Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1939. augusztus

9 A püspök a neki szóló üdvözlést s a róla történt megemlékezést meg­illetődve, keresetlen és közvetlen szavakkal köszönte meg s többek között a következőket mondotta: ,Nagyon jól tudom, hogy az élet esztendeit két­féleképpen lehet eltölteni. Kényelemben, életgyönyörök hajszolásában, sokak által édesnek hirdetett semmitevésben, — vagy szorgos és veríté­tékező munkában, nagy és nemes célok hűséges szolgálatában. Áldom Teremtőmet, amiért az eszmékért lelkesen küzdők sorába állított s egy­házam szolgájává avatott. Hálát adok a Mindenhatónak, amiért megáldott hűséggel eszméimhez, egyházamhoz, nemzetemhez és hazámhoz. Köszö­nöm a jó Istennek, hogy a kicsiny magyar nemzet fiává rendelt, mert meg­győződésem, hogy valamely nemzetet naggyá nem fiainak nagy száma, hanem azok lelkének nemessége 'és fennköltsége teszi. Boldog vagyok, hogy szívből zenghetem a költővel: „Ha nem születtem volna is magyar­nak, e néphez állanék ezennel én, mert elhagyott, mert legelhagyottab minden népek közt a földkerekén". Keresztyéni megnyugvással s áldott lelki békével látom, hogy történelmünk s nemzeti életünk szünetlen kereszthordozás, de hála legyen ezért is Istenünknek, aki ezzel is tisztítani és tökéletesíteni akar bennünket s aki előtt nem a babérlomb, hanem a jóra törekvő s becsületes munka verítéke s a keresztyéni megadással elviselt szenvedés barázdája az ember homlokának legméltóbb dísze. A közgyűlés a püspök megnyilatkozását nagy figyelemmel hallgatta s élénken helyeselte. 2. (Dr. Z.) A közgyűlés megalakulása. A világi főjegyző elnöki felhívásra jelenti, hogy az egyházmegyék a közgyűlésen alkotmányszerűen képviselve vannak, hogy kiküldötteik megbízóleveleiket s jegyzőkönyvi kivonataikat benyújtották, azokat a jegyzői kar átvizsgálta és rendben találta s hogy mindezek alapján a köz­gyűlés szabályszerűen s határozatképes erővel megalakulhat. A világi elnök ezen jelentésre a közgyűlést alkotmányszerűen meg­alakultnak és határozatképesnek jelenti ki. 3. (Dr. Z.) A közgyűlés üdvözlése. A megalakult közgyűlést a következők üdvözölték: Sörös Béla a dunáninneni református egyházkerület püspöke, egy­házkerülete és saját nevében szólt s többi között a következőket mondotta: „Mi, ennek a vidéknek lakosai nagy örömöt találunk abban, hogy magyar testvéreinkhez visszatérhettünk. Elnyomatásunk két évtizedes szenvedésé­nek idején nagy kegyelmi tény volt az a hazaszeretet, amelyik állandó kap­csolatban tartotta a trianoni határon innen és túl lakó magyar testvére­ket. Ez a hazaszeretet azokon a magasztos eszményeken épült fel, amelyek hazánk egyik legkiválóbb fiának, gr. Tisza Istvánnak lelkében éltek, az őt követő jeles hazafiak gárdáját lelkesítették és a haza önzetlen szolgála­tára sarkalták. Nagyon jól tudjuk és soha nem feledjük, hogy ezen köz­gyűlés világi elnöke Őexcellenciája is gr. Tisza István hűséges követőihez tartozott s éppen azért tudjuk róla azt is. hogy a haza lángoló szeretetétől s odaadó, becsületes szolgálatától elpártolni soha nem fog. Mint ilyen esz­ményi magyart köszöntöm őt mély tisztelettel s hazafias lelkesedéssel. A közgyűlés egyházi elnökét, püspökszolgatársamat elsősorban, mint az ifjúság nevelőjét üdvözlöm! Áldott kegyelmi ajándéka a Mindenhatónak

Next

/
Thumbnails
Contents