Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1936. szeptember

8 D,KovácsS,püspök napirend előtti felszólalása A közgyűlés megalakulása Öméltóságaikat kérjem fel megjelenni előttem, hogy tiszteletemnek, az egész egyházkerület irántuk érzett nagyrabecsülésének is kifejezést adva, nyújthassam át nekik a legfelsőbb helyről nyert magas kitüntetésüknek az okmányát. Amikor ezt örömmel és büszkeséggel teszem, kérem őket, hogy azt az értékes munkát, amelyet egyházunk és elsősorban magyar hazánk érdekében eddig kifejtettek, továbbra is azzal a töretlen munkakedvvel és mindennél becsesebb jó egészséggel végezzék, amellyel eddig Isten megáldotta őket és megszerezték nekünk is munkásságuk nyomán azokat az értékeket, amelyeket mink is a továbbiakban is becsesen őrzünk. Miután a két kitüntetett hálás köszönetét kifejezte, a közgyűlés a mindvégig feszült figyelemmel hallgatott, a lelkes együttérzés kitörő tetszésnyilvánításával gyakran helyeselt elnöki megnyitót, a püspök indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvébe vétette. Napirend előtt a püspök felhívta a közgyűlés figyelmét arra a nagy megtiszteltetésre s bensőséges, igaz örömre, amely az egyházkerületet érte azzal, hogy kiváló, áilamférfiűi nemes erényeiért országos viszonylatban is általánosan és különösképen nagyrabecsült, példásan lángoló egyházszeretetéért s áldott jó szivéért pedig mindezeken felül hittestvérei meleg és lelkes szeretetében is élő felügyelőjét az ország Főméltóságú Kormányzója a haza és nemzet hűséges, lankadatlan és gazdagon eredményes szolgálatáért az első osztályú érdemrend s a m, kir. titkos tanácsosi méltóság adományozásával tüntette ki. Indítványozza, fejezze ki a közgyűlés lelkes örömét közszeretetben álló egyházkerületi felügyelőjének ezen legújabb, legfelsőbb két kitüntetése alkalmából. Hogy a püspök indítványa mennyire a közgyűlésen jelenvoltak szivéből fakadt, meghatóan mutatta az a méltóságában is lelkesen egyhangú, általános és szűnni nem akaró ünneplés, amelyben a közgyűlés világi elnökét tüntetően részesítette s az indítványt magáévá tette. A kerületi felügyelő keresetlen, közvetlen meleg szavakkal köszönte meg a közgyűlésnek együttérzését s hangoztatta, hogy legmagasabb kitüntetéseiben két értéknek örül. Az egyik a Főméltóságú Kormányzó Úrnak legfelsőbb megelégedése, elismerése és megbecsülése, amelyek kitüntetéseiben vele szemben kifejezést nyernek. A másik az a bizakodó reménye, hogy ezeknek a kitüntetéseknek nyomán is fokozódni fog az a megbecsülés, amelyet embertársai részéről eddig is élvezett és nagyra értékelt, vele együtt növekedni fog egyéni súlya s vele együtt annak lehetősége, hogy mindkettővel az eddiginél is nagyobb sikerrel s teljesebb eredménnyel szolgálja a hazát, az evangélikus egyházat, közelebbről a dunáninneni egyház-kerületet s embertársainak javát. 2. (Dr. Z) A jegyzői karnak arra a bejelentésére, hogy a közgyűlésnek hivatalból való tagjai és az egyházmegyéknek kiküldöttei megfelelő számban vannak jelen s hogy a benyújtott megbízóleveleket és jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzői kar rendben találta, a kerületi felügyelő a közgyűlést alkotmányszerűen megalakultnak és határozatképesnek jelenti ki.