Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1929

1929. szeptember

75 4. Magyar Géza száki lelkésztestvér a D. Walher-Karner-féle tanulmányt ismertette Luther, ifjúkori lelki fejlődéséről tartalmilag és kritikailag. Meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy a tanulmányban feldolgozott valláslélektani anyag minden alapossága mellett is nélkülözi Luther lelki fejlődésében a Krisztussal való életközösség kialakulásának a tárgyalását. Az értekezlet ezen mű széles körben való propagálását elhatározta. 5. Kardos Gyula balassagyarmati lelkész-alesperes a szórványhitoktatás fontosságáról szólott előadásában. Rámutatott, hogy egyházunk lélekszámapadásának nem utolsó sorban éppen az elhanyagolt szórványban élő hívek elvesztése az oka. Ezen a ponton a veszteséget megállítani csak igen kitartó és intenzív munkával lehet. Aminek azonban nem szabad az egyéni tetszéstől és buzgóságtól függenie. Intézményesen kell ezt a munkát megszervezni. Miért is elfogadásra ajánlja a nógrádi egyházmegyében kialakult rendet, amely részletesen meghatározza, hogy a tanítványlétszám szerint mennyi óraszám tartandó be a hitoktatásnál. Az indítványt az értekezlet azzal fogadta el, hogy előadót felkérte, hogy ezen indítványát a kerületi közgyűlés elé is terjessze be, hogy azon keresztül az egyetemes egyház is magáévá tehesse azt, 6. Balogh István fejérkomáromi esperes ezután az egyes egyházmegyei lelkészértekezletek munkásságát ismertette. 7. Huszágh Gyula szécsényi lelkésztestvér végül akadémikus nívón álló komoly történelmi tanulmányszámbamenő értekezés keretében áldozott Bethlen Gábor, a nagy erdélyi fejedelem emlékének. Az akkori idők európai horizontjába állította be személyét és működését és megállapította, hogy az ő küzdelmének fegyverei mindig olyanok voltak, amik a bibliával összhangban állottak. Ismertette barátainak, ellenfeleinek róla alkotott véleményét s ezek alapján a tárgyilagos kritikának azon megállapítását, hogy Mátyás király óta ő tartható a legnagyobb magyarnak. Rámutatva arra, hogy az ő személyében is beválik a tétel, hogy a protestantizmus hősei egyben a magyar nemzet hősei is, foglalkozott a legújabb idők történelmi átértékelésével is. amely éppen Betlilen Gábort is kikezdte, de komoly jelentőséget ezen törekvéseknek semmiképpen sem lehet tulajdonítani. Nagyszabású előadását azzal fejezte be, hogy az nem lehet, hogy ez a legnagyobb magyarok egyike idegenben aludja örök álmát a megszállási területen fekvő Gyulafehérvárott, hanem eljön az idő, amikor ismét a mienk lesz lelkével együtt a sírja is. Az elhangzott előadások és felolvasásokhoz a következők szóltak hozzá: Dr. Csengődy Lajos, Kirchner Rezső, Irányi Kamill, Huszágh Gyula, Szűcs Sándor, Fadgyas Aladár, Mihalovics Samu stb.