Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1929

1929. szeptember

75 4. Magyar Géza száki lelkésztestvér a D. Walher-Karner-féle tanul­mányt ismertette Luther, ifjúkori lelki fejlődéséről tartalmilag és kriti­kailag. Meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy a tanulmányban feldol­gozott valláslélektani anyag minden alapossága mellett is nélkülözi Luther lelki fejlődésében a Krisztussal való életközösség kialakulásának a tárgyalását. Az értekezlet ezen mű széles körben való propagálását elhatározta. 5. Kardos Gyula balassagyarmati lelkész-alesperes a szórványhitok­tatás fontosságáról szólott előadásában. Rámutatott, hogy egyházunk lélekszámapadásának nem utolsó sorban éppen az elhanyagolt szórvány­ban élő hívek elvesztése az oka. Ezen a ponton a veszteséget megállítani csak igen kitartó és intenzív munkával lehet. Aminek azonban nem sza­bad az egyéni tetszéstől és buzgóságtól függenie. Intézményesen kell ezt a munkát megszervezni. Miért is elfogadásra ajánlja a nógrádi egyház­megyében kialakult rendet, amely részletesen meghatározza, hogy a tanít­ványlétszám szerint mennyi óraszám tartandó be a hitoktatásnál. Az indít­ványt az értekezlet azzal fogadta el, hogy előadót felkérte, hogy ezen indítványát a kerületi közgyűlés elé is terjessze be, hogy azon keresztül az egyetemes egyház is magáévá tehesse azt, 6. Balogh István fejérkomáromi esperes ezután az egyes egyház­megyei lelkészértekezletek munkásságát ismertette. 7. Huszágh Gyula szécsényi lelkésztestvér végül akadémikus nívón álló komoly történelmi tanulmányszámbamenő értekezés keretében áldo­zott Bethlen Gábor, a nagy erdélyi fejedelem emlékének. Az akkori idők európai horizontjába állította be személyét és működését és megállapí­totta, hogy az ő küzdelmének fegyverei mindig olyanok voltak, amik a bibliával összhangban állottak. Ismertette barátainak, ellenfeleinek róla alkotott véleményét s ezek alapján a tárgyilagos kritikának azon megállapítását, hogy Mátyás király óta ő tartható a legnagyobb ma­gyarnak. Rámutatva arra, hogy az ő személyében is beválik a tétel, hogy a protestantizmus hősei egyben a magyar nemzet hősei is, foglal­kozott a legújabb idők történelmi átértékelésével is. amely éppen Betli­len Gábort is kikezdte, de komoly jelentőséget ezen törekvéseknek semmiképpen sem lehet tulajdonítani. Nagyszabású előadását azzal fejezte be, hogy az nem lehet, hogy ez a legnagyobb magyarok egyike idegenben aludja örök álmát a megszállási területen fekvő Gyulafehér­várott, hanem eljön az idő, amikor ismét a mienk lesz lelkével együtt a sírja is. Az elhangzott előadások és felolvasásokhoz a következők szóltak hozzá: Dr. Csengődy Lajos, Kirchner Rezső, Irányi Kamill, Huszágh Gyula, Szűcs Sándor, Fadgyas Aladár, Mihalovics Samu stb.

Next

/
Thumbnails
Contents