Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-02 / 194. szám

IRODALOM Molnár Erik: nraffliar fórsidiioni itwe íz Mól az Hfgítt’j A hivatalos magyar történetírás meg­annyi művelője között hiába keresgélünk, történelmi munkák könyvtárt kitevő törne- gében hiába kutatunk, azokban kevés olyan érték lelhető fel, melyből hozzá­vetőlegesen is megnyugtató képet nyer­hetnénk társadalmunk legősibb tormáinak szerkezetére, az egyes korszakok gazda­sági, kulturális és erkölcsi adottságainak és ezep adottságok fejlődési folyamatát formáló szociális erötónyezök valóságos viszonyaira nézve. Molnár Erik könyvé­nek éppen ebben rejlik nagy értéke, mert visszavezeti az olvasót annak a legősibb korszaknak a mesgyéire, amelytől kiindu­lását találhatjuk annak a társadalom- fejlődési folyamatnak, melynek késő alak­ja és leszármazottjaként a magyarság, a magyar társadalom mai formája tekint­hető. De nemcsak elvezet e primitív tár­sadalmak mesgyéire, bánom hozzávetőle­gesem valószerű elemzését próbálja adni ez őskori társadalmi viszonyok szociális és gazdasági rendiének és kialakulási formáit előidéző gazdasági okoknak. A magyarság ősi nemzetség-eredetét földrajzi vonatkozásban ő is Oroszország uralvidéki tájain keresi, míg a későbbi fejlődés és vándorlások folyamán cl nőm jut Eszck-Katikázus vidékére, mígnem el­jut a mostani, ezeréves Haza határai közé. Magának az ősi társadalomnak ki- alakulási fokozatain keresztül elvonulnak szemeink előtt a vadászkorszaktól a pász- tortársadalmon keresztül, mintegy sejt- szerű kiindulásból az egyes társadalmi formák képei. Amíg az ú. n. vadászkor­szakban jórészt csak a nagyi saladig ele­mezhető ki a társa dalom-fonna, addig a pásztorkorszakban már kialakulni lát­juk a társadalomnak nemzetség-, törzs- és törzsszövetség néven ismert formáit. És amíg a vadászkorszakban ez a primitív társadalom majdnem mentes a gazdasági el'ont éteket kiváltó osztálytagozódástól, addig a pásztor-társadalomban, amikor a magántulajdon rendszere először jelent­kezik a maga osztályokat kialakító, éles ormáival, kialakulni látjuk a társadalom •agyones és vagyontalan, parancsoló és riürsndelt, a vagyon hatalmától fügjJŐ- WJyzetba került és e javak birtoklása ré­vén felülkerekedettek társadalmi rétegeit. A későbbi korszakok folyamán termé­szeteién, így a földművelés, kereskedelem, kézművesség kialakulása korában, amint a vagyon, a tulajdonviszonyokban bekö­vetkezett mindélesebb eltolódások jelent­keznek, ezekkel együtt jelentkeznek az osztályokkal együtt az osztályellentétek is, amelyek, ha abban a korszakban nem ■s öltöttek olyan éles formákat, mint a későbbi tö'réstársadalomban, ez legfőkép- -o abban leli magyarázatát, hogy abban a kojban a nincstelenek osztálya még csak tört részét képezte a vagyon és vele egvütt a hatalom birtokosait magában fog- Hló uralkodó osztályoknak. Molnár Erik könyve természetesen végig »zet bennünket az egyes társadalmi kor- zakók további fokozatain, egészen a kö­zépkori hűbéres-!ársadafmi rendig, min- Vn feílőaési fokon éles boncké« alá véve »zekrtek 3 korszakoknak gazdasági, szo- tális, továbbra pedig politikai viszonyait, •melyeknek alakulása mögött a materia- ista törtejeleinszeral let cles logikájával mutatja ki a mindenkori történések, mint okozatok gazdasági okozóit. (m. j.) Üdvözlik az ÍJ § Dunániút-i! A Magyar Kommunista Párt vasutas csoportja, abból az alkalomból, hogy la­punk pártlap lett, — határozat formájá­ban juttatta el hozzánk üdvözletét. „E lap — mondja a határozat -- eddig is harcos szócsöve volt minden jó munkát oak, a vasút és ország újjáépítésének, a dolgozóknak cs pártunknak. Most, mi­kor a választásokon az ország szava, vé­leménye nyilatkozik majd meg, mi is együttérezve és munkánkat megsokszo­rozva állunk az l)j Dunántúl mellé támo­gatásunkkal. Kérjük vezesse és irányítsa a dolgozókat továbbra is a szabadság fele.'* , , Szabadság! A M. K. P. vasutas csoportja nevében Dr. Cser Gyula üzemi titkár. Í4I ÚJ DUMÁMTÓL Hétién kezdődnek a pécsi konymapok A polgármester utazása miatt szerdára halasztották ar. irodalmi és mfivészetl estet Hétfőn délelőtt kezdődnek meg a pécsi könyvnapok, amelyeket szeptember 3—4 é3 5-én rendeznek meg a pécsi könyv­kereskedők. Mint már megírtuk, az első szabadkönyvtiapok megrendezésére min­den előkészület megtörtént, az idei buda­pesti könyvnapok teljes anyaga időköz­ben Pécsre érkezett cs a dunántúli írók is megtették előkészületeiket; megjelent a Sorsunk nagy hármáé száma, a pécsi első szabadkönyvnapok nagy meglepeté­se. Ez alkalommal csak egy könyvsátor lesz a Széchenyi-íércn s ebben a sátor­ban gyülekeznek hétfőn délelőtt Várkonyi Nándor szerkesztő vezetésével a Sorsunk körül csoportosuló dunántúli magyar írók, A pécsi olvasóközönség is nagy szere­tettel és lelkesedéssel készül a könyvna­pokra és bizonyosra lehet venni, hogy olyan vásárlási láz lesz, amilyen eddig alig nyilvánult meg. Nagy az érdeklődés a pécsi írók irodalmi és zenei estéje iránt is, amelyet eredetileg kedden estére terveztek a Nemim ti Színházban, mivel azonban Tolnai József polgármester, aki a bevezetőt mondja cs Bárdos! Németh János, a kitűnő költő is halaszthatatlan hivatalos ügyben Budapestre utaznak, az irodalmi estet kedd helyett szerdán este fel 8 órai kezdettel tartják meg a Nem­zeti Színházban. A zenei műsort K. Kalüvoda Olga a kiváló énekesnő állította össze és az a következő: 1, Ponchiclli: Ária Gíocondából. La- votla: Mezei bokréta. Előadja d. Tcremy Gáborné. 2. Huszka: Ária a Gűl Babából és Le­hár: Ária a Mo6óIy országából. Előadja Maurer János. 3. Thomas: Románc * Mignonból, Régi magyar népdalok. Énekli Özörényi Olga. 4. Hubay: Madárdal a Cremona: hege­dűsből — Verdi: Ária a Travíatából. Előadja P. Marossy Nóra. 5. Rossini: Rágalomária a Szevillai borbélyból — Mussorgsky: Bolha-dal. Előadja dr. Komáromi László. 6. Erkel: La Grange ária a Hunyadi Lászlóból. Előadja P. Marossy Nóra. Az összes számokat zongorán kíséri Sz. Hor­váth Mihály. Pécsett különösen Marossy Nórának, ennek a kiváló és fővárosi viszonylatban is elsőrangú énekesnőnek a szereplése elé tekint nagy várakozással a közönség s ugyanilyen nagy öröm Komáromi László fellépése is. Az est bevezetőjét Tolnai József pol­gármester mondja és azon ezúttal főleg a költők mutatkoznak be új műveikkel. Dr. Fábián István előadást tart a szereplő költőkről, Bárdosi Németh János, Csánvl T.ászló, Kopányi György, Harcos Ottó, Várady Károly, András Endre mondják el verseiket, míg Csuka Zoltán, a most sajtó alatt álló délszláv baliadáskőteté- bőt mond cl egy -magyartárgyú és külö­nösen szép balladát. Dénes Gizella a ki­váló dunántúli írónő egyik novelláját fogja felolvasni. Mint as est, mint * korty vmpok’ iránt növekvő érdeklődés nyilvánul meg s bi­zonyos, hogy a pécsi szabad könyvnapok eddig nem látott nagy közönséget fog­nak a Széchenyi-térre és a színházba is vonzani. Jegyek vasárnaptól Kezdve elővételben a. színház pénztáránál kaphatók.. A magyar demokrácia áj jogszabályai Hatalmas kötet fekszik előttünk: a hi­vatalos lap augusztusi szamainak gyűjte­ménye, melyben a kormánynak az elmúlt hónapban kiadott számszerűit 164 rende­leté jelent meg. A jogszabályok a politika elért ered­ményeit tiikrözlelik vissza: ez az elméleti jog megállapítása, — s ennek a megálla­pításnak gyakorlati illusztrációja a 164 augusztusi rendelet. A szürke es hivatalos nyelven megfo­galmazott paragrafusok mögött az újon­nan felépülő magyar demokrácia hallat­lan erőfeszítései, pártunknak népgyülése- ken, sajtóban, partakilvákon kifejtett cs felállít oft követelései öltöftek testet, kap­tak megvalósulást. Ez a 164 rendelet a magyar élet ttj útjait mutatja meg, — a forradalom nél­küli, békés fejlődéssel történő, méretei­ben még fel sem fogható átalakulást. A rendeleíek életünk minden vonatko­zására nézve új szabályokat állítanak: a gazdasági éleiben, a szociálpolitika, a MAGYAH KÖNYVNAPOK a péc&i iu&ipx&i'Jijttok&ah, vzcpUfn&tx 3-^-5-íh! KONYVNAPI KÖNYVEK: SZÓ CIALIZML S- SZ Ü C1ÜLO G1A: Andies E.: Munkásosztály és nemzet Rákosi Mátyás: A magyar jövőért Kovács Imre: Magyar _feudalizmus, Sándor Pál: Engels mint filozófus P4™3213^ Ui szellemi front. (Darvas J. Erdei F Molnár Erik: A magyar társadalom J , T . uu 1 • története az őskortól az Árpád Illyés Gy., Zilany L., xvevai J„ Szekfü korig Gy. stb. cikkei.). EGYÉB TUDOMÁNYOS IRODALOM: munkásvédelem, a pénzügyi fog, « köz­ellátás, az újjáépítés, a közoktatás, a há­zassági jog terén. A gazdasági életben egyre határozottab­ban bontakozik ki n rcndetctekből a meg­levő készletekkel való célszerű gazdálko­dás, a gazdasági cici megszervezésének gondolata a dolgozók, az újjáépítés ér­dekében. A legfontosabb élelmiszerek, a legfon­tosabb iparicikkek (textil, vas, fém, ipari faanyagok, bőr es cipói kereskedelme állami ellenőrzés alá kerül, hogy a kész­letek tényleg oda jussanak, ahol azokra a legnagyobb szükség van és ne a speku­láció nyerészkedjek rajtuk. Az áruelosztás megszervezését kiegészí­tik ezon szervezet védelmét célzó új jog­szabályok, amelyek között messze kima­gaslik, az árdrágítókra halálbüntetést elő­író rendelet, — megvalósítva Rákosi elv­társunknak szegedi beszédében felállított követelését. A rendclctekben az állami szociálpoli­Jócsik L.i A Közép-Dunamedence közgazdasága Major A.: A világgazdaság enciklo­pédiája Makkal László: Erdély története Péter R.: Játék a végtelennel. (Népszerű matematika) SzExókay: Föld, viz, tűz, levegő REGÉNY, VERS, ÉLETRAJZ STB. A forradalmi Ady. (Ady versek és próza) Arany János: Toldi trilógia Bayer: Déryné és Déryné levelei Darvas József: Város az ingovány­bán (Regény) Déry Tibor: Szemtől-szcmbe (Regény) Erdős René: Csukott kert (Versek) Fodor József: Mérlegen (Versek) Gárdonyi Géza: Szunyoyhy Miatyánk- ja (Regény) Illyés Gyula: Hősökről beszélek (Verselt, illusztrálva) József Attila: Forradalmi versel Koval Lőrinc: Föld, kenyér, szabad­ság (Regény) Kovái Lőrinc: Igazság (Munkásmoz­galmak regénye) Kosztolányi Dezső: ÁBÉCÉ (írásról, olvasásról stb.) Márai Sándor: Verseskönyv Nagy Méda: Eltékozolt élet (Regény) Révay József: Ady (Az Ady probléma tisztázása) Szabédi: Telehold (Versek, műfordí­tások) Szabó Dezső: Bölcsőtől Budapestig (önéletrajz) Vas Zoltán: 16 év fogházban Veres Péter: Gyepsor (Elbeszélések, versek) Sorsunk könyvnapi kötete. 1 fiEa áj ssertessief Sap. Szocrálpoliiik#.? téren, olyan korszakalkotó rcfosanok való­sultak meg a legnagyobb gyorsasággá!. amelyek pillérei lesznek a magyar demo­kráciának. így a gazdasági munkavállalók társadalombiztosítása, a — kollektív szer­ződések kötelező erejének megállapítása, —- a szakszervezetekre bízott kötelező munkaközvetítés, amely rcndcletek első­sorban Molnár Erik népjóléti miniszter elvtársunk nevéhez fűződnek. A rendclctek utján mozgósítja a kor­mány az állam egész munkaerejét az új­jáépítés érdekében, — Részletesen sza­bályozza az újjáépítés érdekében való közérdekű muakakö telezett séget, s meg­teremti az újjáépítési közmunkaváUság fizetésének elrendelésével. Számos intézkedés foglalkozik a mező- gazdasággal. A mezőgazdaság tervszerű­ségének alapjait fektetik le az újonnan életre hívott termelési bizottságok, A háborútól sújtott gazdáknak nyúj­tanak könnyebbséget a háborús károk cí­mén engedélyezett adóleírások. A növekvő drágaságot igyekeznek ellen­súlyozni a fizetés emelések tárgyában, — valamint az OTI segélyek felemelése tár­gyában kibocsátott új rcndcletek. A rendclctek felveszik a harcot a re­akció ellen is. Egy új rendelkezés nép- bíróság elé utalja a szabotáló köztiszt­viselőket. A magyar demokrácia szelleme él ab­ban a rendelkezésben, amely eltörli a ka­tonatiszteknek a tiszti becsület érdekében való kardhasználati jogát, — deklarálva ezzel azt az elvet, hogy az új Mtig}>ar- országon csak egyféle becsület van: a dol­gozó tömegek, munkások parasztok és ér­telmiségiek becsülete. Felsorolhatnánk még a többi rendeletéi is, a demokratikus nevelés szolgálatában felállított általános iskoláról szóló ren­deletét, foglalkozhatnánk a házassági jog módosítása tárgyában kiadott humánus rendelettel is, — amely tehetővé teszi az elmebeteg házastárstól, az 5 év óta külön válva elő házastárstól való elválást, úgy- szintén a házasfelek közös megegyezésén alapuló házasságbontást. Ismertetésünknek rövid kritikai meg“ jegyzéssel fejezzük be, \ Hiányozunk az adó rcndcletek, hiány­zik még mindig az adóreform. — Nem­csak. az állam szempontjából fontos c/en rendclctek mielőbbi kiadása, — de az adó­rendeletek a leghatásosabb eszközt ad­hatják meg az infláció elleni küzdelem­ben, — 0 reakció elleni harcban. A kése­delem minden napja, az inflációt segíti. A. mi pártunk, amely minden erővel harcol az infláció elten, a dolgozó töme­gek érdekében, számos ízben követelte már az adókérdés rendezését. Várjuk, hogy a többi eredmény után. e követelé­si/nk is mielőbb megvalósul, a magyar jövő, az újjáépítés érdekében, Dr. Junger Mihály lt m£t mm mm 3 magyar inammal as üissia- vMoriCHat t/eíű raa Huszonöt evvel ezelőtt kezdte meg mű­ködését a Magyar Kivándorlókat és Vísszavándorlókat Védő Iroda. Közismert célja általában a ki- és visszavándor- lóknalc minden irányba« tájékoztatása, erkölcsi és anyagi érdekeinek megóvása, külföldön élő hozzátartozók kutatása stb, do nemzetgazdasági szempontból is igen fontos ténykedése W hagyatéki cs vagyon­jogi ügyeknek külföldi visozoylatban való rendezése. A háború befejezésével, valamint a kül­földi és tengeren túli államokkal való diplomáciai kapcsolatok felvétele után az iroda újból megkezdi működését. Ezért kívánatos, Jba az érdekeltek már most érintkezésibe lépnek a védő irodával cs rendelkezésre bocsátják a külföldi ha­gyatékra vonatkozó azon adatokat, me­lyeknek birtokában az irodának módjá­ban lesz a külföldi kapcsolatok visszaállí­tásakor az eljárást késedelem nélkül fo­lyamatba tenni. De kívánatos a kapcsola­tok mielőbbi felvétele már azért is, hogy a védő iroda útmutatása és irányitáía mellett már most időben beszerezhetők le­gyenek azok a hazai okmányok, melyeket a küllöldi hagyatékra bejelentendő igény érvényesítésénél a hatóságok feltétlenül megkívánnak. A háború forgataga 3 védő irodát is kiűzte régi helyiségeiből s kénytelen volt Eötvös-u. 7. szám alá költözni. Akik tohát a védő iroda támogatását igénybe óhajtják venni ezen a címen jelentkez­zenek. Nanduiét, diót minden léteiben »«izek, Pohli csemege KIRÁLY-UTCA 4. SZÁM.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents