Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940

1940. október

17 ban«, ahogy maga Kiss János a korszakot magyar nemzeti szempontból elnevezte. 40 évvel előzte meg a Magyar Tudományos Akadémia alakulását, amely Széchényi országgyűlési felszólalása s alapítványa után 5 évre következett be. E társaság nem csupán az ország nyugati végein éreztette áldásos hatását; egyetemes törekvése, lankadatlan buzgósága országos hírt szerzett nevének. Kazinczy büszkén vallotta magát levelező tagjának. Kiss János Magyar Társasága nevelte a magyar irodalomnak Berzsenyit, Döbrenteyt, Pákh Albertet, Torkos Lászlót, Lehr Zsigmondot és Albertet, Dóczy Lajost, Csengey Gusztávot, Csukássi Józsefet, Gombocz Zoltánt; a nagy tudósok, szónokok egész sorát; tagja volt rövid ideig Székács József és Eötvös Károly is. Szép könyvtárt gyűjtött a magyar nemzeti szellem terméséből és az ifjúságnak igazi öntudatos vezetője lett. Jelen voltam, mint theológus a 100 éves jubileumon, mely országos ünnep számba ment s neves költők lantja zengte dicsőségét. Isten kegyelme megengedte, hogy mint egykori munkás tag, jelen lehettem a másfélszázados örömünnepen is dolgozatommal. Jelentősége ami időnkben már iskolai határok közé szorult, de múltjáért, annyi kiváló jelesünk felneveléseért megérdemli kerületünk tiszteletadását. Jóval jelentősebb évforduló a Károli Biblia megjelenésének 350 éves fordulója. Az öreg, ősz gönczi prédikátor és esperes Károli Gáspár a legnagyobb ajándékot adta nemzetének és egyházának a magyar Bibliával Göncz és Vizsoly, ahol a sajtóműhelyben a ritka kincs készült, mint két ikercsillag tündöklik a magyar égboltozaton. Kicsiny falvak városainkhoz képest, azonban mennyei sugár szállt reájuk, hogy ott nyíljék meg teljes egészében a magyarság számára az Élet-könyve. Isten lelke vezette a fordító -lelkét, hogy híven tolmácsolja, ami reá bízatott s üdvösség forrását nyissa meg vergődő nemzete számára. Nemcsak tartalma szerint volt életkönyve nemzetünknek, hanem ős magyar n) elve is állandó forrása volt a magyar irodalomnak, mely talán sohasem emelkedett volna mai magasságig; éltető forrása nyelvünknek, mely nélküle az idegenlelkű századokon talán nyom nélkül tűnt volna el. Megőrizte nyelvünk erejét, sajátosságait, a nyelv erejével és sajátosságaival a nyelvnek és a magyarságnak lelkét. Az egyszerű bibliafordító prédikátor neve a magyar égboltozaton egyszerre jelenik meg a Rákóczi-család nevével. Rákóczi Zsigmond több főúri társával fedezte a bibliakiadás költségét; a Rákóczi-család terjesztette el a könyv példányait szerte az országban, szekérszámra küldözte a török hódoltság lelkisivárságot tükröző vidékeire, az ige-éhező híveknek. A két név: Rákóczi és Károli a társadalmi fokmérő szerint nagy távolságot jelent, de a lelkek építésében, a magyar és keresztyén szellem ápolásában felbonthatatlan egység. \ ajha az az igazi nemzeti egység — amint a múltban, örökös válságtermő, pusztító századokban megtartott — szent szeghetetlen frigykötésképpen támadna fel napjainkban is, hogy segítsen újra élő hatalommá tenni nemzetünket. A reformáció magyar egyházai külön emlékünnepen adnak hálát Istennek a magyar Biblia ajándékozásában nyilvánult kegyelemért és méltatják az évforduló jelentőségét. A Bethlen Gábor-Szövetség az idei Protestáns napok sorozatában folytatja a Biblia-ünnepet a nagy közönség számára rendezett előadásokban. Felhívom erre az egész egyházkerület és híveinek figyelmét. Még egy évfordulóról kell megemlékeznünk, 1940. szeptember havában mult 200 éve annak, hogy Kermann Dániel superintendens, Rákóczi Ferenc lelkes híve és követe XII. Károly svéd királyhoz, a po2