Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939
1939. augusztus
9 A püspök a neki szóló üdvözlést s a róla történt megemlékezést megilletődve, keresetlen és közvetlen szavakkal köszönte meg s többek között a következőket mondotta: ,Nagyon jól tudom, hogy az élet esztendeit kétféleképpen lehet eltölteni. Kényelemben, életgyönyörök hajszolásában, sokak által édesnek hirdetett semmitevésben, — vagy szorgos és verítétékező munkában, nagy és nemes célok hűséges szolgálatában. Áldom Teremtőmet, amiért az eszmékért lelkesen küzdők sorába állított s egyházam szolgájává avatott. Hálát adok a Mindenhatónak, amiért megáldott hűséggel eszméimhez, egyházamhoz, nemzetemhez és hazámhoz. Köszönöm a jó Istennek, hogy a kicsiny magyar nemzet fiává rendelt, mert meggyőződésem, hogy valamely nemzetet naggyá nem fiainak nagy száma, hanem azok lelkének nemessége 'és fennköltsége teszi. Boldog vagyok, hogy szívből zenghetem a költővel: „Ha nem születtem volna is magyarnak, e néphez állanék ezennel én, mert elhagyott, mert legelhagyottab minden népek közt a földkerekén". Keresztyéni megnyugvással s áldott lelki békével látom, hogy történelmünk s nemzeti életünk szünetlen kereszthordozás, de hála legyen ezért is Istenünknek, aki ezzel is tisztítani és tökéletesíteni akar bennünket s aki előtt nem a babérlomb, hanem a jóra törekvő s becsületes munka verítéke s a keresztyéni megadással elviselt szenvedés barázdája az ember homlokának legméltóbb dísze. A közgyűlés a püspök megnyilatkozását nagy figyelemmel hallgatta s élénken helyeselte. 2. (Dr. Z.) A közgyűlés megalakulása. A világi főjegyző elnöki felhívásra jelenti, hogy az egyházmegyék a közgyűlésen alkotmányszerűen képviselve vannak, hogy kiküldötteik megbízóleveleiket s jegyzőkönyvi kivonataikat benyújtották, azokat a jegyzői kar átvizsgálta és rendben találta s hogy mindezek alapján a közgyűlés szabályszerűen s határozatképes erővel megalakulhat. A világi elnök ezen jelentésre a közgyűlést alkotmányszerűen megalakultnak és határozatképesnek jelenti ki. 3. (Dr. Z.) A közgyűlés üdvözlése. A megalakult közgyűlést a következők üdvözölték: Sörös Béla a dunáninneni református egyházkerület püspöke, egyházkerülete és saját nevében szólt s többi között a következőket mondotta: „Mi, ennek a vidéknek lakosai nagy örömöt találunk abban, hogy magyar testvéreinkhez visszatérhettünk. Elnyomatásunk két évtizedes szenvedésének idején nagy kegyelmi tény volt az a hazaszeretet, amelyik állandó kapcsolatban tartotta a trianoni határon innen és túl lakó magyar testvéreket. Ez a hazaszeretet azokon a magasztos eszményeken épült fel, amelyek hazánk egyik legkiválóbb fiának, gr. Tisza Istvánnak lelkében éltek, az őt követő jeles hazafiak gárdáját lelkesítették és a haza önzetlen szolgálatára sarkalták. Nagyon jól tudjuk és soha nem feledjük, hogy ezen közgyűlés világi elnöke Őexcellenciája is gr. Tisza István hűséges követőihez tartozott s éppen azért tudjuk róla azt is. hogy a haza lángoló szeretetétől s odaadó, becsületes szolgálatától elpártolni soha nem fog. Mint ilyen eszményi magyart köszöntöm őt mély tisztelettel s hazafias lelkesedéssel. A közgyűlés egyházi elnökét, püspökszolgatársamat elsősorban, mint az ifjúság nevelőjét üdvözlöm! Áldott kegyelmi ajándéka a Mindenhatónak