Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-26 / 188. szám
„1 miastlsásiég és p@r®sstség sníiveiése el@s&g@dlt@t@ile*t*f Dr. feo&é ?#! Soltén előadása a magyar demokratikus »«pneaelisrő* A felnőttoktatási értekezlet pénteki előadója pártánk részéről dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár volt, — aki a magyar demokratikus népművelésről olv&n egységes és minden problémát ma- gíbaöielö, tökéletes képet nyújtott, hogy az értekezlet egyöntetű elkaiározás alapján ezek szerint az elvek szerint kívánja megvalósítani a jövő népművelés szükség- szerű reformját és programiját. A felnőttoktatási értekezlet eme _ egyhangú, —• kívánságának viharos lelkesedéssel megnyilatkozó — döntése fényes bizonyítéka annak, hogy pártunk célkitűzései! a magyar nép összes egelő kérdéseinek lehető legtökéletesebb megoldása és a bajok gyökeres orvoslása. A földreformtól kezdve ,a népegészségügy és népoktatás, tehát a gazdasági élet és kultúra összes ágazataiban mélyreható, a nép igazi érdekeit tökéletesen szolgálni tudó programmal ad pártunk mindenkor és ezt a programmot át is tudja ültetni a gyakorlatba. Kifejtette dr. Szabó Pál Zoltán, melyek azok a szükségszerű reformok, amelyeket Sürgősem meg kell valósítanunk, hogy követni tudjuk a megváltozott világ változó ütemét és tanulásuk által újra alkalmazkodni tudjunk az élethez, hogy ezek a gyons ütemű változások el ne söpöri érnék, hanem inkább felemeljenek bennünket. ■—> Aj ifjúkorban tanult doktrínák — mondotta —« és a megváltozott élet az embereiben belső zűrzavart kelt, ebből kell a népművelésnek kivezetni az emberiséget, bogy a bennük levő „őslényt1’ ása- taggá és a korszerűséget életté tudjuk tenni A mai társadalom bizalma a tekintélyekkel ízemben csökkent, — ellenben a kísérleti tudományok eredményeire Iá- maszkodra üj felfedezések, új találmányok jutottak birtokába, melyek a tradíciókat súlytalanná, a jövő új földjét pedig termékennyé tették. Mindebből következik, bogy mivel az ifjúkor nevelése az értelmiség számára sem kielégítő, a munkásság és a parasztság számára meg éppenséggel nem, — széles alapokon nyugvó, a felnőttek minden korát és nemét magéban foglaló népművelés kiépítéséhez kell fognunk. E* a népművelés most indul, de jövője szükségszerűen meghaladja a mai fennálló iskolázás összes ágazatait. A távoli elképzelés az, hogy mindenki mindent tanulhasson. A tanuláshoz a lóhctőségat azonban irt a tandíj fizetőse adja meg, hanem a haj/ámen nyugvó képesség. Pontokba foglalva, részletesen ismertette ezután a magyar demokratikus népművelés céljait. Rávilágított az alsófokú nevelés hiányaira, ismertette az elhanyagolt nőnevelés kérdéseit, majd rátért a demokratikus közvélemény kialakításának fontosságára, —A mi kis társadalmi körűnk a nagy világtársadalom része — mondotta. Az őrökké változó világtársadalom minden lépését a kormányzatnak és az emberi életet, a kollektiv életet kutató tudományok művelőinek kell szemmel tartania, az ő hivatásuk a mi társadalmunk irányítása, az irányvonal népi tudatosítása, a társadalmi előrelátás és felelősség útjainak nyitvstartása, gondozása. Nemzeteknek is kell szüntelenül alkalmazkodni az új nemzeti viszonylatokhoz. Ha erre képtelenek, ■— háborúba,'" sőt, vesztes háborúba sodródnak, sok millió élet, millíárdokaí érő vagyon pusztul el. Mint láttuk! A magyar demokratikus közvélemény kialakítása tehát * szakminisztériumok és a szaktudományok közős feladata. Általános népművelést A részletesen megtervezett népművelésnek ki kel! terjednie minden foglalkozási ág minden emberére és gondosan kell ügyelni arra. hogy a szabad idő kereteibe, a túlterhelés elkerülésével, a legjava ismeretek nyújtásával előbbre vigyék az életet az igazi kultúra útján. Elengedhetetlenül szükséges a munkásság és pía- rasrtság művelése. Anyagismeret, szerszám- és géphasználat tevén a szakműveltség fokozása, új anyagok, gépek, szerszámok, üj találmányok ismertetése éi, intézményes bevezetését megelőző tá- jékostatisa. Egészen új szakmákban való kiképzés biztosítása. A pusztuló szakmákhoz való ragaszkodás ugyanis, — <i haladásra való képtelenség — mérhetetlen nyomor és baj forrása. Szükséges, hogy a termelés világrendszerének fej- iő«Ié>ét elsősorban az értelmiség, de a 1Ä1 ÚJ DUNÁNTÚL munkásság éa parasztság is egyaránt világosan lássa, kiki a saját helyzete szem- pontjából. A társadalmi fordulatok korában különösen szükség van arra, hogy a fizikai szakmunkások rokon szakmákat farmijának ki, hogy minél nagyobb számban legyenek több szakmában használható emberek. Fontos leiadat a művelődési színvonal széles síkon való emelése. Ennek legfontosabb az emberi mivoltunkban való egyenlőség tudatosítása. Az élet javai s így a művelődés javai mindenki számára valók, elsősorban tehát igényt kell táplálnunk mindenkiben a művelődés javainak clsajátítáaa érdekében. A jó munka, a teljesítmény fokozása biztosítja a kulturális haladás lehetőségét a. munkaidő és munkabér szabályozásával. A parasztságnál a szövetkezett parasztság az alapfeltétel. Csak a szövetkezett parasztság tud géppel, műtrágyával minőségi termelésre, minőségi többtermelésre átrendezkedni. Az értelmiségnek pedig nem oklevelekre, hanem mély tudásra kell fennmaradását felépítenie és képzelt kiváltságai helyett be kell állnia a dolgozók milliói közé és ott kell szakértelmének bizonyságát adni. Ehhez nem tehet Iskolában vizsgázni, hanem életfogytiglan tartó tanulással lehet szerepét és fontosságát biztosítani. Ismertette ezután a művelődési színvonal emelésének szempontjait, a társadalmi fejlődés dialektikus szemléletének ee megértésének szükségességét. A legnagyobb cél —1 mondotta — melyet a világ demokratikus néplömagci szolgálhatnak hatásosan, a világbéke gondolatának az ápolása. Ezt pedig a demokratikus közvélemény kialakításával érhetjük el. Eddig az egyoldalú sajtó, a fasiszta iskolázás, a mozi, a rádió stb. sugallta a közvéleményt, A közvélemény irányítása nem tényalapokon, hanem ősz- • tályérdeken épült fel. A közvélemény nyomása a háború minden leírhatatlan szörnyűségével együtt elkerülhető lett volna, ha szemlélhető formában láthatták Tolna a Németország mellé álló osatlósBudapestről jelentik: A Magyar Közlöny szombati számában ismerteti a kormány rendeletét a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdijak összegének felemeléséről. A kormány rendelet« szerint a mindenkor iwéiéhes nyugdijat a nyugdíj fizetésire kötelezett vállalatok címmel tartgtt Abelowszky Antonia Budapesten a Zeneakadémia nagyterűiébe« nagysikerű előadást. Abelowszky Antóniára a pécsiek is emlékeznek, hiszen július 3-án a pócei Nemzeti Színházban nagyszámú közönség előtt beszélt A no helyzetéről a Szovjetunióban. Budapesti előadásán úgy az egyházak vezetői, mint a tudományos és társadalmi élet vezetői is megjelentek a számos munkás, munkisnő, orvos, ügyvéd, tanár hallgatókon kívül. Beszédében a kővetkezőket mondotta el az előadónő: A cári Oroszországban az egyedüli elfogadott vallás a pravoszláv vallás volt. A többi vallást üldözték. A bolsevik párt és vezére, Lenin a vallásszabadságért harcolt s az 1905-ös forradalom egyik követelése az egyház és állam szétválasztása és a teljes vallássszabadság biztosítása volt. Az 1905-ös forradalom levezetése után a vallásüldözés még fokozódott. Az 1917. évi Nagy Októberi Szoctatista forradalom meghozta a teljes vallásszabadságot is. Az egyházat külön választották az államtól, az iskolát külön választották az egyháztól. Az iskolában ettől kezdve nem tanították a vallást, de magánúton mindenkinek jogában állt vallást tanulni és tanítani. A szocialista forradalom vívmányaként valósult meg a teljes lelkiismereti szabadság, amely szerint minden egyes szovjet polgárnak jogában áll bármely vallásfelekezethez tartozni, vagy pedig ateistának vallani magát. A szovjet polgárok iratain 1917 óta WJ. szerepel többé, hogy valaki milyen, vallásié,ekezel tagja, mert a szocializmus eszméje ilyen megkülönböztetést nem is- i mer ti ember és ember között. Mindn államok azokat * világgazdasági mennyiségeket emberben és anyagban, terület- > ben és termelésben, melyek Németország ellen felsorakoztathatok. Mi hiányzott tehát? Hiányzott a fejlődő világ tényekre épülő szemmeltartása, hiányzott a tények ismerete a népek millióinak műveltségéből. A körülöttünk változó világot pedig szemmel kell tartamúik. Csak ez az újraalkalinazkodás ad biztonságot valamennyiünknek. De orr« az iskolában nem lehet felkészülni, mert mikor iskolába jártunk, ezek még nam voltak és mikorra a mai ifjúság felnő, új problémák lesznek, melyekről ma még keveset, ▼agy semmit sem tudunk. Ez tehát csakis a felnőttek oktatásán keresztül nyújtható életszükséglete az emberiségnek. A közvélemény helyes kialakításának akadályai vannak és lesznek. Ilyenek a jelszavak, az emberi előítéletek, az elnyűtt tradíciók, a vagyonhalmozási vágy, a félmegoldásokkal való bíbelőd«*, egyéni érdekek stb. Ezekkel szemben ki kell alakítanunk az új világ emberében az elfogulatlanságot, a tények tényekkel való ellenőrzését, a bölcs kritikát és a végső ítéletnek megfontolt meggyőződésként való kimondását, Hinnünk kell az észszerűiig végső diadalában. A részletesen megtervezett, népművelés pedig, — a saakmüvelés, á kultúra ágazatainak, a nyelvi művelődés nyújtása kétségtelenül jobb megélhetést, életbiz- íonságí érzetet ad a felnőttnek, növeli a termelés erodmenyeit, általában véve a közjót szolgálja s mindezen túl, a felnőtt életének hatalmas tényezőjévé les* azáltal, hogy a testi kifejlődés korán túl- menőleg, a szellemi élet fejlődését jelenti, küzd a szellem belokosodása, elöregedése ellen és értelmesebb, boldogabb életet nyújt a* emberiségnek. A részletese« famerletatt programmot, — mint már mondottuk — az értekezlet egyhangúan magáévá tette s a jövő nép- nevelést ezen az alapon kívánj« munkálni. felemelt összegében kötelesek fizetni. Nem tarthat igény felemelt nyugdíjra az, akinek nyugdíj* az éri 72 ezer pengőt eléri, továbbá az sem, aki a nyugdíj élvezete alatt szolgálati viszonyban áll és kereseti adó alá esik, úgyhogy javadalma eléri az évi 72 ezer pengőt, (MTI) egyes vallásfelekezetnek jogában áll Egyházi szertartásait végezni és saját vallását terjeszteni. Ugyanez áll jogában a vallásellenes egyesületeknek is. Aki azonban más ember vallási érzületét megsérti, azt a szovjet törvények szerint hathónapi kényszermunkával büntetik. Az állam annyiban segíti az egyházat, hogy az istentiszteletek céljára szolgáló helyiségeket ingyen bocsátja rendelkezésre. AZ 1936-os sztálini alkotmány biztosítja az egyházi Személyek aktiv és pasz- szío választójogát is. Amikor Hitler fasiszta hadai megtámadták a Szovjetuniót, a náci vezetők arra számítottak, hogy az egyház szövetségesükké szegődik. Ebben is átszámították magukat. Az egyházak vezetői röp- iratokban a hódítók elleni harcra szólították fel a hívőket és anyagilag is segítségére siettek * veszélyeztetett szovjet hazának. Az egyházak adakozásából egy egész hadogzályt szereltek fel fegyverrel, tankkal, repülőgéppel cs minden hadi- anyaggal. Gorki város hívói 250 ear rabéit, a jelszohovszki székesegyház vezetője 100.000 rubelt, az ecsamudzini örmény egyházmegye 850.000 rubelt, 15.000 dollárt és 1000 fonisterlinget, a moszkvai hitközség papja 50.000 rubelt ajándékoztak hadicélokra. A partizánmozgalom hős harcosai között is ott voltak az egyházak papjai. A háború dicsőséges befejezése után Alexej, moszkvai pátriárka felszólította híveit, hogy önfeláldozóim vegyenek részt a háború okozta sebek be gyógyításában, az ország újjáépítésében is. Az előadás után vita közben felvetett kérdésekre Abelowszky Antonia kimerítően válaszolt. Felemelték a magánnyugdijakat A vallás és az állam viszonya a Szovjetunióban IRODALOM é SZÄiBffi SffiiíSfiiSB (tÜSHtg PíriÉBR Mse 8 Szerkesztette a Szovjetunió Kommunista fholsevíki) -Pártjának Központi bizottságának komissziója, — A Magyar Kommunista Párt pécs-baranya! szervezetének kiadása Ha van könyv, amely hiányt pótol Magyarországon, es; a kötet vwlébau» annak nevezhető. Több mini negyed évszázadon keresztül semmit sem voit szabad tudni Magyarországon a Szovjetunióról, a földkerekség egyik legnagyobb bírod a! km.- A, arról az államról, amelyben először valósult meg a szocializmus és amely a világtört énei amben egyre közelebb ke;ült hozzánk, hogy végül is még ennek az1 év* tizednek az elején közvetlen szomszédunkká váljon. Mindea jel arra mutatott, hogy Magyarországnak, ha becsületes jövendőt akar kiformálni macának, legalább in számolnia kell ezzel * szomszédsággá! <; legalább i» a realitás közelségéből kell azt megismernie. Vezetőink — sajnos —• még ekkor sem tanultak s még mindig az osztályelfogultság és eszlúlyérdek (sót ezen túl az önérdek) szemszögéből nézték a magyar nemzet és az európai történelem alakulását, nem engedték meg, hogy ezt a birodalmat és ennek gerincéé képező hűtábnós párt történetet megismerhessük. Hogy ennek a bűnös clzárkő- zásnak és struccpolitikának mi lett al következménye, azt minden józan és világosan látó ember láthatja és mind valamennyien a saját bürünkön tapasztalhatjuk. Ezért kell ma kétszeres érdeklődéssel kézbe venni ezt a kötetet, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának hivatalos kiadváoyú szövege után készük s jelent meg most magyar nyelven. Bár a kötet csak nagy vonásokban foglalja össze a marxizmus és az abban gyökerező orosm kommunista párt (később a Szovjetunió kommunista pártja) történetét, mégj« világos képet fest arról a fejlődésről, amely ezt a hatalma«, az «1*3 szocialista államot megalkotó pártnak kifejlesztette. Eg a fejlődés a mait század végén, fílelvé ennek a századnak első éveiben indult meg és szorosan egybekapcsolódott Lenin és Sztálin nevével. A bolsevik párt első nagy erőpróbája az 1905-ös orosz forrás dalom volt, amelynek azért kellett alnl-< maradnia, mert a mensevik erők helyte* lenül ismerték fel küldetésüket, megalkuvó politikát folytattak és ezzel az égés* orosz munkásmozgalmat veszélybe döntötték. A párt jóidéig illegalitásba kény- szerük vezetőit a cirízmus száműzte vagy emigrációba kény szeritette. Ez azonban nem jelentette a bolsevik párt gyöngülését, sőt art, hogy a párt az illegalitásban még «rőtéijesebben folytatta munkáját és * történelem elfojtott erői az első alkalommal airnil nagyobb erővel robbantak ki A bolsevik párt forradalmi mne- kája 1917-be® folytatódott, amidőn Lenin hazatért és ezzel megindult a küzdelem most már az államhatalom átvételéért s egyben az új szocialista köztár« sasig alapjainak megvetéséért A kommunista-bolsevik párt legjobb erőit szólította harcba és hamarosan sikerült iá Kerenszkijéket s vele együtt a mensevi- keket visszaszorítani Ez azonban még nem jelentette a végleges győzelmet és a nyugodt államépítést, mert a reakció visszaszorított erői belülről és kívülről még éveken át kísérleteket tettek arra, hogy a hatalmat visszaszerezzék. A bolsevik párt és az orosz munkásság tisztánlátásán és öntudatán, elszántságán azonban minden ellenforradalmi akció meg'* tört és a huszas években Lenin már megkezdhette a Szovjetunió felépítését, Lenin korai halála után Sztálin vette át * párt s egyben a Szovjetunió szocialista köztársaságainak vezetését cs a leniu- sztálini építőmunka megteremtette az immár világhírűvé vált ötéves tervek alapjait, amelyekre a aeovjctunió mai korszerű épületét felemelték. A könyv világos tárgyilagossággal, majdnem azt mondhatnék, szakszerűséggel Foglalkozik * kommunista -bolsevista párt történetének leírásával s ez a löt (értet ma már nem egy párt története, hanem a világ első szocialísia államszövetségé. Ennek, a világtörténelem egyik legfontosabb és legmesszebbre kihaló fejezetének története is egyben. Minden öntudatos kommunista munkásnak, de ezen túl minden, a hazáját igazán szerető és fóltő magyarnak i€ elsőrendű kötelessége, hogy ezt a kötetet ne csak átolvassa, hanem gondosan át (s tanulmányozza, mert ebből nemcsak a kommunista-bolsevik párt történetét ismerheti meg, hanem leszűrheti ennek eredményeit és tanulságait * sejit magyar munkásosztály*, sőt egész nemzet* részér*. (es. z.)~
