Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939
1938. szeptember
22 nemcsak a szószéken, hanem vállalta az üresedés idejére a rajkai gyülekezet igazgatását is. Szelídségével mindig az ellentétek kiegyenlítésén fáradozott. A pásztorok pásztora látta az ő buzgóságát s beírta nevét az élet könyvébe. Bocsássuk el őt áldáskívánattal s önzetlen egyházi munkájáért elismeréssel. Elhagyta a munkamezőt dr. Kérészy Zoltán, az Erzsébet Tudományegyetem professzora, a jogbölcsészet és egyházjog tudósa, aki 70. évét betöltve, leszállt az egyetemi katedráról, hogy hátralevő éveit a tudománynak szentelt dolgozószoba és íróasztal nyugtató csendjében élje le. A testvér református egyház fia volt, a ma ünneplő debreceni kollégiumban kezdte szolgálatát s amidőn a nagy összeomlás után nemzetünk hozzáfogott az újjáépítés munkájához, egyike volt azoknak, aki, mint egy egyetem akkori rektora, hivatali és tudományos tekintélye egész súlyával követelte az evangélikus hittudományi karnak megszervezését s az egyetembe való bekapcsolását. Résztvett a szervezés munkájában is. A hálás elismerés érzésével búcsúzunk tőle. Megindító sor jobb hazába költözött munkástársaink névsora. A lelkészi karból tragikus körülmények közt szólította magához e bujdosás völgyéből az élet és halál szabados Ura Horváth Sándor csabdii lelkésztestvérünket. Már ifjan nagy erőfeszítéssel küzdött életéért az orozva gyilkoló kórral. Isten és családja, tanulótársai szeretete visszatartotta a földön; igazi pásztor volt, pásztora kis családjának, pásztora nagyobb családjának, gyülekezetének és mindenek felett hűséges szolgája Megváltójának. Odaadó munkásságával, igazi pásztori jellemével, szerénységével köztiszteletet vívott ki egyházkerületünkben, de vidékének más felekezetű lakossága előtt is. Temetésén a fejér-komáromi esperes végezte a szertartást és képviselte egyházkerületünket. Papi lelkű felügyelőt vesztettünk Fabini Henrikben, a salgótarjáni egyházközség tiszteletbeli felügyelőjében, aki szintén megdöbbentő hirtelenséggel vált meg a földi élettől. Csendes, zajtalan munkájú, de értékes és kristályjellemű világi pap volt, akinek élete a Krisztus szellemében élt élet tükör példáját tárta fel előttünk. Nem volt nemes cél, amire szíve egész melegével áldozni ne tudott volna, nem volt ellentét, amit az ő köztiszte letben álló és megfellebbezhetetlen tekintélyű lelke megoldani ne tudott volna. Gazdag tartalom lakozott benne s e tartalmat sugárzó szeretettel osztotta szét azok közt, akik reá szorultak. Elhúnvt a magyaróvári egyházközségnek egyik hűséges templomlátogató és áldozatra kész tagja, Schütz Nándor, aki, mióta a mindennapi élet küzdelmei közül visszavonult, állandó látogatója volt gyűléseinknek s végakarata is a szeretet és hűség bizonyítéka gyülekezete iránt. Ugyancsak a magyaróvári egyházközség halottja Glatz Lajos, volt kir. közjegyző, régebben Somorjának, utóbb Szentgotthárdnak hűséges kormányosa a nagy viszontagságok hullámverése közt. Dr. Halmi Bélának, kerületünk egykori lelkésztagjának erős támasza az ellenséges hatalom iildö-