Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-26 / 188. szám
Ä szovjet no mint anya ‘ As .anya" már me őskori népeknél is tiszteletben állott, mégis olyan mages fokot, olyan általánosságot as anya iránti tisztelet sehol nem ért el, mint a Szocialista Sz ovid köztársaságok Szövetségében. Ili különös figyelemmel, gondoskodással, 1 szeretettel környezik minden téren. Ma, a ihadaltfias győzelem forró napjaiban még fokozottabban fordul feléjük a figyelem, mindinkább testet ölt a felismerés, hogy a szovjet anyák megérdemlik azt a megkülönböztető figyelmet és gondoskodást, I amivel a szovjet állam és a szovjet tár- I vadalom körülveszi őket. Gorkij gyönyö- f rü szavat soha nem hatottak mélyebben: ; ..Minden, a,mi az emberben szép, a nap sugaraitól cs az anya tejétől nyerte szép- I végét. Tőlük kaptuk, amt benrünket kielégít és az élet szereidére tanít, az élet szeleteiére késztet." Nap nélkül nem nyílik virág, szeretet eleikül nincs boldogság, nő nélkül nincs ^terelem — anya nélkül nincs sem költő, vem hős. Ma, amikor az egész világ a szovjet harcosok hősiességéről beszél, akik legyőzték a nőmet fasiszta fenevadakut, akkor •elsősorban azokról az asszonyokról kell f megemlékezni, akik eletet adtak ezeknek ’■ a harcosoknak és akik ilyen hősökké, becsületes hazafiakká nevelték őket. A ‘hős anyákról kell szólni, a marsall ok f anyáiról, a közemberek anyáiról és a i dolgozók anyáiról. Nek/asszov, a világhírű orosz pocia, ! csodaszépen adott kifejezést az anyai i fájdalomnak, az anyai könnyeknek, cme• Iveket a harctéren elesett fiák halála vált ki. Anyai érzés — anyai érzés ■ marad az idők végtelenségén át, s mégis a szou, jel asszony érzése olyan mélységes, oly I lángoló hazaszeretetei mulat, amelyet í még soha nem láttak. Nagy és felmérhe- i tetten szolgálatot telt a szovjet anya, • oki olyan gyermeket neveit, mint Zója Sozmogyemjúnszkája, a hős partizán .lány, aki a németek bestiális kínzása el• lenére sem árait el semmit, s az akasztó- ' fa alatt is bátorította az oda kényszeri- ' tett szovjet lakosságot, hogy Sztálin él és a Vörös Hadsereg felszabadítja őket a fasiszta elnyomók kegyetlen uralma alól. Vagy Maíaszov Alexander anyja, ■aki a német gépfegyver csövére vetette i magát, hogy megmentse társait Ott van• mk a doni fiatal vörös gárdisták, akik ] az ellenség hátában harcoltak a hazáért — őket is hős anyák nevelték. Tisztelet a hősök és hősnők anyáinak, akiknek a fiai cs lányai győztesen hazatérnek ebből a nagy háborúból, dicsőség azoknak az anyáknak, akiknek fiai és lányai életüket adták a hazáért. A szovjet nők méltán büszkék fiaikra és lányaikra, a honvédő háború hőseire és hősnőire, s a szovjet haza büszke a szovjet anyákra, akik ilyen hősöket és hősnőket neveltek. A nagy honvédelmi háború évei alatt több mint 3 milliárd rubel államsegélyt fizettek a sokgyermekes anyák támogatására. A szülőotthonokban az utolsó évben ff ezer új ágyat állítottak és 28 ezer új ágyat állítottak fel a bölcsődékben és több mint 1500 új anya és gyermek la- nócsadú állomást szereltek fel. f őbb m-nt 200 ezer azoknak az anyáiknak a szánta, akik kitüntetést kaplak, mert 5— 10 gyermeket szültek, megkapták a ..becsült anya" ás az „anyaság" érmet és 1182 szovjet anya megkapta a ,,hös anya" kitüntetést. Azok az anyák, akik kitüntetést kaptak. a legtisztcllebb, a legbecsültcbb nők a szovjet államban, ahól az anyaság és a gyermeknevelés a legszentebb hazafias kötelesség. Az ,,anyaság" érmet megkapta Fokrus- kin Alexander, a háromszoros „Szovjetunió hőse" édesanyja s mikor a kitüntetésről Novoszibirszk városában tudomást szereztek, ez úgyszólván az egész város ünnepe lett, a város vezetői és lakossága napokon keresztül egymásnak adta « kilincsel, mindenki üdvözölni akarta a kiiiintelcli anyát, aki ilyen gyermeket nevelt. A. szovjet nők a gondoskodásra, a Iá- ^nógatásra és kitüntetésekre móg önfeláldozóbb munkával felelnek, még lelkesebben hatnak oda, hogy gyermekeikből Önfeláldozó jó hazafiakat neveljenek. A ezov/ct nők példátlan eredményeket éretek d a munkafronton is, a fiatalsággal együtt saját vállukon hordták a háborús idők munkájának összes terheit, a gyárakban, üzemekben, a szovjet földeken és az államgazdaságokban, — hősiességüket, mint Sztálin mondotta, örökre beírták a történelem lapjaira. *SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29—49 TELEFONSZAi'tOT! Hmm tefszik a &éiiyé$zéle§ a pécsi fsiisstiknak és raskcléseknak & pécsi rendőrség nyilasokat kér kölcsön Budapesttől A sorakozó'* között, előkelő ismerőst is felfedezünk: gróf Teleki Andor gusztávművei nagybirtokost, aki azért került ide. mert 350 hold földjét, amit mint mintagazdaságot hagytak meg számára, készakarva nem műveltette meg, hogy ezzel megnehezítse az újjáépítés munkáját. A vetőmag részére meghagyott búzát feketén eladta és így igyekezett szabotálni a termelést. A gróf nem dolgozik a bányában, mert a bányászorvos szerint fizikuma erre nem alkalmas, így vízhordásra használják fel, amit kénytelen, ha nem is szívesen megtenni. Ő is tele van panasszal, rossznak találja a fekvőhelyet, silánynak az élelmezést. Igazat adunk neki, valószínűleg a budapesti Nemzeti Kaszinóban változatos- sabb volt a menü és a dunaparti hotelekben is kényelmesebbek voltak a szobák. Viszont ne feledje el a gróf, hogy az ország dolgozói minden bűn nélkül, egy életen át ilven élelmezésre és még sokkal rosszabb fekvőhelyekre voltak ítélve. Igaz, ők nem szabotáltak és nem feketéztek. a demokráciára hivatkozik és követeli a jobb élelmezést és szabadlábra való helyezését. — Nekem a munkásokkal soha bajom nem volt csak a csirkefogókkal. Megkérdezzük a kísérő rendórtané- csost, hogy a vízművek üzemi bizottságának mi a főmérnökről a véleménye. A szabotáló gróf vizet hord A sielielepütő MÁVAG három gyárüzeme keríti Szekszárdira Nagyarányú fejlődés előtt áll Tolnámé gye székhelye — Az, hogy nagyon jó hervar. vas «■=» feleli a tanácsos — mert hírhedt aus» kásnyúzó volt. — Na, mit ■ rzól ehhez füaaéra&k fe-4 — Hát az üzemi bizottság tagjai is csirkefogók voltak? — kérdezzük GáU hidy Andort, aki erre cinikusan vállat« von. Beszélgetünk a bányászokkal ia, akik! elmondották, hogy igyekeznek megtanítani a munka becsületére azokat, akik egész életükben munkás ellenesek voltak. Elmondották azt is, hogy ők nem fogják azokat a módszereket használni, amiket Debreczeni és társai a múltban me ghono sí toltak. A kísérő rendőrtanácsos elmondotta még, hogy a rendőrség nem áll meg az eddigi internálásoknál, még e héten Dragod án Pál mohácsi bőrgyáros, a hírhedt feketéző is lekerül a bányába és a pécsi rendőrség átírt a budapesti főkapitánysághoz, ahonnan többszáz nyilast és feketézőt kérnek kölcsön, hogy a széntermelésre elegendő pihent kéz álljon rendelkezésre. A bányászok Is és magunk is helyeseljük a rendőrség eljárását, viszont, a bányászok azt szeretnék, ha a rendőrség a pécsi feketézők között is erélyes tisztogatást csinálna és azokból is néhányat leküldene a bányákba, ahol alkalmuk lenne szabadon feketéznl. Megírta az Űj Dunántúl, hogy a pécsi rendőrség végre megelégelte azt a lehetetlen állapotot, hogy pont azok, akik az országot jelenlegi siralmas helyzetbe juttatták, munkán élkül henyélve éljenek az internálótáborokban és közben nevetve figyeljék a dolgozók héroszi küzdelmét, az újjáépítés érdekében. Ezért a rendőrség a volksbundistákat, nyilasokat és a pécsi reakciós élet hixhedt vezetőit a szénbányákba internálta, ahol egy do- logtalan, henye élet után alkalmuk adódik rá, megtanulni mi a munka. Tegnap délután a vármegyei politikai rendőrség vezetőjével kilátogattunk Mc- csekszabolcsra, ahol 240 pécskörnyélcl volksbundista és nyilas, valamint több ismert pécsi reakciós dolgozik a bányákban, hogy munkájukkal legalább némileg helyrehozzák azt, amit politikájukkal elrontottak. Az első impresszió, ami a látogatót megfogja, tiszta, higénikus barak, kitűnő priccsek és tisztára sepert udvar. Délután 2 óra ven, az új bányászok most jöttek fel az aknákból és az ebédosztás ép most folyik. Megkóstoljuk az ebédet: nem lucullusi ételek sorozata, de Ízletes és elegendő egy dolgozó ember részére. | 3 deci zöldségleves, 5 deci borsó- főzelék a menü, hozrá 40 dkg. Kenyér. Nem túlsók, de pontosan ugyanennyit kap ar. a derék bányász is, aki. nem büntetésből dolgozik a bánya mélyén, hanem azért, mert ez a hivatása, mert étérzi, hogy ha ő nem száll le naponta a föld gyomrába, akkor nincs újjáépítés, megáll a munka, megáll az élet. A bányász ezt átérzi, mint ahogy át- érzí azt is, hogy szegény, kifosztott ez az ország, kevés az élelem, nincs zsír, takarékoskodni kell a kenyérrel, mert mindent elvittek, elpusztítottak a németek és a német bérencek. Nem így van azonban a politikai internált, aki zúgolódik és követelődzik. Neki nem elég az az élelem, amit a bányász kap, ő kalóriát emleget és demokráciára hivatkozik, arra a demokráciára, amit egy emberöltőn át nem tudott és nem akart megérteni, arra a demokráciám, ami ellen minden gesztuséval, minden tettével, egész életén át vétkezett, s amit most hirtelen az intemélótáborban a maga számára felfedezett. Debreczei főmérnök a pécsi szenyviz- telep igazgatója kózzel-lábbal hadonászik: — Írja meg kérem az Uj Dunántúlba, hogy ho! van a maguk demokráciája akkor, amikor embereket dolgoztatnak és nem adnak elegendő ételt. Találomra odahívok egy bányászt és megkérdem tőle, ő mit kap étkezésre. A bányász elmondja, hogy pontosan ugyanazt, amit az internált. Viszont ő nem panaszkodik. Debreczeni főmérnök azonban tovább zúgolódik. Arra hivatkozik, hogy a bányász külön élelmet is vásárolhat magának. Megkérdezzük a főmérnököt, hogy a regi rezsimben a szabad munkás és az internált között nem volt-e különbség, és megkérdezzük azt is, hogy ő maga nem tartaná-e igazságtalannak, hogy az a bányász, aki nem bűnös, hanem hivatása miatt dolgozik a bányában, ugyanolyan elbírálásban részesüljön, mint ők. akik ép azért kerültek e helyre, mert eddigi működésük antiszociális és antidemokratikus volt. A főmérnök most már magából kikelve kiáltja: — Kérem, én mindig demokratikus voltam. A kalauzoló rendőrtanácsos erre csendesen megjegyzi: — Igen, azért lépett be az Imrédy partba, azért verte vizes kötéllel a munkásokat dálhiíly fdmámöh úr csirkefQ«;éxik Alig végzünk a munkásokat verő Debreczeni főmérnökkel, odalép hozzánk Gálhidy Andor a városi vízművek volt üzemvezető főmérnöke, aki arról volt hírhedt, hogy a német megszállás alatt napi 16— IS órát dolgoztatta a munkásokat, és amikor egy Ízben azok fáradtságukra való hivatkozással délelőtt 11 órakor kérték a tnunka szüneteltetését, feljelentette őket a katonai parancsnokságon és ezzel elérte azt, hogy heti 1 napos pihenőjüket fogdába töltötték. A főmérnök is, — aki egyébként színién tagja volt az Imrédy pártnak — most A demokratikus újjáépítés és a haladó- szellemű továbbfejlődés gondolata dinamikus erővel icp fel nemcsak nagy általánosságban, — az országban, hanem megkövetel: jogait most már városok és falvak életében is. Az új világba való belcillcszkedésnek és az új éiet-tempó átvételének ragyogó példáját mutatja a múltban lejlődésképtelenségre ítélt és letargikus áloméletet élő Sr.ekszárd városa. Ez a város, amely a múltban csupán borgazdaságából tartotta fenn magát, ma már tervszerű és céltudatos gazdaságpolitikával egy egészen új élet alapjait igyekszik lerakni, A MAVAG decentralizálásának hírére ugyanis a szekszárdiak, — élükön Senye Sándor alispánnal — tárgyalásokat kezdtek a gyár vezetőivel, hogy a hatalmas vállalat széttelepitendó üzemeiből néhányat Szehszárd és Tolna megye részére biztosíthassanak. A tárgyalások eredményeképpen megállapodás létesült, mely szerint három gyár: vágón-, cső- (melynek modern gépei percenként húsz méter teljesen kész csövet állítanak elő) és egy ciszternagyár Szckszárdra kerül, — a hajógyár és a hídépítő üzem pedig a dunaíöktvári szigeten kezdi majd meg működését. A szigetet megfelelő módon feltöltik, — illetve gátat létesítenek és azután megkezdődnek az építkezések. Az üzemek felépítését vállalat végzi. Az illetékesek szeretnék, ha a dunaföldvári- bajai Dunahidat már ez a hidépítőüzom készíthetné cl. Az iizeinek egyreszének Szekszárdra való telepítése hatalmas arányú fejlődési lehetőségeket rejt magúban. Ehhez járul még a városnak ax a törekvése, amelyik a Sió hajózhatóvá tételére irányul, illetékes helyem ezzel kapcsolati*»« azt a kijelentést tették, hogy a vasúthálózat rendben ozása trión második helyen szerepel a Sió hajózhatóvá tétele, »mire hétszázőiven millió pengőt irányoztak elő. Ebből építenék meg a zsilipeket, amelyik segítségév*! 129 vegénoe uszályok részére Í6 bajkdiató lenne a Sió a Dunától a Balatonig. A három gvárüzemef a Sió mentén, mintegy százholdnyi területen szándékoznak felépíteni, — az ott dolgozó több- ezer munkás é« családtagjai részére új városrész emelésévé), — kuUúrházakk»!, intézményekkel, iskolákkal, színházzal sib. Ez a hatalmas fejlődés szükségessé tenné egy modern, nagyobbszabúsú pu- lyauduar és az üzemi gépek új villamos centrálé létesítését is, amely, természetesen issíé' továbbvinni a várost a haladás útján. Ezeknek a gyáraknak a letelopedéievf 1 számíthat Szekszárd városa egyéb vállalatok letelepedésére is és ezáltal szinte beláthatatlan fejlődés elé nézhet a szek- szá'di kisipar is. Mint értesülünk, — rövid időn belül bizottság utazik le Szekszárdra, hogy a technikai tervezetet a helyszínen elkészítse s amennyiben a technikai feltételek megfelelnek, a már említett három gyár- üzem felállítása és flzcmbehelyezéze a leggyorsabb tempóban megvalósul. A nagyszabású tervek megvalósítása érdekében hathatós támogatást nyújt a városnak a Magyar Kommunista Párt BUNSÁK nagy választékban olcsón SZBMER& szűcsnél Budapest, VII. Erzsébet kőiét 26 fÚSdDIK EMELETEN! Aiüiídó nagy készáru raktár. Viszonteladóknak i*t ÚJ BWláüTŰL fin
