Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1936. szeptember

7 ünnepelte 70 éves születési évfordulóját a nyár folyamán a mihozzánk olyan közel álló bányai egyházkerület nagyérdemű püspöke Raffay Sándor. A testvéri, mindig megértő, őszinte szeretetnek az érzésével, amelyet az ő részéről is mindenkoron tapasztaltunk, üdvözöltük őt a 70 éves évfordulón a püspök úr Őméltóságával együtt. Tettem ezt abban a biztos tudatban, hogy a dunáninneni egyházkerületnek lelkéből cselekedtem ekkor épp úgy, mint akkor, amikor Kapi Béla dunántúli püspök úrnak 20 éves püspöki jubileuma alkalmából, amelyet e hó 30-án ünnepel, javaslom kifejezésre juttatni együttérzésünket, őszinte tiszteletünket és szeretetünket. A testvér református egyháznak nagy, országos gyásza van. Egyetemes konventjének és országos zsinatjának lelkészi elnöke, Balthazár Dezső tiszántúli református püspök halála sújtotta mély gyászba. Az Istentől kiváltságos szellemi javakkal megáldott református egyházi vezérnek elmúlása minket, a dunáninneni evangélikus egyházkerületet is mélyen érintett. Annál fokozottabb mértékben érint bennünket ez a veszteség, mert hiszen a nagy püspök egyúttal a Közös Protestáns Bizottságnak lelkészi elnöke volt és ebben a minőségben is annyi megértést tanúsított a magyarhoni evangélikus egyház jogos érdekei, méltányos ügyei iránt, hogy róla azért is mélységes hálával és őszinte tisztelettel kell megemlékeznünk. Gyászunknak, református testvéreinkkel való őszinte együttérzésünknek, mai közgyűlésünk jegyzőkönyvében is adjunk méltó kifejezést. Mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! Mielőtt a közgyűlést megnyitó szavaimat zárnám, megemlékezni tartozom a zsinatnak az elmúlt egyházi évben végzett munkájáról, amely ránk, a dunáninneni egyházkerületre, különös fontossággal bir, nemcsak azért, mert egyetemes alkotmányunknak a mai korhoz mért, a mai igényeknek megfelelő átmunkálása, a zsinat bizottságainak tervszerű munkájában már befejezést nyert, hanem azért is, mert ezalatt szembe kellett állnunk olyan, már több ízben felbukkant törekvésekkel, kísérletekkel, amelyek egyházkerületünk önállóságát szándékoztak érinteni, ügy kiváló elnöktársam, a Püspök Úr, mint szerény magam és úgy egyházkerületünk kiküldöttei, mint a testvér egyházkerületek kiváló vezetőinek összessége és kiküldötteinek nagy része, kellő eréllyel és eddig teljes sikerrel hárította el egyházkerületünk felől ezt a téves megítélésen alapuló kísérletet, amellyel bizton fogunk még találkozni a zsinat plenáris ülésén is, amellyel szemben védekeznünk azonban igazunk tudatában, amely egyben a magyarhoni egyetemes evangélikusság igazsága és érdeke is, ugy érezzük, eredménnyel fogunk tudni. De kell, hogy ebben támogasson egyházkerületünk minden fia megértése és velünk való együttérzése. Most pedig itt, ezen az ünnepélyes helyen akarok eleget tenni annak a kedves kötelességemnek is, hogy egyházkerületünk egyik kiváló lelkipásztorát, Kardos Gyulát és világi főjegyzőnket, Zelenka Frigyes