Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941
1941. október
16 teinknek, hogy az idő intését megértve, ahol még nincsen, könyvtáralapítással, ahol már van, gyarapításával járuljanak hozzá az ifjúság neveléséhez, egyházunk jövendőjének biztosításához. Áttérek egyházi életünk eseményeire. A múlt évben közegyetértéssel, az ünnephez méltó komoly megilletődéssel hódoltunk Károli Gáspár emlékének, a vizsolyi Biblia kiadásának 350. évfordulóján. Hálaadással borultunk le Isten előtt azért a felbecsülhetetlen lelki értékért, amit nekünk a Bibliában juttatott. Az 1941. év ismét az emlékezés éve. Kerek négyszáz esztendeje, hogy az első magyar teljes Űjszövetség megjelent Erdősi Sylveszter János fordításában, Űjszigeten, Sárvár mellett, Nádasdy Tamás sajtóműhelyében. A fordító életének dolgairól, teológiai álláspontjáról vitatkozhatnak a tudósok, az kétségtelen, hogy akitől való az első nyomtatásban megjelent Miatyánk szövege, aki evangéliumi lelkű húsvéti éneket írt, aki az evangéliumok summáját, az Ige előtt hódolva foglalta versekbe, — elsősorban nem tudományos ösztönnek engedelmeskedett, hanem az evangélium győzelmének akart szolgálni. Méltó rá, hogy nevét azok közé írjuk emlékezetünkben, akiket az Isten kiválasztott arra, hogy magyar földön reájuk bízza az evangélium világosságának felgerjesztését. Az elmúlt év életképéhez hozzátartozik, hogy a protestáns napokat a Bethlen Gábor-Szövetség ismét megtartotta és pedig nagy érdeklődés, fényesen sikerült műsor mellett. A protestáns öntudat erősítésén kívül ez ünnepek sorozata egyszersmind szilárdabbá teszi a protestáns egyházak testvéri kötelékét. Általában nagy feléledés tapasztalható egyházi életünkben. Azt óhajtjuk, hogy a sok élettörekvés, amiről a sajtó számot ad, teljes harmóniában érvényesüljön közegyházunk és nemzetünk javára. Amint a természeti világban csodás rend és harmónia uralkodik, ugyanazon csodás rendnek és harmóniának kell uralkodnia a szellemi és erkölcsi világban. Amint a természet világa nem ismer tétlenséget, sem látszatmunkát, a tétlenségnek és látszatmunkának el kell tűnnie a közéletből is, csak a teljes odaadás s az egyéniségnek valamely nagy célra való feláldozása teremtheti meg az óhajtott sikert. A múlt századok egyházépítő munkásaitól forduljunk századunk építő munkásai felé. D. Kapi Béla, a dunántúli kerület püspöke, püspöki szolgálatának negyedszázados, D. D. Raffay Sándor bányakerületi püspök egyházi szolgálatának félszázados fordulójához jutott el. Az ő szolgálatukat s egyéni jelentőségüket a tárgyhoz méltó módon domborította ki elnöktársam, a kerületi felügyelő úr magasröptű megnyitó elnöki beszédében. Egyházkerületünk nevében üdvözöltem püspökségének húszéves fordulóján. D. Ravasz László dunamelléki református püspököt, a testvéregyház konventjének egyházi elnökét, akinek munkássága mély barázdát hasított a hazai közélet földjén. Bennünket a kiváló szellemeknek mindenkor járandó tisztelet és elismerés mellett hozzáfűz ritka egyéniségéhez az, hogy egyetemi oktatói között ott láthatjuk evangélikus egyházunk két nagy értékét, Böhm Károlyt és Schneller Istvánt. Minden fény, mely lelkéből szétsugárzik, oktatói révén egyházunknak is fénye és dicsősége. Üdvözöltem Józan Miklóst, az unitárius egyház újonnan választott püspökét, evangélikus egyházunk meleglelkű barátját, aki külföldi összeköttetései révén nagyjelentőségű munkát végzett a Trianon után elárvult nemzetünk felélesztésében és talpraállításában. Üdvözöltem Argay Györgyöt, az erdélyországi zsinat-presbiteri evangélikus egyháznak újonnan választott superintendensét, akit Istenben boldogult Frint Lajos helyébe
