Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-10 / 153. szám
%%« é'gfeffggs S53> ssása. Ära á pest®®. Pécs, 1945 fólm? 10. Kedd U1 Iliül ílolizetésí árak egy hóra *>0 P. Egyes szám ára, hétköznap: >,—, vasárnap: 3.— pengő. Szerkesztőség Munkácsy Mi- hály-utca 10. szám. Telefon: & MÄGYÄB HEMEBTI FUGGETLEHBEG1 FRONT LÄPJÄ Mihíiyuí. Ti Telefon”29.50! Jugoszlávia beszélt vasárnap lényegéről marsall Mssgyar kiküldöttek réss^ételéw©! megnfiU a balkáni antifasiszta Ifjúsági kongresszus — Kolera- és tifusaJárvánY fenyegeti Berlint Fontos politikai megnyilatkozás hangzott el vasárnap Belgrádban. Tito marsall mondott nagy beszédet, amelyben kifejtette Jugoszlávia bel- és külpolitikai célkitűzéseit. Rámutatott a háború előtti jugoszláv kormányzat hibáira és Jugoszlávia mai erős helyzetére az egyesült nemzetek között. Jugoszlávia a béke legfontosabb tényezője jelenleg a Balkánon. Mint Úyen nyugtalanul szemléli a görögországi fejleményeket, ahol a reakció terrorja érezteti hatását és ezernyi macedón nemzetiségit, továbbá görög demokratikus érzelmű állampolgárt kényszerít a menekülésre. Az új Jugoszlávia külpolitikája legfontosabb vívmányának tekinti nagy szláv testvérével, a hatalmas Szovjetunióval való diplomáciai - egyezményét. Jugoszláviát a legjobb viszony fűzi Nagybritanniá- hoz és az Egyesült Államokhoz, amelyek szintén emberfeletti áldozatokat hoztak a fasizmus elleni küzdelemben és óriási segítséget nyújtottak •Jugoszláviának. „Biztos vagyok benne — mondotta Tito marsall —, hogy a két angolszász országban többségben 1 ^znek igazi barátaink, akik megakadályozzák majd, hogy a jugoszláv hazafiak élete árán felszabadított területeket tőlünk elvegyék.“ Azzal a váddal kapcsolatban, hogy Jugoszláviában nincs igazi demokrácia, Tito marsall kijelentette, hogy ebben az országban a legszélesebb tömegekre támaszkodó demokrácia van. Ezen a téren Jugoszlávia saját szükségletei szerint rendezkedik be és nem utánozhatja más országok demokráciáját. A jövőben megtartandó választások keretében minden polgár kinyilváníthatja politikai felfogását Jugoszlávia jövendő kormányformájára vonatkozólag. A jóindulatú, pozitív kritikát figyelembe vesszük, mint a demokratikus rendszer fontos vívmányát. A rosszindulatú és aláaknázást célzó kritikát azonban le fogjuk törni. Tito marsall beszédében kiemelkedő momentum a görögországi reakció felett mondott éles bírálata, amely nein először hangzik el az európai külpolitika demokratikus érzelmű országai részéről. Moszkva félhivatalos megnyilatkozásai is nem egyszer mutattak rá a görögországi terror visszás oldalaira és káros következményeire. Mindez azt mutatja, hogy a Szovjetunió és leghívebb szövetségese, Jugoszlávia éberen őrködnek, hogy megakadályozzák az első aléltsá- gáböl feltápászkodó európai reakció rendbontó kísérletezéseit. A BALKÁNI ANTIFASISZTA IFJÚSÁG BELGRÁDI KONGRESSZUSA Vasárnap nyílt meg Belgrádban ünnepélyes keretek között a balkáni antifasiszta ifjúság értekezlete, amelyen Magyarország kiküldöttei is résztvesznek. A megnyitó ülés első szónoka Karbej, 'Jugoszlávia helyettes miniszterelnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy a balkáni antifasiszta ifjúság a demokratikus vívmányok megőrzésének leghathatósabb biztosítéka. Ez az ifjúság fogja ápolni a balkáni országok közti kapcsolatokat és egységet, amelyet nem bonthat meg többé a fasiszta sovinizmus ármánykodása. A reakció elleni küzdelem tehát lényeges pontja az antifasiszta ifjúság programmjának. A helyettes miniszterelnök beszéde után a többi ország kiküldöttei, — >bbek között Magyarország képviselője — emelkedtek szólásra és a jövő együttműködésre vonatkozó tántoríthatatlan elhatározásukat juttatták kifejezésre. Az elmúlt évek mesterségesen szított gyűiöletpropagandája után jól esik hallanunk az egészséges fejlődés első biztató megnyilvánulásait annak az országnak a fővárosából, amellyel szemben Magyarországnak talán a legtöbb erkölcsi tartozása van. A MAGYAR-SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG JELENTŐSÉGE Nikolaj Fjediorov, a moszkvai rádió ismert hírmagyarázója külön cikkben foglalkozik a Magyar-Szovjet művelődési társaság jelentőségével. Szükségesnek tartjuk ismertetni a cikket, mert beletartozik a láncolatba, amely Magyar- országot a demokratikus világ életének egészséges vérkeringésébe belekapcsolja. Fjedorov szerint a fasiszta uralom után a magyar demokratikus értelmiség úgy látja, hogy erkölcsi jóvátétellel tartozik a Szovjetuniónak. A két és fél évtizedes rágalomhadiárat nem mait el hatás nélkül és a magyar közvélemény nem tud többet, mint amennyit az első világháború előtt tudott. Alapjában véve csak a régi orosz irodalom világhírű mestereit ismerik Magyarországon. A Szovjetunió sokoldalú életének ismertetése viszont fontos szerepet játszik Magyarországon. A szovjet kultúra megismerése termékcciyitöleg hathat ki a magyar demokrácia iejlő-désére. A Vörös Hadsereg nemcsak az állami élet önállóságát szerezte meg, hanem kiszabadította Magyar- országot kulturális elszigeteltségéből. örömmel üdvözöljük Fjedorov cikkét, amely azt mutatja, hogy orosz félhivatalos körök is felfigyeltek az új demokratikus Magyarország részéröl történő kísérletekre, melyek a múlt hibáit kívánják jóvátenni. NÉMETORSZÁG Hivatalos angol nyilatkozat szerint Berlinben még nem kezdődött meg a brit katonai kormányzat működése és egyelőre még a szovjet hatóságok végzik a köz- igazgatást mindaddig, amíg a brit és szovjet hatóságok között nem történik meg a megegyezés a szén- és élelmiszerszállítás kérdésében. Úgynevezett szövetséges végrehajtó bizottság alakul majd a berlini szovjet, brit és amerikai csapatok parancsnokaiból, akik a közeli napokban újabb tanácskozást fognak folytatni a szállítási kérdések sürgős megoldására. Egyébként Berlin lakosai közül 900.000 «1 a brit zónában, 750.000 az amerikai ban és 1,500.000 a szovjet zónában. A francia csapatok számára még nem jelöltek ki megszállási zónát, de mintegy 1000 főre tehető a már Berlinbe érkezett francia katonák száma. Berlin polgármestere, akit a szovjet hatóságok jóváhagyásával választottak meg, hivatalában marad, de ha a brit hatóságok részéről kétely merülne fel a berlini közigazgatás német szervei ellen, akkor érintkezésbe lépnének a szovjet parancsnokkal. A politikai pártok, amelyek a brit zónában működnek, folytatják működésüket megfelelő ellenőrzés mellett. Az iskolákat egyelőre bezárják, amíg, a brit hatóságok meg nem győződnek a tanítók megbízhatóságáról. Richard Dimblcby, az angall rádió berlini tudósítója jelenti, hogy a német fővárosnak nagymennyiségű élelmiszerre és gyógyszerre volna szüksége. Ugyanis Berlint járvány fenyegeti és ha kitörne a kolera vagy a tífusz, ez nemcsak a berlinieket érintené. Mindezt elkerülhetjük — írja Dímbleby —, ha gyorsan cselekszünk. Nyilvánvaló, hogy a berlini járvány- veszély megelőzését nem a németek iránti túlzott szánalómérzésből sürgeti, az angol megfigyelő, hanem a megszálló patokia való tekintettel. valóban kimerítette az emberiség ellen elkövetett bűntettek valamennyi válfaját és aligha számíthat irgalomra az emberiesség nevében. A megszálló csapatok mindig újabb és újabb rémtettek nyomaira bukkannak. Most érkezett a hfr, hogy Nyugat-Németországban nád orvosok az egyik táborban orvosi kísérleteket végeztek Franciaországból elhurcolt gyermekeken, akikbe halálos betegségek csíráit is oltották orvosi kutatás címén. A 6000 táborba hurcolt gyermekből csupán 60 maradt életben. a németországi amerikai zöna FELOSZTÁSA Hivatalos amerikai nyilatkozat szerint az amerikai csapatok megszállási zónáját két részre, egy keletire és egy nyugtira osztják Németországban. A keleti körzetbe tartozik Bajorország és a nyugatiba Würtemberg, Baden, Hessen és Kurhessen. Számos körzetben már német közigazgatás működik amerikai felügyelet alatt A BRIT MEGSZÁLLÁSI ZÖNA KISEBB HÁBORÚS BŰNÖSEINEK SORSA Londoni értesülések szerint valószínű, hogy a németországi brit megszállási zónában hamarosan bíróság elé állítják a kisebb háborús bűnösöket. A brit hadügyminisztérium utasításokat adóit a megszálló csapatok parancsnokainak r. katonai bíróságok felállításáról és a tárgyalások lefolytatásáról. A bizonyítékok gyűjtése folyik és több ügy máris készen áll a tárgyalásra. A büntetés nemei között szerepel a halál, szabadságvesztés, pénzbüntetés és vagyonelkobzás. Szerdán megkezdik az ócskavas gyűjtését a MADISZ és az ííjuságí szervezetek Az újjáépítés szerteágazó feladatai között talán egyike a legfontosabbaknak a nyersanyagkérdés megoldása. A munka folytonosságához elengedhetetlen a hiányzó, vagy megkopott szerszámok és szerszámgépek pótlása. A megszűkült lehetőségekkel számolva most a MaDISz és az ifjúsági szervezetek, amelyek elüljárnak ötletesség dolgában, elhatározták, hogy először a városban, aztán a megyére kiterjesztve, megszervezik az ócskavasgyűjtést Milliós értékek, szunnyadó energiaforrások rejtőznek az elhajított, sarokba dobott vasdarabokban, amelyeket össze kell szednünk. És ha a város és a megye közönsége a háborúra tudott áldozni ebben a formában több mint bizonyos, hogy az építő béke feladatainak megoldásához is siet hozzájárulni. Értesülésünk szerint az ifjúsági szervezetek szerdán kezdik meg a gyűjtést. Házról-házra járnak, úgyhogy mindenki rendélkezésükre bocsáthatja a felesleges ócskavasát, kidobott konzervdoboztól, használhatatlan alkatrészekig. Külön kiemeljük itt, hogy az orosz városparancsnokság megértése folytán a gyűjtés kiterjedhet minden olyan utcán, vagy egyebütt heverő vasalkatrészre amely nem kimondottan fegyverjellegü. Aki tehát ilyenről tud, vagy birtokában van, az jelentse be a MaDISz-nál, hogy a fiatalság gyűjtőnapjai során rendeltetési helyére küldhessen. A gyűjtést esetleg a kezdeti eredménytől függően hetekre kiterjesztik, úgyhogy mindenkinek módjában lesz az akcióhoz hozzásegíteni, hogy az így összegyűlő értéktelen limlomnak számító ócskavasból szerszám- munkagépek, kéA iegizgmimtssahb törvényszéki tárgyalás sem lehetett volna órdekfeszítóbb s nem vonzhatoti volna nagyobb hallgatóságot, mint az az újjáépítési ankét, amelyet tegnap délelőtt tartottak az ősi vármegyeháza falai között. De hát van-e izgalmasabb kérdése a magyar társadalomnak, miiit az, hogy menynyi idő alatt és hogyan épül fal romjaiból az ország, amelyet bűnös kezek taszítottak mai helyzetébe s amelyet a végre uralomhoz jutott és felszabadult nép hivatott saját magának felépíteni és újjáalakítani? Történelme 60rán soha Magyarország még nem zuhant olyan mélyre, mint a bűnös fasiszta-nyilas uralom idején s azok a szakemberek, akik a felépítés tervét most dolgozzák ki, a testi munkának azok a hősei, akik ennek a feladatnak minden izmukkal és minden idegszálukkal most feszütnek neki szerte az országban, bizony, ezerszer nagyobb hősök, mint azok, akik hajdanában fegyverrel szereidéit <tz országot. Mert az a honfoglaló munka, amely most indul meg szerte az országban, bizony nehéz körülmények között, sokszor a teljes nincstelenség, a koplalás, az anyaghiány j egyében indul, b még nehezebbé teszi elindulását, hogy a kezdés mostani hónapjaiban nagyszabású és minden részletében kialakult terv sincsen még előttünk s a részletek apró szövevényében nem tudjuk, mikor is, hány hónap, vagy év múlva érkezhetünk el addig, amíg ennek a hősies munkának valóban látszatja is lesz. A tegnapi ankét azonban nemcsak azt mutatta, hogy a magyar társadalom párt- különbség nélkül megfeszített akarattal és idegekkel kíván az ország talpraállítanának segítségére sietni, hanem azt is, hogy bármilyen hosszúnak és nehéznek is Iáiszik ez az út, az első részleteredmények is már biztatók és lelkesítők. A pécsi vasútállomásról tegnap reggel útnak indult egy gyorstehervonat, amelynek mozdonyát és vasúti kocsijait már itt, Pécsett állították rohammunkával helyre és ez a gyorstehervonat Budapest dolgozó vasutasainak és a vasútra dolgozó egyéb munkásainak vitt fontos élelmiszereket. Egy lépés ez a kilométerek hosszú sorában, de elmozdulás a holtpontról és annak. bizonyítéka, hogy a kővetkező lépések szaporábbak lesznek. Ezt bizonyította as ankéten elhangzott többi beszéd, még akkor is, ha néhányszor sötét képeket vetített a hallgatóság elé. mi ezt értettük a bányákról tartott előadásból, -ezí a drá- vamenti falvak újjáépítéséről elmondott szavakból. Vannak, ak$ azt mondják, túl sokat beszélünk az újjáépítésről és keveset cselekszünk. Meg kell itt állapítanunk, hogy akik így beszélnek, azokból nem a jóindulat szól, hanem a rosszindulata kritizál lás, amely azonban nem tévesztendő össze az egészséges kritikával Az igazi újjáépítésről eddig még nem is lehetett beszélni, még kevósbbé sokat beszélni. Igenis helyes, ha egy nagyszabású munka előtt annak minden oldalát megvilágítjuk, hogy aztán a tervek minél jobban megalapozva bontakozhassanak ki s mmél nyugodíab- ban és eredményesebben lehessen hozzáfogni az igazi munkához. Nem szabad elfelejteni, hogy alig két hónapja ért véget a modem kor legnagyobb európai háborúja, a milliós seregek vonulása még tart s az újjáépítés alig fog olyan gyorsan menni, mint amilyen gyorsan a rombolás végbement. Azt minden gyermek tadja, hogy egy épületet hosszú hónapokig vagy hosszú évekig emelnek, de pillanatok alatt leket felrobbantani, ami pedig nálunk és Európában ax elmúlt néhány esztendő alatt elpusztult az nem egy-két év, hanem hosszú évtizedek munkája voltAki tehát most türelmetlen gtinyosság- gal azt mondja, hogy nagyon lassan fogunk a • munkához, kevés az eredmény s pláne az ilyen rosszindulatú kritizálgatás- sal mindjárt a „demokráciát" is emlegeti, mondván, hogy imé, milyen lassan megy az újjáépítés munkája, az tulajdonképpen nem tesz egyebet, mint a még itt bujkáló lasizmus szolgálatúban folytatja a megmaradt erkölcsi értékek aláaknázásái, robbantgatását és rombolását. Amit a fasizmus lerombolt, azt igenis a demokratikus magyarság fogja felépíteni, de legyünk tisztában azzal, hogy ez évek, sől évtizedek munkája lesz. Ha addig nélkülözni .kell, ha addig az élet keserves és nehéz lesz, az csak abból következik, hogy itt fasizmus volt és rombolás volt s csak következménye annak, hogy ezt a nemzetei a legutóbbi negyedszázadban sajál sírja felé vezették. Az építők nem türelmetlenek, mert tudják, van idejük s tudják, hogy az építés mindig lassúbb művelet, mint a romboláe. De aki erkölcsileg még mindig —• akár titokban, akár nyíltan — rombolni mer, azt az újjáépítő demokrácia fogja rövid úton ellátóim. Németország gépek, mezőgazdasági szülhessenek.
