Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-01 / 146. szám

Afro ULŐ"1^; Än? kfUMlttl), legaacTobb Mt». Nagy Péter cár a «rota Mredalom augterm16Haek tl»(- tBrtíaete. L rém. KMSad&iok fi í tköm*p: i, i, I érckor, Tatéi- és 9anepna?: 3, 4, 4, B érckor. j»£»K W OZI ^ofi ifi: '• l«fe#r Fcrtme rüÁgbírG operettjének fii mré Hösel«: jrrgeyörÄ kiállltlii remek Szereplők! Ä rigőrreg? FKarcrepbcu: jMMfia Mae Donald, Maurice Chevalier. EJSftíHUok hétk&map: 4, 4, » Árakor, vasár, és flnnepsap: í, 4, 4, 8 orakor. U S A H SA ’tiimaji, július t r t o l j a r a : B . APOLLO kéífófól cfcstdáig, július 2—4. 1 PARXMOZi hétfőtól-síordáig, A július 3—4. 15 «ütertr p&uték, Július á. ki R fcM.A cs ü t ö r lök - pón tok, július 5—6. URANIA* •Bt» m ha t - v aaá rn e p, fálitH r—8. a?ou o 9iomi>nt-vasá raap, július 7—8. Cicái B. de MiH« hatalwaA alkotás», a eivilitáció Uarcm a failimaftl: AcéSkaraván F&a&replák: J«xl Ma Ct«a, Barbar« Stanwek, Akíin TanirotL KMaíMiöoIí hétköznap: 4, 8 érckor vasárnap: 2, 4, á, 8 arakor. Br. JEotrbf Jónef ^Kartbausi' e. regé- uyéuek fífmréltozata. Hé mer kolostor í’ísftcreplők: Jávor Pál, Tolnay Klári, Lukács Margit, Makláry. Fl^aclások hót köznapi 4, 6, 8 órakor Jg rasárnap: 2, 4, 4, S órakor. A Mr«a rrgtmy atéréáti tx4p*4gá 5b». váltoanta: Egy asszanv három éteia j F5arerepl5k: BHte Devis, Charles Boyer. Előadások héikftraap: 4, 4, 8 trésor, vasiér. és flnisepnap: 1, 4, 4, 8 órakor. ÜSS AN S A h étf ótól -srerdáiff, július 2—4. APOLLO «** 8 íóriök-póa íek, július 5—á. ?ARKMöZ* *zo mb at-vasú rn&p, július 7—a. Mulatságos történet egy tereociyos családról. Az ni | rohen Fő»,.erep’4k: Perccel Zita, Dell Fereoe, Kcbcs, Gőzön, Yaszary. Túrái Ida, Petbec, Berki' Üli. EiSadásot hctk .:rnp: -1, 6, 8 órakor áeoS&k. mázulók és ttvegt*e& egy- egy heti nutlunonkAi a/ánJar.ak fel a* eJjwsrtutt kézségek heTyreilM- t ás ára Kijelentették; az Iparosok, hogy a szak­munkát vagy sajátkezűi eg végzik el. vagy szakmunkásokat bocsátanak egy heti Időtartamra rendelkezésre, vagy pe- alg ennek megfelelő értékű anyaggal já- ruloak hozzá az építéshez. Amikor eljön óz ideje, hogy a felajánlást igénybe- I veszik a hatóságok, bizottság állapítja meg majd a végrehajtás módját A legnagyobb örömmel adunk hírt er- j ről a három új lépésről, mert többet lá­tunk benne még a segítés gesztusánál is azt a demokratikus közeledést, amely a i város részéröl tettekkel mozdul a falu | felél A véres dolgozói íme, megmutat­ják, hogy odaállnak a falu dolgozói, a munkásparasztok mellé. A parasztságtól nem kémek mást cserébe, mint hogy fenntartás nélkül dolgozzon a mezők népe, termelje meg a kenyeret és tegye lehetővé, hogy mindenkinek jusson. Az Új Dtmániűl és a Nemzeti ingyen nyaralta! a Villány, Vókány, Villánykövesd. Mind olyan községek, amelyek pár hónap előtt még egyet jelentetlek a volksbund-íörck- vésekkel, ahol még egy éve valósaggal ti­los volt a magyar szó. Azóta, hála a szovjet haderő felszabadításának, a vil­lányi svábok, akik büszkén hirdették ma­gukat a német birodalom feltétlen hívei­nek, sokkal csendesebbek lettek. Azok, akik egy világért sem ejteiiok volna ki még véletlenül sem magyar szót, most máról holnapra megtanultak magyarul. Most mindenki szánja-bánja a tegnapot, előkeresik a padlásról a pókhálólepte Rákóczi-képet, letörlik róla a port és felteszik a díszszoba falára. Mert ők most már ..magyarok". Még az iníetnálo- táborban is annak vallják raagtikat, ez azonban nem zavarja Kovács Jánost, a vármegyei rendőrség agilis járási politi­kai parancsnokát abban, hogy a Volks» bundistákat egymás «tán ne fogdossa össze, mert élőbb utóbb mind odakerűl­Morvay Gyula regényének kiadásává! mutatkozik be a ,.Műhely** Jelent ette az Uj Dunántúl, hogy a pé­pei tm baranyai Írók „Műhely“ néven, mun­kaközösséget alakítottak, hogy az. új de­mokratikus Magyarország szellemi veze­tői az írók számára kiadói érdekektől független megnyilatkozási formát talál­tának. A „Műhely" közérdekű vállalkozás, amely azt célozza, hogy a szerző nccsak megjelentethesse könyvét, aminek a régi rendszer annyiféle ügyes eszközzel állt útjában, hanem meg is kapja érte a meg­felelő ellenértéket. Ahhoz azonban, hogy ez a cél sikerüljön, a társadalom megértő támogatása szükséges, közösségi alapon. Ezért tette lehetővé a „Műhely” munka- i közössége, hogy részjegyek kibocsátása útján minden irodalombarát bekapcsolód­hasson a mozgalomba, tagja legyen, mint támogató a munkaközösségnek. Az össze­gek, amelyeket cgy-egy irodalombarát je­gyez, úgyszólván lényegtelenek, de meg­sokszorozódnak, ha a munkaközösség mö­gé tömegek állanak. A „Műhely“ munkaközössége dolgozik <v «Lső kiadványát most készíti sajtó alá Morvay Gyala nagykanizsai tanár regé­nyével. Akik még emlékeznek a Sorsunk­ban megjelent Morvay kisregényre, azok tudják, hogy Morvay Gyula (róka- abszo­lút irodalmi érték, olyan hung jelentkezik banne, amely a magyar valóságot új szempontból ragadja meg és tükrözi viaz- •z& a művészet örök eszközeivel. A „Műhely" munkaközösségébe íömö- rült pécsi és baranyai Írók ismételten kérő szóval fordulnak azokhoz, akik a munkaközösség céljait magukévá tették; [egyezzenek minél többen „Műhely" rész- legyet. A mostani köny-vmizériában min­den irodalmi alkotás nemcsak hiánvt pó­tol, de tett is az úfjáépííés útján. Támo­gatni, a munkát lehetővé tenni, magyar kötelesség! ~lwii un— «in mni sí Mi—ii—mm mm um — Elet és Jövő cimen megjelent a re- ’«rmátusok országos hetilapja. A lap, »molyét Muraközy Gyula és Péter Jé- »os szerkoszt, a magyar reformátusok or- *zágos kérdéseivel foglalkozik és a fő­városban jelenik meg. Mostani számában érdekes riportokban foglalkozik a föld- “özjutott dunántúli és tisrtántúli magya­rok életével, megállapítva, hogy a Bala- to® térségében hiába harsogott a náci Propaganda, a magyar földműves lakos- tömeoeit nem tudta megtéveszteni. nck, ahova vadókv a gyűjtőtáborba, bárhogy is próbálkoznak kibújni a jogos felelós- ségrevonás elöl. Felkerestük a járás főjegyzőjét dr. Eír­bán Ferencet, aki Tiborcz József villányi körjegyzővel együtt fogadott és a követ­kező érdekes adatokat mondotta el az ország legjobban megfertőzött járásiról. — A legújabb népszámlálási adatok szerint járásomban 9000 magyar és 2634 vol'ksbundista van. Ez a szám azonban c.-ak a jelenlegi állapotot tükrözi vassza, mert rengeteg volksbundista menekült el. fgy például a tavalyi népszámlálás sze­rint Villányban az összlakosság 2260 volt, ezzel szemben most 1650 van, mert a töb­bi Németországba 6zökött. A földosztás a legnagyobb rendben íö-rtént, a rendel­kezésre álló 17.000 kát. holdból igényel­tek 12.000-et, ki lett osztva 10.000, ame­lyet 1496 ember kapott. így 7000 hold még ma is szabadon van. és várjuk a kor­mány által beígért magyar telepeseket, akiknek részére nemcsak földei, hanem házat és teljes felszerelést ir tudunk nyújtani. Elmondották még a járás és a község Segély 300 pécsi gyermeke* villányi járásba» vezetői, hogy a kiosztott és ki ne’e osz­tott föld megművelése a legnagyobb rend ben történik és ha a szárazság nem aka­dályozta volna a munkát, akkor íOOl’í- ban mindenütt meg lett volna művelve, így is 90% be van vetve. Az internált volksbundislák nagyrészc a földeken dol­gozik, de közmunkára, különösen vasút és útépítésre más járásokba is kölcsö­nöznek munkaerőt. A beszélgetés során megtudtak, hogy tavaly Villányban ó* a járásban többe"aa Hitlerjugend nyaralt. Erre az „uj Du­nántúl" munkatárs* felvetette azt az öt­letet, hogyha Villánynak arra volt ma­gyar kenyere és magyar teje, hogy a haza «fenségeit hizlalja, akkor légyre most is módja arra, hogy a pécsi bá­nyász- és mtm kisgyermekeket vendégül lássa. A járás vezetőt a legnagyobb megér­téssel fogadták a felvetett ötletet ée mie­den aktázást, bürokratizmust félretéve, rö­vid félóra alatt megállapodtunk dr. Ur­ban és Tiborét főjegyzőidre!, hogy a* „Üj Dunántúl" a pécsi „Nemzeti Segély" közreműködésével 300 pécsi szegény- sorsú, főleg bányász-, munkás• és aepor- tált gyermeket, július 6-tól augusztus 6- ig, teljesen díjmentesen, gondos felügye­let mellett nyaraltat Villánybun és a já­rás egyéb községeiben. A gyermekek a legjobb ellátásban fognak részesülni, ezt garantálták a köz- igazgatási vezetők. A pécsi Nemzeti Segély vezetői a leg­nagyobb örömmel vették a villányi köz- igazgatási vezetők megértő felajánlását és ezúton hívják fel a pécsi szülők fi­gyelmét arra, hogy a nyaraltatni kívánó j gyermekekkel július 1—3 közt, naponta délután 3—5 között, Apáca-utca 8. I. e. alalt jelentkezzenek és igazoló iratokat hozzanak magukkal, amellyel igazolják, hogy a szülök nem voltak fasiszták. Hisszük, hogy a villányi járás példáját a többi baranyai járás is követni fogja és ezzel kiveszik részüket a nemzeti újjáépítésből. fzs. o.) Új szovjet mezőgazdasági gépgyárak A mezógazdasagi gépek gyártása a há­ború évei alatt is folytatta gyorsütemü fejlődéséi. Nemcsak a már meglévő és működő üzemek es gyárak fokozták ter­melésüket, haqem új gyárak épültek, új üézemek nyíllak meg, kibővüli ennek a nagy iparágnak egész hálózata. Különös jelentőséggel bír három Közép- Azsiában megnyílt új gyárnak az alapí­tása. Ez a három új gyár, melyek közül kettő az Uzbég, egy pedig a Kirgiz Szov- jetközíársaságban épült fel, hívatott arra, v a közép ázsiai éghajlati viszonyok­nak megfelelően kialakult helyi mezőgaz­daságot, a helyi szükségletek megköve­telte gépekkel, szerszámokkal lássa el. Az Uzbég Szovjetköztársaságban 1942- c vekben építették és helyezték üzem­be a taskeni és a csirkigi mezögazdisági gépgyárakat. A taskeni gyár olyan készülékeket állít elő, melyek aZ elbui'iánzó, ártalmas növé­nyek kiirtására szolgálnak. Ezen kívül I kaszálógépeket is állít elő a gyár- A csir- I giki üzemek a gyapotültetvények szántára j készítenek speciális gépeket, A Kirgiz Szovjetköztársaság fövirosá- 1 ban, Frunzeban helyezték üzembe a há­ború folyamán a harmadik középázsiai mezőgazdasági gépgyárat. Ez a gyár első­sorban aratógépeket és gereblyéző-gépe- I két állít elő. i A Szovjetunió többi körzeteiben is meg- I nyíltak új mezőgazdasági gépgyárak, illet- j ve kibővültek, újraépültek. Az akmolinszki gyár, amely főleg ló­vontatásra berendezett gépeket állít elő, több új műhellyel gyarapodott. A gyár műhelyei ma 17.000 m* területet foglalnak el. A háborús évek blatt épült fel külön villanytelepe. A kamenszki körzetben szintén új gyár épült fel, mely traktorvontatású vetőgé­peket és répaültetögépeket készít. Ez év végen helyezik üzembe a bezson- ki körzet (Kalinini kerület) most épülő mezőgazdasági gépgyárát, amely lenfel­dolgozó gépeket fog előállítani. A németek elpusztította vidékeken újjá­épült gyárak közül a harkovi „Sarló és Kalapács" gyár több osztálya az újjáépí­tés során kibővült. Hatalmas műhelyekéit rendeztek be cséplőgépek gyártására. A zaporozsei „Kommunard" gyár 28.000 ma üzemterületen épült újjá- Aratóg'épe- ket és kévekötögépeket állít elő elsősor­ban. Befejeződött a Rosztovi Mezőgazdasági Gépgyár újjáépítése is, melynek hatalmas üzemkomplexuma működik mezőgazdasá­gi gépalkatrészek clőállítáeára. Ezenkívül előállít a gyár mindenfajta traktorvon­tatásra berendezett mezőgazdasági gépet. A háború éveinek fokozott erőfeszíté­sei, a front ellátásának rendkívüli fcl- datai sem gátolhatták meg a szovjet hátországot abban, hogy az ország mező­gazdasági iparát tovább fejlessze. G. FJEDOROV Demokrácia felé *.. XXL lí demokrutllms fegyelem Ha a műveltség,, ezzel egyfttrt más véie- mónyáixjk jncgbocBŰlése általánossá vá­lik, az élet is átalakul. Demokrácia nem­csak azt jelenti, hogy titkosan «avasunk, esetlag beiratkozunk egyik-mésík pártba, hanem ki heti alakulnia az új életformá­nak is. Az új életmód csak akkor iartás, ha a nagyobb szabadsággal nagyobb fe­lelősségérzés jár együtt. A vezető állásokban levők hatalma som lesz mar olyan korlátlan, hisz an nagy részben az alá ja rendeltektől függ köz­vetve, vagy közvetlenül. A kemény, pat­togó parancsokat «anberségos kérések helyettesítik, a tilalmakat pedig udwaitan figyelmeztetések. A nyugatról érkező utae igen jól mulatott a német, s az ő példájukra nálunk is meghonosodott bo­garakon. Sohasem felejtem «I ezt a spa­nyol újságírót, aki hosezú elmélettel na- gyarázgatla, miért tiszteleg * német bak­iét az elölte elrobogó vonatnak. A^i francia vagy angol utassal találkozol Német-, vagy Magyarországon, beszámol hat róla, hogyan rcag$nak a német«» figyelmeztető tábla-mán ián, amely áHac- dór.n irányit, tilt én fenyeget. A* «Uő táblától, amely lacsú IwJálfal fcecsej^eti azt, aki póráz nélkül vezeti az ehet, még őszintén megrettennek, d - minél több ilyen cézári hangnemben fogalmazott táb­lával találkozunk, annál magasabbra só jókedvűk. A német tábla-őrületről ke- szült. az » közismert ancltdóta, amely elmondja, hogy azép sorban következnek egymás után a figy elnyertető felírások: „A tenger 5 kilométer*. —4 tregwr t k2o- méter", végül ,,A tenger!' „ßvhafta.ni veszélye» ée tilos*. Ugyanilyen koscfktm hatású s bang- •űlyozott, sőt „prooeo’ó“ oorosx kafened fegyelem a kfilfSMare. KőcrJsasLBrt tény, hogy Párisfean, amikor a htradó-filmo- ken német dtozmaoeteket vetítetteik, a kö­zönség hangosan nevetett. Komíknamfr találta a már gépies, «nberteleoné tor­zított mozdulatokat. A párisi nagyképfl- 5ciíhiányra érdekes történetet mesélhet­nek az éj onnan jőttnek, mikor be akar­ják neki mutatni a különös városts A Szajna partján bárki halászhat és a fo- gott halat meg is eheti. A naplopók és munkakerülők, esetleg munkanélkülié- állandó tanyája ezért a Szajoa-part. A történet egy ilyen halászó polgárról szól, aki az egyik Szajna-parti ház kapusijá­ban akarja megsütni a fogott halat. A ház szigorú és éber őre azonban nem egyezik bele ebbe a műveletbe. Hivatko­zik a tűzveszélyre, füstszagra, piszokra és egyéb az ő hatáskörébe tartozó vesze­delmekre. A halászó ember igyekezik megcáfolni az érveket és lecsillapítani az aggodalmakat, de hiába. A házmester nem enged. A párbeszéd alaitt tömeg ve­rődik össze, amelynek egyik része osztja a házmester nézetét, másik része, a ha­lászó polgártárs s vele az egyéni szabad­ság védelmére kel. Megérkezik a rendőr. Meghallgatja mindkét véleményt * néhány perc íyi Utóig a táv után kihirdeti az ítéletet. Megfogja a halászó atyafi vállát s a kővetkező mondattal vágja ketté a gordiusi csomót: „Kísérelje meg öregem a halsütést a másik kapu alatt. A látszólagos nagyobb szabadság és fegyelmezettség azonban belső fegyelmet takar. Ne felejtsük el, hogy a lazabban menetelő és a tisztjeikkel barátkozó, alig tisztelgő orosz katonák verték még a peckes némát hadsereget és hogy « mull háborúban a lövészárokban félcipővel ée kölnivízzel fölszerelt !r«xeia hadsereg m§gállította, végül megverte a csizmás és harciasén gondozatlan német hadse­reget. Ne felejtsük, hogy azok a fran­ciák, akik szinte képtelenek sorba mene­telni, sőt a „bűnös Paris" lakósai két nappal az amerikai tankok megérkezése előtt kiverték fővárosukból a »nejdig fritzeket. Mi pedig, bár katonáink igen szépen szalutáltak, szinte puskalövés nél­kül engedtük ba hazánkba a beözönlő német hadsereget. A demokrácia megnyilvánul a modor­ban is, A dróton rángatott, tolakodóin hangsúlyozott elegáncia helyett szinte észrevétlen finom tapintat s az egyén magánéletének, szabadságának kölcsönös tiszteletben tartása terjed eh A mi arany- j itjamk a legutolsó londoni divat szerint öltözködtek, esernyőt hordtak nyáron is, monoklival díszítették szemüket akkor is, , ha másik félszemük is rossz volt, de az utcán molesztálták az egyedül sétáló nö- ! két és alig várták az alkalmat, hogy rá- ripakodbassaaak a pincérre. Fábián I. ÚJ PUlMflMTál fii I rsvwvr-.rsj'c? i wí'.orwívrpas

Next

/
Thumbnails
Contents