Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-22 / 139. szám

IJ. évfc)ynr 129 svc'm. /íre 1*60 pergő. Pécs, 1SÍE iwnfws 22 Péntek. DUNINTUL Ä MAGYAR NEMZETI FUGGETI.-EKSEG1 FRONT LAPfA Előfizetési árak egy hóra 30 P. Egyes «zám ára 1 30 P. Szerkesztőség Munkácsy Mihály-ntca 10. sz. Telefon: 29-49. kiadóhivatal Munkácsy Mihály-n. 10. sz. Telefon: 29-50 i I — ii Jövő hét keddjén zárul a san franciscoi világértekezlet Stettimiss hüiiiEvminlsiter teliesnek és kielégítőnek mojtdotta az eléri megegyezést A? elmúlt napok „kiegyezéses" és bé­kés légköréi szerencsésen egészítik ki a San Franciscoiról érkezett legújabb hí­rek. Stettinius külügyminiszter szerdán kijelöltette, hogy az értekezlet jövő kedden Truman elnök záróbeszédével fe­jeződik be. A továbbiakban hozzáfűzte, kogy a világszervezeti alapokmány ké­nen áll. Az egyesült nemzetek hatal­mas vállalkozásának befejezéséhez már Bak alaki és technikai módosítások kel­lenek. Az öt nagyhatalom teljes és ki­elégítő megegyezésre jutott. Stettinius elismeréssel adózott a szovjet delegáció engedékenységének, amelyet a véto-jog körüli vita során tanúsított. A sanfranciscoi tudósítások arról szá­| mólnak be, hogy a biztonsági tanács a i jaltai szavazási formulát magáévá tette, azaz az ügyvitelre vonatkozó határozat­hoz elegendő lesz a biztonsági tanács hét tagjának szavazata. Stettinius kijelentését megkönnyebbü­léssel fogada az egész világ közvélemé­nye. A nagyhatalmak megegyezése egy­aránt szolgálja a nagy és kis nemzetek érdekét és egy boldogabbnak ígérkező korszak körvonalait csillogtatja meg az emberiség előtt. A nagyhatalmak, de el­sősorban a Szovjetunió megmutatta, hogy a világbiztonság kérdését nemcsak üres frázisnak, hanem egyetemes érdekű kér­désnek tekinti, amelyért bizonyos áldo­zatot is hajlandó hozni, Kihiicették az Ítéletet a 16 lengyel po I ikus ügyében: Ckuliczki tábornok 10 évi börtönbüntetést kapott 16 lengyel politikus moszkvai perében «zerdán hirdették ki az Ítéletet. Tizen­kettőt bűnösnek mondottak hi, hármat kimentettek és egyikük tárgyalását be- teíség miatt elnapolták Okuliczki tábor­nokot 10 évi börtönbüntetésre ítélték. Védőbeszédében, amelyet saját maga mondott el, tagadta, hogy parancsot adott tolna a lengyel földalatti mozgalomnak * szovjet elleni küzdelemre. Azt azon­ban elismerte, hogy törvénytelen szerve­det létesített és, hogy felelős a tavalyi ’arsói felkelésért „Nem voltam sohasem *20vjetellenes, de nem bíztam a Szovjet­unióban és ez életem legnagyobb téve­dése" fejezte be védőbeszédét Oku­báczki tábornok. A másik súlyos vádlott, Jankowski, a lengyel miniszterek titkos tanácsának el­nöke 8 évi börtönbüntetést kapott. Védő- beszédében szintén súlyos tévedésnek mondotta a Vörös Hadsereg háta mögött kifejtett terrorisztikus tevékenységet. A többi vádlottat 5 évi, illetve 4 hó­naptól 18 hónapig terjedő börtönbünte­tésre ítélték. A szövetséges hatalmak képviselőinek jelenlétében lefolyt per egy fejezetet zár le Lengyelország történel­mében. A reakciós erők utolsó, kétségbe­esett kísérlete, hogy eljátszott pozíció­jukat megtarthassák, kudarccal végződött és a kísérlet áldozatai, a moszkvai vád­lottak az egész világ előtt beismerik té­vedésüket. Katonai megállapodás az angolszászon es Belgrad között a demarkációs vonal üsyében Az angol, amerikai és jugoszláv meg­bízottak katonai megállapodást írtak alá * Venezia Giulia tartományban megálla­pított demarkációs vonal ügyében. Esze- r»nt Trieszt és Gorizia területe a béke- konferencia időpontjáig a nyugati szövet- Jégesek megszállási zónájává válik, Pola kikötője pedig teljesen amerikai megszál­lás alá kerül. A Reuter-iroda jelentése Forint a szövetségesek ezideig ezer tonna élelmiszert osztottak szét Trieszt és Go- ^zia körzetében. A belgrádi rádió a katonai megállapo­dásról szólva szigorú bírálatban részesí- *ette az angolszászokat, akik az 1943 September 8-án érvényes jogi rendelke- *óseket tekintik mérvadónak Isztria és Gorizia területén és nem fogadták el a jugoszláv megbízottaknak a polgári ható­ságok megszervezésére vonatkozó aján­latát, Belgrád szerint az angolszászok intézkedései a fasiszták malmára hajtják a vizet és a jugoszláv megbízottak ezért nem is voltak hajlandók aláírni a meg­állapodásnak a polgári hatóságok meg­szervezésére vonatkozó részét. Mindez azt bizonyítja, hogy Tito marsall nem tekinti lezártnak az isztriaj és goriziai kérdést, amelyért annyi jugoszláv szabadharcos vére folyt és amelyeknek demokratikus érzelmű lakossága — Belgrád szerint egységesen kívánja, hogy tagállamként beléphessen a föderativ, demokratikus Jugoszláviába. Sváic diplomácia) kapcso atka kíván tépni a Szovjetunióval) A Szovjetunió mindinkább növekvő po- ‘llikai súlya arra késztette a svájci kor­mányt, hogy a tavalyi kudarcba fulladt ‘bérlet után ismételt kísérletet tegyen a ,vájci-szovjet diplomáciai kapcsolatok ^alapozására. A szovjet-svájci viszony a nuiltban nem volt a legjobb és a svájci E^jto sem tanúsított minden esetben kel- á tapintatot a Szovjteunió iránt. Nem volt tehát váratlan, amikor tavaly ősszel a szovjet kormány visszautasította az első ilyen irányú svájci kísérletet A svájci rádió szerdai adásában hangsúlyozta, hogy Svájcban a közvélemény nagy re­ményekkel tekint a norma is szovjet­svájci viszony kialakulása elé és mi sem volna hasznosabb, mint a közvetlen tár­gyalások lehetővététele. Az angol választási Hadjárat — A munkáspárt és a konzervatívok csatározása Az angliai baloldal és a konzervatívok határozása változatlan hévvel és az an- ?°1 belpolitikai élet különös játékszabá- *Vainak a tiszte etbentartásával folyik. A munkáspárti Daily Herald azzal vá- d°lja a konzervatívokat, hogy lehetetlenné ,eszik a választóközönség számára a kérdések tiszta mérlegelését és ezzel ije- ?e)met szítanak körében. A konzervatívok W andók személyeket a politikai érde- fölé helyezni. Lord Beaverbroke, a konzervatív párt mSia lapjiban, a Daily Expressben heves •rohanás. intéz a munkáspárt ellen. Az- I I vádolja, bogy a tervezett társadalmi ,0rradalmat a r ^szabadság eltörlése árán s készek mep ósttam. . Lord Beaverbrok ’les vádja nem zárja azonban, hogy ez . '-■-’"ért konzervatív E°btikus ne vállalná c munkáspárti ■?‘ly Herald felszóllítísn > következő megírására: „Mié *•: ----k Ch urchillre?" A Daily Harald olvasói csöppet 6em fognak csodálkozni, ha a lap hasábjain lord Beaverbroke politikai fel­fogását fogják olvasni, mert Angliában, a sport és egyéni szabadság hazájában sok minden lehetséges,, ami Európa többi országában talán érthetetlen és szokatlan. A munkáspárt választási kortesbeszédei között nagy figyelmet érdemel Sir Staf­ford Cripps beszéde aki hangsúlyozta, hogy a múlt háború utáni viszonyoknak nem szabad megismétlődniük „Nem azért harcoltunk és szenvedtünk — mondotta —i hogy a nagytőkések és nagyiparosok vagyonát védjük és azok továbbra is ki­használhassák a népet. A munkáspárt az állam ellenőrzése alá kívánja helyezni a nagyipari vállalatokat." A munkáspárt tekintélyes vezérének ez a megnyilatko­zása, aki Anglia egyik leggazdagabb csa­ládjának a leszármazottja, azt mutatja, hogy Angiin pgynevezett nagvtökés nnli­tikusai között is nem egy akad, aki le­vonta az új, szociális, korszak konzek­venciáját, Megalakult az új norvég kormány A „-baloldal" erőteljes előretörésének hírei közé tartozik az új norvég kor­mány megalakulása, amelynek élére Gerhardsen, a volt osloi kikölőmunkás, később munkáspárti vezér és Oslo pol­gármestere került. Gerhardsen három évet töltött a gyüjtőtáborban és ala­posan kivette részét a német elnyomók ellen folytatott harcból. Távoikeiet A távolkeleti hadszínterekről érkező hírek arról számolnak be, hogy az okí- nawai csata befejeződéséhez közeledik. A tokiói rádió is elismerte, hogy ez a stratégiailag annyira fontos sziget Japán számára elveszettnek tekinthető. Japán 87.000 halottat és 2.500 foglyot vesztett az elkeseredett okinawai csaták során. Burmában a brit kormányzó értekez­letre hívta meg Burma politikai vezetőit és közölte velük, hogy Angliának nem célja visszaállítani a régi kormányzatot. Anglia új alapelveken felépülő kormány­zatot kíván bevezetni. Ez a lépés is lánc­szemet képez Nagybritannia új távolke­leti politikájában, amely már nem kizá­rólag az erőre, hanem a kölcsönös kiegye­zés fundamentumára is épít. Á jóvátéfeÜ bizottság első ülése Moszkvából -jelertik: A szovjet fővá­rosban működő szövetséges jovátételi bi­zottság szerdán tartotta első pienárts ülé­sét. A londoni Times tudósítója jelenti, hogy a bizottság üléseire meg fogják hív­ni Franciaország és a többi károsult szö­vetséges'állam képviselőit is Németország valószínűleg leszerelt és a károsult orszá­gokba átszállított gyárakkal, nyersanya­gokkal és úgynevezett „munkásezredek- kel" fog fizetni. Az Egyesült Államok nagy érdeklődést mutatnak Németország külföldi érdekeltségei iránt. Németország­nak ezenkívül gondoskodnia kell a meg­szálló csapatokról és a még haza nem szállított külföldi kényszermunkásokról. Szolgálatra felett kezeit egy volt nyilas körzet- vezető: q rendőrség teiaríóztatía Gaál István máv. altiszt, barcsi lakos, a nyiias éra alatt a barcsi körzetben, mint agilis körzetvezető szolgálta Szálasiék országrontó rendszerét. Tevékeny j-észt vett különösen a különféle nyilas-szerve­zetek szervezési munkájában, de legfő­képpen a vasutasság körében tevékeny­kedett. A felszabadulást megelőző napok­ban a többi országboldogítóval együtt ő is elmenekült feleségével és öt gyermeké­vel egyetemben. Most haza jött és mintha misem történt volna, szolgálatra jelentkezett a Máv-üz- letigazgatóságnál. A rendőrség azonban tudomást szerzett hazaérkezéséről, detek­tívek mentek le az üzletvezetőségbe és előállították Gaál Istvánt a rendőrségre, ahol letartóztatták A városi rendőrség Gaál Istvánt, rövid kihallgatása után, át­adta a vármegyei rendőrségnek, ott fogják ügyében a további nyomozást lefolytatni DAMASZKUSZBA ÉRKEZETT A MOSZKVAI PÁTRIÁRKA Moszkvából jelentik: Alexe] moszkvai pátriárka csütörtökön Damasz­kuszba érkezett, ahol íinnr'iv Mondtat»” ban volt része Orosz-magyar barátság A reakciós fasiszta propaganda évtize­deken keresztül tendenciózus mérgező híranyaggal mételyezte a világ közvéle­ményét a Szovjetunió szervezete, egész belső élete, kül- és belpolitikai célkitű­zéseinek minél ferdébb színben való fel­tüntetésével, A hazugságnak, rágalomnak egész tárházát kimerítői te, hogy ennek a hatalmas szocialista államszövetségnek berendezését minél antiszocíálisabb, kul- túr-ellenescbb beállítottságban tárja a vi­lág elé. Az így félrevezetett világ-közvé­leménynek azt kellett hinni, ha pusztán enek a hazug rágalom-hadjáratnak anya­gából merítette tájékozását, hogy a nagy Szovjetbirodalmat nem is emberek, ha­nem legalább is félördögök kormányoz­zák, hijjával minden emberi érzésnek, kultúrának, gazdasági és szociális tulaj­donságoknak. így folyt ez a hazug fasiszta propa­ganda hosszú évtizedeken át és még hat- ványozottabb mértékben attól kezdve, hogy Nácinémetország, miután egész Eu­rópát már leigázta, elérkezettnek látta az időt arra, hogy ennek a hazug propagan­dának kísérőzenéje közepette fegyveresen megtámadja a Szovjetuniót. És ami a leg­gonoszabb: ebbe a gálád rab óhadjáratba magával rántott több kisebb, félrevezetett európai államot, köztük minket magyaro­kat is. Tengernyi vérnek, országok mér­hetetlen gazdasági és kultúrértékeinek kellett elpusztulni, amig ennek a rága­lom-hadjáratnak ördögi arcáról lehullott a lepel és a világ tisztán láthatta, hogy az agyonrágalmazott Szovjetállam száz­szorta különb, ideálisabb államszervezet, a fasiszta államtákolmányoknál, hogy az orosz nép gazdasági, kultú.álís és szociá­lis téren 25 év alatt annyi szépet, köve­tésre méltót alkotott, amennyit nem mu­tathat fel egyetlen kapitalista állam, leg­kevésbé a, fasiszta ádamok. Magyarországnak igen drága árat kel­lett fizetni azért, hogy ezeket a tény et megismerhesse. Kezdve a Horthy-terroríól Szálasiék országvesztő garázdálkodásáig, ugyanazon a síkon m*. gtak, amelyen a nácizmus haladt. Belül elnyomták a de­mokratikus népakarata' kifelé rágalmaz­ták, hamis megvilágít ja helyezték azt a legdemokratikusabb államot, amelynek most a magyar nép és egész Középeurópa felszbaadulását köszönheti. A magyar népnek azonban tágabb hori­zonton kell megismerni a Szovjeté.:am egész rendszerét. Ezt a célt tűzte ki msga elé az a mozga om, amely úgyszólván Pécsről indult el, de már az ország más városaiban, így Budapesten is követésre talált Szovjet- Magyar Baráti Szövetség néven. Ennek a mozgalomnak egy mi még kicsiny, de lelkes gárdája, mint úttörő, fáradozik azon, hogy a magyar nép szé­les rétegeibe bele vigye ennek a mozga­lomnak eszméjét. Köze ebb akarja hozni a magyar népi gondolkozást és az egész népi államot a nagy orosz Szovjet; Hant­hoz úgy kultúiáiis «mint gazdasági és po­litikai vonalon. A jelszó röviden az, begy el a fasiszta-germán kapcsolatoknak még. a gondolatától is! A magyar nép a nyu­gati demokratikus kapcsolatok megtartása mellett, a keleti testvérn;pékkel való együltmunkálkodástól várhatja csak jövő boldogulását. Ez az orientáció biztosabb alapot ígér elmúlt századok tévelygései­nél. Lerázván magukról az évszázados feudális járommal együtt a germán gyám­kodásnak és germán-imádatnak lelkisé­günktől idegen béklyóit, testvéri sorskö­zösségben kell élnünk a szomszéd kisné- pekkel egyetemben — annak a hatalmas szomszéd államnak védelme alatt, amely­nek a germán elnyomás alól való — re­méljük, végleges — felszabadulásunkat köszönhetjük. A Szovjet-Magyar Baráti Szövetség eszméjének úttörői megérdem­lik, hogy a magyar nép, a dolgozó töme­gek minden rétege sorakozzon minél na­gyobb számban az általuk kibontott zászló alá. Erősítsék ezt a mozgalmat különö­sen a szellemi, értelmiségi dolgozók tö­megesen, hogy az minél gyorsabban men­tül hatalmasabbá terebélyesedhessen. • (m. j.) ÖNGYILKOS LETT TIROL GAULEITERE Londonból jelentik: Az angolszáz csapatok Ausztriában elfogták Franz Hoffert, Tirol és Voralberg Gauleiterét. aki egy óvatlan pillanatban öngyilkos lett. A JUGOSZLÁV BELÜGYMINISZTER BÁCSKAI ÉS BÁNÁTI LÁTOGATÁSA Belgrádból jelentik: A jugoszláv belügyminiszter látogatást tett Zombor- ban, ahol megbeszélést folytatott a köz- igazgatás vezetőivel, Pancsován is járt, ahol nagygyűlés volt a községi válasz­tásokkal kapcsolatban. A belügyminisz­ter rámutatott arra, hogy Jugoszlávia közellátásában nagy szerep jut a Bá­nátnak. A nagygyűlés^ alkalmával a magyar és román nemzetiségűek kikül­döttei is felszólaltak.

Next

/
Thumbnails
Contents