikai külügyminiszter európai idő megbecsülésen kell alapulnia. »serint szombaton hajnalban rádióbeszéd- A külügyminiszteri tanács elnapolásé- ben tájékoztatta a* amerikai népet a val kapcsolatban Byrnes kijelentette, londoni értekezletről. „Az értekezlet — hogy a tanács nem jelentéktelen, vagy mondotta többek között — nem hozott technikai kérdések miatt volt kénytelen eredményt, j üléseit elnapolni. A kérdés az, hogy öl ez azonban nem felen« azt, hogy , vagy három nemzet dolgozza-e ki » bé- hogy nem lesz újra alkalmunk a békeszerződések megszövegezésének munkájára. Népi erők a küzisaigatésban A szabad közigazgatási és Jogi tüiifeiygmok megnyitása A Kommunista Párt régi köveddé*« . keztiétik és caak a Szaktanács ajánlá­sával lehet beiratkozni az Egyetemire. Gyakorlati jelentősége annyi, hogy a társadalom»-. valóra váh. Motoriaztikusan folyik a közigazgatás várható átszervezése. Mindenki lehet közigazgatási szak­ember aki a demokrácia bizalmát bír­ja, aki természetes intelligenciával bir és azonkívül erős. kitartó szorga­lommal. Ebből a nagy átalakító tor­___ veaetből két dolog vált valósággá. A« 7' magíw hatóságok'hétfőn kezdik I »hónapos esti ^őzigazgatá* tanfo­roeg . készülékek átvételét *------*"*'"—"* 6» azokat leltározás után részint dohánygyárban, részint egyéb meg­felelő helyen raktározzák el. A megbeszélésen a készülékek szét­osztásának kérdése is felmerült, azon­ban e téren még megegyezés nem jött étre, ezért ebben a kérdésben későbbi döfgmtra njabb hasonló értekezletre ilnek majd össze. Kétségtelen azon­ban, hogv a szétosztás az átvétel be- 'ejezéso után legrövidebb időn belül tezdetét re«« és annak alapelve a izovjethatősápok intenciója lesz, amely izerrnt . lyam“ mely 9p«dólisan kiválogatott anyagával és ezt követő vizsgájával szinte minden közigazgatási pályára képesít. Ezt a Szakszervezeti Tanács kezdeményezte és a belügyminiszter a szervezés és rendezés teendőit ugyancsak a Szakszervezeti Tanácsra bizta. A másik a Hivatalos Közlönyben rendeletileg már megjelent „Jogi tan­folyam az Egyetemen" melyet ugyan az Egyetem hivatott rendezni, de az ajánlásokat ugyancsak a Szakszerve­zeti Tanács végzi. A tanfolyamra min­den 18 évet betöltött férfi és pő jelent­Szövelhezeti reform az újjáépítés szolgálatában Wtödenki újjáépítésről beszél hozzászólások általános keretek kö­rött mozognak Konkrétumokat, külö­nösen részletszakmákban, keveset hal­lunk. Pedig most már elérkezett a tet­tek ideje. Beszédekből elég volt Tennünk, cselekednünk kell! Az újjáépítés mindenkire kötelezett­séget jelent; kötelezettséget annyi­ban. hogy minden képességét az újjá­építés szolgálatába állítsa be. Ez a kötelezettség vonatkozik a jo­gászokra is. Kötelezettségp az, hogy az újjáépítés keretében előkészítse azokat, az elsősorban jogi tartamú törvényeknek a reformját, amelyek szükségesek Magyarország újjáépíté­séhez. Minthogy pedig a gazdasági újjáépítés nem váratott magára, ha­nem az már nemcsak hogy elkezdő­dött. hanem erőteljes lépésekkel halad előre, minden logikusan gondolkodó jogász előtt egészen nyilvánvaló, hogy Először Gazdasági jog terén kell az újjáépítéshez hozzáfogni. A gazdasági jog keretében különö­sen a szövetkezeti törvény reformja lri‘zik legsürgősebbnek. A szövetke­zesek a politikai és gazdasági életben döntő szerephez jutottak, illetve döo- >y szerephez fognak jutná. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a 70 évvel eze­lőtt alkotott szövetkezeti törvény al­kalmas-e arra, hogy az új társadalmi rendben azzal valósijuk meg a szö­vetkezeti hálózatot! A szövetkezeti életet szabályozó és a végleges Kereskedelmi Törvénybe iktatott szövetkezeti törvényszakaszok az eredeti Apátby-féle javaslatban nem voltak benne. A Kereskedelmi (örvény javaslatának 1871—1873. évi tárgyalása során merült fel az a gon dolat. hogv a szövetkezeteket is sza­bályozni kellene. Schoierer Gyula az 1873. évi osztrák szövetkezeti (örvényt kivonatolta és az minden indokolás 2l Úi DUNÁNTÚL A j és beható bizottsági tárgyalás nélkül került a kereskedelmi törvényt szabá lyozó 1875. évi XXXVI. t. c.-be. Ennek immár több, mint 70 eszten­deje! Ügy a t>j/f ékezettel foglalkozó nem- zetgazdászok, valamint a gazdaságjog­gal foglalkozó jogászok előtt nem két­séges, hogy ez a 70 éve* szövetkezeti törvény nem alkalmas arra, hogy a szövetekzeti életben is megvalósítan­dó demokratikus gondolatokat életre- hívja. A szövetkezeti törvény átalakításá­nak szükségességét már az ia bizonyít­ja. hogy Dr, Nagy Ferenc és Dr. Kuncz Ödön gazdasági joggal foglal­kozó professzoraink, 1004. évtől kezd­ve egymás után adlak ki a szövetke zeti törvények tervezetére vonatkozó javaslataikat. Már pedig, ha már ezek ben is a reform szükségességét han goztatták, akkor nyilvánvaló, hogy most, a demokrácia megvalósításának küszöbén, minden okunk megvan a re formálásra. A oemxetgazdászok és a gazdaság­joggal foglalkozó jogászok újjáépítési kötelezettsége tehát az, hogy a leg­sürgősebben megvalósítsák a gazda­ságjog reformját Emsek keresztülvi­tele érdekében legtalálóbbnak azt a j«jf~ ér illmahukauá- ayokban megfelelő közigazgatási állá­sokra képesítést nyújtson éspedig úgy, hogy két és fél év alatt annak sike­res elvégzése után as állast tudomá­nyi, károm év után tehát öt ás fél ér alatt a jogi doktorátust. Ennek részleteiről, tá jók oztatáoárói és jelentőségéről lesz szó a Szakszer­vezetek Munkásoktató és Továbbkép­ző tanfolyamának megnyitó ünnepé­lyén, 7-én, vasárnap d. e. fél 11 óim­kor a MaDIS* nagytermében, a Szak- szervezeti Kultúrtitkárság rendezésé­ben. A megnyitó műsora a következő; 1. Beszámoló: Molnár Imre kulturtit- kar. 2. Az Egyetem: dr. Krisztics Sán­dor egy. ny. r. tanár. 3. A Szakszer­vezetek: dr. Ormos György szakszer­vezeti titkár. A Szoc. Dem. párt; Po- lácsi János réz. tag. 5. Kommunista Párt: Tömpe István területi titkár, b. A hallgatók részéről: Tóth Elemér. 7. Tájékoztató: Molnár Imre. Azok pedig akiknek az első megin­duló tanfolyamon nem jutott hely, ké­szüljenek a további tanfolyamokra és­pedig úgy, hogy ha hallgatóivá válnak a Munkásoktató és Továbbképző ren­des tantárgyainak, főleg a világnézeti, a közigazgatással kapcsolatos és azok­nak megfelelő gyakorlati tantárgyai­nak. Ffitse őket az a tudat, hogy a népi demokratikus Magyarországnak tízezer új, a demokratikus szellemnek megfelelő, avagy igy átképzett köz- igazgatási szakemberre van szüksége. Az ország fokozatos demokratikus átalakulása még sok ily nagyfontos- ságu lehetőséget hordoz magában. Remélem, hogy a hallgatókon kívül mindenki ott lesz, akit ez utáni vágy közvetlenül, vagy közvetve érdekel. Molnár Imre. Kereskedők! Kötött-szővöttánik, tömöpamu- tok, cérna, gépselymek nagyban LSmdlör és Hetiig Budapest, VII, Király-utca 2. kút más nemzetek kizárásával, amelyak életbevágóan érdekelve vannak a bék« fenntartásában. „Hajlandók vagyunk igen nagy engedményeket tenni, de így túl­ságosan magas árat kellene fizetni a megállapodásért" — mondotta Byrnes. Az Olaszországgal kötendő békeszer­ződés munkájában nagy lépések történ­tek. Örömmel állapíthatjuk meg, hagy • Jugoszlávia és Olaszország közötti határvonalat « néprajzi elv stopján húzzák meg. Fontos megállapodás jött létra a Dode- kanezosz-szigetekru vonatkozólag is. Ezeket Görögországhoz csatolják, bér az egyik ország csak Mtétalazan hozzá ehhez a megoldáshoz és tanulmányozza a kérdést.. Európa békéje a Szovjetunió ás paí szomszédainak békés kapcsolataiéi függ­ői amerikai kormány osztja a szov­jet kormány ama Maját hogy Eelet- és Közép-Európában olyan kormá­nyok működjenek, amelyek barátsá­gos érzülettel viseltetnek a Szovjet­unió iránt. Byrnes külügyminiszter a tanácskozá­sok félbeszakítása előtt azt a javaslatot tette, hívják össze még az év vége előtt a békeértekezletet. Ez az értekezlet abból a célból tons assza, hogy megvitassa az Olaszországgal. Romániával, Bulgáriával, Magyaror­szággal ás Finnországgal kötendő békeszerződéseket. Az értekezletre meghívják elsősorban az öt nagyhatalom külügyminisztereit. Má­sodsorban meghívják az egyesült nemze­tek valamennyi európai tagját, harmad- sorban az egyesüli nemzeteknek azokat nem európai tagjait, amelyek fenyve­sen vettek részt • háborúban. Az ame­rikai küldöttség arra a* álláspontra he­lyezkedett, hogy a világ demokratikus békéje nem olyan ügy, amely kizárólag néhány hatalmas államot érdekel. Ha­csak nem akarjuk a világot ismét vissza­vetni az elszigetelődés állapotába, nem mondhatjuk egyetlen államnak sem, hogy őt a béke nem érdekli közvetlenül Ezért az az álláspontja, hogy vatameny* nyi államnak — kicsinek, nagynak egy* formán •—, amelyek harcoltak éz szen­vedtek a háborúban, részt kell venni • béke megteremtésében. A szovjet külügyi népbiztos sem ve­tette el a békeértekezlet megtartá­sára irányuló javaslatot. Elismerte, hogy ez « javaslat elvben helyes, de kijelentette, hogy addig nem járulhat hozzá az amerikai javaslathoz, amíg nem beszélte meg ezt a kérdést kormányával. Hadifoglyok és telepesek választójoga Sok helyen nem ismerik kellőep a ren- delp.i.eket és, ezért nincsenek tisztában azzal, hogy s szeptember 1-e után haza- gondolatot tartom, hogy vagy a közel j tért hadifoglyok, továbbá azok a tele- jövőben megtartandó újjáépítési an-lpesek, akik új lakóhelyükre szeptember két tűzze tárgysorozatába a szövetke- 1-e után érkeznek, rendelkeznek-e vá­zét! újjáépítést, avagy pedig egy tel jesen különálló szövetkezeti ankét tárja’ fel a szövetkezeti újjáépítés gon dolatát! Dr. Kisfalud! Imre. lásztójoggal Az idevonatkozó rendeletek akként intézkednek, hogy mindazok a hadifoglyok, deportáltak, akik szeptember 1-e után lérnek Három nyilas jelölt a Kisgazdapártban Budapestről jelentik : Pestszenttőrincen, amely Budapesttel együtt sza­vaz a törvényhatósági választásokon, nagy megdöbbenést kelte«, hogy * pjjg. getlen Kisgazdapárt három olyan személyt is jelölt, akt tagja volt d nyilas pártnak. Pártigazolvényukat az igazoió bizottság elé terjesztették, amely meg tette a szükséges lépéseket ‘a választói névjegyzékbe vissza, felveendők a választól né»* jegyzékbe, ha erre még idő van. Ugyaurigy felveendők azok a telepesek tv akik csak szeptember 1, után foglalták eí új lakóhelyükön a »«Mii tettetett német, vagy egyéb birtokot A felvételi kérelmet úgy kell előte«* fesztem, hogy a hadifogoly, illetve tel«' pes számlalólapot kér, azt kitölti, azon * hadifogoly a szomszédok nyilatkozatával igazolja, hogy csak szeptember 1-e után tért vissza. Ezután a számlálólapot október 10-ig a községi összeíró bizottságát! k, október 10. és ét októ­ber 2T-e között pedig a járási székhelyen lévő kősrpood összeíró bizottságnak megküldi. Októb*r j 27-e után már senkit sem lehet felvenni

Next

/
Thumbnails
Contents