Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-07 / 223. szám

APOLLÓ nan ■ a Vsa-túl-keddíg, £ U R A N 1 A okt. 7-0. PARKHOZ« W*iot|S!‘5!g!d**’ í %y axtecbordl tódfev h~orárá*tt: Balkezes angyal Tabódi Klári. Jávor Pál. Mály. Yaazary 1 Charles Boyer te Margaret SuMovaa ötletes vígjátéki < Szerelmi recept Romantikus fihnoperett: ROSE-MARIE [ Jeanette Mc. Donald, Nelson Eddy. P liarda-csfHörték, ofeft. 10-11, Charles Boyer és Margret i«2 tavon ödete» vígjáték* Szerelmi recept Szerda-csOtörtOk, okt. 10-11. Romantika* fihnoperett: ROSE-MARIE Jeanette Mc. Donald, Nelson Eddy, Szerda-csütörtök, okt. i0-11. | Egy azekbunfi kislány huncutságai: I Balkezes angyal f Tabódi Klári, Jávor Pál, Mály, Vaszary, | Előadások 4, 8, 8 ónkor Előadások 4, 6, 8 órakor Előadások 4, 6, 8 órakor | Az értelmiség és a kommunizmus Hajdu Gpla dr. előadása a pécsi egyetemen üiwiepi kép« volt csütörtök este a Tudomány egy értem nagy előadó tenné nek, amely zsúfolásig beit meg abból a* alkalomból, hogy Hajdu Gyuia dr. elvtára etóardás* tartott a konununimnua és az értelmiség viszonyáról Egyetemé tanároktól kezdve jelien volt a pécsi ér­telmiségi osztály minden részének na­gyon sok tagja Valóban olyan képe volt a teremnek és színvonala volt % megjelent közönségnek, ammöt elő­adói helyiségben ritkán láttunk. Bálint Péter dr. üdvözölte a meg­telem teket és meleg szavakkal adott ki­fejezési azon óhajának, hogy az értel­miségiek értsék meg a mai kor szavát, maid személyes oroszországi élményeiről beszélt, ahol egyenesen megható jelét látta annak, miként becsülik meg az ér­telmiségeket, különösen mz orvosokat. Hajdú divtára azzal kezdte előadá t. hogy nem propagandát óhajt kifej- vni, hanem informálni és helyreigazítani ! rókát a tévedéseket és rágalmakat, amelyek a kommunizmus fogalmához fű­ződnek. Huszonöt esztendő óta a Horthy-féle félfasTszta és fasiszta rend- 'er tulajdonképpen egy negatívumra "a-r, lakkod ott ama, hogy a komm .u’i- mus ellen küzd. A haza, a vallás és a kultúra ellenségének állította be a kom­munistákat, az emberiség ellenségeinek, os mint dogmát igyekezett elfogadtatni hogy ez ax a rossz, ami elten »irvden- kmek harcolni kell A* értelmiségiek erkölcsi értékeket keresnek a mozgalmakban és mivel a kommunizmusban. Illetőleg abban, amit kommunizmusnak hisznek, ilyet nem ta­ginak, elutasítják azt. Azt állítják, hogy * kommunistái materiális okoktól vc- '■rtíetik magukat rehát mozgalmuk nem tarthat igényi 17 intelligencia támoga­tására. Mindé merő tévedés A kom­munizmus igenis a történelmi materia­lizmus elméletért támaszkodik, de ez távolról sem azt jelenti, hogy a kommu­nistákat materiális okok vezetik, hanem azt, hogy ezen elmélet felismerése sze­rint materiális gyökerekből fakadó gaz­dasági berendezkedésre támaszkodnak a •n.nden korbeli felépítmények: erkölcs, kultúra, politika, társadalom. A változá­sok nem véletlenek, hanem szükséges következményei a gazdasági He rend ez- tcíásekből előálló változásnak A gaz­dasági fejlődés tehát mindig újabb é* újabb társadalmi formát termel ki. ezt hirdeti <1 kommunista és amidőn a/ el­jövő társadalmi forma harcosává szegő- , HiV. nagyon is a kultúra «/ erkölcs és ** ideális .tavak szolgálatában ifi és •znimiképpen sem materiális érdekek rezetík. 1* érkezési fovetk közül az ért.elmiségiftk a legfontosabh- n*ik a hazafiasságot tartják és a kommu- ‘ ■ ' >•> uzzal vádolja a fasiszta propa- ^uda." hogy baes fiat lan. H'sjdo elvtárs rámutatott arra, hogy a hazafisáö fogai ma j nrtn volt mindig ugyanaz. . A hazafias- **!? egy nyelvi kőzíilethez tartozás ér- j ®ús«, a nemzet-államhoz való hűség, ^mde a nemzet-állam aránylag újkeletű fogalom. A hűbéri időkben egy uralkodó területéhez való ragaszkodás és az ural- kodóhoz való hűség volt a hazafias kö- teteaaég, Csak a polgári berendezkedés olyamán alaikulitak ki nemzet államok ^ ***el egyidejűleg kialakult az a hely- ■ hogy a nemzet-állam cégére alatt [ ’Polgári osztály gazdasági érdekeit szol-1 fájó törvényeket erőszakoltak a dolgo- okra. A munkásság tehát ezen törvé- ’>ck és nem a nemzet, nem a haza el- Cn tiltakozott. Ha a haza fogalma meg- W2tu| az elnyomó rendelkezésektől, kétségtelen, hogy éppen a dolgozók lesz­nek a legjobb hazafiak. A Szovjetunió példája mutatja, hogy egy országban élő 150 nemzetiség mi­ként élhet tökéletes kultúrálja függet­lenségben és mint fejlesztheti saját szel­lemi értékeit A 150 nemzetiségből ki­került szovjet állampolgárok mind jó hazafinak bizonyulnak a háborúban, mert hisz a Szovjetunió volt az egyet­len terület hol a fasiszták belföldi kor­mányt szervezni nem tudtak és ahol a munkás és értelmiségi épúgy védte hazá­ját mint a panasztok. Bebizonyították tehát bogy a dolgozók a legjobb haza­fiak. A nemzeti’ ©isisé**? fogalmáról beszélt ezután az előadó, ki­emelve azt, hogy a munkások nemzet­közisége nemzetközi szolidan;«-t je­lent a munkás érdekeinek védelmére, de semmiképpen sem nemzetük eláru­lását. Ezzel ellentétben éppen a- tőke nemzetközisége mutatkozott nem egy háborúban árulónak, mert nem a nemzet, hanem a profit érdekeit követte. Hajdu elvtárs ezután azt fejtegette, mi tulajdonképpen az alapvető kérdése a mai kornak. Történeti visszapillantás után megállapította, hogy a technika mai fejlődési fokán minden embert él lehetne bőségesen látná szükségleti cikkekkel, nem úgy mint a múltban, amikor m technika azt csak kevés szá­mára tudta kitermelni Ám de hiába tudja a mai technika ezt a teljesítményt biztosítani ha a társadalmi berendezke­dés kizárja a módját annak, hogy az emberek többsége csak úgy megszerezze a fogyasztási cikkekhez szükséges java­kat. A probléma tehát az, hogy a ter­melő eszközök és a társadalmi berendez­kedés közötti nagy ellentétet kiküszö­bölje. Más szóval olyan társadalmi rendet kell előkészíteni, amely a techni­ka mai fokának megfelel- Mivel azonban ugrás a természetben nincs és egyetlen társadalmi fejlődési fokozatot sem lehet I kihagyni Magyarország jelenlegi áisapo- I tóban a demokrácia az a megoldás, amelyre törekednünk kell Az előadó részletesen kifejtette ezen demokrácia igazi tartalmát és vázolta a Kommunista Párt azon törekvését, hogy ennek a de­mokráciának élharcosa és megvalósítója legyem Ml less veink az új rendben? — kérdik azonban ag­gódva az érteimkségiek. A régi propa­ganda azt állította, hogy a munkásság ki akarja kapcsolná az értelmiségieket, akiknek tehát nem áll érdekükben az ú; rend támogatása. Ezt a rágalmat likvi­dálni kell. A kommunisták tudják a legjobban, hogy vezetőkre, szervezőkre, adminisztrátorokra, tudósokra éa te­chnikusokra nagyon is szükség van, min­dent elkövetnek ezek képzésére, gyara­pítására és a legnagyobb készséggel ho­norálják az ő működésüket. Nemcsak háttérbe nem szorítják tehát az értelmi­ségeket, hanem ezeknek erkölcsi és anyagi érdekei az új rendtől sokkal nagyobb kielégülést nyernek, mint ami­nőt élveztek a múltban. Az új rend nem kíván tőlük mást, mint tudásuk és ta­pasztalataik rendelkezésre bocsátását, nem pedig azt, mint a régi, amely egy­ben a dolgozók elleni eszköznek hasz­nálta őket. Nyomatékosan hangsúlyozta végül az előadó, bogy a Kommunista Párt a ha­ladás útját egyengette és követte a múlt­ban és követi ma, az értelmiségieknek, érdekeik helyes felismerése mellett ugyancsak a haladás szolgálatába kel! á’Jbiiok. Frenetikus taps követte az előadást, amelynek nyomán vita indult főleg a hazafiasság, a területi revízió és a vallás kérdéséről. Hajdu Gyük dr. kifejtette zárószavaiban a párt álláspontját iga­zolva azt, hogy a kommunisták jó haza­fiak, a vallásszabadság’ harcosai és a magyarság ügyének a legjobb előmozdí­tói. A tanítóság és tanárság jövője Tudjuk jól, hogy a második magyar összeomlás nem csupán néhányszáz áruló tervszerű politikájának következ­ménye, hanem hosszú „fejlődés“ ered­ménye. Az ellenforradalom iskofaipoKti- ká jának igen jelentékeny szerepe van abban, hogy a magyarság ismét rossz oldalira állott, hogy beteg és elmaradt társadalommal belemerésztkedett az új világháborúba. Tömérdek szenvedésünk­nek egyik Legfőbb oka a tudatlanság. A klebelsbergi és hómawi kultúrpolitika el­hibázott egy alapvető kötelességet: a tömegek színvonal írtaik megfelelő emelé­sét helyes iskolarendszerrel és ugyan­akkor a társadalmi válaszfalak lehető lebontáséit. Ezzel szemben iskolapoliti- '--áiok csak a középosztályra tekintett. Különösen Hómant terhelt a felelősség, hogy ezt az ;/sztály-iskolát még milita- rLzállta is, megrakta mindenféle titkos vagy nyílt katonásdival, Tehát a tehetős és középosztálybeli szülők gyermekei tudtak középiskolai, vagy egyetemi mű­veltséget adni fiaiknak, a munkásság és parasztság, rnár nem \ magyar nép zö­me meg kellett, hogy elégedjen az „ele mj iskolával, a kispolgárság a „polgári“! iskolával, míg a jobbtnóduak gimnázi-1 umba adták fiaikat. Amint gondosan í vigyáztak a társadalmi elkülönülésre ar ifjúságnál, és a tudás módfelett tokáré i kos adagolására, cppenúgy megfelelt élet-^ szem [életűknek a pedagógus tábor meg­oszlása is: lenézett tanítókra, megtűrt polgári iskolai tanárokra és középiskolai tanárokra, akik maguk között ismét tor- zs-alkodtialk, mert a gimnáziumi tanárság egy része lemosolyogta a kereskedelmi- iskolaii tanárokat, viszont azok a maguk részéről megmosolyogták a gyakorlati követelményeknek, szerintük, kevésbé megfelelő gimnáziumiakiat. így azután a meghasonlott nevelői társadalom semmi­nemű sérelmét orvosolni nem tudta. El­szegényedett és ebből kifolyólag tekin­télyét is elvesztette Húgát művelni nem tudta, a kritikához való jogát lassamkin* fe adta, csaladját éhbéren tattva a fel- sőbbség minden intésétől remegett Nemcsak, hogy kizsákmányolták, de el­várták tőle, hogy gazdáit dicsőítse. Ezért találhatók közöttük olyan szomo­rú emberroncsok, akik máig is tönkre­tevőiket dicsőítik és az elmúlt korszak szólamait mormolgiatjók. Az ország felszabadíttatása a. német •flrszalag alóHezeri a téren is forradalmi változásokat hozott létre. A dolgozók nagy pártja a Magyar Kommunista Párt mihelyt a vasutak helyreállításának és a legszükségesebb rom-e! takarításnak munkáját irányításával elvégezték, azon­nal az iskolákra fordította figyelmét. Rákosi Mátyás elvtárs világosan megfő galmazta a követelményt: szakítani a mait iskolatípusokat, új tsrabőoyvefcst 6» éj szellemű tanárságot! A kiadott jelszó visszhangra talált a többi demokratát in pártoknál és a kuItusekormáay*atí*Sl is, tueiy végül meg teremtette s mindenkire kötelező elemi iskola után a mindenkire kötelező négy osztályú középiskolát as „általános iskolát“. Mivel as új iskolá­ban egyaránt tanítanak polgári iskolai tanárok, tanítóik, gimnáziumi tanárok, elvben betyreá&ott s tanárság egysége. A tanítóság kilépett elnyomott és elszi­getelt helyzetéből. Megmaradt ugyan a tanárságnak egy felsőbb tagolódású ré­tege, szóké, akik szakban, ütertve gim­náziumokban fognak tanítani, de a vá­lasztó vonal már nem étee. Nem élesebb, iránt ax eáemiben éa a* „általános isko­lában“ oktató tanítók között. Még job­ban ei fog Hinni a különbség, ba bekö­vetkezik a tanárképzés reformja Ha megszüntetik az u. n. „tanítóképzőket“, hanem a különféle iskolai fokozatoknak megfelelő nevelőket az egyetemi tanár, képzők bocsátják tó két, három, vagy öt év munkájával. Ha továbbképzéssel bárki Miét etetni iskolai nevelőből gim­náziumi nevelővé ha akar. Mert kicsi­nyekkel foglalkozni sok embernek van akkora ötöm, mént nagyokkal bajlódni. Ez ax új, egységes pedagógus társada­lom már más igényekkel lép a magyar nép elé. Tudja, hogy a magyar Dép tőle függ. tudja- bogy ezért tisztelet jár neki és munkájával egyenértékű fizetség. El­érkezett az idő, hogy a nevelők feltár­ják sérelmeiket megállapítsák a felada­tokat és mejhatároozák aa eljárás mód­ját A Magyar Kommunista Párt a nem-, seri' jövő biztosítékának tartja a demo­kratikus szellemű tanárságot és minden támogatást meg kíván neki adni, hogy zavartalanul folytathassa munkáját. Kí­vánta, hogy a tanárság telje» Lelkiisme­reti szabadságán működjön, hogy a közelmúlt rendszer elszegényített, meg­nyomorított hivatalnok-tanárjából iefnéí fizetett művelt, hivatását művész mód­jára gyakorló nevelővé tegyen De ép­pen égért a nevelői társadalomnak * közelednie keR a munkásság felé, a dol­gozók nagy pártja felé, amely egyedül méltányolja törekvéseit A tanárság vá­laszúton áll: ha a magyar jövő építője akar tenni, ha végre emberi éleéet akar élni, fel keM ébrednie a kábulatból éa meg keR ragadnia a valóságot. Nemcsak1 a gvárakban lehet valaki rohammunkán. Lehet az iskolában is. itt szövik-fonják a magyar nép jövőjét. A tanítóságnak és tanárságnak cselekednie kell, még­pedig hamarosan. Kardos Tibor dt. ARANYAT EZÜSTÖT nagyköves ÚrfilÚIIll Patek, Schaffhausen, Zenith, Omega, Marvin, Movado, Doxa és egyéb márkit karórát perzsa szőnyeget Mindenfajta szőnyeget ér dísztárgyat, a legmagasabb napi áron veszünk Hunwaid Testvérek Pécs. Király-utcai. Készül a tréoier«es vádirat Gdrlng, Rlbbentrop és cinkosaik eilen Londonból jelentik: Amerika, a Szovjetunió, Nagybritannia és Fran­ciaország képviseletében a háborús főbünösök ügyét tárgyaló nürnbergi per ügyészei szombaton ültek össze Berlinben, hogy megállapítsák a vád­iratok végleges szövegét. A vádiratot átadják a bíráknak, akik a jövő bét közepén érkeznek Berlinbe. Utána a védelem és az újságírók rendelkezé­sére bocsátják. ion- leit ni 7 «II konyakos üvegekért: Mecseki llkérGxem. Felsőmalom-utca 25. szám. UJ DUNÁNTÚL 3

Next

/
Thumbnails
Contents