Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-02 / 194. szám
X Tiss méter mélyén beuakadt az úttest a Rákéczi-ufon 1fával megterhelt szekér lovastól, gazdádtól a mélységbe zuhant Bacsányi János Irodalmi Társaság van alakulóban Pécseit Kardos Tibor egye Sémi m. tanár elmondja, hogyan alahait a huszas években a tervbe vett társaság elődje Súlyos, de 9 szerencsés körülmények folytán mégis aránylag jól végződött szerencsétlenség történt szombaton délelőtt kilenc óra után a Ráhóezi-út 66. számú biz előtt, igen közel ahhoz a helyhez, tbol pár cv előtt már egyszer beszakadt sr, úttest. Ebben ez időtájban, szombati napon lévén hetipiac, igen nagy a forgalom a. Rákóczi-úlon. Kilenc óra lehetett, amikor Vörös György somogyi fuvaros fával megrakott szekerével megállóit a Rüióuzi-út 66. szára előtt, mert egy asz- tsoAy megkérdezte, mennyiért hajlandó a fát eladni. Nyugodtan alkudoztak, amikor egyszerre csak egetföldet rázó robaj kíséretében megnyílt a föld és Vörös György kocsistól lovastól együtt eltűnt az útról. Az alkudozó asszony sikoltozva szaladt cl a kocsi mellől, míg közvetlen közelében már mintegy tíz méter mélység tátongott. Első pillanatban úgy látszott, hogy Vörös György lovaival együtt elpusztult a mélységben, de azután kiderült, hogy a szerencsétlenség aránylag szerencsésen végződött, a fuvarost kötél segítségével kihúzták a mintegy tíz metet mélységű szakadékból. Vörös Györgynek mind- bs3ze egyik ujja sérült meg s egy közelben tartózkodó orvos mindgyárt be is kötözte. A két ló azonban a *zckőrrel együtt a mélységben maradt. Munkatársunk nyomban a szerencsétlenség után kiment a helyszínére, ahol már a gyorsan kiszállott tűzoltók dolgoztak s igyekeztek a két ló megmentésére az előkészületeket megtenni. A mély szakadék alján a szekér mellett ott állott a két ló, az egyiknek azonban már derekáig ért » víz, amely a kettérepedt vízvezetéki csőből folyt és azzal fenyegetett, hogy a szakadék alját elárasztja és a lovak fgy a tűzoltók szerooláttára «■'pusztulnak. Sikerült azonban hamarosan intézkedni, a viz vezető (öcsé vet elzárták és így minden remény meg volt arra, hogy a lovakat daru segítségével kiemelik a mélyből. A „cserencsés" szerencsétlenség okát illetőleg felvilágosításért fordultunk a város mérnöki hivatalához, ahol a kővetkezőket mondották: Tudvalevő, hogy Pécs felszíne alatt, sokszor több emeletnyi melységben is, több ezer pince van. Sokat a mérnöki hivatal a különböző vezetékek elhelyezése alkalmával aláfalazta- tott, de tűivel sok pina* közelében nem „Pécs és Baranya az újjáépítés szolgálatában“ Az újjáéledő magyar könyvkiadás első *i*gy eseményének ígérkezik az a mű, «mely „Újjáépítő magyarok11 gyűjtőcím- «fr-'l a közeljövőben jelenik meg. Ben- n.üi'V.ct pécsieket közelebbről annuyiban £rint ez a mü, mert első kötete Pécs cs "aranya vármegye az újjáépítés szolgála- a-’an ctmmcl hagyja el a sajtót. írói sorá- -an találjuk a vármegye és a város köz- «gazgatáaa részéről dr, floras István Pécs Baranya vármegye főispánját, Keserű vanoü alispánt, Tolnai József polgárin cs- jtr dr, Tetmas György polgármester he- yfttteet és dr. Cserfa Béla, Mohács mc- fy*i város polgárnődéről. Az egyházakat 'eág Fcte.ac tnegy'óspüapök, ffyáry Pál, I iu ftßitus esperes, fakó Gyula ág. cv. j-.kesz és dr. Stark Endre, az izraelita "fkőaség vezetője képviselik, míg a köz- J'indószcrti hatóság nevében Minket Ádám "«kapitány helyettes ea Vörös László, varmegyei főkapitány szólalnak meg. A Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült Partok részéröl a mü megírásában közreműködnek dr, Balassa Miklós, (Polg. ijcm- Párt), dr. Kanyar József (Nemzeti arasztpárt), Klotz Alajos (Szoc. Dem. Krantz Pál (Mag yar Kommunista jj'j-rt) éa Szécsy Béla (Függ. Kisgazda •rt). Resztvesznek a mű szerkesztésében szabad szakszervezetek, a szabad szer- szelek, valamint a dolgozó magyarok ^viselői is. < Az „Újjáépítő magyarok" több akar mint könyv a könyvek között, Foo- cs hézagpótló szerepért kíván betölteni demokratikus Magyarország újjáépité- , reií szolgálatában. Meg aknrja mutatni, . Äy az újjáépítés terén eddig mit teltek .®»t nem tettek, és rá akar világítani * lövő faladataira is. • .Az „Újjáépítő magyarok" azerkesztő- y*°tjsága egyébként a készülő műről ■^“yit mond: „Ez a könyv minden ma- Y?- könyve, a paraszté, az ipart manértelmiségé, az újraépítő és újjá, Vf.e’ boldogabbá építő magyarok köjtyraegy el vezeték, még több maradt aláfalazás nélkül. S mivel Pécs felszíne alatt homokréteg van, az úttest kihasználása által elkerülhetetlen rázkódtatások a homokra éptilt boltozatokat megrepesz- tik, annyira, hogy szerencsétlen esetben a nagyobb teher alatt beszakad. Sajnos a mérnöki hivatalnak nincs módjában az ilyen baleseteket megakadályozni s ilyenek bekövetkezésével bizony számolni kell. Meghatóan kedves levelet hozott ma, a. posta az Uj Dunántúl szerkesztőségének. A meeseltszabolesi iskolásgycvmclsek nevében írLa egyik kis mecsekszabolcsi bá- nyászgycrck, akit kis társaival együtt a Nemzeti Segély küldött Helesíóra és könnyekére nyaralásra. Ehhez a levélhez — amelyet nagy, gondos, gömbölyű gye- rckbelükkcl írtak — nem kell kommentár. Hadd szóljon a szivekhez önmagáért: Kedves Nénik és Bácsik! Végére értünk a 3 hetes nyaralásnak! Nagyon szépen köszönjük azoknak, akik lehetővé telték, hogy 42 mecsekszabolcsi hányás-gyerek itt nyaralhatott a mi szop Mecsekünk aljában. Elsősorban a pécsi Nemzeti Segélynek, vert gondoskodott a szállításunkról cs elhelyezésünkről. Ha hazamegyünk, halából gyűjtünk tagokat a községünkben. ' A' rendőrségi híradások naponként számolnak be a közszükségleti cikkek terén elkövetett visszaélésekről ,— úgy látszik azonban hiába jelent meg az az ígazsagügyminisztcri rendelet, amelyik az árdrágítók büntetésének szigorításáról intézkedik, mert még mindig vannak szép szómmal kereskedők, akik túl teve magukat a törvényes rendeleickcn és a társadalommal szemben köteles morál betartásán, minden különösebb lelki- ism<:relíurdalá3 nélkül „árdrágítanak" és csinálják a rn.aguk kis üzelmcit. Hirtelenóbcn csak három ilyen kirívó esetre hívjuk, fel az illetékesek figyelmét. Nincs liszt. A közönség körében egyre több panasz hangzik el, hogy sokan még a május-júniusra érvényes jegyeiket sem tudták beváltani, mert a kereskedők azzal utasították visszá őket annakidején, hogy meg kell várni az „új szállítmányt" és a kiosztásra vonatkozó hivatalos rendelkezést. Ez az egyeseknél jól bevált elutasító szólam természetesen megismétlődött júliusban, sőt augusztusban is, azzal a különbséggel, hogy az elmúlt héten pillanatnyiing előállt iiszlhiány némi zökkenőt okozott a város kenyérellátásában, ami most persze ütőkártya a kezükben. Ez azonban még mindig nem ok arra, hogy egyes kereskedők, akiknél mázsaszamra felhalmozott lisztmennyiseg van még mindig raktáron, — megtagadják a jegyre szóló köteles mennyiség kiadását, •— ugyauakkor clcsalják vevőiktől a már úgyis „lejárt” jegyeket, hogy jól bevált trükkökkel a hatóságot félrevezessék. Es ha véletlenül — netalán — mégis meggyőződik a közönség arról, hogy bizony bőven van liszt a raktárban, akkor megint csak jó a „ható.ság", mert természetesen az lefoglalt már magának minden mennyiséget és az embernek a szive eshellk meg a „csekély” keresettől is elütött kereskedő nyomo- raságdn. Közismert az az udvariassági A kulturális decentralizáció gondolata régóta kísért a magyar életben, de most, hogy a demokratikus Magyarország megszületett és a nagyobb vidéki gócpontokban dolgozó írók is inkább szóhoz juthatnak, ez a régi gondolat reméljük, hamarosan meg is valósul. Ezt a reményt támasztja alá az is, hogy a Sorsunk irodalmi folyóiratot egy lelkes kis írócsoport vette bátran a kezébe és a legnagyobb községek lakói igen szívesen láttak bennünket, nem fogjuk elfelejteni a jóságukat. Sok finom gyümölcsöt és jó kenyeret kaptunk. Valamennyien megerősödtünk, Van olyan fiú köztünk, aki még ruhát is kapott. Szerettek bennünket! Mi aztán, ahol tudtunk, segítettünk a jó szállásadónknak. Sokat játszottunk, kocsiztunk, fürödtünk és horgásztunk Pompás nyarunk volt! De hiába c héten visszautazunk, mert megkezdődik a tanulás. Vár bennünket az iskola! Várnak bennünket jó szüléink és a pajtások. De sebaj! Abban bizakodunk, hogy fő- vőrc. ha Isten segít, újra mehetünk nyaralni! Heiesfa, Í9-Í5 aug. hó 28-áa, Szeretettel köszönti a 42 aeosoksia- bolcsi iskolásgyerek nevében: forma is, amikor úgy tagadják meg a kötelcáségteljesilést, hogy „saját kereskedőjéhez'' utasítják a szórencsétlen vevőt. Itt van az élesztő-probléma is. Köztudomású a Kereskedők Testületének az a'felhívása, amit hírlap útján úgy a kereskedők, mint a vásárló közönséghez intézett abból a célból, hogv tájékoztassa mindkét telet a hivatalosan megállapított fogyasztói árról s ugyanakkor figyelmeztessen az esetleges visszaélésekre. S ennek ellenére nyíltan árusítják az élesztőt a lerögzített 2.— pengő helyett 7.— pengős dekánkénli áron. De ez nem elég. Á hétpengŐ3 árba belekalkulálják egyesek a penészt és piszkot is, és ez ellen még csak tiltakozni sem lehet, mert az illető kereskedő hetenként — bizonytalan napon — csak egykét órára tartja nyitva üzletét. Nem kell kommentárt fűzni az ilyen esetekhez, — úgyis tudja mindenki, mi van mögötte, legfeljebb azt kérdezhetjük joggal, hogy meddig lehet még folytatni manapság az ilyen üzelmeket? Jó árszökkenést lehet végrehajtani egyes kereskedőknek a gyufával is. Mert ha a múlt hét elején egy doboz gyufa még 16 pengő volt, az a hét végére jogosan emelkedik 20 pengőre, s ha valaki csodálkozásának ad kifejezést emiatt, zsebrerakhatja a kategorikus kijelentést: „Lesz az még több is!" Ebben mi nem is kételkedünk a „kereskedő úr" túlságosan „korhű” lelkiisme- rcte folytán. Egyet azonban meg kell, hogy mondjunk ezeknek az egyéneknek: Tudunk róluk, megjegyeztük őket' magunknak és gondoskodtunk róla, hogy a hatóság se maradjon tétlen velük szemben és oda kerüljenek Végre, ahová valók: rendőrkézre! Nem lög ártani egy kis razzia: sem a Felsőmalom, sem a Me- gyeri-út, sem pedig a Ferenciek utcája környékén I , anyagi nehézséggel is dacolva, megjelenteti. De ezt a gondolatot akarják egv lépéssel továbbvinni és megvalósítani Pcc« egyetemi városában az itt élő dunántúli magyar írók, aszal is, hogy felmerült körükben a gondolat; meg kell alakítani a dunántúli származású hajdani forradalmár költőről elnevezett Bacsányi Janón Irodalmi Társaságot, amely nem csak Pécs, de egész Dunántúl demokratikus magyar szellemi életének legjobbjait kívánja maga köré gyűjteni. * Bacsányi János neve szint« öízürnsz*-: rnen bukkant fel a társaságot megalakítani kívánó fiatal írók körében és érdekes, hogy éppen ennek a gondolatnak és névnek már is megvannak a maga hagyományai cs mély gyökerei Pécsett; 1727 - ben a pécsi egyetemen a demokratikuson gondolkodó magyar ifjak alapítottak ugyanezen a néven egy irodalmi társaságot, amely a 30-as évek elejéig működött. A társaságot megalapítók közül most is Pécsett van és a tanárképzőn működik az immáron országos hírnevű dr. Kardos Tibor egyetemi m. tanár, alrí ar. egykori Bacsányi János társaságról a követi.szókét mondotta: — 1927-ben az azóta fiatalon eSfcünyü de „Elindulnak" című postbunstt* regényével jelentékeny névre szert telt Kováin József, Dénes Tibor és jó magam indítottuk el a Bacsányi János irodalmi társaság gondolatát, áthatva azoktól a demokratikus magyar eszméktől, amelyeket akkor Szabó Dezső és a többi demokratikus magyar író müveiből merítettünk. A társaságot csak nagy nehézségek között sikerült megalakítanunk és ebben *3 egyetem autonómiája volt •egítségiinkre, mert sötét bizalmatlansággal fogadtak már Bacsánvinak a nevét is. De még'», sikerült akaratunkat megvalósítanunk és minden ellenszenv el!cinére is fenntartanunk a társaságot. Az akkori társaságban velünk volBB még, hogy néhány ismertebb «evet említsek, Kolozsvári Crandpierre Emil, Ijjmt Jankomeh Antal, Zsikó Gyük, f ojtó Ferenc, Kosa Lajos és Bajcsa András. — Remélem, hogy az a szép mozgakrm, amely most a pécsi irók kötőben a Mucsányi János társaság megalakítására v- dul, a demokratikus pártok, a város — a megye vezetősége elölt, de a kormányzat előtt is megfelelő fogaőtaU-ra fog B - látni f! SZOCÍSHS 5JBKBIM8Ü6! S?ft0l£3S tüKársia minőst íh ki Megírta az Uj Dunántúl, hogy a szoeiál- olitikai intézmények átszervezésével apcsolatban Pécsett is volt értekezlet s ezen a belügyminiszter kcpvr-elöjé tájékoztatta Baranya, Somogy és Tolna vr. zctöit az új célokról és megoldási mőd"- zatokról. Ismertettük nruiakidciin na 7 vonásokban az új, alulról felfel.• kiépülő szervezetet is, amely a szooiálpolHika fájának vágyik a „dolgozó néposztálvok szociális bcl-yzeíénvk javítását", mint közfeladatot van hivatva megvalósítani. A szervezet szociális titkárokon, felügyelőkön és föleli'gyclökön épül fel, akiket a népjóléti miniszter irányít az Országos Szociálpolitikai Tanács, mint véleményező és javaslattevő szerv M-gilségó- vel. A szociális titkárok hivatali beosztásuknak megfelelően törvényhatósági, megyei városi vagy községi szociális t-tU - - rak. akik a szociális felügyelők, vagyis a törvényhatósági szociális ügyeinek vezetői mellett előadóként szerepelnek. Mivel mindezideig csak az új szervezetre vonatkozó rendelkezés látott napvilágot a hivatalos lapban, hiányzik azonban a végrehajtási utasítás, a nagyíontcis- ságú munka nem indulhatott nveg az uj utakon, mert sem a szociális főfelügyelők, sem a felügyelői; kinevezése nem történt meg. A régi lehetőségek közölt folytatják az egyes törvényhatóságok a rájuk háruló iiyennemü feladataik megoldását. Baranyai vonatkozásban szintén nincs még betöltve a két legfontosabb vezetőállás s így mindössze arra szorítkozhatott a megy« vezetősége, hogy az úgynevezett szociábs szakelőadókat, okik az egyes járások szociális ügyeit intézték, átminősítette szociális titkárokká. Kinevezésük a vcgrauoj- tási utasítás megjelenése ntán válik időszerűvé, Wl DUNÁNTÚL fS] •MgWgWII 1UP1. V Hl WWWilL».**1" >1 V V '■SOTT' Á belügyminiszter kilenc százalékban állapította meg a vármegyei pótadó kulcsát A belUgyminIszler miután döntést hozott az állami pótadó kulcsának megállapítása terén, hogy a községek, bár elkésetten, de összeállíthassák költségvetésüket, most a vármegyei pótadó kulcsát Is megállapította. A rendelkezés értelmében Mohács megyei városra 50, a vármegye kis- és nagyközségeire pedig 90 százalékban állapította meg a a vármegyei pótadó kivetési kulcsát. A rendelkezés értelmében a vármegyei póladó kivetésének alapjául a földadó az általános kereseti adó, a házadó, a társulati, valamint a tantime adó szolgálnak. Megállapítja a rendelet, hogy az ideiglenes házadómentesség a vármegyei póladóra nem terjed ki. A községeknek ezek után nem ál! semmi nehéz.ség Htjába, hogy elkészíthessék az 1945. évre szóló háztartási költségvetésüket. Negyvenkét mecsekszabolcsi bányászgyerek köszöneté a Nemzeti Segélynek a pompás nyaralásért Helcsfa, Cserdi, Dinnyeberki, Gorica Arató Iréna®, Gedővúri Hedvig, Kuszt Gábor, Lakatos János. Sorozatos visszaéléseket követnek el egyes kereskedők a közszükségleti cikkekkel
