Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-22 / 139. szám
Pécs lakosságának részvételéve! búcsúzott elese t ba,társaitól a hazájába visszatérő, Pécset felszabadító Vörös Hadsereg Nagy napja volt Pécs városának szerdán délután. Ezekben az órákban vonult át Pécsett a sztálingrádi divízió, az a hadsereg, amely a múlt év novemberében Pécs városát a német fasizmus igájából kiszabadította. Pécs város lakossága nagy szeretettel készült erre a napra és a szovjet hősök temetőjében kiküldöttei révén képviseltette magát azon a magasztos katonai ünepségen amelyet a Pécset is felszabadító hadsereg az itteni harcokban elesett halott bajtársainak emlékműve előtt a temetőben rendezett. Pécs demokratikus pártjainak, szakszervezeteinek, intézményeinek és egyesületeinek küldöttségei 4 órakor vonultak koszorúikkal a temetőbe, hogy ott az ünnepségen résztve- gyenek. Ugyanakkor vonult fel a Pécsett felszabadító hadosztály négy ezrede is, hogy halott bajtársainak búcsúzáskor megadja a végső tiszteséget. A kegyeletes katonai ünnepség 5 órakor kezdődött meg a szovjethősök sírjai és emlékműve előtt. A Vörös Hadsereg részéről Krapovskij tábornok, a Szovjetunió hőse, majd C i n j o v tábornok, Devalovski vezérezredes búcsúztak el a magyar földben nyugvó hősöktől. Beszédeikben hangsúlyozták, hogy a Vörös Hadsereg hősei a nagy honvédelmi háborúban nemcsak saját szovjethazájukat szabadították tel a német fasizmus szörnyetegétől, hanem vérüket Európa többi népeinek, Így a magyaroknak felszabadításáért is hullatták. A tisztek, majd a Vörös Hadsereg közkatonáinak szónokai után a bolgár hadsereg szónoka következett, végüt pedig Pécs város polgársága nevében di Boros István mondott először orosz majd magyar nyelven beszédet. Városunk határában fél évvel ezelőtt még légvonalban 800 km választotta e! önöket Berlintől a kultúrbarbárok fővárosától. Ez alatt az idő alatt önök csodákat hajtotak végre, nemcsak városunkat és egész Magyarországot szabadították meg a fasiszta rablóktól és gyilkosoktól. de megtörve azok makacs és kétségbeesett ellenállását, véglegesen le- tipodták őket és kényszerítették hogy azokat a fegyvereket, melyeket önök és majd egész Európa népei ellen emeltek lerakják — és máris másodízben vannak Itt, visszatérve harcaikból, városunk ta lai között. Amit önök végrehajtottak, történelmi jelentőségű tény, amint óriási történelmi jelentőségű egymagában a Szovjetunió létezésének a ténye. önök ugyanis nemcsak a fasiszta rablóktól és a magyar rabszotgatartóktol szabadítottak meg bennünket, megnyitva a magyar történelem egy egészen új korszakát, de be is bizonyították kézenfekvőén a kételkedőknek: hogy azok az eszmék, amelyekért harcoltak, amelyekért annyi vért áldoztak, valóban igazságok és mint ilyenek köteleznek bennünket is, hogy életünket igazságosabbá, szociálisabbá és emberibbé építsük át. Elismerésünket, illetve köszönetünket mindezekért, mai második találkozásunk alkalmával, mikévt tejez.hetjük ki?- Mi Magyarország dolgozói Önökben az önök vezetőiben, parancsnokaiban és katonáiban nemcsak zseniális hadvezéreket, a Lenin—Sztálini iskola tehetséges és kimagasló képviselőit, hős katonákat, egy óriási nemzet odaadó hazafiait ismertük meg, — de valami mást is. Mikor 1944 november 29-én, korán reggel, az önök hadosztályának parancsnokánál jelentkeztem és bemutatkoztam vele beszélgetve azon kérdésemre, hogy milyen benyomást tett rá városunk, a következő feleletet kaptam: „Szép város, nekem nagyon tetszik és örülök, hogy nagyobb rombolások nincsenek benne Egyébként megparancsoltam, hogy menynyire csak lehetséges, kíméljék" A főispán beszéde további részében rámutatott, hogy a szovjet parancsnok emberségessége, amellyel a várost kímélni igyekezett, a szovjetember emelkedett gondolkodásának és magatartásának bizonyítéka volt. Köszönetét mondott a város nevében a Vörös Hadseregnek, hogy a várost a germán fasiszták tói megszabadította, majd beszédét íqv fejezte be: — Megígérjük, hogy ez, az elesett hősök fölött emelkedő síremlék nemcsak a feledhetetlen hősök emlékét fogja megörökíteni, de útmutatónk is lesz, hogy miként küzdjünk, miként dolgozzunk az emberiség nagy ideáiért, a haladásért, a szociális és kulturális élet fel emeléséért. Ámbár cement és beton jelképezi a hősök örök dicsőségét, biztosítjuk önöket, hogy elménk és szivünk, utódaink elméje és szíve, jóban és tar2 ül DUNÁNTÚL tósabban fogja időtlen-időkig megőrizni emléküket. Elbúcsúzva a drága bajtársaktól, nyugodtan meneteljenek további útjaikon Mi, mint sajátunkat fogjuk őrizni a sírokat, az anyák, testvérek és feleségek helyett, gondozni fogjuk őket és újabb történelmünk legdrágább eszmény jelképének fogjuk tekinteni. A beszédek elhangzása után a koszorúk hosszú sorát helyezték el a halott hősök emlékművének talapzatánál. Először a Vörös Hadsereg, majd a bolgárok, azután pedig a pécsi lakosság koszorúi következtek amelyeket az egves küldöttségek helyeztek el A koszorúk elhelyezése után a Vörös Hadseien egy ezrede vonult el diszmenetben az emlékmű előtt és ezzel a búcsúzás kegyeletes aktusa a temetőben végétért. A díszszemle az O rszágzászló- éren Este 7 órára volt kitűzve a díszszemle az Országzászló-téren, ahol művészies kivitelű emelvényt rögtönöztek a Vörös Hadsereg mesterember-katonái még a délelőtt folyamán. A teret és a széles Rákóczi-útat véges-végig sokezernyi ünneplő közönség szállta meg már jóval az elvonuló csapatok megérkezése előtt. A társadalom minden rétege ott volt, úgyszólván az egész város apraja-nagyja ott szorongott, minden talpalatnyi helyet megtöltve. Az elvonulási útvonal mentén a házak fellobogózva, ablakok százai virágokkal, tarka szőnyegekkel djszítve várták a Sztálingrádi-divizió hőseit. Az emelvénnyel szemben az orosz hadsereg zenekara és a mecsekszabolcsi bányászzenekar helyezkedett el, hogy a dísz- elvonulásnál pattogoó indulókkal működ jenek közre. Kevéssel hét óra előtt megjelentek az emelvényen a Vörös Hadsereg magasabb- rangú tisztjei, élükön K o k c o f t tábornokkal, a Szovjetunió hősével, V e r- holovics és Cinjov tábornokok, Vituvnjev őrnagy, városparancsnok, a tisztikarnak még számos más tagja, dr. B oros István főispán és mások Hét órakor harsantak fel az orosz katonazenekar indulójának pattogó akkordjai, ugyanakkor feltűnt már az el vonuló ezredek első élcsapata az egyetem épülete előtt. A gyalogság feszes vigyázzban el lépő csapategységei nyitották meg a díszfelvonulást, akiket a sokezer főnyi közönség ropogó taps sál, virágesővel fogadott. Sorra vonultak el a gyalogalakulatok után a könnyű tüzérség, páncéltörő ütegek majd a híres aknavető egységek, amelyek Pécs városából olyan mesteri ügyességgel és gyorsaággal füstölték ki a nácihadsereget, anélkül, hogy a várost a kétnapos ostrom alat komolyan kár érte volna Az aknavetösök után kisebb lovasegységek, majd a különféle fogatolt alakulatok végeláthatatlan sora következett. Trének, egészségügyi csoportok megint trének, majd az élelmező-oszta- gok füstölgő, gőzölgő konyhákkal. Már fél kilenc is elmúlt, amikor az utolsó csapat is elvonult a Zsolnay-utcán át kifelé a városból így búcsúzott el a sztálingrádi hős divízió és Pécs váiots hálás közönsége egymástól Felemelő látvány volt ez a búcsúzó díszelvonulás Pécs város lakossága számára. Egy váios új- jongó és mégis meghatottan ünneplő közönsége vett így búcsút azoktól a hősöktől, akik Sztálingrádtól Berlinig, többezer kilométeren végig, súlyos, véres harcok közepette, de mindig győztesen kergették maguk előtt az országokat kirobló nácihadseregt. Valamennyi hősnek arcáról leolvasható volt a győztes katona büszke öntudata és az öröm afíe'ett hogy a véres hadakútjáról végre elindulhattak egy úí élet, szebb jövő, a békés munka mezeje felé, hogy segítsenek otthonlevő testvéreiknek eltakarítani véres esztendők rombolásainak utolsó maradványait és felépíteni, még hatalmasabbá tenni dicső országukat, a nagy Szovjetuniót összehasonlítási alapul. Drávaszabolcson 104, Palkonyán 120, Drávacsehin 101 hál pusztult el csaknem teljesen. Mattyos 100, Gordisán pedig 60. Az ablakok Drá- vaszabolcson 99. Palkonyán 100 és Csehiben 83 százalékban pusztultak el. Ai 1939-es árakat véve is figyelembe száz ezrekre tehető az az összeg, ami egy-egy községben a legszükségesebb, valóban az élet puszta fenntartásához elengedhetetlen építésekhez, javításokhoz kéznél kellene, hogy legyen. De egyelőre nincs Na ez nagy lélekzetvétel volt. húsz harminc mondatra is futotta. A sors meg is irigyelte, mert egy deputációt iktatott közbe. Tőlünk búcsúzva, az újonnan jöttékkel parolázva mondja dr Gállos: — Ormánsági Bizottságot kellene életre hívni a pártok és szakemberek bevonásával, akik ezt a sokfelé ágazó kérdést intéznék, a mellett, hogy egysége« tervet is kellene kidolgoztatni a falvak újjáépítésére, nehogy átabotában, csak gondolomformán, hozzuk rendbe a falakat. Elszótlanodva ülünk, a hivatalos emberekkel együtt a kocsin Dr. Barrf István a vármegye főjegyzője mondja. & alkonyatban, mikor már lelkünk némileg megszabadult a látottak nyomása alól: — Halljátok? A lépő lovak patái mis»* ha azt vernék ki a köveken: Se-gít-ség! Se-gít-ség! Zsikó GyűltA bolgár-magyar barátság Hangverseny és díszelőadás A nagyszerű diszfelvonulás után a Vörös Hadsereg katonazenekarai hangversenyt rendeztek, majd ki enc órakor a Nemzeti Színházban díszelőadás volt, amelyen a hadsereg tábori színháza és kitűnő zenekara mutattak he rendkívül értékes számokat. A zenekart nagyszerű összte'jesitményéért kell megdicsérnünk, a kórust azért a tegveimezett enektu- dásért. amit eddig már szinte megszoktunk az eddig Pécsett szerepelt orosz kórusoktól. Számunkra mindenesetre legnagyobb élmény az a pár énekszám volt, amelyet néhány operából mutattak be a kitűnő férfi és női énekesek, majd az orosz népdalok, amelyek egv hatalmas nép ősi erejét és mély kultúráját reprezentálták. A színházat zsúfolásig megtöltő orosz, magyar és bolgár hallgatóság minden egyes számot lelkesen megtapsolt s különösen az orosz népdaloknál végei nem érő tapsviharral ünnepelte a szereplőket Újjáépítési programmot dolgozott ki dr. Gáilos Ferenc az elpusztult árává- menti községek lalpraáliílására Artézi hat, háziipar, ormánsági bizottság kellene A siklósi tornyos községháza olyan, mint a méhkas. Forrnak, rajzanak ki-be kapuján az emberek. A tisztviselők kora reggeltől késő estig dolgoznak, mert az életnek nem szabad sehol megakadni, s akármilyen probléma merül is fel. a megoldással nem lehet várni, nem lehet aktázni róla,- mint a régi ,jó" világban. A mindennap által felvetett kérdéseken túl van egy olyan munkaterület is, amely egész embert kíván: a községházán széke! a járási föjegyzőség, itt intézik a drávamenti elpusztult falvak ügyes- bajos dolgát. Intézik? Dr. Gáilos Ferenc szolgabiróról valóban többes számban kell beszélni, mert osak így válik érthetővé, hogyan tud egyszer Pécsett instan- ciázni a rászourltak érdekében, másszor Ormánság túlsó szélén lenni és elvinni a jószót, tanácsot, adományokat i tizenöt községbe, amelynek népe úgy fordul a fiatal tisztviselőhöz, mint gyermek az apjához. Kerékpáron, lófogaton, gyalog, vasúton járja a határt, intézkedik, közbelép, embereket rendel ide, embereket rendel oda, úgy tartja kezét életükön, hogy minden rezdülésükről tudomása legyen, egyetlen panasz ne maradjon legalább njeghallgatatlanul. — Hogyne hogyne intézkedtem hogy i Drava töltését tavító Volksbundisták- hól ötven embert atadjanak. Igen. Telefonál, de még le sem teszi a kagylót, elébe áll két parasztember, intézkedést kér traktorügyben. Meglesz. Alig kimennek, újból léptek csosszannak, valaki jön jelenteni, hogy a kendergyár szamaraiból megtaláltak egypárt, de az „új tulajdonos" nem hajlandó visszaadni az állatokat. Házitelefon szól, a beszol- gáilatá.-hoz kér va'amelylk hivatal adatokat. Igv megy ez! Hozza kell mindehhez tenni, hogv dé után öt óra felé van az idő! Bejártuk a határt, legalább száz emberre! tárgyalt előttünk dr. Gáilos és amikor hazaértünk „fellélekzeni“, a munka dandárja várta. Elkapott niondatokban tudunk osak beszélgetni arról a tervezetről, amelyet azért dolgozott ki. hogv feletteseinek 1rendelkezésre bocsátva, azok lássák a szétágazó problémákat és átfogón, egységes elgondolás szerint tudjanak intézkedni. — A legfontosabb követelmény volt — mondja gyorsan — Harkány—Drávasza- bolcs között kijavítani a szárnyvasutat, amit a németek több helyen is felrobbantottak, a vasúti híddal együtt. Sikerült. Június elejétől közlekedhetünk akadály nélkül. Ide kapcsolódik a másik feladat: a Harkány Vajszló Sellve közti vasúti kapcsolatok helyreállítása, mert az építési anyagok szállítása vasút nélkül lehetetlen. Megint félbeszakítanak Hajcsárokat kell előteremteni. Ide telefon, oda, egy kis vitatkozás és már mosolyogva tudja továbbmondani: Nagyon fontos lenne az újjáépítés szempontjából, s ebben az újjáépítési miniszter úr támogatását a legmesszebb- menőleg reméljük is, mert társadalmi összefogással itt mire sem mehetünk: a kedvezményes ruha- és felszerelési akció megindítása. Kapcsolatos ezzel a problémakörrel az a javaslatom, hogy a vármegyei közjóléti szövetkezet segítsen megszervezni a háziipart, a legfontosabb ruhafélék házilag való előállítása .érdekében. Ezért tárgyalunk a kendergyárral is, hogy a még ' meglévő készletet adja el a községbelieknek, akik a télen feldolgozhassák. Remélem eredménnyel. — Hallom bajok vannak a vízzel is? — Igen ez is fontos volria. Közel van az ártér, ivóvíz tekintetében ez a lapály különben sem állt jól. Mivel pedig a háború következtében néhány községben még meg is fertőződtek a kutak a beléjük került oszlásnak indult és ki nem emelhető holttestek révén, életbevágó lenne néhány artézikút furatása, mert a szennyeződés esetleg a földalatt is továbbterjedhet és járványt idézhet fel. Mennyire rúg hozzávetőleges számítás szerint az épületkár? — Több millióra. Nem lehet ezt így megközelítő pontossággal sem kikalkulálni. Inkább néhány adatot mondok. Mi bolgárok akkor jöttünk ide a űrt- gyár földre, amikor az egész magyar nép a szenvedések és megpróbáltatjsok idep" ben állott. Magyrország egy részében mit a fasiszta Németország uralkodott s bolgár katonák otthonunkat elhagyta szilárdan kézbevettük a gépfegyvereké 1 fáradhatatlanul kemény harcba léptünk * germán fasiszta banditákkal, hogy uf®'** szálig megsemmisítsük őket. A német fasiszták Németország védet' méhen feláldozták Magyarországot. ** mi a hős vörös hadsereg mellett szembe' szálltunk velük, legyőztük az ellenségé és felszabadítottuk Magyarország födjél- A fiatal bolgár demokratikus hadsereg 4 történelemben ezzel olyan lapot köp, amelyet valóban megérdemel, meri hőst1' sen vette ki részét az új Európa meg" remtésében. Mi bolgárok a harcok befejezése '--t" most szintén visszaindulunk hazánkig' Bulgáriába. Visszatérünk otthonainkfA’ hogy odahaza a gazdasági fronton ■°l. tassuk azt a harcot, amit itt megken, tünk. Mielőtt azonban elmennénk, el ke, búcsúznunk magyar testvéreinktől, s:l vünkben elvisszük azokat a szép ende"' két. amelyeket Magyarországon kaplun,i Mi nem lelejtjük el. hogy az új deA° ^ kratikus Magyarország népe milyen s!> retettel fogadott bennünket. Nem felel( jük el. hányszor láttak ebben a ha:ú“j[. jószívvel vendégül, hányszor kaptak ^ fonóink a tél kemény hidegében ml-1 szobát. Emlékezni fogunk rá. hogy a gyár nők hogyan ápolták a hadikórhá'A,.j bari sebesült katonáinkat. Nem feleid"^ el azokat a magyar férfiakat sem. űf, ismeretlen helyeken elvezettek bennünk Bízunk abban, hogy nem akartok t,a*j maradni, lerázzátok magatokról, ahogy1", Bulgáriában leráztuk a régi nézete*! megsemmisítitek a reakciót s akkor ' tok is, magyarokra jobb jövő vár. Visszatérünk hazánkba. otthonun1 0' 11' De itt is maradunk. Itt maradnak bu'°j, taink, akik itt hulltak el a fasiszták fi » . I .. 11 « sv » ...» leni küzdelemben. Gondozzátok hőse^, sírját, ültessétek tele virággal és °n \, zétek a virágokat, emlékeztetőül aÍJ, hogy ök vérükkel öntözték a magyor det, a közös szabadságért. Mi sohs* i lorliiih nJ nhot Ti so fp/orfiófob ledjük el őket. Ti se feledjétek. Légy1 ök az erős összekötő szálai a bolgár ■0' demokrod gyár barátságnak, az új uemun,- y, Magyarország és Bulgária némán >s szelő követei. TODOR POPOV j főhadnagy, hadiluooí A hözellátásügyi minist megszüntette az árit' forgalmi központoké Faraghó Gábor közellátásügy1 > niszter rendeletet adott ki, amiba11^! rossz hírnévnek örvendő árufoúl4 központok működését megszüntette Ezekszerint megszűnik a Vetőm3!1 J galtni Központ, a Rostnövényfo'f' Központ, a Szálastakarmány és ^ J Központ, a Baromfi- és Tojásforá J Központ, a Tej- és Tejterméktől! ' Központ és a Tartósított Éleimig Központja. Egyben a minisztei a Md .J Fűszerpaprika Értékesítő Szöv működését is korlátozta. Faraghó Gábor közellátásiig'i : ter ezel a rendelkezésével a félsz3 demokratikus magyar kereskédelm'-1 kívánságát teljesítette, megsza badit'V központi irányítású egykezektö! reskedelmi életet.
