Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1939. augusztus

Most egy éve üdvözöltük innen, püspökké történt megválasztása alkalmából az ideális lelkű,- lángoló hazaszeretettől áthatott Dómján Elek Főpásztort, aki biztoskezü kormányosa volt egyházkerületének, nekünk, a csonka Dunáninneni Egyházkerületnek megértő, segítő bajtársunk. Most egy év multán őszintén siratjuk őt, kit időnek előtte, éppen akkor raga­dott el a halál, amikor egy jobb sorsban hívő, bízó, rajongó magyar lelke itt a földön is megtalálta volna azt a reménysugarat, melyet tán keresni ment a messzi túlvilági mezőkre. Áldott legyen emlékezete, amelyet iránta érzett igaz megbecsülésünk jeléül örökítsünk meg jegyzőkönyvünkben. A gyászbaborult Tiszai Kerület élére tehát új Főpásztor került. Turóczy Zoltán nyíregyházi lelkészt emelte püspöki székbe a testvér-egyházkerület bizalma. Működése, elhivatottsága iránt bízó reménységgel tekint nemcsak egyházkerülete, de mi is, kik a Tiszai Kerület új püspökében nemcsak az éles tekintetű és biztos kezű kormányost üdvözöljük, hanem a megértő, a haza szolgálatában és az egyház építésében bátor kiállású, önzetlen munka­társat is becsüljük. Indítványozom, hogy érzéseinket juttassuk kifejezésre előtte mai közgyűlésünkről és jegyzőkönyvünkben emlékezzünk meg róla. A tavalyi közgyűlésünk óta bekövetkezett második kormányválto­záskor az ország Főméltóságú Kormányzójának a bizalma ismét Hóman Bálintot emelte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székbe. Kinevezése osztatlan megnyugvást váltott ki, mert bár egyházának hű fia, a mások vallási meggyőződését elfogulatlanul tiszteletben tartani tudó olyan poli­tikus, aki egyazon mérleget tartja a kezében, amikor igazságot keres és oszt a gondozására bízottak között. Bizalommal köszöntjük őt a régi őrhelyén, hol a hit és nemzetneve­lés szolgálata, szeretettel betöltött hivatásköre. Mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! Mielőtt a közgyűlést megnyitó szavaimat zárnám, köszöntöm a min­ket megjelenésükkel megtisztelő vendégeinket, ezek között elsősorban és különösképpen Sörös Béla református püspök úr Őfőméltóságát, akit kiválóan nagyrabecsiilünk s rajta keresztül üdvözöljük a református egy­házat, amellyel az őszinte testvéri viszonyt ápolni elsőrendű kötelessé­günknek tartjuk, köszöntöm a viszontaságos idők dacára szép számmal megjelent hittestvéreimet, a közgyűlés törvény szerinti tagjait és azok között elsőként a hazatérteket, akik ismét itt vannak közöttünk, hogy velünk együtt a régi testvéri közösségben, a régi egyetértésben, egymás iránti őszinte szeretetben és megbecsülésben szolgálják Egyházunkat és azon át is Krisztussal magyar Hazánkat. Köszöntöm a vendéglátó Egyházközség áldozatos és példát mutató helytállását, önzetlen készségét. A közgyűlést megnyitom és kérem Istent, legyen velünk és áldja meg a munkát, mit nevében kezdünk és dicsőségre végezzünk. ÓH ISTEN! ÓVD HAZÁNKAT ÉS ÁLDJAD NEMZETÜNKET! Az elnöki megnyitót a közgyűlés mindvégig élénk érdeklődéssel és feszült figyelemmel, a Kormányzó Űr Öfőméltóságáról szóló részét állva hallgatta, igen gyakran megújuló helyesléssel, tapssal és éljenzéssel kísérte s a püspök indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvben vétette.

Next

/
Thumbnails
Contents