Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1929
1929. szeptember
74 III. Függelék. JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a Dunáninneni ág. h. evang. egyházkerületi lelkészértekezlet 1929. szeptember hó 18-án Budapesten megtartott ülésén. Jelen vannak: Kiss István püspök, elnök, Balogh István esperes alelnök, Wenk Károly, Mihalovics Samu esperesek, Kardos Gyula, Podhradszky János alesperesek, Magyar Géza, Irányi Kamill, Kirchner Rezső, Huszágh Gyula, Meskó Károly, Zatkalik Károly, Ottmár Béla, Szűcs Sándor, Péter Henrik, Horváth Sándor, Csővári Dezső, Fadgyas Aladár lelkészek, Rákóczy István esperességi II. felügyelő s mások mint vendégek és alulírt jegyző. 1. Az értekezlet Magyar Géza harmóniumkíséretével vezetett közénekkel kezdődött, Kiss István püspök-elnök megnyitóbeszédében rámutatott a lelkészi szolgálatnak őrállói jelentőségére a jelen időkben, amikor az Oroszországból állandóan táplált bolsevizmus utórezgései állandóan felfordulással fenyegetik a közrendet. Ennek orvoslására csak azt tudja a lelkésztestvérek figyelmébe ajánlani, hogy a fokozott belmissziói munka által és az egyház tagjaira való személyes ráhatások által tartsuk hiveinket, távol a felforgatást célzó mozgalmaktól. Ilyen körülmények között természetes és észszerű lenne a keresztyén egyházak összefogása. Ez azonban lehetetlenné válik a róm. kath. egyháznak azon állandó törekvése következtében, hogy mindenképpen egyoldalú felekezeti előnyök megszerzését igyekszik előtérbe állítani a maga javára. így nem tehetünk mást, minthogy a versengést álljuk, a reverzálisharcokat a magunk részéről is folytatjuk. Azonban mindent el kell követnünk arra, hogy a magyar törvényhozás ezen, a családok belbékéjét is veszélyeztető áldatlan állapotokat szüntesse meg az 1868 : Lili. t, c. rendelkezéseinek újra érvénybe való helyezésével, ami a felekezeti villongásokat nagymértékben csökkentené. Ezekkel a gondolatokkal üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitja. 3. Zatkalik Károly bánki lelkésztestvér tartott ezután mély gondolatokban gazdag írásmagyarázatot, amelyben az alacsonyabb- és magasabbrendü vallások küzdelmére mutatott rá és ebbeu a ma is folyó kultúrharcban Jézus vallásának szerepéről szólva, hangsúlyozta, hogy a mi vallásunk a lelki militárizmus fegyvereivel harcolva építheti e földön Isten országát.